Felfegyverezve a gonosz szellemek elleni harcra
„A mi küzdelmünk . . . a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen [irányul]” (EFEZUS 6:12).
1. Milyen harcot vívnak most a keresztények, és meddig kell még ezt a harcot folytatniuk?
AMEDDIG léteznek gonosz szellemek és ameddig fennáll a hatalmuk alatt levő világ, addig szüntelenül harcolnunk kell azért, hogy ne kerüljünk a befolyásuk alá. Pál apostol azt írta: „Öltsétek fel Isten teljes fegyverzetét, hogy képesek legyetek szilárdan megállni az Ördög cselszövéseivel szemben; mert a mi küzdelmünk nem hús és vér ellen irányul, hanem kormányzatok ellen, hatalmak ellen, e sötétség világuralkodói ellen, a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” (Efezus 6:11, 12).
2. a) Milyen további harcra kényszerít még minket Sátán eredeti erőfeszítése? b) Hogyan mutatja meg a Biblia, hogy mennyire komoly ez a helyzet, és milyenfajta fegyverzetre van ezért szükségünk?
2 De nekünk nemcsak a gonosz szellemek kívülről jövő támadásai ellen kell felvennünk a harcot; különösen megnehezíti harcunkat a velünk született tökéletlenségünk, amit Ádám és Éva bukásának köszönhetünk, akik nem tudtak ellenállni az Ördög eredeti erőfeszítéseinek. Ezért a Biblia kijelenti: „Az ember szívének hajlama ifjúságától kezdve rossz” (1Mózes 8:21; Róma 5:12). Pál apostolnak is harcolnia kellett azért, hogy azt tegye, ami helyes: „Amikor jót akarok tenni — mondja Pál —, a rossz van jelen bennem” (Róma 7:21–23). „Árulóbb a szív, mint bármi más, és mindenre elszánt” — mondja a Biblia (Jeremiás 17:9). Mennyire világos hát, hogy feltétlenül fel kell fegyverezni magunkat a gonosz szellemek erőfeszítése ellen, amellyel arra szeretnének kényszeríteni minket, ami rossz!
Harc az anyagias vágyak ellen
3. a) Mit tanulhatunk abból, ahogyan Sátán a kezdetben megközelítette Évát? b) Hogyan okoskodik általában az, aki anyagi javak után törtet?
3 Biztosak lehetünk abban, hogy a gonosz szellemek megpróbálják ápolni bennünk az anyagias hajlamokat. Gondoskodnak róla, hogy a ’szemnek kívánatos’ dolgok csábítsanak minket (1János 2:16). Gondoljunk csak arra, hogyan környékezte meg Sátán Évát, hogyan hívta fel a figyelmét a tiltott gyümölcsöt termő, ártatlannak látszó fára. Miután felkeltette a fa és annak gyümölcse iránti érdeklődését, elérte Évánál, hogy az úgy lássa: „a fa étkezésre jó . . . és olyan, amire vágyott a szem, igen, a fa ránézésre kívánatos volt”. Mi történt tehát? „Ezért vett és evett annak gyümölcséből” (1Mózes 3:6). A gonosz szellemek ugyanilyen taktikához folyamodnak: a szépnek látszó dolgok iránti természetes vonzalmunkra építenek. Kétségkívül ők sugallják azt a gyakran hallható okoskodást: ’Nos, ha úgy is dolgoznom kell a megélhetésért, miért ne kereshetnék sok pénzt, hogy sok mindenem meglegyen. Így még másoknak is adhatok belőle.’
4. a) A javak milyen természetű megosztása lehet dicséretes dolog, viszont milyen ajándékozást tekinthetünk helytelennek? b) Milyen csapdába estek a múltban Isten egyes szolgái, amit bizony kerülnünk kell?
4 Természetesen igen dicséretes dolog, ha Jehova mai tanúi közül azok, akiknek bővebben jutott az anyagi javakból, juttatnak belőle a szűkölködőknek, ahogy az első keresztények tették szeretetlakomáikon (Júdás 12). De mi a helyzet akkor, ha valaki azzal a hátsó gondolattal ad valakinek, hogy az illető — akiről tudja, hogy ilyen helyzetben van — majd valamilyen kiváltsággal viszonozza a keresztény gyülekezeten belül? Ez feltétlenül helytelen lenne! Helytelen annak részéről is, aki elfogad ilyen ajándékot, hogy valamiféle előnnyel fizessen érte. Ez egyértelmű lenne a megvesztegetéssel. A keresztény tehát bölcsen tartózkodik attól, hogy ilyen csapdába essen. Isten múltbeli szolgái közül egyesek bizony ebbe a csapdába estek, amikor felelős állásokat bíztak rájuk (1Sámuel 8:1–3; 2Krónika 19:6, 7).
5. Milyen veszéllyel jár az, ha az anyagi javak túl fontos szerepet kapnak az életünkben?
5 Ha az életünkben az anyagi javak foglalják el a fő helyet vagy különös fontosságot tulajdonítunk nekik, bizony akármilyen okot hozunk is fel az igazolásunkra, veszélyes helyzetben vagyunk. Mert mi történhet? Az történhet — ami gyakran meg is történik —, hogy szellemileg szép lassan megfojtanak bennünket az anyagi törekvések. Egyik példázatában Jézus olyan egyéneket ír le, akik megtanulták Isten igazságát: ’de az élet gondjai, gazdagsága és élvezete elragadja, teljesen megfojtja őket és semmit sem visznek tökéletességre’ (Lukács 8:14). De még ha nem fojtaná is el a keresztény szellemiségét az ilyen helytelen anyagi szemlélet, vajon azt jelenti ez, hogy nem bizonyultak sikeresnek a gonosz szellemek ravasz mesterkedései?
6. Milyen rossz hatással lehet az anyagias viselkedésünk a hittestvéreinkre?
6 Korántsem, mert nézzük például, hogy milyen kihatással lehet másokra a gyülekezetben az anyagias életmód. Mondjuk, amikor a gyülekezet egyik fiatalabb, könnyen befolyásolható tagja azt látja, hogy a másik keresztény sok pénz megkeresése után töri magát, és szép, finom dolgokat szerez magának, vajon az idősebbtől arra kap ezzel buzdítást, hogy Isten Királyságát keresse mindenekelőtt? Vajon te mit figyeltél meg? Hát nem azt, hogy az anyagi javak birtoklásának látszólagos előnyeiért még azok is hajlamosak az anyagi célok elérésére törekedni, akik nemrég léptek az igazság útjára, és most talán a saját szellemi katasztrófájukat idézik elő?
7. a) Miben mutatott jó példát egy németországi keresztény vén? b) Mi szerint mérik a világban a sikert és milyen nézetük legyen a keresztényeknek erről? c) Szabad-e bírálgatnunk azokat, akik anyagilag jobb helyzetben vannak?
7 Figyelmet érdemel egy németországi vén tapasztalata, aki történetesen igen jómódú. Egy keresztény testvér, aki némileg tisztában volt a vén testvér anyagi helyzetével, megkérdezte tőle, hogy miért jár Volkswagenen (egy aránylag nem drága kocsin) és miért lakik szerényebb lakásban. A vén, nagyon elkomolyodva, így válaszolt: ’Azért, mert ha Mercédeszen járnék (ami luxusautónak számít) és hivalkodó módon élnék, az káros hatással lenne keresztény testvéreim és testvérnőim szellemiségére.’ Mennyire más ez, mint a világ magatartása! Az „élet javainak látványos mutogatása” a világ módszere (1János 2:16). A világ szerint a siker fokmérője: kinek mennyi pénze van és milyen anyagi javakkal rendelkezik. De a keresztény gyülekezetben sohasem szabad ennek így lennie! Mindenkor legyünk kellően felfegyverezve, nehogy ez a fajta sátáni gondolkodásmód a mi gondolkodásunkat és a keresztény gyülekezetét is megfertőzze. Ugyanakkor azonban az isteni önátadás a megelégedéssel együtt azt eredményezi majd, hogy nem próbáljuk bírálgatni azokat, akik esetleg nagy lábon élnek (1Timótheus 6:6–8).
8. a) Milyen példát állított fel számunkra Jézus Krisztus? b) Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak?
8 Mindig gondoljunk Mesterünk, Jézus Krisztus szellemi beállítottságára és példájára. Noha nagy dicsőséggel és gazdagsággal rendelkezhetett és fényűző módon élhetett volna, nem törekedett ilyesmire. Néha még azt is nélkülözte, amit sok ember az élet lényeges szükségletei közé sorol (Máté 4:8, 9; 8:20). Vajon miért volt ilyen önfeláldozó? Mert helyesen rangsorolta a fontos dolgokat. Tisztában volt azzal, hogy Isten akaratának teljesítése mindennél előbbre való (János 4:34). Az ő példáját nézzük, és azt igyekszünk utánozni az életünkben? Tulajdonképpen mi az igazi életcélunk: könnyen, kényelmesen élni most, vagy pedig örök életet nyerni Isten új rendszerében? (Zsidók 12:2, 3; 1Péter 2:21–24; 3:14).
9. Milyen szellemi fegyverzettel szereljük fel magunkat anyagias hajlamaink leküzdése végett, és hogyan jelent számunkra védelmet ez a fegyverzet?
9 Abban a küzdelemben, amelyet azért folytatunk, hogy a gonosz szellemek ne tudják kihasználni anyagias hajlamainkat, védő fegyverzetre, szellemi vértezetre van szükségünk. Szükségünk van például az IGAZSÁGOSSÁG mellvértjére”, ami annyit jelent, hogy azt tesszük, amit Isten helyesnek tart (Efezus 6:13, 14). Most pedig az a helyes számunkra, ha ’megtagadjuk magunkat és Krisztus példáját követjük’, aki azt mondta: „Mit ér az embernek, ha megnyeri az egész világot, de elveszti a lelkét?” (Máté 16:24–27; vö. Máté 6:33). Nagyon fontos fegyverzet még a „HIT széles pajzsa” (Efezus 6:16). Nekünk őszintén kell hinnünk Isten eljövendő új rendszerében, és nem szabad ettől a régi rendszertől várnunk vágyaink kielégítését. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a rendszer minden gazdagságával együtt nemsokára véget ér (1János 2:17; Ezékiel 7:19).
10. A fegyverzetnek melyik része különösen fontos az anyagias hajlamok leküzdésére és miért éppen az?
10 De az anyagiasság ravasz formái elleni harchoz különösen a következőnek említett fegyverzetre: a „MEGMENTÉS sisakjára” van szükségünk. Egy másik apostoli levél azt mondja, hogy ’öltsük fel sisakként a MEGMENTÉS REMÉNYÉT’ (Efezus 6:17; 1Thessalonika 5:8). Ha a „megmentés reménye” a szívünkben él, előretekintünk az Istentől várható jutalomra, és nem ettől a világtól várjuk a könnyű élet jutalmát.
11. Hogyan mutatott rá Mózes, hogy ő felvette „a megmentés reményének sisakját”?
11 Mózes felvette ezt a sisakot, a „megmentés sisakját”. Bár úgy nevelkedett fel mint a fáraó leányának fia, mégsem a „bűn mulandó élvezetét” választotta a királyi házban és nem „Egyiptom kincsei”-nek megszerzésére törekedett. Miért nem? „Mert célzatosan a jutalom elnyerésére tekintett.” Mózes mélyen elgondolkozott azon, amit Jehova megígért; elmélkedett felette. Mózes nem csupán hallott vagy olvasott valamit Jehováról. A Biblia azt mondja róla, hogy „állhatatos maradt, mintha látta volna a láthatatlant” (Zsidók 11:24–27). Jehova Mózes számára valóságos személy volt és valóságosak voltak az örök életre vonatkozó ígéretei is. Ugyanilyen valóságnak kell tekintenünk azt a reménységünket, hogy örökké élhetünk. Csakis így tudunk sikeresen ellenállni Sátán támadásainak.
Harc a szexuális erkölcstelenség ellen
12. Mit hoztak létre a gonosz szellemek abból a célból, hogy sikeres támadást indíthassanak számos keresztény ellen?
12 Amint az előző cikkben megfigyelhettük, a gonosz szellemek egyik fő célja: szexuális erkölcstelenségbe sodorni a keresztényeket, és úgy ejteni foglyul őket. Azon mesterkednek tehát, hogy megrontsák az Istentől kapott szexuális vágyunkat, amelynek kielégítését Isten a házasságon belülre szánta. Ma gyakorlatilag sikerült a démonoknak mindenütt olyan környezetet és olyan helyzeteket létrehozni, ahol a keresztények ki vannak téve annak a csábításnak, hogy a házasságon kívül teremtsenek szexuális kapcsolatokat. Vajon milyen fegyverzet segít kivédeni a gonosz szellemeknek ezt a támadását?
13. Hogyan mutatta meg József, hogy „az igazság mellvértjét” öltötte magára?
13 Mindenekelőtt lényeges magunkra ölteni az ’igazságosság mellvértjét’. Legyen tehát eltökélt szándékunk, hogy mindig azt tesszük, amit Jehova jónak mond (1Korinthus 6:18). Józsefnél meg volt ez a fegyverzet. Amikor a szexuális vonatkozásban megszállott Putifárné nap mint nap arra kérte: „Hálj velem”, József így válaszolt: „Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot és vétkeznék Isten ellen?” (1Mózes 39:7–12). Miként József tette, nekünk is gondolnunk kell arra, hogy milyen következményekkel járhat az erkölcstelen viselkedés, amelyre az „áruló szívünk” vágya indíthat minket (Jeremiás 17:9).
14. Mit kell figyelembe vennünk, hogy elkerülhessük a szexuális erkölcstelenség elkövetését?
14 Először is figyelembe kell vennünk, hogyan érinti Istent, ha megszegjük törvényét. Sátán kihívást intézett Jehovához, amikor azt állította, hogy egyetlen ember sem marad hű hozzá, ha megpróbáltatás éri. Ezért Jehova arra kér minket: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem” (Példabeszédek 27:11). Gondolkozz el rajta: Meg akarod szegni Isten törvényét, hogy Sátán örüljön, Isten pedig szomorkodjon? (Zsoltárok 78:31–41). Ha valóban szereted Jehovát, hogyan is tehetnél ilyesmit? De azt is mérlegeld, hogy mi lenne valóban bölcs dolog. Egyedül csak Jehova adhat neked örök életet. Hát akkor nem az a bölcs dolog, ha azt teszed, amit ő akar? (1János 5:3; Róma 6:23).
15. Milyen szemlélet hiányzik azoknál, akik szexuális erkölcstelenséget követnek el?
15 A keresztények, akik elesnek Sátán támadása következtében, valóban elveszítik szellemi tisztánlátásukat. Szellemi vakságuk Elizeus szolgájának állapotához hasonlítható. Hogyan is imádkozott érte Elizeus? „Ó Jehova, nyisd fel a szemeit, kérlek, hadd lásson!” És a szolga látott, „és íme, a hegyes vidék tele volt lovakkal és tüzes harci szekerekkel Elizeus körül” (2Királyok 6:15–17). Látod, ki figyel minket? Jehova, és Krisztus is az angyalokkal együtt (Zsoltárok 11:4; 34:7; Károli: 34:8; Zsidók 1:14; Máté 18:10). Mintha színpadon lennénk. (Vö. 1Korinthus 4:9.) Ezzel a szellemi szemlélettel — vagyis tudva azt, hogy felülről figyelik tetteinket —, vajon elkövethetjük a szexuális bűnt?
16. Milyen további témák megvizsgálása segíthet elkerülni még a szexuális erkölcstelenséget?
16 Gondold el azt is: ha erkölcstelenül viselkednél, vajon az milyen kihatással lenne a keresztény gyülekezetre? A kívülállók bizonyosan úgy vélekednének, hogy Jehova Tanúi egyáltalán nem különböznek a világtól; következésképpen ezek az emberek nem fogadnák szívesen tőlünk az életadó üzenetet (2Péter 2:2). Aztán gondolj arra is, milyen kárt okozna az erkölcstelen eljárás a családod tagjainak (Példabeszédek 10:1). Ha nős vagy, tedd fel magadnak a kérdést: „Hogy tehetnék ilyen kegyetlen dolgot a házastársamnak? Hát miféle ember vagyok én?” Mindent egybevetve, nem teljesen önző, rövidlátó, ostoba dolog szexuális erkölcstelenségbe keveredni?
17, 18. a) Milyen egész életen át tartó harcot folytatott Pál apostol, és hogyan volt képes kivívni a győzelmet? b) Mi az, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy teljesen felfegyverezettek lehessünk, és hogyan kell azzal összhangban cselekednünk?
17 Igaz, nem mindig könnyű elkerülni a helytelenséget. Pál apostol maga is egy életen át küzdött a helytelen vágyak ellen, amelyeknek egykor a rabszolgája volt. Ő írta: „Én azonban megsanyargatom a testemet és rabszolgaként vezetem, hogy miután másoknak prédikálok, magam valahogy kifogásolhatónak ne bizonyuljak” (1Korinthus 9:27; Titus 3:3). Pál keményen bánt önmagával. Kényszerítette magát, hogy azt tegye, ami helyes, még ha a teste azt kívánta is, ami helytelen. Neked is ezt kell tenned, ha győzni szeretnél ebben a harcban.
18 Ahhoz, hogy teljes legyen a fegyverzeted, rendszeresen kell segítségért könyörögnöd Istenhez (Efezus 6:18). Viszont nem imádkozhatsz segítségért úgy, hogy egyúttal erkölcstelen irodalmat is olvasol, erkölcstelen filmeket is megnézel, ábrándozol vagy más neművel flörtölsz. Neked is arra kell törekedned, amiért imában könyörögsz.
Harc a független gondolkodás ellen
19. a) Hogyan vezette Jehova mindig is az ő népét? b) Hogyan nyilvánítottak ki némelyek független gondolkodásmódot?
19 Amikor a Bibliát tanulmányozzuk, azt látjuk, hogy Jehova mindig szervezett formában vezette szolgáit. És ahogy az első században is csak egyetlen igaz keresztény szervezet létezett, Jehova ma is csak egyetlen szervezetet használ fel (Efezus 4:4, 5; Máté 24:45–47). Vannak azonban, akik kihangsúlyozzák, hogy a szervezet kénytelen volt a múltban helyreigazításokat végezni, és így érvelnek: „Ez azt mutatja, hogy nekünk kell eldöntenünk, mit higgyünk el.” Ez bizony független gondolkodás. Vajon miért veszélyes?
20. a) Minek a bizonyítéka a független gondolkodásmód? b) Mi segít elkerülni azt, hogy a saját nézetünket a szervezet nézete fölé helyezzük? c) Milyen első századi példát kellene követnünk?
20 Nos, az ilyen gondolkodás a büszkeség jele. A Biblia pedig azt mondja: „A bukást büszkeség előzi meg, a botlást pedig gőgös szellem” (Példabeszédek 16:18). Ha kezdjük azt gondolni magunkról, hogy valamit jobban tudunk, mint a szervezet, tegyük fel a kérdést: „Hol tanultuk meg először a bibliai igazságot? Vajon megismertük volna az igazság útját a szervezet vezetése, útmutatása nélkül? Valóban képesek lennénk boldogulni Isten szervezetének vezetése nélkül?” Nem, nem lennénk képesek! (Vö. Cselekedetek 15:2, 28, 29; 16:4, 5.)
21. a) Csakis hogyan győzhetünk a harcunkban? b) Miről nem szabad soha megfeledkeznünk, és milyen életmódot kell folytatnunk?
21 Ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas szellemi erők harcolnak ellenünk, be kell látnunk, hogy a saját erőnkből képtelenek lennénk megküzdeni velük. Isten támogatásával, valamint szervezetének — az egész világon élő testvéreinknek — segítségével nem veszthetjük el a csatát! (Zsoltárok 118:6–12; 1Péter 5:9). Sohasem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy szellemi háború folyik, a háborús idők pedig nem arra valók, hogy szórakozzunk, hogy csak a szabad időt élvezzük, és az élet örömeit keressük. Ez bizony az erőteljes edzés, az éberség és az önfeláldozás ideje. Az ellenségnek sikerült rávenni néhányat közülünk arra, hogy lazítson az éberségén: az ilyenek aztán a hadifoglyai lettek. Bár sohase fordulna elő velünk ilyesmi! Nem is fog előfordulni, ha magunkon tartjuk „Isten teljes fegyverzetét” és ’szilárdan megállunk az Ördög cselszövéseivel szemben’! (Efezus 6:11, 12).
Tudnál-e válaszolni az alábbi kérdésekre?
◻ Amikor az anyagi dolgok kezdenek túl nagy szerepet betölteni a keresztény életében, milyen problémák adódnak ebből az illető, valamint a gyülekezet más tagjai számára?
◻ Mi segít leküzdenünk az anyagias hajlamainkat?
◻ Mi segít elkerülnünk a szexuális erkölcstelenséget?
◻ Milyen jele van a független gondolkodásnak, és mi segít elkerülnünk az ilyenfajta gondolkodást?
[Kép a 27. oldalon]
Ha a keresztény felfuvalkodik, látványosan mutogatja anyagi javait, vajon milyen hatással lesz ez a gyülekezet többi tagjára?