Az egyedüli igaz Isten egységes imádói
„Ó Jehova, . . . Te vagy Isten, csak te egyedül” (ZSOLTÁROK 86:9, 10).
1. a) Minek a működését indította el Jehova az egységes imádat létrehozása céljából? b) Mit eredményezett nemsokára ez a „közigazgatás”?
EGYSÉG az imádatban — mily vonzó is ez a gondolat! Ámde az emberiség még sohasem tapasztalt ilyesmit. Pedig az egységes imádat nem puszta vágyálom. Kifejezetten Isten szándéka. Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt Jehova elindított egy „közigazgatást” vagy vezetési formát, amelynek célja az egység: olyan egység, amely egy szerető család szoros kötelékén belül szokott megnyilvánulni. Ez az egységes „közigazgatás” nemsokára éreztetni kezdte jótékony hatását: a keresztény zsidók szeretetteljes közösségben a szamaritánusokkal együtt imádták Istenüket, és a körülmetéletlen pogányokat is szívesen befogadták a gyülekezetbe. De ami ennél is fontosabb, Jehova Isten mindannyiukat egységre hozta Jézus áldozatának bűneltörlő értékébe vetett hitük alapján. Vele együtt örvendhettek tehát annak a kiváltságnak, hogy a szerető Atyával gyermeki viszonyban lehetnek.
2 a) Miből áll ez a „közigazgatás”, és mikor kezdett el működni? b) Mit jelent a „mennyei dolgok” egybegyűjtése?
2 Az Efezus 1:9, 10. verse is erre a „közigazgatásra” hívja fel a figyelmet, mert ezt olvassuk: „Ez a tetszésének megfelelően történt, amit ő magában elhatározott a kijelölt idők teljességének határán egy közigazgatás céljára [vagy eljárásmódra, amellyel háza népének ügyeit igazgatja i. sz. 33 pünkösdjétől kezdve], mégpedig hogy Krisztusban egyesítsen minden dolgot, a mennyei dolgokat és a földi dolgokat.” Először a zsidók, majd a szamaritánusok, végül pedig a pogányok közül kellett egybegyűjteni azokat az egyéneket, akik Krisztussal lesznek mennyei Királyságában.
3. Mit eredményezett a „földi dolgok” egybegyűjtése?
3 A mi időnkben, főleg 1935 óta, látjuk a „földi dolgok” egybegyűjtését, vagyis azoknak az embereknek a begyűjtését, akik a paradicsomi földön való élet kiváltságában részesülnek. Már több millió egyén válaszolt Isten szerető „közigazgatásának” erre a második fázisára. Ezek az emberek különböző nemzetekből és nyelvi csoportokból származnak. Egységük nem pusztán korábbi hitnézeteiket és szokásaikat megőrző emberek test szerinti egybegyűjtése. Sokkal inkább az Ésaiás 2:3. próféciájának a beteljesedése történik: megismerik Jehova útját, hogy „az ő ösvényén” járjanak.
4. a) Milyen mértékig terjed ki az egységes imádat megvalósulása, és hogyan írja le ezt a Biblia? b) Milyen viszonyban lesz Jehova a tökéletessé tett emberiséggel a végső próba után?
4 Amit ma látunk, az még mindig nem a teljes egység, amelyre el kell jutnunk. Isten feltett szándéka ugyanis az, hogy minden értelmes teremtmény az igaz imádatban egyesüljön. János apostol előzetes látomást kapott arról a csodálatos állapotról, amely Krisztus ezeréves uralmának a végén valósul meg teljesen, és leírást is adott róla a Jelenések 5:13-ban, ahol ez áll: „És hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengeren, és mind, ami ezekben van, azt mondja: ’Az áldás, a tisztelet, a dicsőség és a hatalom örökkön örökké azé legyen, aki a trónon ül [vagyis Jehováé] és a Bárányé [Jézus Krisztusé]!’” János mindenkit ott látott egyesítve Jézus Krisztus alatt Jehova imádatában. Amikor pedig véget ér az utolsó próba és megsemmisülnek mindazok, akik akkor fellázadnak, Jehova fiaivá fogadja Jézus Krisztus által a lojálisnak bizonyuló tökéletes embereket. Ők is bekerülnek Isten egységes, egyetemes családjába, azok közé, akik számára Jehova lesz mindörökre az egyedüli Isten, az egyetemes Uralkodó és a szerető Atya. Micsoda szívet melegítő kilátás! Nem az-e hát a leghőbb vágyad, hogy ott lehess az imádók boldog családjában? (Róma 8:20, 21).
„Te vagy Isten, csak te egyedül”
5., 6. Mit írt Dávid a 86. zsoltárban arról, aki a mi imádatunk tárgya?
5 Ha tüzetesen megvizsgáljuk a 86. zsoltárt, megtudhatjuk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy az előbb említett áldásban részesüljünk. Az ihletett zsoltár írója, Dávid már jó hírnevet szerzett magának az igaz imádat iránti odaadás tekintetében. De még ő is tisztában volt azzal hogy személyes előrehaladásra van szüksége szellemi téren, és ez tükröződik abban, amit leírt.
6 A 8–10. versben az imádatának tárgyára összpontosítja a figyelmet, és ezt mondja: „Senki sincs hozzád hasonló az istenek között, ó Jehova. Semmi sem hasonlít műveidhez. Eljön minden nemzet, akiket alkottál, és meghajolnak előtted, ó Jehova, és dicsőítik a te nevedet. Mert nagy vagy te, és csodadolgokat művelsz. Te vagy Isten, csak te egyedül.”
7. Miért fontos elismerni azt, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten?
7 Dávid idejében, akárcsak ma, a nemzetek számos istent imádtak. Dávid azonban őszinte értékeléssel mondta Jehovának: „Te vagy Isten, csak te egyedül.” Jézus Krisztus ugyanezt az igazságot hangsúlyozta. A halála előtti éjszakán, amikor Atyjához imádkozott, „az egyedüli igaz Isten”-nek nevezte őt (János 17:3). A kereszténység ellenben egy háromtagú istenséget imád, s milliók hajolnak meg bálványképek előtt; mások viszont hírneves embereket istenítenek, némelyek a pénzt, a szexet vagy önmagukat teszik meg istenükké. És veled vajon mi a helyzet? Osztod-e személy szerint azt a meggyőződést, hogy ’senki sincs Jehovához hasonló’ és hogy ’ő az egyedüli igaz Isten’?
8. A Zsoltárok 86:11 értelmében mi a követelmény mindazok részére, akik Jehovát akarják imádni?
8 Amikor Dávid annak idején a távoli jövőbe tekintett, látta, hogy minden nemzet tagjai közül eljönnek majd emberek Jehovát szolgálni. Dávid kétségkívül tisztában volt azzal is, hogy a Jehova imádatára felsorakozó ilyen egyéneknek sokat kell tanulniuk. Sok mindent meg kell változtatniuk az életükben. Dávid azt is reálisan látta, hogy neki személy szerint is tanításra van szüksége, és még sok helyreigazítást kell elvégeznie a maga részéről. Ezért írja a Zsoltárok 86:11-ben: „Oktass utaidra, ó Jehova. Igazságodban járok majd. Egyre irányítsd szívemet, hogy félje nevedet.” Te is ezt kívánod?
9. Miért vagyunk mi egységes nép, és milyen felelősség hárul ránk ebben a tekintetben?
9 Már most is valóban szembetűnő a Jehova Tanúi közt létező egység. Ez azért van így, mert mint csoport őszintén átérezzük, amit Dávid érzett: Jehova vezetésére törekszünk és azzal összhangban kívánunk cselekedni. De személyes magatartásunkkal és tetteinkkel is elő kell segítenünk ezt az egységet. Továbbá megőrizhetjük saját egységünket, és másokat is hozzásegíthetünk, hogy részesüljenek benne, ha igyekszünk gondosan ápolni az új érdeklődőkben a minket egységesítő különböző dolgok iránti értékelést.
Erőteljes egységesítő tényezők
10. Melyik a minket egységesítő legelső tényező?
10 Először is itt van az a tény, hogy mi mindannyian Jehovát imádjuk, és elismerjük azt a jogát, hogy ő szabja meg számunkra irányadó mértékként: mi jó és mi rossz (Jelenések 14:6, 7; 1Mózes 2:16, 17). Milyen csodálatos hatással volt ez eddig is Jehova népére az egész földön! A Biblia szavai szerint Jehova „a Magasságos és Felséges, aki az örökkévalóságban lakik és akinek a neve szent” (Ésaiás 57:15). Amikor őt imádjuk és irányadó mértékeihez tartjuk magunkat, az felemelő hatással van ránk. S mivel az ilyen irányadó mértékek a föld minden részére érvényesek, azok követése szorosabbra fűzi egymással való kapcsolatunkat, egyetlen néppé kovácsol össze bennünket.
11. Hogyan segíthetünk az újaknak, hogy ők is részt vehessenek ebben az egységben?
11 Mégis előfordul, hogy a velünk társult egyének közül némelyek súlyosan vétkeznek. Vajon miért fordulhat elő ilyesmi? Ha megkérdezzük őket Istennel való kapcsolatukról, némelyek azt mondják: ’Isten nem volt valóságos a számomra.’ Ezért nem is vették komolyan a követelményeit. Hogyan segíthetnénk hát azoknak, akikkel tanulmányozást folytatunk, hogy Jehova valóságos legyen a számukra? Feltétlenül hangsúlyoznunk kell előttük: az igaz imádat nem csupán abból áll, hogy bizonyos tantételeket elfogadunk, eljárunk a Királyság-terembe, sőt néha néhány órát még a szántóföldi szolgálatra is szánunk. Akik Jehovát akarják szolgálni, azoknak szoros kapcsolatot kell kiépíteniük ővele. Meg kell tanulniuk, hogy rendszeresen és személyesen könyörögjenek hozzá imában, és mindenben az ő vezetését keressék (Filippi 4:6; Példabeszédek 3:5, 6). Csakis így kezdhetnek el részt venni abban a nagyszerű egységben, amelynek örvendhetünk.
12., 13. a) Hogyan gyakorol egységesítő hatást ránk a másodiknak megemlített tényező? b) Mit kell tenni azért, hogy teljesen a javunkra fordíthassuk ezt?
12 A második tényező: Azért vagyunk egységesek, mert akárhol vagyunk is ebben a világban, mindenütt rendelkezésünkre áll Isten Szava, a Biblia, hogy vezessen, irányítson minket. Mi a Bibliát ihletettnek tekintjük, s legtöbben azért vonzódtunk Jehova Tanúihoz, mert a Tanúk őszintén ragaszkodnak a Bibliához (2Timótheus 3:16, 17).
13 Lehet, hogy akikkel tanulunk, egyetértenek velünk abban, hogy a Biblia Isten Szava. De vajon mennyit olvastak el a Bibliából? Hasznos lenne arra buzdítani őket, hogy az egészet olvassák el, és meglátják majd, milyen hatással lesz a Biblia a mindennapi életük döntéseire. Jézus oly jól ismerte Atyja akaratát, és oly mélyen véste azt az elméjébe és a szívébe, hogy joggal elmondhatta: „Mindig azt teszem, ami neki kedves” (János 8:29). Mily nagyszerű cél ez mindannyiunk számára!
14. Miért lényeges az itt említett harmadik tényező, és mit tehetünk azért, hogy az újakban is kialakuljon e tényező iránti értékelés?
14 A minket egységesítő harmadik tényező: mi mindannyian ugyanabból a szellemi étkezési programból táplálkozunk. Elismerjük, hogy a „hű és értelmes rabszolga” az a csatorna, amelyet Jehova felhasznál arra, hogy szellemi táplálékkal lásson el bennünket kellő időben (Máté 24:45–47). Az már nem is kétséges előttünk, hogy ez a „rabszolga” a mennyei Királyság szellemtől felkent örököseiből tevődik össze, akiket ma kizárólag Jehova Tanúi között találunk meg. Mi nagyra értékeljük, hogy ez a „rabszolga” és Vezető Testülete gondoskodik szellemi szükségleteinkről. És hálásak vagyunk Istennek a bőséges szellemi eledelért, amellyel rendelkezünk (Ésaiás 65:13, 14). Vajon elég időt fordítunk arra, hogy az új érdeklődőkbe is beplántáljuk az ilyen szerető elrendezés iránti értékelést?
15., 16. a) Kit tekintünk a Vezetőnknek? b) Milyen hatással van az egymás iránti magatartásunkra Jézus szerepének helyes megértése?
15 A negyedik egységesítő tényező — ami egyébként igen lényeges —, hogy nem emberi vezetőnk van, hanem maga Jézus Krisztus a mi Vezetőnk, és mi ő általa közeledünk Jehovához imádatban. Emberi életének utolsó hetében Jézus aláhúzta ennek fontosságát. A Máté 23:8, 10 szerint ezt mondta: „’Vezetőknek’ se nevezzenek senkit, mert egy a ti Vezetőtök, a Krisztus.” Tekintet nélkül arra, hogy a világ melyik részén lakik valaki, ha megkérdezi Jehova egyik tanújától: ’Ki a ti vezetőtök?’, ugyanazt a választ kapja mindenütt: ’Az Úr Jézus Krisztus.’
16 Csakis Jézus Krisztus által közeledhetünk elfogadható módon Jehovához az imádatban. Vajon miért? Egyszerűen azért, mert mindannyian bűnben születtünk halálítélet alatt. E tekintetben egyikünk sem különb a másiknál. Az egyedüli alap, amelyre hivatkozással elfogadhatók vagyunk mint Isten szolgái: a Jézus Krisztus áldozatába vetett hitünk, és egyedül csak ő általa közeledhetünk imában Jehovához. Ennek szívbeli értékelése létfontosságú tényező az igaz imádatban (Róma 3:23; János 14:6).
17. Miben különböztet meg minket a kereszténységtől az Isten Királysága iránti magatartásunk, és hogyan tömörít egybe minket, mint Jehova Tanúit?
17 A minket egybekovácsoló ötödik tényező az, hogy bárhol élünk, Isten Királyságát tekintjük az emberiség egyedüli reményének (Máté 6:9, 10; Dániel 2:44). A kereszténység lelkészei nem ezt teszik. Ezért avatkoznak bele a világ politikai ügyeibe és háborúiba. Ezzel szöges ellentétben Jehova Tanúi minden országban szívügyüknek tekintik azt a parancsot, amit Jézus Krisztus adott a tanítványainak, hogy ’ne legyenek része ennek a világnak’ (János 17:15, 16). Isten Szavával összhangban, mi kardjainkból ekevasakat kovácsoltunk és dárdáinkból metszőkéseket. Nem emelünk az embertársainkra testi fegyvereket, és hadakozást sem tanulunk többé (Mikeás 4:3). Szilárd meggyőződésünk, hogy az Isten Királysága jelenti az egyetlen megoldást az emberiség problémáira. Ezért vagyunk teljesen egységesek a világon élő tanútársainkkal igazi nemzetközi testvériségben.
18. Hogyan egyesít minket Isten szellemének a gyümölcse? Mondj rá példát.
18 Egységünk hatodik tényezőjeként megemlítjük azt a gyümölcsöt, amelyet Isten szent szelleme hoz létre termésként Jehova imádóinak az életében. És milyen vonzó ez a gyümölcs, amely kellemessé teszi az együttlétünket! Tekintet nélkül arra, hogy kinek-kinek, személy szerint mely területeken van javítani valója, igaz az, amit Jézus mondott: „Ezáltal mindenki megismeri, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35; Galata 5:22, 23).
19. Kivel kerülünk egységbe, amikor részt veszünk a keresztényi szolgálatban?
19 Az eddig elmondottakhoz hozzáadhatjuk még hetedik tényezőként: Mint Jehova Tanúi mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy prédikáljuk Isten Királysága jó hírét! Igen, ez felelősség, de egyben kiváltság is. Ahogy Pál apostol kifejtette: amikor részt veszünk a keresztény szolgálatban, Isten munkatársaivá leszünk. S amíg egyikünk plántál, a másik öntöz, Jehova az, aki a növekedést adja új tanítványok személyében (Máté 24:14; 1Korinthus 3:6–9).
Szilárdan az igaz imádat mellett
20. a) Miért nem részesül az egységes imádat áldásaiban mindenki, aki eljön a Királyság-terembe? b) Miért kell sürgősen állást foglalni az ilyeneknek most Jehova mellett?
20 Amikor Jehova Tanúinak ezek az új társai személy szerint magukévá teszik azokat az igazságokat, amelyek összekovácsolnak minket, és kezdenek az ilyen igazságokkal összhangban cselekedni, saját maguk is tapasztalják, milyen nagy örömmel jár, ha részt vesznek az egyedüli igaz Isten egységes imádatában. Vannak azonban olyanok is, akik az igazság felszínes ismeretével is beérik. Megtanulnak valamit Isten Királyságának áldásairól, de nem hagyják, hogy az igazság igazán gyökeret verjen a szívükben. Örülnek, hogy velünk lehetnek, de azt már nem akarják mondani, hogy minden időben mindent Jehova akarata szerint kívánnak cselekedni. Bizonyos vonatkozásban olyanok, mint Illés próféta idejében némely egyének, akiknek Illés kénytelen volt ezt mondani: „Meddig sántikáltok még két különböző vélemény között? Ha Jehova az igaz Isten, kövessétek őt; ha azonban a Baál az, úgy őt kövessétek!” (1Királyok 18:21). Amikor elérkezik Jehova ideje, hogy megsemmisítse a dolgok jelenlegi gonosz rendszerét, ő nem késlekedik. Nem ad haladékot, és nem változtat irányadó mértékein, hogy azokhoz igazodjék, akik megpróbálnak még egy kicsit a világhoz is húzni, s akik csak félszívvel tanulgatják Jehova akaratát és félszívvel cselekszik azt. Igen fontos tehát, hogy akiket érdekel az igazság, határozottan cselekedjenek most, és létesítsenek valódi és tartós kapcsolatot Jehovával!
21. Milyen szellemi előmenetelhez kell hozzásegítenünk a tanulóinkat?
21 Mi nem csupán elemi igazságokra óhajtjuk megtanítani azokat, akik az alámerítkezés felé tartanak, hanem azt szeretnénk, ha segítségünkkel eljutnának a keresztény érettségre. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ápoljuk bennük a keményebb szellemi eledel iránti étvágyat. Meg kell tanulniuk, hogyan tehetik azt élvezetessé, hogyan meríthetnek belőle erőt; fel kell ismerniük, hogyan segíthet az nekik józan személyes döntéseket hozni (Zsidók 5:12–14).
22. Miért mondhatjuk, hogy valóban nagy kiváltság a mi szolgálatunk?
22 Mily nagyszerű kiváltság számunkra, hogy javunkra fordíthatjuk Jehova ezen elrendezését, és azzal összhangban munkálkodhatunk Jézus Krisztus által a minden nemzetből való emberek egyesítésében! Az egyedüli igaz Isten abban a csodálatos kiváltságban részesített minket, hogy az ő szent Jehova nevének a tanúi lehetünk. Tulajdon szeretett Fia, aki most Királyként uralkodik, eddig is a mi példaképünk volt és ezután is az lesz az olyan imádat gyakorlásában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy meleg, bensőséges kapcsolatunk legyen Jehovával és egységben legyünk egymással. Ezért hát vegyünk részt teljes mértékig Jehova nevének magasztalásában, és segítsünk másoknak is abban, hogy velünk együtt örvendhessenek azoknak az áldásoknak, amelyekben kizárólag olyan emberek részesülnek, akik egységesek az egyedüli igaz Isten imádatában.
Ismétlésként
◻ Milyen mértékig lehet megvalósítani az egységes imádatot, és mit jelenthet ez számodra?
◻ Hogyan mutathatjuk meg, hogy mi is osztozunk a Zsoltárok 86:11-ben leírt érzésekben?
◻ Melyek a minket egységesítő hatékony tényezők?
◻ Milyen további előmenetelt szeretnénk látni a tanulóinknál, miután megtanulták az alapvető bibliai igazságokat?
[Kép a 9. oldalon]
’Ó Jehova, te vagy Isten, csak te egyedül’