Szeretet, az „egység tökéletes köteléke”
„De mindezeken felül öltsétek fel a szeretetet, mert ez az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:14).
1. Miért tűnik csodálatot keltőnek a Kolossé 3:14-ben olvasható parancs?
EBBEN a gyűlölködő, megosztott világban bizony csodálatot keltő az a parancs, amelyet Jehova Tanúi kapnak ma Isten írott Szavából a Kolossé 3:14-ben. Szinte lehetetlennek tűnik a teljesítése, hisz azt parancsolja: „Mindezeken felül öltsétek fel a szeretetet, mert ez az egység tökéletes köteléke.” Ennek az ihletett parancsnak teljesítése egyben Isten dicsőségére is szolgál.
2. Mi az, ami szembetűnő módon egységessé teszi a kereszténység szektáit, és minek a részévé teszi ez a kereszténységet?
2 Nem fér hozzá kétség: a szeretet mint az egység tökéletes köteléke nem létezik a kereszténységben, mivel a kereszténység egymásnak ellentmondó több száz szektára és felekezetre oszlik, különböző vallásos tantételeket vall magáénak és különféle vallásgyakorlatot folytat. Az egyetlen dolog, ami szembetűnő módon némileg mégis egységbe kovácsolja a kereszténység vallásrendszereit: ez pedig Jehova önátadott, alámerített népének, mai tanúinak keresztény gyülekezete iránt érzett gyűlöletük és szembenállásuk (Ésaiás 43:10, 12). Amikor ilyen gyűlöletet és szembefordulást juttatnak kifejezésre, a kereszténység vallásszervezetei elárulják, hogy Sátánnak, az Ördögnek, „e világ istenének” fennhatósága alatt álló világhoz tartoznak (2Korinthus 4:4, Károli). A keresztény hit Alapítója előre megmondta, hogy ez így lesz. Amikor utolsó beszédét tartotta hű apostolainak — az áruló Iskariot Júdás távozása után —, Jézus így szólt: „Ezeket parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok, hogy az engem gyűlölt, mielőtt titeket gyűlölt volna. Ha része lennétek a világnak, a világ szeretné azt, ami az övé. De mivel nem vagytok része a világnak, hanem én választottalak ki benneteket a világból, ezért gyűlöl titeket a világ” (János 15:17–19).
3. Milyen kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy kik a világ gyűlöletének a céltáblái?
3 Jézus szavai nyomán logikusan felvetődik a kérdés: Melyik hát az a vallásos csoport, amelyet a világ — s benne a kereszténység is — ellenséges szemmel néz és gyűlöl? Az emberi történelem, különösen az első világháború óta, segít az őszinte érdeklődőnek csalhatatlan választ adni erre a kérdésre.
4. Kikre vonatkozik Pálnak a Kolossé 3:14-ben adott parancsa, és ki az ilyenek közös szellemi Atyja?
4 Pálnak a kolossébeliekhez írt leveléből, sőt már annak bevezető szavaiból megtudhatjuk, hogy Jehova parancsa jelenkori tanúihoz szól: „Öltsétek fel a szeretetet, mert ez az egység tökéletes köteléke.” Ezt olvassuk: „Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, és Timótheus testvérünk a Kolosséban levő, Krisztusban egységes szenteknek és hű testvéreknek: Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen nektek Istentől, a mi Atyánktól” (Kolossé 1:1, 2). Vajon ki lehetett azoknak a kisázsiai Kolossé városában élő, első századi keresztényeknek közös mennyei Atyja? Ugyanaz az Isten, aki egyben szellemi Vezetőjüknek, Jézus Krisztusnak is Atyja, aki a „Legfelségesebb az egész föld felett” és „akinek neve Jehova” (Zsoltárok 83:18; Károli: 83:19).
5. Kit kell imádniuk azoknak, akikhez Pál ezt a levelét intézte, és hogyan mutat rá erre Jézus, valamint János apostol?
5 Akkor hát azok, akikhez Pál ezt a levelét intézte, szintén Jehova Isten imádói kellett hogy legyenek, éppen úgy, mint Jézus! A megkísértés hegyén Jézus visszautasította az Ördög ajánlatát, vagyis az egész világot, amit nyomban megkaphatott volna, ha leborul Sátán előtt és őt imádja. Jézus hamar leszerelte a kísértőt és az ihletett parancsot idézte: „Jehovát, a te Istenedet imádd és egyedül neki végezz szent szolgálatot” (Máté 4:8–11; Lukács 4:8; 5Mózes 6:4, 5, 13). Jézust követve, az ő tanítványainak is ugyanazt az Istent kell imádni, akit Jézus imádott: Jehovát (János 20:17). Ezzel összhangban történt, hogy amikor János apostol leborult az angyal előtt, aki a Jelenéseket közvetítette, az angyal így tiltakozott: „Istent imádd; mert a Jézusról szóló tanúskodás ihlet a prófétálásra!” (Jelenések 19:10; 1:1).
6. A kereszténység milyen eljárása tette még sürgetőbbé a Jelenések 18:4, 5 parancsát, kik teljesítették ezt a parancsot és milyen eredménnyel?
6 A Jelenések 18:4, 5-ben olvasható isteni parancs még sürgetőbbé vált, miután az első világháború alatt Nagy Babilon, a hamis vallás világbirodalma oly rossz hírnevet szerzett magának. Ez a parancs már szerepelt idézetként az Őr Torony folyóirat 1880 decemberi számában, ahol ez volt olvasható: „Menjetek ki belőle én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból! Mert bűnei felhalmozódtak egészen az égig, és Isten megemlékezett az ő igazságtalan cselekedeteiről.”a A parancs teljesítéseként azok, akik Jehova Isten „népe” szerettek volna lenni, otthagyták „Nagy Babilont”, és a keresztény egység érdekében gyűltek egybe, hogy ápolják a szeretetet, amely az „egység tökéletes köteléke”. Amikor Jehova Tanúi több mint negyvenháromezer gyülekezetére gondolunk, szinte ajkunkra kívánkoznak a 133. zsoltár szavai:
„Íme, mily jó és mily kellemes, amikor a testvérek egységben együtt lakoznak. Olyan, mint jó olaj a fejen, amely aláfolyik a szakállra, Áron szakállára; amely lefolyik köntöse szegélyére. Olyan, mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Mert, hogy ott legyen az áldás, azt parancsolta Jehova, sőt az élet is határtalan ideig” (Zsoltárok 133:1–3).
7. Kik kötelesek ma fenntartani ezt az egységet, és milyen célból mentette át Isten az ő tanúit az első világháborún?
7 Miként az úgynevezett keresztény korszak első századában a kolossei gyülekezetnek kötelessége volt, ugyanúgy Jehova mai tanúinak is kötelességük megőrizni ezt a csodálatos szervezeti egységet ebben a megosztott világban. Különösen így van ez a „nemzetek idejé”-nek vége, egyben a háború kitörésének esztendeje, 1914 óta! (Lukács 21:24). Az első világháborúban Jehova Tanúinak, mint igaz keresztény szervezetnek, puszta léte is kockán forgott. A mindenható Isten azonban nem engedte, hogy a kereszténység és a pogányság köréből kikerült közös ellenség eltörölje a föld színéről Jehova összes felkent tanúját, mivel szükség volt arra, hogy ’a Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek’ (Máté 24:14; Márk 13:10). A háború utáni első évben, 1919-ben Jehova Isten kiszabadította őket bilincseikből és kiküldte őket az összes nemzetek közé, hogy prédikáljanak.
8. Miután külső eszközökkel nem sikerült megbontani a keresztény egységet, vajon mivel próbálkozott Sátán?
8 Sátánnak, az Ördögnek nem sikerült külső eszközök és ügynökök révén megsemmisíteni Jehova Tanúit, ezért azóta megpróbálja ravasz módon megbontani egységes felépítésüket, tehát belülről, magából a szervezet soraiból indítja támadásait. A Jelenések 12:17 a következő szavakkal jövendölte meg ezt a próbálkozást: „És a Sárkány megharagudott az asszonyra, és elment, hogy hadat viseljen magvának maradéka ellen, akik megtartják az Isten parancsait és akiknél megvan a Jézus melletti tanúskodás munkája.”
Az egyéniség, amelyben érdekelve vagyunk
9. Milyen fertőzés ellen kell résen lenniük Jehova Tanúinak, és mit fejez ki ezzel kapcsolatban a 91. zsoltár?
9 A gyűlölet, amely megfertőzte a világot, most egyre terjed. Maga Jézus előre megmondta, hogy így lesz ez a „dolgok rendszerének befejezésekor”, és kijelentette: „És sok hamis próféta támad és sokakat félrevezetnek; és a növekvő törvénytelenség miatt a szeretet sokakban kihül. Hanem aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 24:3, 11–13). A gyűlölet szelleme igen ragályos, ezért Jehova Isten látható szervezetének tagjai nagyon vigyázzanak, nehogy őket is megfertőzze. Úgy óvhatjuk meg magunkat ettől a veszélytől, ha megtesszük, amit az ihletett zsoltáros ajánl: „Aki a Legfelségesebb rejtekhelyén lakik, a Mindenható árnyékában szállást talál. Azt mondom Jehovának: ’Te vagy menedékem és erősségem, Istenem, akiben bízom.’ Nem kell félned éjszakai ijesztéstől, sem a nappal repülő nyíltól, sem a sötétben járó járványtól, sem délben pusztító megsemmisítéstől. Ezren esnek el melletted és tízezren jobb kezed felől; hozzád nem is közelít. Szemeiddel csak nézed majd, és meglátod a gonoszok megbüntetését” (Zsoltárok 91:1, 2, 5–8).
10. Hogyan kerülhetjük el, hogy ugyanolyan legyen az egyéniségünk, mint a világi embereké, és minek tekint minket Isten a halott világgal ellentétben?
10 Biztosítva van számunkra az isteni védelem, ámde be kell tartanunk az ahhoz kötött feltételeket. Ha kerülni akarjuk e beteg világgal a halált okozó bensőséges viszonyt, akkor nem fogjuk magunkra ölteni azt az egyéniséget, amely a világi emberekhez hasonlókká tenne minket. Nem fogjuk utánozni a világban tapasztalható gyűlölet szellemét. A gyűlölettel szöges ellentétben áll a szeretet: Jehova szeretete, Krisztus szeretete, valamint keresztény testvéreink és testvérnőink szeretete. Nekünk azt az egyéniséget kell felvennünk, amely fel tudja mutatni ezt a tulajdonságot, s amit az ihletett Pál apostol ajánl nekünk mint Jézus Krisztus tanítványainak. Ha megtesszük, úgy ajánljuk magunkat mások előtt mint Isten szolgái: „képmutatás nélküli szeretettel” (2Korinthus 6:4–10). Az ilyen szeretet Istentől ered, és ha megvan bennünk, az azt jelenti, hogy kapcsolatba kerültünk Istennel és hátat fordítottunk a világnak, nem engedve meg, hogy hatást gyakoroljon a szívünkre és a lelkünkre. Isten szemében ez a világ halott, s halottak azok is, akik a világhoz tartoznak; ezeket Isten semmiképpen nem tekinti élőknek. Isten szemében mi, Jézus Krisztus önátadott, alámerített tanítványai vagyunk az élők; igen, mi az ő szervezetének tagjaiként élünk, ahol szeretet uralkodik. Ezért nem túlzott az a kijelentés, amit az 1János 3:14-ben olvashatunk: „Tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életre, mert szeretjük a testvéreket. Aki nem szeret, a halálban marad.”
11. Milyen testvéri közösségbe kerülhetünk be a szeretet által?
11 Ebből kitűnik, hogy a szeretet által kerülhetünk be abba a testvéri közösségbe, amelyben Jézus Krisztus, Isten Fia idősebb testvérünkké lesz. Ez a keresztény tulajdonság — a szeretet — olyan, mint egy ruházat, amellyel képmutatás nélkül kifejezésre juttatjuk, megmutatjuk, hogy kik vagyunk. Ez a koronája mindannak, amit Isten Szava szerint ápolnunk és gyakorolnunk kell.
12. Milyen lépcsőfokok vezetnek el az ilyen szeretethez, és vajon később már feleslegessé válnak ezek a lépcsőfokok?
12 Érthető, hogy vannak lépcsőfokok, amelyeket egy engedelmes tanítványnak végig kell járnia ahhoz, hogy eljuthasson az igazi, őszinte szeretethez. Akik az isteni természet dicsőséges mennyei jutalmát tűzték célul maguk elé, azoknak a 2Péter 1:5–8 a következőket mondja: „Igen, éppen ezért minden komoly törekvésetekkel közreműködve ebben, egészítsétek ki a hiteteket erénnyel, az erényeteket ismerettel, az ismeretet önuralommal, az önuralmat kitartással, a kitartást isteni önátadással, az isteni önátadást testvéri vonzalommal, a testvéri vonzalmat szeretettel. Mert ha ezek megvannak és túláradnak bennetek, megakadályozzák, hogy tétlenek vagy gyümölcstelenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus pontos ismeretében.” Amikor eljutottunk a szeretet mindent megkoronázó tulajdonságáig, a többi dolgot sem szabad elhanyagolnunk. Sőt a hit, az erény, az ismeret, az önuralom, a kitartás, az isteni önátadás és a testvéri vonzalom nagyszerű tulajdonságainak a teljesen kikerekedett személyiségünk szerves részévé kell válniuk. Túl kell áradniuk bennünk a szeretettel együtt. Akkor azok, akikben megvannak ezek a tartós, maradandó egyéniség-vonások, kellő időben elnyerik Isten kezétől a jutalmat.
13. Hogyan bővíti ki Pál az előzetes lépcsőfokokat a Kolossé 3:12–14-ben?
13 Mintegy kibővítve mindazt, amire szükségünk van ahhoz, hogy megfelelő jutalmat nyerjünk, megemlíthetjük itt azokat a tulajdonságokat, amelyeket Pál apostol szerint az egyéniségünk kifejezéseként még fel kell mutatnunk s mintegy ruhaként magunkon kell viselnünk. Mielőtt kiemelné, hogy mi is tulajdonképpen az egység tökéletes köteléke, Pál azt mondja: „Öltsétek tehát magatokra mint Isten kiválasztottai, szentek és szeretettek, az együttérzés gyengéd hajlamait, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést. Továbbra is szenvedjétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készségesen, ha valakinek oka lenne a panaszra a másik ellen. Miként Jehova is készségesen megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek. De mindezeken felül öltsétek fel a szeretetet, mert ez az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:12–14).
Kirívó különbség azokkal, akik nincsenek egységben
14. Milyenfajta személyek voltak a keresztény gyülekezet tagjai, mielőtt az apostol utasításait követték?
14 Az apostolok fenti tanításai rámutatnak, hogy milyenfajta embereknek kell lenniük a keresztény gyülekezet tagjainak. Azelőtt a szeretet nélküli istentelen világhoz tartoztak, magukon viselve annak ördögi tulajdonságait. Milyenfajta egyéniségek voltak akkor? Pál apostol választ ad erre, mert az 1Korinthus 6:9–11-ben ezt írja róluk: „Mit? Nem tudjátok-e, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten Királyságát? Ne engedjétek félrevezetni magatokat! Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célra fenntartott férfiak, sem olyan férfiak, akik férfiakkal hálnak, sem tolvajok . . . nem öröklik Isten Királyságát. Ilyenek voltak pedig némelyek közületek. De megmosattatok, de megszenteltettetek, de igaznak lettetek nyilvánítva az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk szelleme által.”
15. Miért nem ismerik a világhoz tartozó emberek a tartós ’egység kötelékét’?
15 A fent leírt világi emberek bizony aligha értenék meg, hogy mit jelent egy ilyen önzetlen, tiszta, széttéphetetlen, tökéletes kötelék! Náluk nem létezik „az egység tökéletes köteléke”. Ezért nincs, ami összetartaná a régi világ emberi társadalmát. Az önző érdekeket szolgáló közös ügyek ideig-óráig talán még összetartják őket. De idővel, amikor megszűnik a közös önérdek, a világi emberek nem törődnek többé egymással. Elszakadnak az őket egymáshoz fűző kötelékek. A végén éppen hogy csak megtűrik egymást, mint ugyanahhoz a közösséghez tartozó elkerülhetetlen embertársakat!
16. Amikor felszabadulnak az alól, ami ideig-óráig egyesíti őket, vajon mivé lesznek ismét a világi emberek és miért van ez így?
16 Nacionalizmus! Hazafiasság! Vallási szektásság! Faji előítélet! Ezek az érzelmeket felkorbácsoló dolgok — amikor forrpontra jutnak — a kötelességérzet és kényszer erejével hatnak az érintett egyénekre. Mindent egybevetve azonban az emberek éppen azok maradnak, akik voltak: az önérdek áll továbbra is első helyen! Amikor tehát ’nincsenek szolgálatban’, amikor azt tehetik, ami nekik tetszik, elárulják, hogy ugyan azok a régi, önző emberek. Lehet, hogy némely embereket, akik kiváló világi szolgálatot végeznek vagy tántoríthatatlanul elkötelezik magukat valamilyen világi ügy mellett, az egekig magasztalnak, és szinte mennyei tiszteletben és dicsőségben részesítenek embertársaik, ugyanakkor a bibliai irányadó mértékek szerint szóba se jöhetnek mint Krisztus társuralkodói Jehova Isten mennyei Királyságában.
17. Mit követel meg Isten Királysága azoktól, akik első helyen keresik azt, és mi segít nekik ebben a törekvésükben?
17 Isten Királyságának semmi közössége sincs ezzel a világgal és annak hű támogatóival. Ellentétben azzal a hatalmas kudarccal, amit Sátán világánál láthatunk az egységre irányuló törekvés terén, Isten Királysága Jézus Krisztus uralma alatt egységes cselekvést és szolgálatot követel minden önátadott, alámerített keresztény részéről, aki mindenekelőtt Isten Királyságát keresi. Ez a Királyság Isten szeretetének gyümölcse. A mennyei Kormányzat szelleme: a szeretet. Mindenekfölött az Isten iránti szeretet, és Isten fő ellensége, a Sátán iránti gyűlölet, és egyben annak a világnak gyűlölése, amelynek Sátán az „istene”. Hiába próbálja Sátán megbontani az egységünket, a Jehova Istenből, mennyei Atyánkból kiáradó szeretet továbbra is „az egység tökéletes köteléke”-ként működik mindazok számára, akik látható, földi szervezetéhez csatlakoznak, igen, Isten egész mennyei és földi családja számára.
[Lábjegyzet]
a Annak a számnak hatodik oldalán cikket találunk „Nagy Babilon” címmel.
Emlékszel még rá?
◻ Mi tartja egységben az igaz keresztényeket a kereszténységtől eltérően?
◻ Hogyan próbálja meg Sátán megbontani keresztény egységünket?
◻ Hogyan ’ölthetjük fel a szeretetet’ annak ellenére, hogy a világban gyűlölet uralkodik?
◻ Hogyan kovácsolhat egybe minket a szeretet sokkal jobban annál, mint a világot összetartó kötelékek?
[Kép a 20. oldalon]
A keresztények egy szerető testvéri közösség tagjai, amelyben Jézus Krisztus az idősebb testvér