15. Milyen munkát végzett Jézus Názáretben és vajon ’a körülmetéltek szolgájaként’ végezte azt?

¹⁵ Ezért a zsidó Pál apostol ezt írta a Rómában levő keresztény gyülekezetnek, amelynek tagjai nem voltak mindannyian természetes zsidók: „Mert azt mondom, hogy a Krisztus az Isten igazságának kedvéért lett a körülmetéltek szolgája, hogy így megerősítse az ősatyáitoknak adott ígéreteket, és hogy a nemzetek dicsőíthessék Istent könyörületességéért” (Róma 15:8, 9a). A galileai Názáretben nevelőapja, a körülmetélt zsidó József otthonában, a felnövekvő Jézus ácsmesterséget tanult. Jézus Júda törzsében született, ezért nem tartozott a templomi léviták papi családjához vagy törzséhez. Természet szerint nem léphetett a templomszolgák sorába Jeruzsálemben. De vajon csak azért jött az Isten Fia a földre, hogy ácsként éljen és haljon meg? Nem! Így az a kifejezés, hogy ő a „körülmetéltek szolgája” lett, sokkal többet jelentett, mint csupán azt, hogy belőle is ács lett, mint nevelőapjából, Józsefből.

16. Mit kellett Jézusnak végeznie ahhoz, hogy ne csupán a saját városának lakosait szolgálja mint názáreti ács?

¹⁶ Ha Jézus az életében nem jutott volna tovább a názáreti ácsműhelynél, bizonyára nem teljesítette volna megjövendölt küldetését. Ezért mennyei Atyja, Jehova Isten egy egészen más úton indította el őt, hogy „a körülmetéltek szolgája” lehessen, ne csak názáreti lakótársaié, hanem az egész nemzeté. Ezért 30 éves korában otthagyta az ácsmesterséget.

17. Hogyan hasonlíthatjuk össze a zsidó főpap templomi szolgálatával azt a munkát, amit a már alámerített és felkent Jézus végzett?

¹⁷ Milyen munkába kezdett hát Jézus, miután Alámerítő János, a lévita alámerítette őt, s Isten szent szellemébe is alámerítkezett? Vajon alacsonyabb rendű szolgálat volt ez, mint a templom papjai és a léviták szolgálata, akik ténylegesen Isten „szolgái” voltak Jeruzsálemben? Akik tisztában vannak a tényekkel, elismerik, hogy hivatalos szolgálat, igaz „papi szolgálat” volt az, amit Jézus elkezdett és nem csupán valamiféle vallásos szakmai foglalkozás. Amint a Károli fordítás mondja: „Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyák ígéreteit” (Róma 15:8; lásd a Békés-Dalos és Ökumenikus fordítást!). Tagadhatatlan, hogy nemzeti szolgálatot végzett „miniszteri” kinevezés alapján, jóllehet ez nem emberek részéről történt, hanem Isten, a világegyetem Egyeduralkodója részéről. Az, amit Jézus a földi foglalkozásának megváltoztatása után végzett, sokkal fontosabb volt még a jeruzsálemi zsidó főpap vallásos szolgálatánál is.

18. Bár egyetlen földi nemzet sem ismerte el Jézus „miniszterségét”, miért lett Jézus mégis „a körülmetéltek szolgája”?

¹⁸ Mint ahogy Jézus nem végezhetett semmiféle vallásos szolgálatot a jeruzsálemi templomban, s így nem versenyezhetett az ottani papokkal és lévitákkal, ugyanúgy nem végezhetett — és természetesen nem is akart végezni — semmiféle vallásos szolgálatot a nem zsidó nemzetek egyetlen templomában sem — akár Rómában, Athénban, vagy bárhol másutt. Mégis azt mondjuk róla, hogy „az Isten igazságának kedvéért lett a körülmetéltek szolgája”. Vajon hogyan lehetséges ez? Nos úgy, hogy neki kellett ’megerősíteni az ősatyáknak adott [isteni] ígéreteket’. Tudniillik a héber atyáknak, nem pedig pogány atyáknak tett ígéreteket. ’Ősatyjuknak’, Ábrahámnak például három asszonytól volt számos gyermeke, Isten azonban Ábrahám egyetlen fiát választotta ki, első felesége, Sára gyermekét, név szerint Izsákot, hogy ő kapja meg az ábrahámi igéretet. Izsáknak viszont két ikerfia volt, de Isten a fiatalabb ikret, Jákobot választotta ki, aki később az Izrael nevet kapta, hogy ezután ő adja tovább a magra vonatkozó ábrahámi igéretet, amely „mag” által áldásban részesülnek a föld összes nemzetei. Idővel Jákob 12 fia létrehozta Izrael 12 törzsét, akikkel — mint nemzettel — Isten nemzeti szövetséget kötött Mózes próféta közvetítésével.

19. Miért nem született Jézus a Lévi törzséből, kik üdvözölték őt itt a földön és hol?

¹⁹ Később, miután Izrael nemzete Jehova látható képviselőjeként emberi királyt akart maga fölé, Isten megtette a királyságra vonatkozó igéretét a Júda törzséből való Dávid királynak. Ezért a megigért Messiásnak vagy Krisztusnak Dávid családjából kellett származnia. Ez a magyarázata annak, hogy Jézus Dávid szülővárosában, Bethlehemben született, Dávid örököseként a júdeai szűz, Mária közreműködésével. Földrejövetelét mennyei angyalok üdvözölték. Isten mennyei Fia tehát nem kerülhette el, hogy zsidónak szülessen. Isten az Atya megszeghetetlen ígéreteit igazolni kellett, vagyis meg kellett erősíteni. Isten nem engedhette meg, hogy hazugnak bélyegezzék.

20. Jóllehet Jézus maga is a „körülmetéltek” közül való, mire számíthattak a nem zsidó nemzetek és miért?

²⁰ Jézus örömmel vállalta az együttműködést mennyei Atyjával. Ezért lett „a körülmetéltek szolgája”. Mint közéjük tartozót, őt is körülmetélték. A körülmetélt zsidók Jézus halála és feltámadása után három és fél évig különleges kegyben részesültek.

„Krisztus az Isten igazságának kedvéért lett a körülmetéltek [vagyis a természetes zsidók] szolgája, hogy így megerősítse az ősatyáitoknak adott ígéreteket, és hogy a nemzetek dicsőíthessék Istent könyörületességéért” (Róma 15:8, 9a). Miféle könyörületességet tanúsított Isten a pogány „nemzetek” iránt?

 5. a) Miből állt Istennek a körülmetéletlen pogányok iránt tanúsított könyörületessége? b) Mikor és kivel kezdődött el az a „könyörületessége” és hová fogadták be az ilyeneket?

⁵ Akkor, az i. sz. első századában, Isten „könyörületessége” ebből állt: Jehova Isten megengedte a körülmetéletlen pogányoknak (vagy a nemzetekhez tartozó embereknek), hogy az „ígéretek” hatálya alá kerüljenek, amely ígéreteket a körülmetélt zsidók ősatyáinak tett.