A jó pásztor és az ő „akla”
1., 2. a) Hogyan írja le Dávid király Jehovát a Zsoltárok 23:1-ben? b) Miért volt helyénvaló Jehovát pásztorhoz, Izraelt pedig az ő juhaihoz hasonlítani?
„JEHOVA az én pásztorom. Hiányom semmiben sem lesz. Füves legelőkön deleltet engem; bővizű pihenőhelyekre vezet engem.” Ezekkel a szavakkal kezdi egyik igen kedves énekét az egykori pásztorfiú és hárfás, akiből később Izrael nemzetének a királya lett (Zsoltárok 23:1, 2).
2 Az ókori Izraelen kívül egyetlen más nemzetnek sem írhatta volna semmiféle más zsoltáros a 95. zsoltár 6, 7. versének szavait: „Térdeljünk le Jehova, a mi alkotónk előtt. Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe és az ő kezének juhai vagyunk.” Bár emberi királya is olyan volt, mint egy pásztor, Izrael nemzete mégis olyan nyájhoz hasonlítható, amelynek legfőbb pásztora maga Jehova Isten. Ő a legjobb pásztor, és mindazok a férfiak, akik ma Jehova önátadott népének gyülekezetében jelképes pásztorok, őt tartoznak követni.
3. Miért volt helyénvaló Jehovára, mint pásztorra utalni Jézussal kapcsolatban is?
3 Dávid király Jézus Krisztust árnyékolta elő, csakhogy az utóbbi sokkal nagyobb volt az ókori Dávidnál, aki az ő királyi őse volt. Jézus joggal idézhette és hirdethette tehát Dávid szavait: „Jehova az én pásztorom.” Előfutára, Alámerítő János nem e szavakkal utalt-e a mellette álló hallgatók előtt a közeledő Jézus Krisztusra: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét”? (János 1:29, 36). Amikor János egy bárány családhoz tartozó Báránynak nevezte Jézust, valószínűleg az Ésaiás 53:7. versére gondolt: „Őt is úgy vitték, mint a bárányt, levágásra.” A Biblia legutolsó könyvében, a Jelenések 5:6. versétől kezdődően 28 alkalommal kapja a megdicsőített Jézus Krisztus a jelképes Bárány nevet.
4. Hogyan lett Jézus olyanná, mint egy juh az akolban, és melyik juhakolról van itt szó?
4 Csodálatos emberi születése révén Jézus i. e. 2-ben Izrael nemzetének tagjaként született a földre. Így került Jehova Törvényszövetségének a hatálya alá, amely szövetséget Jehova, Izrael pásztora választott népével kötött. Azt a Törvényszövetséget, amely a Tízparancsolatot is magába foglalta, Mózes próféta közvetítette Izrael nemzete érdekében (Galata 4:4, 5). Jézus, mint a választott nemzet tagja, születése által egyike volt azoknak a jelképes juhoknak, akiknek Jehova volt a legfőbb pásztora. Tehát maga Jézus is egy jelképes juhakolhoz tartozott, az isteni pásztorral való helyeselt, kiváltságos kapcsolathoz, amelyet a mózesi Törvényszövetség védőfala vett körül.
5. Miért kell most új nézetet magunkévá tenni a János 10:1-ben említett juhakollal kapcsolatban?
5 Vajon itt a János 10. fejezet 1. versében szereplő „juhakolt” a mózesi Törvényszövetség-elrendezéssel azonosítjuk? Hát igen! A korábbi magyarázat, amely szerint a juhakol az ábrahámi szövetséggel azonos, arra épült fel, hogy a János 10. fejezet közvetlenül csak egyetlen akolt említ, ezért az ábrahámi szövetség lenne a logikus jelentése. A fejezet alaposabb tanulmányozása azonban azt mutatta, hogy Jézus nem csupán egy juhakolról beszélt. Ezért, amint látni fogjuk, helyénvalónak látszott a magyarázat helyesbítése.
6. Mi a véleményed az ilyen változtatásokról a bibliai megértés vagy értelmezés terén?
6 Ilyen helyesbítésre időről időre szükség van, mert a Példabeszédek 4:18 azt mondja, hogy „az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, amely egyre világosabb lesz a teljes délig”. Az igazság hitehagyott ellenzői „a fogukat csikorgatják” az ilyen fokozatos kinyilatkoztatások hallatán; ez azonban nem zavar minket (Cselekedetek 7:54). Inkább hálát adunk Jehovának, amiért „világosság ragyog fel az igazra, és örvendezés az egyenes szívűekre” (Zsoltárok 97:11). Bízunk abban, hogy örvendeztek, amikor megtudjátok, hogy mit jelent számotokra és Jehova többi mai tanúja számára Jézusnak a juhaklokról szóló példázata.
Korai akol a Törvény alatt
7. Tekintettel az izraelita juhakolra, milyen új szerepet vett át Jézus i. sz. 29-ben?
7 Mi volt tehát a mózesi Törvényszövetség akla? Miután Alámerítő János vízben alámerítette Jézust, Jehova pedig felkente őt szent szellemével, majd pedig Jézus 40 napig tartó kisértésen esett át Judea pusztaságában, Jézus Krisztus i. sz. 29-ben az izraelita juhakol szellemi pásztora lett. Jézus Krisztus azt mondta, hogy ő sajátos módon „Izrael házának elveszett juhai”-hoz küldetett (Máté 10:6; 15:24). Alámerítkezéséig egyszerűen olyan volt, mint bárki más a test szerinti izraeliták közül, a mózesi Törvényszövetség akolelrendezésén belül. Most azonban, miután Jehova szellemétől felkenetett és új születésben részesült, Jézus Krisztus új szerepében, „mint a jó pásztor” jöhetett el ahhoz a juhakolhoz (János 10:11).
8. Ki volt a János 10:3-ban említett jelképes ajtónálló, és hogyan töltötte be ezt a szerepét?
8 Alámerítő János volt az első, aki felismerte Jézus személyében az igaz pásztort, akit a legfőbb pásztor, Jehova Isten küldött. Jézus nem rabolni, nem zsákmányt ejteni jött az akolhoz, hanem törvényes úton, megbízás alapján. Tisztességes úton jelenhetett meg Izrael nemzetének aklánál, mint annak szellemi pásztora. A Malakiás 4:5 jövendölésével összhangban (vö. Máté 11:12–14; Lukács 1:13–17) a legfőbb pásztor Jánost nevezte ki az izraelita jelképes juhakol „ajtónállójának” (János 1:15, 17, 19–28; 10:3). János elismerte Jézus Krisztus küldetését: úgy tekintette őt, mint Jehova Isten alpásztorát, és nyomban hajlandó volt elfogadni és elismerni őt, mint megjövendölt Messiást, aki név szerint szólítja juhait, és dús legelőkre vezeti őket.
9., 10. Hogyan felel meg Jézus, mint pásztor a saját leírásának, és hogyan kezelték az izraelita pásztorok a saját juhaikat?
9 Jézus maga is ebben az értelemben nyilatkozott önmagáról, mint az igaz és jó pásztorról, ahogy az a János 10:1–5. verséből kiderül: „Bizony mondom nektek, aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másutt hatol be, tolvaj az és rabló. Aki azonban az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az ajtónálló neki kinyitja az ajtót és a juhok meghallják az ő hangját, ő pedig nevén szólítja a saját juhait, és kivezeti őket. És amikor az összes övéit kiengedte, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik a hangját. Idegent semmiképpen nem követnek, hanem elfutnak előle, mert nem ismerik az idegenek hangját.”
10 Az ókori izraeli pásztor nagyon jól ismerte a juhait. Általános — csak általa használt — hívójele volt, amellyel egybeterelte juhait, akiknek azután figyelniük kellett további utasításaira. A pásztor külön nevet adott minden juhának. És minden egyes juh engedelmesen reagált, amikor a nevét hallotta. A juhok ismerték saját pásztoruk hangszínét és hangterjedelmét, és idegenek hangjára nem reagáltak.
11. Hogyan kell személy szerint tekintenünk Jézus pásztori szerepét?
11 Ezzel párhuzamban, milyen vigasztaló az a tudat, hogy szellemi pásztorunk jól ismer minket név szerint, és személyes figyelmet fordít mindegyikünkre, személyesen gondoskodik rólunk! Ne legyünk hát olyanok, mint Jézus kortárs hallgatói közül sokan, akik nem hittek nagyon is hű és jelentőségteljes példázatainak! Mintegy figyelmeztetésül olvashatjuk a János 10:6. szavait: „Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, ők azonban nem értették meg, mit jelentettek azok, amiket mondott nekik.”
12. Kik voltak az „idegenek”, akikről Jézus beszélt, és mi volt a helyzet velük kapcsolatban?
12 Más izraeliták is jöttek, és azt állították magukról, hogy ők a megígért Messiás vagy Krisztus. Jézus éppen ezeket minősítette idegeneknek. Ezeket nem Jehova messiási pásztoraként jelentette be a kinevezett „ajtónálló”, János, akihez maga Jézus is eljött, hogy alámerítkezzen általa. Jézus ebben sem tévedett (Máté 3:1–7; Márk 1:1–7; Lukács 3:1–9). A nép védelme érdekében látta jónak Jézus, hogy úgy ismertesse meg magát, mint akit Jehova küldött hozzájuk, hogy szellemi pásztoruk legyen és leleplezze a hamis pásztorokat.
Újabb akol a jó pásztor alatt
13. Milyen változtatást végzett el Jehova a saját juhnyája tekintetében?
13 Akkor is az volt a legfontosabb és ma is az, hogy az ember a helyes akolba bejusson. Vajon azt jelenti ez, hogy talán valami változás történhet a Jehova Isten által jóváhagyott aklok tekintetében? Igen. Amit Jézus mondott a János 10. fejezetében, és amit a történelmi tények is bizonyítanak: az történt, hogy Isten a Törvény alatti izraelita juhakol helyébe egy újat hozott létre. Figyeljétek meg, amint ez Jézus következő szavaiból is kitűnik:
14., 15. Miért nyilvánvaló, hogy a János 10:7–10. versében Jézus egy új juhakolra utal?
14 „Ezért Jézus ismét azt mondta”, János 10:7–10-ben, „’Bizony mondom nektek, én vagyok a juhok ajtaja. Mindazok, akik az én helyemben jöttek, tolvajok és rablók; de a juhok nem hallgattak rájuk. Én vagyok az ajtó; aki rajtam keresztül lép be, megmenekül, és ki-bejár és legelőt talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, levágjon és elpusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és az teljes legyen.’”
15 Figyeljétek meg ebből a részből, hogy Jézus úgy beszél önmagáról, mint a most említett akol ajtajáról, amelyen keresztül be lehet jutni a legfőbb pásztor, Jehova Isten aklába. Jézus nem lehetett a természetes Izrael jelképes ajtaja, hiszen ő maga is abba született bele a zsidó szűztől, Máriától való születése által. Nem Jézus volt a Törvényszövetség ajtó szerepet betöltő közvetítője, akinek személyén keresztül Izrael nemzete kizárólagos kapcsolatba került Jehova Istennel. Már jóval Jézus földi születése előtt megmondta Jehova Isten Izrael nemzetének: „A föld összes családjai közül csak titeket ismertelek el” (Ámos 3:2). A jelképes zsidó akol volt tehát az, amelyből Jehova Isten igazi Alpásztora el kellett hogy hívja nyájának legelső juhait, hogy azután különleges szellemi legelőkre vezesse el őket. Jézusnak ezért szólnia kellett most egy új akolról, amelynek ő, a jó pásztor lett bizonyos értelemben az ajtaja.
16. a) Milyen korábbi jelek mutatják, hogy Jehova egy új juhakol létesítését határozta el? b) Hogyan mutatta meg Jézus, hogy egy új juhakol kezd életbe lépni?
16 Azok a zsidók, akik nem voltak hajlandók az ő juhtermészetű tanítványaivá lenni, úgy érezték, hogy egyedül ők alkotják az egyetlen aklot, amely Jehova Isten tervében szerepel, és amelyet szándékában áll a határtalan jövőben is fenntartani. Nem számoltak az „új szövetséggel”, amelyet Jehova Isten megígért Jeremiás próféciájában, a 31:31–34. versben. Ez egészen új kapcsolatot jelentett Jehova Istennel, egyben pedig új jelképes aklot is. Jézus Krisztus nem lehetett olyan karámba vagy akolba vezető ajtó, amely aklot idővel meg kell szüntetni, mivel nem veszi többé azt körül Jehova védelmének fala (Zsidók 8:7–13). Azon az éjszakán, amikor Jézus az utolsó pászkavacsoráját költötte el zsidó tanítványaival, igen jelentőségteljes szavakat mondott nekik a pászkabor felszolgálása alkalmával. A bornak jelképes értelmet adott, és ezt mondta: „Ez a serleg jelenti az új szövetséget, amelyet a vérem erősít meg, amelyet tiértetek ontanak ki” (Lukács 22:20; Máté 26:27–29).
17., 18. a) Melyik volt ez az új juhakol, amelynek Jézus lett a jó pásztora? b) Hogyan hasonlítható Jézus az új akol ajtajához?
17 Jézus Krisztusnak egy tartós juhakol ajtajává kellett lennie, olyan akolnak az ajtajává, amely felváltja a mózesi Törvényszövetség alatt élő természetes izraeliták korábbi juhaklát. Amikor Jézus hátrahagyta tanítványait a földön és feltámadása után negyven nappal felment a mennybe, még mindig a tökéletes emberi élethez való jogával ment fel oda, azzal a jogával, amelyet semmiféle bűn nem csorbított, amit a testben elkövetett volna (Ésaiás 53:3–12; Cselekedetek 8:30–35). Ezért alkalmasnak minősült, hogy közvetítőként szolgáljon, és életjogát — amelyet vére szemléltetett — arra használja fel, hogy megpecsételje vele az új és jobb szövetséget földön élő tanítványai javára. Ezt legkésőbb i. sz. 33 pünkösd napján meg is tette, amikor a szent szellem kiáradt a Jeruzsálemben várakozó, engedelmes zsidó tanítványaira.
18 Ezek a tanítványok ekkor felvétettek az új szövetségbe, és életbe lépett az új juhakol, vagyis a Jehova Istennel való kapcsolat juhakla, a Jézus Krisztus vérével megpecsételt új szövetség alapján. Az új juhakolban levő jelképes juhok új születésben részesültek Jehova szelleme által és felkenettek az ő szellemével. Az ebbe az akolba vezető ajtó Jézus Krisztus volt, mivel Jehova őt nevezte ki jó pásztornak az abban az akolban vagy karámban levő juhok fölé.
19. Hogyan teljesedett be a Zakariás 13:7. jövendölése?
19 Az alatt a részbeni három nap alatt, ameddig Jézus letartóztatásban volt, majd pedig holtan feküdt a sírban, juhtermészetű tanítványainak gondozását teljes mértékben a legfőbb pásztornak, Jehova Istennek kellett átadnia. Akkor beteljesedett Jehova kijelentése a Zakariás 13:7 szerint: „Verd meg a pásztort, hadd széledjenek szét a nyáj juhai; és én biztosan azok felé fordítom kezemet, akik jelentéktelenek.” A mindenható pásztor, Jehova kezei a jelentéktelen tanítványok felé fordultak, míg vissza nem tértek feltámasztott alpásztorukhoz, Jézus Krisztushoz (Máté 26:31, 32).
20. Hogyan vezet el a János 10:16 még egy másik jövendőbeli akol várásáig, és miért vagyunk érdekeltek abban?
20 De amikor erre a jó pásztor alatti új juhakolra gondolunk, jegyezzük meg, mit mond Jézus a János 10:16-ban: „Vannak nekem más juhaim, amelyek nem ebből az akolból valók; ezeket is elő kell hoznom.” Vajon nem azt jelenti ez, hogy lesz egy másik, egy második akla is, amelyben szintén ő lesz a jó pásztor? Ha igen, mikor jön létre, és kikből állnak az abban levő juhok? Ezek nagyon is időszerű kérdések, és a megválaszolásuk közvetlen kihatással lehet a reménységedre és örök kilátásaidra. Vizsgáljuk meg hát ezt a témát!
Hogyan válaszolnál rá?
◻ Hogyan született bele Jézus valamilyen juhakolba, és ki volt az ő pásztora?
◻ Milyen új szerepet kapott Jézus i. sz. 29-ben?
◻ Milyen minőségben szolgált Alámerítő János az izraelita juhakol tekintetében?
◻ Melyik volt az új juhakol, amelynek Jézus a jó pásztora lett?
◻ Mi enged arra következtetni, hogy egy másik juhakolnak is létre kellett jönnie?
[Kép a 24. oldalon]
Mint jelképes ajtónálló, Alámerítő János üdvözölte a jó pásztort, Jézust
[Kép a 25. oldalon]
Jézus egy új akolba terelte a juhait. Melyik volt ez az akol?