aki bizony megfelelelően képesített minket arra, hogy egy új szövetség szolgái legyünk, nem írott törvénygyűjteményé, hanem a szellemé; mert az írott törvénygyűjtemény halálra ítél, míg a szellem élővé tesz”.

15. Amikor az „egy új szövetség szolgáiról” beszélt, kikre gondolt Pál a „mi” névmás alkalmazásával, és vajon tagjai voltak-e ők valamilyen Közbenjáró-Testületnek Isten és emberek között?

¹⁵ Kikre gondolt itt az apostol a „mi” névmás használatával? Levelének a bevezetőjében feltárja nekünk, kiket foglal magába ez a „mi”, amikor ezt mondja: „Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola és Timótheus, a mi testvérünk, az Isten gyülekezetének, mely Korinthusban van.” (2Kor 1:1) Így tehát mind Pál, mind pedig Timótheus „a szellemi „új szövetség szolgái” voltak. Pál ezzel nem azt akarta mondani, hogy ő és Timótheus Közbenjáró Testületet alkottak volna, akik részt vállaltak Jézus közbenjárói szerepéből. Nem, mert ők maguk is csupán szellemi izraeliták voltak, akiknek az érdekében Jézus, Isten Közbenjárójaként szolgált. Egyedül Jézus az „új szövetség közbenjárója”. — Zsid 12:24.

21. a) Pál Timótheushoz írt levelét tekintve, milyen szolga írt egy másik milyen szolgának? b) Meddig áll fenn az a szövetség s milyen szerepe volt ebben annak, aki „megfelelő váltságáldozat mindenkiért”?

²¹ Pál a keresztényiség első századának tényeivel összhangban írt, mely században az új szövetség életbe lépett. Ebbe vettek fel minden nemzetiségű „embereket”, zsidókat, szamaritánusokat, körülmetéletlen pogányokat, miután részévé lettek a szellemi Izraelnek. Krisztus Jézus volt ennek az új szövetségnek a közbenjárója. Pál Timótheushoz írt levele ez esetben az ,új szövetség egyik szolgájának’ a levele volt az ,új szövetség egy másik szolgájához’. Az az új szövetség „a mi Megmentőnk, Isten” és a szellemi Izrael között mindaddig érvényben van, amíg vannak testben élő szellemi izraeliták mint „emberek” itt a földön. A szövetség tehát ma is érvényben van. Jézus „megfelelő áldozata mindenkiért” alapul szolgál mindenfajta férfi és nő számára, hogy szellemi izraelitává legyen és bekerüljön az új szövetségbe, amelynek Krisztus Jézus az „egy közbenjárója”.

22. a) Miből nyilvánvaló, hogy az új szövetség már a végéhez közeledik, s mikor jár le Krisztus közbenjárói szerepe? b) Miért nem lesz szükségük többé a megdicsőült szellemi izraelitáknak közbenjáróra és milyen minőségben tevékenykednek majd ők akkor?

²² Még mindig több mint 9000-en vannak, akik szellemi izraelitának vallják magukat az új szövetségben. Miként Pál és Timótheus, ők is „az új szövetség szolgái”. (2Kor 3:6; 1:1)