Harcunk a rossz iránti engedékenység leküzdésére
„A mi küzdelmünk . . . a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen [irányul]. Éppen ezért vegyétek fel az Isten teljes fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és . . . megállhassatok” (EFEZUS 6:12, 13).
1. Mit éreznek ma sokan a mai világgal kapcsolatban?
VAN VALAMI ennek a gonosz világnak a levegőjében. Sikerült behatárolnod, hogy mi az? A többség vitán felül egyetért abban, hogy ez a valami hatja át ma az egész világ gondolkozását és viselkedését, és azt bizonyítja, hogy a világ halálosan beteg. És ennek a következményét látjuk az erkölcsileg és szellemileg lezüllött társadalomban is.
2. Mi az emberiség beteg állapotának egyik nyilvánvaló tünete?
2 A betegség egyik szembetűnő jele a rossz iránti engedékenység egy sajátos formája, ami könnyen teljes törvénytelenségbe csap át. Nem csupán az elfogadható emberi viselkedés általános alapelveitől akarnak elszakadni sokan, de egyszerűen meg akarnak szabadulni mindennemű korlátozástól. Sokan emelik fel követelően a hangjukat a jogaikért, hogy azt tehessék, ami nekik tetszik, s hogy mentesek legyenek a szülői felügyelet ellenőrzésétől, s a törvény és erkölcs terén se legyenek korlátozásaik. Ki, vagy mi rejlik hát az engedetlenségnek szelleme mögött? Miért kell a keresztényeknek harcolniuk az effajta szellem ellen?
3. a) Hogyan tudjuk felismerni a földön eluralkodó engedékenység és törvénytelenség fő forrását? b) Hogyan mutatja meg valaki, hogy az Ördögtől származik?
3 Közismert tény, hogy az engedetlenség már Édenben megvetette a lábát az emberiség között. De vajon ki vezette be elsőnek a rossz iránti engedékenységet, ki állított csapdát Ádám és Éva útjába, hogy tévútra terelje őket? Jézus rámutatott a háttérben meghúzódó forrásra, amikor azt mondta a képmutató farizeusoknak, hogy ’atyjuk, az Ördög kívánságát akarják cselekedni’. Jézus ’e világ istene’ néven is nevezte az Ördögöt (János 8:44; 14:30). Az Ördög, aki „kezdettől fogva vétkezett”, önző célból igyekezett magához ragadni az emberiség feletti ellenőrzést. Tőle erednek tehát azok, akik a törvénytelenséget gyakorolják (1János 3:8).
4. a) Milyen mértékű a Sátán befolyása? b) Milyen összefüggés van az engedékenység és a romlás között?
4 A Szentírás világosan feltárja, hogy a sátáni befolyás éppen olyan széles körben elterjedt, mint ahogy a levegő, mely körülveszi földünket. Pál apostol úgy beszélt az Ördögről, mint aki ’a levegőbeli hatalmasság uralkodója, a szellem, amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik’ (Efezus 2:2). Aki hagyja, hogy a világi gondolkodásmód megvakítsa, az még inkább a befolyása alá kerül. Az Ördögnek és démonainak célja: minden rendelkezésükre álló eszközzel félrevezetni az embereket, nehogy azt tegyék, ami jó és helyes. Ezért gerjesztik mindenütt a rossz iránti teljes engedékenység szellemét abból a szándékból, hogy az emberek még könnyebben hagyják magukat befolyásolni és teljesen megkeményedni a bűn félrevezető erejétől (Zsidók 3:13). Amikor a rossznak engedve a testnek vetnek, „az engedetlenség fiai” romlást aratnak (Galata 6:7, 8).
A keresztényeknek harcolniuk kell
5–7. a) Miféle taktikát alkalmaz Sátán az emberekkel szemben? b) Melyik taktikát lehet nehezebben kivédeni? Szemléltesd ezt?
5 A gonosz szellemi erők különösen azon vannak, hogy felforgassák és csapdába ejtsék Jehova Tanúit, akik igyekeznek azt tenni, amit Isten megparancsol. Ezért figyelmeztet Pál, hogy harcunk „nem vér és test ellen van, hanem . . . e sötétség világuralkodói, a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” (Efezus 6:12). Ez a szellemi harc időnként olyan, mint a nyílt hadviselés, tekintettel az üldözésre, a bebörtönözésre, a kigúnyolásra. Míg az ilyen közvetlen támadás csak serkenti az ellenállásunkat, az alattomos, közvetett megközelítés könnyen elaltathatja éberségünket, mivel vonzónak tűnik testi gyengeségeink számára. Ezért szüntelenül résen kell lennünk, hogy harcunkkal kivédjük az alapelvek fokozatos aláásását, és a Jehovával való jó viszonyunk tönkretételét célzó alattomos és váratlan támadásokat.
6 Hogy ezt szemléltessük: talán állást kellett foglalnod a vérkérdésben. Hitetlen rokonok vagy orvosok esetleg nyomást gyakoroltak rád, hogy megalkuvásra bírjanak. Nagy nyomást kellett kiállnod, hogy megőrizd a feddhetetlenségedet. Vajon miért? Mivel a vitatott kérdés éles megvilágításban állt előtted. Elszántad magad, hogy nem fogod megszegni Isten parancsát (Cselekedetek 15:28, 29). Gondolj azokra a keresztény testvéreidre is, akik elkülönülve maradtak a világtól, mert megtagadták a politikai párttagsági kártya megvásárlását, jóllehet ezzel szenvedést vontak magukra (János 17:16; 1Péter 3:14; 4:12–14). Mások börtönbüntetést viseltek el, mert megőrizték semlegességüket a világ viszályaiban (Ésaiás 2:4). Amiatt, hogy nem hajlandók felhagyni a jó hír prédikálásával, szintén sokféle üldözés érte a testvéreinket (Cselekedetek 5:28, 29, 40).
7 Jehova népe újból és újból bizonyságot tett a helyes bibliai alapelvek iránti feddhetetlenségéről és lojalitásáról. De vajon mi történik néha, amikor olyan próbákkal kell szembenéznünk, amelyek fokozatosan megkoptathatják a keresztény irányadó mértékekhez való ragaszkodásunkat? Néhányan bizony elestek, amikor hagyták, hogy a rossz iránti engedékenység szelleme uralja gondolkodásukat.
8. Mely területen ne engedjük magunkat félrevezetni?
8 Nagyon is résen kell lennünk, ha nem akarjuk, hogy az ártatlannak látszó helyzetek aggodalommal töltsenek el minket a világ ügyei felett, mivel az ilyesmi elfojthatja a szívünk szavát, és helytelen tettekhez vezethet minket (Máté 13:22). Előidézheti, hogy elveszítjük Isten jóindulatát és az életet, mint ahogyan az üldözés és egyéb nyílt támadás is letörhet minket és vereségünket okozhatja. Ne engedjük magunkat félrevezetni és ne higgyük, hogy a rossz társaság, a helytelen szórakozás, a túlzott italozás és ehhez hasonló dolgok nem fognak tőrbe ejteni és nem fogják tönkretenni szellemi életünket. Bizony eddig is megszedték áldozataikat!
A rossz iránti engedékenység gyászos következményei
9. Hogyan okozott problémákat némely izraelitának a rossz iránti engedékenység?
9 Az ókori Izraelnek, mint nemzetnek bizony sokat kellett szenvednie, amiért egyes tagjainak könnyelmű viselkedése komoly nehézségeket okozott. Emlékezz csak Bálámra és Bálákra, akik ’botránykövet vetettek Izrael fiai elé, hogy egyenek a bálványoknak áldozott dolgokból és paráználkodjanak’ (Jelenések 2:14). De hát hogyan kezdődött mindez tulajdonképpen? Úgy, hogy némelyek elfogadták a Baál-imádók meghívását olyan lakomára, amelyet nagy vidám mulatság követett. Ezzel azt mutatták, hogy nincsenek megelégedve Jehova gondoskodásával; a kívülállók között kerestek barátokat, s ez felkeltette az izraelita férfiak szexuális vágyait. És mi történt? Paráznaságot követtek el a moabita és midianita nőkkel, és leborultak azok bálványistenei előtt. Ezzel magukra vonták Jehova haragját. Jehova ítélete következtében 24 000 izraelita pusztult el (4Mózes 25:1–9). Micsoda tragikus árat kellett fizetniük a rossz iránti engedékenységükért!
10. a) Hogyan okozott sok szomorúságot Dína engedékenysége? b) Hová vezetett fokozatosan Salamon engedékeny magatartása?
10 De bőven találunk egyéni példákat is, ahol az effajta engedékenység nagy bajba sodort embereket. Dína, Jákob leánya látogatóba ment az ország kánaánita lányaihoz. S vajon mi lett a következménye annak, hogy Dína ilyen könnyelműen fogta fel a barátkozás kérdését? Hamor egyik fia erőszakot követett el Dínán. Ez a becstelen és ostoba cselekedet haragra ingerelte Jákob fiait, arra indította Simeont és Lévit, hogy minden férfit megöljenek Sikemben, miközben Jákob többi fia is csatlakozott hozzájuk a város elleni támadásban és annak kifosztásában, ami nagy szomorúságot okozott Jákobnak (1Mózes 34:1, 2, 7, 25–31). Még Salamon, az egyik legbölcsebb férfiú is engedékenynek mutatkozott a rossz iránt, amikor idegen isteneket imádó nőket vett feleségül. Ezek „fokozatosan eltérítették szívét” olyannyira, hogy öreg korára idegen isteneket követett, és azt tette, ami gonosz volt Jehova szemében (1Királyok 11:1–6; 5Mózes 17:17).
11. Mire kell mindig gondolnunk az engedékenységgel kapcsolatban?
11 Mit értettél meg tehát ezekből a bibliai példákból? Sátán ugye nem közvetlen, szemből jövő támadással törte meg egyes igaz imádók ellenállását? Inkább az engedékeny gondolkodásmód révén sikerült az Ördögnek lépésről lépésre letéríteni az ilyeneket az egyenes útról.
Sátán mai taktikája
12, 13. Hogyan óvakodjon a keresztény Sátán taktikájától?
12 Sátán, „a levegőbeli hatalmasság uralkodója” ma is ilyen taktikát alkalmaz. Előbb aláásni, azután pedig elfordítani az elővigyázatlan személyt az igazság ösvényétől. Ezért a keresztényeknek őrizkedniük kell a mai világ gondolataitól, elképzeléseitől és hajlamaitól. Különben hogyan maradhatnának feddhetetlenek egy „elfordult és elvetemedett nemzedék” közepette? (Filippi 2:15; 2Timótheus 3:13).
13 A Példabeszédek 13:20 elmondja nekünk, hogy „aki az ostobákkal foglalkozik, rosszul jár”. Milyen igaz ez! A rossz iránti engedékenység magvát gyakran ott hintik el és ott ápolják, ahol szellemileg nem kívánatos társaság gyűlik össze — akár a gyülekezeten belül, akár azon kívül (2Thessalonika 3:14; 2Mózes 23:2a). Ha társaságunk tagjai a világi, élvhajhász gondolkodásmód felé hajlanak, biztos hogy bajok származnak belőle. Különösen akkor van ez így, ha mi magunk is hajlamosak vagyunk arra, hogy’a gonoszság sátrai körül forgolódjunk’ (Zsoltárok 84:10).
14. Mi az élvezetekkel kapcsolatos általános nézet?
14 A világ általában szereti azt, ami az övé, így a féktelen, határtalan élvezetet is (2Timótheus 3:4). A hedonista (élvhajhász) szemléletmód sok emberre gyakorol erős vonzást. Ez az a filozófia, amely szerint az élvezet az egyedüli vagy legfőbb jó az életben, és az erkölcsi kötelesség teljesítése az élvhajhász ösztönök és hajlamok kielégítésében valósul meg (1Korinthus 15:32). Az ilyen gondolkodásmód könnyen aláássa a keresztényi életet.
15. a) Hogyan téveszthet meg bennünket a külső látszat? b) Milyen gondolatébresztő kérdéseket tegyenek fel maguknak a fiatalok a társasággal kapcsolatban?
15 Ha még iskolába jársz, vajon hogy tekinted osztálytársaidat, akik nem törődnek Jehova Isten szolgálatával? Talán helyes egyéneknek tekinted őket. Pedig egyesek közülük dohányoznak, vagy titokban még szeszes italt is fogyasztanak. Alkalomadtán semmi rosszat nem látnak abban, hogy agyat károsító kábítószereket szedjenek. Vajon milyen hatással lehetnek rád az ilyen társaid? Mekkora nyomást leszel képes elviselni a részükről, mielőtt elérik, hogy te is helyeseld viselkedésüket, sőt belemerülj bűneikbe? Ha visszautasítod, kigúnyolnak, megbélyegeznek, valamilyen gúnynévvel illetnek. Van-e olyan erős hited, hogy továbbra is megmaradj az ilyenek társaságában anélkül, hogy befolyással lennének rád? (1Korinthus 10:12). Beadod-e a derekadat a kísértés előtt, csak hogy „kipróbáld” és megtudd, milyen is az egész? (Példabeszédek 1:10). Gondolod hogy képes leszel erősen állni a lábadon, kitartani és hű maradni Jehovához és az ő Szavához, ha továbbra is ilyen társasággal tartasz fenn kapcsolatot? Ha úgy érzed, hogy hajlamos vagy az effajta társaság keresésére, vigyázz! Hallgass a bibliai tanácsra és ’kerüld az ifjúkori kivánságokat’. Igen, „menekülj a paráznaságtól”! (2Timótheus 2: 22;1Korinthus 6:18). Az ilyen engedékenység leküzdése végett „harcold meg a hit nemes harcát”, ellenállva minden csábításnak, a rossz társaság iránti mindenfajta vonzalomnak (1Timótheus 6:12; 1Korinthus 15:33).
16. A munkatársakkal kapcsolatos milyen csapdák leselkedhetnek a keresztényekre?
16 Előfordul, hogy néhányan — sajnálatos módon — munkatársaik miatt kerülnek bajba. Sok helyen szokás hivatali rendezvényeket tartani, születés- és névnapokat megünnepelni. Ilyenkor általában szeszes italt is felszolgálnak. Sőt zene és tánc is van. Ha a keresztény nem küzd az engedékenység ellen, könnyen elkezdődhet valamiféle erózió, valamiféle talajlazulás. A világi munkatársakkal való szorosabb kapcsolat nem egy keresztényt az udvarlás, a paráznaság és egyéb helytelenségek útjára vezetett már!
A szórakozás helytelen fajtái
17. A televízió-műsorokkal kapcsolatban tanúsított engedékenység milyen kedvezőtlen hatást gyakorolhat szemléletünkre és kívánságainkra?
17 Az engedékeny magatartás az erkölcstelen televízió-műsorok iránt is kifejlődhet valakiben. A televíziót ma már sokan gyermekőrzőnek tekintik, ámde nemigen ellenőrzik a szülők, hogy mit néznek meg a gyermekek. Ez pedig számos problémához vezet. Sok szülő hagyta, hogy a gyermeke figyelmét rabul ejtsék a hosszúra nyújtott, folytatásos tv-műsorok. A kereskedelmi érdekek rohamosan elterjesztették a kábeles tv-t és a video-kazettákat. Noha jó hasznát is vehetnénk az effajta találmányoknak, sokan könnyen megszerezhetik maguknak, hogy a saját otthonukban nézzék azokat az aljas szórakoztató műsorokat, amelyek után a mai romlott nemzedék sóvárog. Igen, az elme és a szív megrontása ma már az emberek otthonában történik, ha ilyen anyaghoz hozzájuthatnak. Az effajta „szórakozás” az emberek széles rétegénél szinte mindennapi táplálékká, megszokott étrenddé lett! A keresztény azonban emlékezzen vissza Pál apostol figyelmeztetésére, és csak olyasmin gondolkodjon, ami ’igazságos, tiszta, szeretetteljes és jó hírű’ (Filippi 4:8).
Tartsunk önvizsgálatot!
18. Milyen jó tanácsot adott Pál az Efezusiaknak írt levél 5:3, 4. versében?
18 Mi, önátadott keresztények, vajon milyen példát mutatunk a saját családunknak és a gyülekezetnek? Vajon azt tesszük, ami szellemi és erkölcsi értelemben jó és tiszta? (2Korinthus 7:1). Számunkra ez a magasrendű irányadó mérték érvényes: „Paráznaság és tisztátalanság és mindenféle kapzsiság még csak ne is említtessék köztetek, ahogy az illik a szentekhez, sem szégyenletes magaviselet, bolond beszéd vagy trágár mutogatás, amik nem illők, hanem inkább a hálaadás” (Efezus 5:3, 4).
19. Miért van szükség érett személyek által gyakorolt felügyeletre a társasági összejöveteleken?
19 Fontos, hogy megfelelő ellenőrzés mellett follyanak a társasági összejövetelek. Máskülönben beférkőzik az engedékenység légköre, és megrontja az ilyen alkalmakat. Ha szeszes italt szolgálnak fel, vajon tudnak-e mértéktartók lenni? Ha zene szól vajon olyan-e az, amit egy érett keresztény nem kifogásolhat? A Szentírás azt tanácsolja, hogy „mindent Isten dicsőségére” tegyünk (1Korinthus 10:31–33). Ez erőt ad nekünk a rossz iránti engedékenység leküzdésére.
20. Milyen külső megjelenést vesz fel néha Sátán, hogy megtévessze azokat, akik nem eléggé óvatosak; ezzel szemben milyen védelmet nyújt Jehova?
20 Nem annak van itt most az ideje, hogy az engedékenység szelleme szépen elaltassa az éberségünket (Róma 13:11–14). A bibliai alapelvek iránti ragaszkodásunkat lassanként, fokról fokra koptatja el a megalkuvás szelleme. Sátán alattomos módon igyekszik tönkretenni hitünket. Néha még a világosság angyalaként is képes megjelenni (2Korinthus 11:14). Védelmünk megköveteli, hogy felöltsük magunkra „Isten teljes fegyverzetét”, hogy szilárdan megállhassunk az Ördög ravasz cselszövéseivel szemben. A mi küzdelmünk „a sötétség világuralkodói, a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” folyik. Nekünk szükségünk van a Jehovától jövő teljes szellemi fegyverzetre és védelemre, igen, a ’szellem kardjára is, ami az Isten Szava’, hogy ellenállhassunk ezen a gonosz napon (Efezus 6:11–13, 17).
21. Milyen örvendetes kilátásai lehetnek azoknak, akik ellenállnak a világ engedékeny szellemének?
21 Tudjuk, hogy Jehova nemsokára megtisztítja a levegőt mindenfajta gonosz engedékenységtől. Nem érvényesül többé annak rontó befolyása. És akik túlélik a dolgok gonosz rendszerének végét, meglátják az igazságos új rend hajnalát, amint beköszönt erre a földre Isten Krisztus alatti Királyságával. Legyünk hát szilárdan eltökéltek, hogy mi is ott legyünk azoknak soraiban, akik ebben a nagyszerű kiváltságban részesülnek. Küzdjük le e világ helytelen engedékenységét azáltal, hogy még jobban megismerjük és alkalmazzuk Isten Szavának nagyszerű alapelveit! (Zsoltárok 15:1, 2; 19:7–11 [19:8–12, Károli]).
Vissza tudsz emlékezni rá?
◻ Milyen kétféle módon támadnak Sátán haderői?
◻ Milyen bibliai példák mutatják, hogy mennyire veszélyes a rossz iránti engedékenység?
◻ Milyen módon tehetik próbára a tanulók rossz iránti engedékenységét?
◻ Miért kell különösen most óvakodnunk a helytelen magatartástól?
[Kép a 30. oldalon]
A keresztény harcosnak nemcsak a nyílt támadás, de minden alattomos és váratlan veszély ellen is résen kell lennie