Valóban ellentmond önmagának?

’Ádámnak és Évának két fia volt: Kain és Ábel. Kain megölte Ábelt, majd feleséget vett magának. De honnan vett magának feleséget?’ Találkoztál-e már ezzel a kérdéssel? Az emberek ezt a kérdést annak bizonyítására szokták felhozni, hogy a Biblia ellentmond önmagának. De tudsz-e erre a kérdésre válaszolni?

A Biblia szerint Ádámnak és Évának nemcsak két, hanem több gyermeke is volt. „Séth születése után Ádám nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat” (1Móz 5:4, Ökumenikus fordítás). E tájékoztatás alapján szerinted honnan vett Kain magának feleséget? Bizonyára egyik húgát vette el. Ma ilyen közeli rokonok házassága veszélyes lehet. De akkor, az emberi család legkezdetén, amikor az emberi nem még egészen közel állt a tökéletességhez, mindez nem jelentett problémát.

Ez a kérdés jól szemlélteti, milyen okból kifolyólag gondolják az emberek ellentmondásosnak a Bibliát: ugyanis nem ismerik az összes tényeket. Ha teljesen tisztában lennének a helyzettel, nem létezne ilyen látszólagos ellentmondás sem.

Mások arra hivatkoznak, hogy ugyanazt az eseményt a bibliai beszámolók más és más variációban mondják el, ennélfogva ellentmondásosak. Példának idézik a Máté 8:5, 6 versét. Itt azt olvassuk: „Amikor [Jézus] Kapernaumba érkezett, egy katonatiszt ment hozzá, kérlelve őt: ’Uram, a szolgám bénán fekszik a házban és rettenetesen kínlódik.’” Segítséget kért Jézustól. Lukács így jegyzi fel ugyanezt a történetet: „[A katonatiszt] elküldte hozzá a zsidók véneit és kérte, jöjjön el és gyógyítsa meg szolgáját” (Luk 7:3). Az egyik beszámoló szerint maga a tiszt kérte fel Jézust a segítségre, a másik beszámoló szerint viszont a zsidók vénei tették ezt az ő nevében.

Vajon ellentmondásosnak látszik ez a két beszámoló? Ha annak látszik, akkor vizsgáljuk meg a Cselekedetek 7:47 versét. Itt arról van szó, hogy Salamon király templomot épített Jehovának Jeruzsálemben. Vajon azt értette ezen az író, hogy maga Salamon építette fel a templomot? Vagy inkább azt, hogy bár a tényleges munkát sok munkás végezte el, az engedély az építkezésre tőle származott és ő szervezte meg a munkát? Minden bizonnyal így! Ugyanígy a katonatiszt is Jézussal beszélt, de zsidó közbenjárók segítségével. Nincs tehát ellentmondás e két beszámolóban. Arról van szó, hogy az írók ugyanazt az eseményt két különböző szemszögből mondják el.

Van több ilyen úgynevezett ellentmondás. Ezek azonban csupán példák arra, hogy ugyanazt az eseményt más-más megvilágításban is el lehet mondani. Ha a bibliaírók ugyanazt a dolgot hajszálpontosan ugyanúgy mondták volna el, ez erősen azt sugallta volna, hogy egymásról másolták át a történetet. Az a tény, hogy más-más megvilágításban írták le az eseményt, valamint hogy alapvetően mindannyian ugyanazt mondták el, azt bizonyítja, hogy az igazságot közölték.

TUDOMÁNYOS-E A BIBLIA?

Néha viszont abból adódik a probléma, hogy az emberek mást gondolnak, mint amiről a Biblia beszél. Például 1633-ban a katolikus egyház elítélte Galileit, mert azt állította, hogy a föld forog a nap körül. A Newsweek folyóirat szerint ezt most kellemetlen tévedésnek tartják. Mi volt az oka a tévedésnek? Az Új Katolikus Enciklopédia (New Catholic Encyclopedia) szerint ennek egyik oka az volt, hogy Galilei új tanítása ellentmondott a Bibliának. Más szóval, nemcsak a katolikus egyház, hanem a Biblia is tévedett. Igaz-e ez az állítás?

Semmiképpen sem! A Biblia nem tudományos tankönyv. Fő célja, hogy Istenről beszéljen és az emberekkel kapcsolatos szándékáról. De nem is tudománytalan. Olykor említ olyan dolgokat, amelyek kapcsolatban vannak a természeti törvényekkel, és gyakran közöl a mai tudósok megállapításával egyező dolgokat. De miért gondolta a katolikus egyház, hogy Galilei tanításai ellentmondanak a Bibliának?

Az Új Katolikus Enciklopédia angol nyelvű kiadvány szerint az a szentírási idézet, amelyikre szoktak hivatkozni, a Józsué könyvéből való. Ott azt olvassuk, hogy az izraeliták egy alkalommal éppen harcoltak ellenségeikkel és a harc kimenetele győzelemre állt, de a közelgő éjszaka veszélyeztette volna a teljes győzelem kivívását. Ezért Jehova — nagy csoda folytán — meghosszabbította a nappalt. Így teljes diadalt tudtak aratni ellenségeik felett. A beszámoló ezt mondja: „És veszteg maradt a nap [UV: nem mozdult a nap], megállott a hold is, míg ellenségein bosszút állt a nép” (Józsué 10:13, Ökumenikus fordítás).

Azt állítja-e ez az írásszöveg, hogy a föld nem forog a nap körül? Vagy inkább a kelleténél többet magyaráztak bele e szövegbe az inkvizítorok? A bibliaírónak nem volt szándéka e versben tudományos magyarázatot adni a bolygók mozgásáról. Inkább arról beszél, mit láttak maguk az izraeliták. Ők azt látták, hogy a nap megállt [nem mozdult] az égen, akár azért, mert Jehova megszüntette a föld nap körüli haladását, akár más okból.

Ma is szoktuk azt a kifejezést használni, hogy reggel felkel a nap és este lenyugszik. Azt jelenti-e ez, hogy kétségbe vonjuk a föld nap körüli keringését? Semmiképpen sem! Egyszerűen csak arról van szó, hogy az eseményeket úgy rögzítjük, ahogy látjuk, vagy amilyennek tűnnek nekünk.

Galileinek tulajdonképpen nem az okozott problémát, amit a Biblia mondott. Inkább az, amit az emberek beleolvastak a Bibliába.

Egy másik félreértéssel Roger Pilkington: Végtelen világ (World Without End) című könyvében találkozunk. „Az Ószövetség minden írója lapos korongnak képzelte a földet.” Megintcsak úgy tüntetik fel a Bibliát, mintha ellentmondana a tudománynak. De tényleg ellentmond-e?

Vizsgáljuk meg azt a két írásszöveget, amely leírást közöl a földről. Az egyik ezt mondja: „Kiterjesztette [Isten] az északot az üresség fölé és a földet a semmi fölé függesztette” (Jób 26:7). A másik így szól: „Isten a föld kereksége fölött trónol” (És 40:22).

E két írásszöveg nem azért íródott, hogy tudományos fejtegetést adjon. Céljuk az volt, hogy jobban tudjuk méltányolni Jehova istenségének fenséges voltát. De vajon tudománytalannak mondhatnánk-e azt a képet, amely az ürességben függő kerek földről szól? Inkább az a meglepő, mennyire pontosan ugyanilyennek írták le a földet az űrhajósok, amikor az űrbe utaztak. Pilkingtonnak az a kijelentése tehát, hogy ’az Ószövetség írói a földet lapos korongnak képzelték—, egyszerűen tévedés.

MIT MONDJUNK A MÍTOSZOKRÓL?

Ismét másoknak az okoz problémát, hogy egyes bibliai elbeszélések furcsának hatnak e tudományos huszadik századunkban. Ma ugyanis senki sem jár vizen, senki sem tud néhány kenyérrel és egy pár hallal jóllakatni tömegeket, senki sem tud halottat támasztani vagy azonnal meggyógyítani valakit. Pontosan emiatt az emberek úgy vélik, hogy az ilyen jellegű bibliai beszámolók bizonyára csak mítoszok.

A Biblia szerint azonban még abban az időben sem voltak a csodák mindennapos események. Váratlanul hatottak, ámulatba ejtettek, „olyan csodás dolgok és jelek” voltak, amelyek bizonyították, hogy Isten áll szolgája, Jézus mögött (Csel 2:22). Éltek akkor is sokan művelt emberek, és ők ugyanúgy reagáltak ezekre, mint ahogy mi is reagálnánk, ha látnánk Jézus vagy valamelyik követője által az Isten szellemének erejétől véghezvitt csodát. „Félelem fogta el őket”, vagy „félelemmel eltelve csodálkoztak” (Máté 9:8; Csel 3:10).

Figyelemre méltó, hogy még Jézus ellenségei sem tagadták Jézus csodáit. Csupán azt vitatták, hogy nem Isten erejével cselekszi ezt. A vakot, akinek Jézus visszaadta szeme világát, kiközösítették maguk közül. És Lázárt, akit Jézus feltámasztott, újra meg akarták ölni. Azt viszont kénytelenek voltak elismerni, hogy a csodák megtörténtek (Máté 12:24; Ján 9:30–34; 11:43–53; 12:9, 10).

Ezenkívül, több százan látták Jézust élve azután, hogy a képzett római hóhérok őt megölték a nyilvánosság előtt. Egyesek még írásban is rögzítették benyomásaikat. Ezek ma is olvashatók. Ez sokakat olyan mélyen érintett, hogy életüket teljesen megváltoztatta: készek voltak meghalni új hitükért. Ha csak mítoszról vagy képzelet játékáról lett volna szó, aligha lett volna ennek ilyen hatása!

Igaz, napjainkban ilyen dolgok nem történnek. De képzeljük csak el, ha olyanoknak tudnánk beszélni, akik Jézus idejében éltek, és elmondanánk nekik, hogy valaki a holdon járt, és olyanokkal is beszéltünk, akik a földünk túlsó felén élnek, vagy barátainkkal együtt repültünk a levegőben, és olyan gépek léteznek, amelyek mindent meg tudnak örökíteni, sőt egész bonyolult matematikai számításokat tudnak végezni, vajon mit szólnának mindehhez? Könnyen lehet, hogy hóbortos hazudozónak tartanának. Ilyen dolgok ugyanis Jézus idejében nem léteztek.

A modern technika jóvoltából ilyen csodák lehetségesek. Mennyivel inkább megtörténhettek a Bibliában megörökített csodák a mindenható Isten ereje által!

ELHIHETED

Egy író, aki sok úgynevezett ellentmondást és bibliai „problémát” megvizsgált, erre a következtetésre jutott: „Ha a Biblia valódi nagyságát és korszakokon keresztül ható erőteljes befolyását vizsgáljuk, jelentéktelenné törpülnek azok a mondvacsinált ’tévedések’, amelyeket a kétkedők a Bibliában remélnek felfedezni” (Stewart Custer: Tévedhetetlenséget követel-e az ihletettség? (Does Inspiration Demand Inerrancy?). Ez igaz. De ha minden tény rendelkezésünkre áll, a tévedésekről kiderülne, hogy valójában nem is tévedések.

Egy ausztrál forgatókönyvíró saját bevallása szerint „bigott racionalista” volt, ha a Biblia jött szóba. Majd ezt mondta: „Életemben először tettem azt, ami minden riporter első kötelessége lenne: ellenőriztem a tényeimet . . . Fölöttébb elképedtem, mert amit az [evangéliumi beszámolókban] olvastam, nem legenda volt, de még csak nem is naturalisztikus irodalom. Tudósítás volt a legjavából. Rendkívüli eseményeknek első vagy másodkézből való elmondásai, és egy-két esetben, mint pl. Lukács esetében, a bizonyítékoknak dokumentumszerű összegyűjtése, szemtanúk megszólaltatásával. A tudósításnak megvan a maga íze, és ez érződik mindenütt az Evangéliumokban.”

Ezért most arra buzdítunk téged is, kövesd e férfi példáját és ellenőrizd a tényeket. Olvasd a Könyvet és engedd, hogy feltáruljon előtted a „Biblia valódi nagysága”. Azt találod majd, hogy a Biblia nem „összefüggéstelen (pontatlan), értelmetlen és semmitmondó” könyv. Ehelyett lenyűgöz majd történetével, amely Istennek az emberi nemmel kapcsolatos eljárásmódjáról szól mindjárt a kezdet kezdetén. Ezenkívül napjaink legaktuálisabb problémáit tárgyalja, és tanácsot ad arra, hogyan tehetjük életünket legsikeresebbé. Üzenete igen is érvényes huszadik századunkra, amelyet sohasem hagyhatnak figyelmen kívül azok, akik igazi reményre és életcélra vágynak.

Ha azt tapasztalod, hogy a Biblia nehezen érthető, Jehova tanúi készséggel állnak segítségedre, hogy a Bibliában található tájékoztatást megérthesd. Igen, John Quincy Adams szavai még ma is érvényesek: „A Biblia minden más könyv közül az a könyv, amit minden korszakban olvasni kell”. Pontosan ez az a Könyv, amelyben érdemes hinni, és amit érdemes követni, különösen e szkeptikus huszadik századunkban.

[Kép a 4. oldalon]

HONNAN VETT KAIN FELESÉGET MAGÁNAK?

[Kép az 5. oldalon]

A BIBLIA TALÁN AZT MONDJA, HOGY A NAP FOROG A FÖLD KÖRÜL?

[Kép a 6. oldalon]

VALÓBAN MEGTÖRTÉNTEK A CSODÁK — VAGY CSUPÁN MÍTOSZOK VOLTAK?

[Kép a 7. oldalon]

HA AZ EMBER MEGTEHETTE, MENNYIVEL INKÁBB KÉPES RÁ ISTEN!