A ’szellem egysége’ a gyorsan növekvő nyájban
1. a) Milyen helyénvaló tanácsot adott Pál az egységgel kapcsolatban az Efezus 4:1–6-ban? b) Miért érvényes ma is ez a tanács?
AMIKOR Pál apostol az efezusi gyülekezet keresztény tagjainak írt, az egységet hangsúlyozta és arra buzdította őket, hogy legyenek alázatosak, szeretettel viseljék el egymást, és igyekezzenek komolyan „megőrizni a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében” (Efezus 4:1–6). Pál több mint két évet töltött Efezusban, és jól ismerte az ottani testvérek sokféle családi hátterét. Tisztában volt azzal is, hogy az egységesítő befolyás, amelyet Jehova meghonosított a népe között, képes úrrá lenni az ilyen különbségeken, ezért Pál arra ösztökélte az ottani keresztényeket, hogy fogadják el ezt a befolyást és működjenek együtt vele. Minderre napjainkban is szükség van. Vajon miért? Azért, mert „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” való emberek kerülnek begyűjtésre — éspedig nagy számban — Jehova szervezetébe (Jelenések 7:9, 10).
2. Hogyan óvja meg Jehova a látható szervezetének egységét?
2 Feltett szándékának megfelelően Jehova egyesítette szolgáit, „mint nyájat az akolban” (Mikeás 2:12). Ellátja őket a szükséges vezetéssel, irányítással, hogy megőrizhessék egységüket. Hogyan teszi ezt? Nos, ő maga nevezte ki saját Fiát, Jézus Krisztust a keresztény gyülekezet fejévé. A Bibliában Jehova részletesen feltárja szándékát, és szervezete révén szolgáinak az erőfeszítéseit olyan csatornákba tereli, amelyek összhangban vannak az isteni szándékkal. Nagyban megerősíti a hitünket, ha megvizsgáljuk ennek az isteni irányításnak a bizonyítékait az 1919 óta eltelt modern időkben.
Felkészítve a világméretű tanúskodásra
3. A Királyság-örökösök érdekében végbemenő milyen tevékenységet jövendölt meg a Biblia a dolgok rendszerének befejező részére?
3 A dolgok rendszerének a befejezéséről szólva a Szentírás megjövendöli a szétszórt „választottak” újbóli egybegyűjtését egy egységes szervezetbe, ugyanakkor a Királyság osztály utolsó tagjainak learatását is (Máté 24:31; 13:37–43, 47–50). Hogyan történt meg mindez?
4. a) Milyen szinte kézzelfogható módszert alkalmazott Krisztus az angyalaival együtt a maradék újra begyűjtése és aratása tekintetében? b) Melyik két eszközt vette igénybe Jehova annak érdekében, hogy szolgáit egységre hozza?
4 Az Írások feltárják, hogy Krisztus elküldi angyalait e munka elvégzésére. Egyetlen földi ember sem láthatja ezeket a szellemi teremtményeket munka közben, de igenis világosan láthatjuk tevékenységük hatását Jehova látható szervezetében. Miután véget ért az első világháború alatti kegyetlen üldözés, az 1919-ben megjelent „Boldogok a félelem nélküliek” című Őr Torony–cikk új erőt öntött Jehova szolgáiba. Jehova azt akarta, hogy még több munkát végezzenek. Az Ohio állambeli Cedar Pointban abban az évben megtartott kongresszusukon, a „Királyság hirdetése” című előadás keretében bejelentették egy új kiadvány, név szerint az Aranykorszak (mai nevén: Ébredjetek!) megjelenését széles körű terjesztés céljából, hogy az emberek figyelmét „a Messiás dicső uralmának aranykorszakára” irányítsák. Minden „választott” arra kapott buzdítást, hogy vegyen részt ebben a tevékenységben. Újabb kongresszust tartottak Cedar Pointban 1922-ben, ahol erőteljes felhívás hangzott el: „Hirdesd, hirdesd, hirdesd a Királyt és Királyságát!” Újabb nagy lendületet adott a munkának 1925-ben az a tény, hogy Jehova szolgái a Jelenések 12. fejezetének fényében felismerték a háború utáni munkájuk nagy fontosságát. Majd 1931-ben az Ohio állambeli Columbus-ban, utána pedig 50 egymást követő kongresszus–sorozaton világszerte határozatot fogadtak el, amelyben felvették a Jehova Tanúi nevet, s ezzel elkülönítették magukat a kereszténység összes szektájától, kihangsúlyozva Istentől kapott munkájuk jellegét (Ésaiás 43:10–12). Jehova tehát egységre hozta szolgáit azzal, hogy 1.) fokozatosan megértették a Szentírást és 2.) mint az ő tanúi buzgó tevékenységre kaptak indítást.
5. Minek az elvégzése történt meg 1935-ig a Jehova irányítása alatt végbemenő egységes akció eredményeként?
5 Bár még kevesen voltak, Jehova vezetése alatt folytatott egységes tevékenységük következtében a Királyság-üzenet hirdetése eljutott a föld legtávolabbi részébe. 1921 és 1935 között 205 217 917 könyvet és füzetet terjesztettek el egy sor nyelven. Százmilliószámra osztottak szét traktátusokat, és kiterjedt rádió-előadásokat tartottak. Ennek eredményeként további ezrek adták át magukat Jehovának. Ezek alámerítkeztek és a szent szellemtől felkenve szoros egységbe tömörültek a Királyság-osztály egybegyűjtött tagjaiként. Nyilvános szolgálatuk azonban még korántsem ért véget. Jehova felkészítette őket az előttük álló feladatokra.
Megerősítve, hogy szembenézhessenek az ellenállással
6. Mire készítette fel még Jehova akkor az ő felkent szolgáit?
6 Az első világháború alatt az ellenségnek sikerült szétszórnia a felkenteket. De még újabb gonosz kísérletek voltak hátra, amelyekkel az ellenség teljesen le akarta törni erőfeszítéseiket. Jehova azonban megerősítette őket, hogy soha többé ne legyen belőlük szétszéledt nyáj. De hát miképpen tette ezt?
7. A templom újjáépítésének idején hogyan tette képessé Jehova az ő népét arra, hogy az ellenállással szemben is egységesen előretörjenek?
7 Amikor az ellenállás hátráltatni igyekezett Jehova templomának újjáépítését a babiloni száműzetés után, Jehova megerősítette népét azáltal, hogy prófétákat, látható szószólókat adott nekik, akik Isten részéről jövő időszerű üzeneteket közöltek a néppel. Jehova azonkívül a saját szellemét adta nekik, hogy szolgái leküzdhessenek hegyként tornyosuló akadályokat és egységes szervezetként működhessenek (Aggeus 1:1–8; Zakariás 4:1–14).
8. Milyen módon erősítette meg Jehova a testvéreket az első században?
8 Amikor az első században Jehova igaz imádói az ellenség tüzének céltábláivá lettek, Istenük arra indította az apostolokat, hogy irányt szabó és buzdító leveleket írjanak. Ezekben a levelekben lelepleződött az ellenségeskedés fő kezdeményezője és szítója: Sátán, az Ördög, akinek szándékában áll elhallgattatni a jó hír prédikálását, és ezért kegyetlen üldözéseket indít, vagy megpróbálja hamis testvérek befolyásával megtörni a gyülekezet egységét. Ezért minden akkori hivő segítséget kapott e levelek által, hogy világosan felismerje a vitatott kérdéseket (Efezus 6:10–13; 2Korinthus 11:12–15; 1Péter 5:5–8). A keresztények szeretetteljes buzdítást kaptak arra, hogy ’szilárdan álljanak egy szellemben, egy lélekkel egymás oldalán küzdve a jó hírbe vetett hitért, és semmilyen vonatkozásban ne rettenjenek meg ellenfeleiktől’ (Filippi 1:27, 28).
9. a) Hogyan nyújtott Jehova ilyen segítséget a modern időkben? b) Mondj néhány példát erre.
9 A modern időkben Jehova szintén megadja szolgáinak a szükséges segítséget a „hű és értelmes rabszolga”, a mai földi maradék által, akiknek maga Jézus a kinevezett feje, vezetője, és ez a segítség mindig a kellő időben érkezik (Máté 24:45–47). Például 1925-ben a „rabszolga” osztály Az Őr Torony közvetítésével hozzásegítette olvasóit annak felismeréséhez, hogy Isten Királysága 1914 óta tevékenykedik a mennyben, és valójában csak két szervezet létezik: Jehova szervezete és Sátán szervezete. 1929-ben erőteljes hangsúlyt kapott az a keresztényi követelmény, hogy inkább Isten törvényének kell engedelmeskedni, mintsem az emberek törvényének. Fokozatosan szervezeti finomításokat hajtottak végre, míg 1938-ban teokratikus módon került sor minden felvigyázó kinevezésére a gyülekezetekben az addig érvényben levő gyülekezeti szavazás helyett. Mindez egységessé tette és megerősítette Jehova szolgáit, s mennyire időszerűnek bizonyult ez!
10. a) Hogyan bizonyult igen időszerűnek ez a segítség? b) Amikor megnövekedett az üldözés, milyen további segítséget adott nekik Jehova?
10 Az 1930-as években, egészen a második világháborúig Jehova Tanúi számos országban súlyos üldözésnek voltak kitéve. Közülük több ezret perbe fogtak. Számos országban betiltották a működésüket. A totális államokban évekig koncentrációs táborokban sínylődtek. Amikor ez az üldözés elkezdődött, Jehova megerősítette szolgáit. Az 1931-es Őr Torony–cikkekben magyarázatok jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a zsidók, Eszter királyné idejében, nemcsak az életükért harcoltak, de támadást is indítottak az ellenségeik ellen. Ezekben a cikkekben az is szóba került, hogyan lehet alkalmazni mindezt napjainkban a szellemi hadviselésre. „A tűzpróba” témával foglalkozó cikkek 1934-ben felhasználták a három héber ifjú történetét a tüzes kemencével kapcsolatban, hogy Jehova Tanúiba oltsák a szilárd eltökéltséget, hogy Jehovába vetett teljes bizalommal megállnak a próbákban (Dániel 3:17, 18, 28). Jehovának még hatalmas műve volt hátra, amit el kellett végezniük, és a sátáni ellenállás nem hiúsíthatta meg azt!
A „nagy sokaság” egybegyűjtése az életben maradásra
11. a) Milyen még nagyobb méretű prédikálómunkára készítette fel Jehova az ő szolgáit? b) Vázolj néhány mozzanatot ebben az isteni irányítás alatt végbement előkészítő programban?
11 Amikor a Királyság-örökösök „kicsiny nyájának” egybegyűjtése a végéhez közeledett, Jehova egy szélesebb körű munkára irányította a figyelmet: a „nagy sokaság” kiképzésére, akiknek túl kell élniük a „nagy nyomorúságot”, hogy a helyreállított Paradicsomban élhessenek itt a földön. Ezért 1918-ban a Watch Tower Society elnöke előadást tartott a kaliforniai Los Angelesben egy olyan témáról, amit később más szónokok százai ismételtek meg előadásukban a következő cím alatt: „A világ véget ért, milliók élnek most, akik sohasem fognak meghalni.” Majd 1923-ban Az Őr Torony rámutatott, hogy a János 10:16-ban szereplő „más juhok” azonosak Jézusnak a juhokról és a kecskékről szóló példázatában említett „juhok”-kal, s ezek már kezdtek feltünedezni. 1931-ben úgy szerepeltek a kiadványokban mint az Ezékiel 9:1–11-ben előárnyékolt egyének, akiket az életben maradásra jelöltek meg a homlokukon. 1932-ben pedig feltárult, hogy ugyanezt az osztályt Jonadáb is előábrázolta. Ezek a „juhok” felismerték, milyen fontos kizárólagos önátadást gyakorolniuk Jehovának. A felkészítés Istentől irányított programja 1935-ben érte el a tetőfokát, amikor a washingtoni (D.C.) kongresszuson a Jelenések 7:9–17 szerinti „nagy tömeg” vagy „nagy sokaság” földi osztályként került azonosításra, és a hallgatóságból százak és százak vallották magukat ehhez a csoporthoz tartozónak. Ezután már gyorsan haladt ennek a csoportnak a begyűjtése Jehova szellemének a vezetése alatt.
12. a) Miért nem származik egyenetlenség abból, hogy a földi reménységgel rendelkező személyek a mennyei reménységet vallókkal együtt kerülnek begyűjtésre? b) Jehova áldásával mit eredményezett az együttes erőfeszítésük?
12 De vajon a földi osztály egybegyűjtése a mennyei reménységet valló társaik mellett talán egyenetlenséget idézett elő a szervezetben? Szó sincs róla! Ahogyan Jézus előre megmondta: „egy nyáj”-ba tömörültek az „egy pásztor”, Jézus felügyelete alatt (János 10:16). Megértették, hogy a kétféle reménység bármelyike Jehova ki nem érdemelt kedvességének a jele, és mindannyiuk kiváltsága és kötelessége, hogy az ő nevének és Királyságának a tanúi legyenek, és hűség tekintetében mindannyiukra ugyanazok a keresztény irányadó mértékek vonatkoznak. Ők valóban egységes népet alkotnak. Egységesen törekszenek arra, hogy az egész lakott földön tanúskodjanak a Királyságról, aminek hatalmas begyűjtés az eredménye. Az első világháború után csupán néhány ezren vettek részt Jehova Királyságának nyilvános hirdetésében. 1941-re mintegy 100 000-en vettek részt világszerte ebben a munkában. A Királyság-üzenet egységes nyilvános hirdetőinek a száma ma már 2 652 323. Bebizonyosodott, amit Jehova Ésaiás próféta által bejelentett: „A kevés ezerré lesz és a kicsiny hatalmas nemzetté. Én, Jehova, viszem véghez ezt gyorsan a maga idejében” (Ésaiás 60:22).
Együttes erőfeszítések a szükséges létesítmények létrehozására
13. Milyen kihatással volt ez a növekedés a Watch Tower Society nyomdai tevékenységére, és hogyan tudtak eleget tenni ennek?
13 Jehova Tanúi számának ez a rendkívüli nagy növekedése a meglevő létesítmények nagyszabású bővítését tette szükségessé. Az 1920-as években a tanúk által használt nyomtatott bibliai irodalmat a New York-i Brooklynban állították elő. Ma már mintegy 30 egyéb országban is nyomtatnak ilyen anyagot. A szükséges pénzalap önkéntes adakozásból jön össze, és ha az egyik országban hiány mutatkozik ezen a téren, a többi ország nagylelkű segítséget nyújt. (Vö. 2Korinthus 8:14.)
14. Hogyan tudtak eleget tenni 1935 óta a Királyságtermekkel kapcsolatos megnövekedett igényeknek?
14 Abban az esztendőben, amikor a „nagy sokaság” helyesen mint földi osztály került azonosításra, J. F. Rutherford, a Watch Tower Society akkori elnöke Hawaiiban a Királyságterem nevet adta Jehova Tanúi összejöveteli helyének. Attól kezdve általánosan ezt a nevet használják Jehova Tanúi az összejöveteli helyiségük megjelölésére. 1940 óta napjainkig a gyülekezetek száma 5118-ról 46 000 fölé emelkedett. Ez a világméretű növekedés több ezer új Királyságterem és még nagyobb kongresszusi termek építését tette szükségessé. Ez természetesen egyesült erőfeszítést követelt mind pénzügyi téren, mind pedig az építési munka vonatkozásában. Jehova egységes népe teljes szívű támogatását adta ehhez a munkához!
15. Miért fontos, hogy megfelelő összejöveteli helyekkel rendelkezzünk?
15 Ma sokkal többen gyűlnek össze Jehova Tanúi Királyságtermeiben, mint bármikor azelőtt, és a számuk egyre növekszik. Egyébként szívesen látott vendégek mindazok, akik többet szeretnének tudni Jehova útjáról, hogy az ő ösvényén járhassanak (Ésaiás 2:2, 3; Zsidók 10:23–25). Mi viszont szeretnénk biztosak lenni abban, hogy megfelelő felszereltséggel rendelkezünk mindazok ellátására, akik értékelik a Jehovától jövő gondoskodást. De vajon hogyan tudunk eleget tenni ennek a feladatnak?
16. a) Ha a megnövekedett gyülekezetnek új Királyságteremre van szüksége, mi legyen az álláspontunk a szóbajöhető munka és költségek tekintetében, akár mi használjuk majd azt a létesítményt, akár mások? b) Ha nagyobb növekedés tapasztalható olyan területen, ahol igen magasak az ingatlanárak, hogyan lehet mégis új Királyságtermet létesíteni?
16 Bár sok-sok helyi gyülekezetben találkozunk egymással, mégis az egységes emberek „egy nyáját” alkotjuk. A tiszta imádat terjedése iránti érdeklődésünk, valamint a testvéreink iránti szeretetünk arra indít minket, hogy minden tőlünk telhető módon segítsünk, függetlenül attól, hogy hol merül fel ennek az igénye. Egy adott gyülekezet létszámbeli növekedése új Királyságterem építését teszi szükségessé? Milyen szép lenne azoktól, akik továbbra is a régi épületet használják majd, ha minden lehető segítséget megadnának ahhoz, hogy az elhelyezésre kerülő gyülekezet új Királyságteremhez jusson! Egyes helyeken maguk a testvérek is részt vesznek új Királyságterem építésében, ahol erre szükség van. Körültekintő tervezés és együttes erőfeszítés eredményeként sok szép új Királyságtermet építettek fel két nap alatt, vagy még annál is kevesebb idő alatt. Egyes országokban a telekárak csillagászati összege egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy egy-egy gyülekezet önállóan előteremtse a szükséges létesítmény árát. De ami egyetlen gyülekezetnek nem sikerül, az egyesült erővel megvalósítható! Amikor tehát tudomásunkra jut olyan alkalom, ahol segíthetnénk, vajon hogyan reagálunk?
17. Milyen bibliai alapelv segít eleget tenni ennek az igénynek?
17 Amikor az izraelitáknak alkalmuk nyílt arra, hogy hozzájáruljanak Jehova szent hajlékának az építéséhez, szívük arra indította őket, hogy a szükségesnél jóval többet adakozzanak (2Mózes 35:5–9; 36:5–7). Ámde az igaz imádat támogatása terén nemcsak a nagy adományok számítanak. Jézus dicsérő szavakkal illette a szegény özvegy csekélyke adományát (Lukács 21:1–4). Az Isten más szolgáinak anyagi megsegítésére irányuló erőfeszítésekről Pál apostol a következőket írta: Ha a készség van meg előbb, különösképpen elfogadható aszerint, amije van valakinek, nem pedig aszerint, amije nincs. . . . most a ti feleslegetek egyenlítse ki amazok hiányát . . . Amint meg van írva: ’Akinek bőven volt, annak sem volt túl sok, és akinek szűken volt, annak sem volt túl kevés’” (2Korinthus 8:12–15). Ez az alapelv jó útmutatónk lehet az együttműködéshez, amikor új, vagy kibővítendő Királyság-terem szóba kerül, akár a saját területünkön, akár másutt.
18. a) Mi indította Jehova Tanúit arra, hogy a nemrég megtartott kerületkongresszusokon egységnyilatkozatot tegyenek? b) Mit jelent a nyilatkozat első pontja? c) Mit jelent a második pont? d) Mit jelent a harmadik pont? e) Milyen imával fejeződik be helyénvalóan a nyilatkozat?
18 A ’szellem egysége’ Jehova szervezetének egyik jellemvonása, és nekünk személy szerint is kiváltságunk élő bizonyítékát adni ennek az egységnek. A legutóbbi kongresszusaink alkalmával mindenütt a világon időszerű kijelentést is tettünk erről. Ez az egységnyilatkozat a 14. oldalon olvasható. Arra buzdítunk téged, hogy most újra olvasd el ezt a nyilatkozatot, hogy alkalmad legyen még egyszer átgondolni, hogyan alkalmazhatnád személy szerint is az elkövetkező napokban.
Mit válaszolnál ezekre a kérdésekre?
◻ Hogyan óvja meg Jehova az ő szolgáinak egységét?
◻ Hogyan irányította Jehova az eseményeket oly módon, hogy befejeződjék a Királyság-osztály aratása?
◻ Hogyan kaptak Jehova Tanúi megerősítést a súlyosabb üldözés elviselésére a második világháború előtt és alatt?
◻ Milyen módon készítette fel Isten az ő Tanúit az 1935-ben elkezdődő begyűjtésre?
◻ Milyen módon vehetünk részt a sürgősen létesítendő Királyságtermek létrehozásában?
[Kiemelt rész a 14. oldalon]
EGYSÉGNYILATKOZAT
Mi, Jehova Tanúi, akik összegyűltünk a mi „Királyság-egység” kerületkongresszusunkra, mélységes értékelésünket kívánjuk kifejezni azért, amit Jehova eddig tett értünk. Szívből hálásak vagyunk, hogy szeretett Fiát feláldozta értünk, és kiválasztott bennünket, hogy nevének népe legyünk.
Ezért KIJELENTJÜK, hogy szilárd elhatározással megőrizzük a nagyszerű egységet, amelybe Jehova egybegyűjtött bennünket, mint aklába egybegyűjtött nyáját, fenntartás nélkül bízunk irányításában és szent szelleme vezetésében; mindenkor arra törekszünk, hogy illően viselkedjünk a nemzetek között, miközben lelkesen hirdetjük a Királyságról szóló reménységet azoknak, akik odafigyelnek rá; és őrizkedni akarunk minden olyan beszennyező dologtól, ami Jehova ügyére gyalázatot hozna, mindegy, hogy ki részéről jönne e rosszra irányuló befolyás.
Ezenkívül IMÁDKOZUNK azért, hogy továbbra is méltók maradhassunk Jehova irántunk való szeretetére, folyton értékelve azt a nagyszerű kiváltságot, hogy viselhetjük szent Nevét és hirdethetjük Királysága jó hírét, amely Királyság élén Jézus Krisztus áll.
[Kép a 16. oldalon]
A kellő számú Királyság-terem létesítése megköveteli mind pénzügyi téren, mind építőmunkában az egységes erőfeszítést