Őrizzük meg magunkat „szeplő nélkül a világtól”
„Tiszta és szeplő nélküli imádat a mi Istenünk és Atyánk nézőpontja szerint ez: gondoskodni az árvákról és az özvegyekről nyomorúságukban, és szeplő nélkül megőrizni magunkat a világtól” (JAKAB 1:27).
1. 2. Melyek a tiszta imádat bizonyos követelményei?
JEHOVA tiszta imádatot követel meg mindenkitől (János 4:23, 24). A szeplő nélküli imádat többek között megköveteli a szükségben levőkről való tevékeny, szerető gondoskodást (Galata 2:10). Arra is felhívja a figyelmünket, hogy őrizzük meg magunkat szeplő nélkül a világtól, vagyis az Istentől elidegenedett, igazságtalan emberi társadalomtól, amely „a gonosz [Sátán, az Ördög] hatalmában van” (1János 5:19).
2 „Tiszta és szeplő nélküli imádat a mi Istenünk és Atyánk nézőpontja szerint ez — írja Jakab tanítvány —: gondoskodni az árvákról ” és az özvegyekről nyomorúságukban, és szeplő nélkül megőrizni magunkat a világtól.” Egy másik fordítás szerint: „Az Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorúságukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétől” (Jakab 1:27, Katolikus fordítás).
3. Milyen kérdéseket kell most megvizsgálnunk?
3 De mi, Jehova szolgái, hogy maradhatunk „tiszták a világ szennyétől”? Mi a bibliai nézet a világ társadalmi, ügyei, oktatási rendszerei, üzleti dolgai és szórakozása tekintetében?
’Tisztán maradni a világ szennyétől’
4. Mire mutat rá a János 17:14 és az Ésaiás 2:2–4. verse a világgal való kapcsolatunk tekintetében?
4 Mivel mi, Jehova Tanúi „nem vagyunk része a világnak”, nekünk különböznünk kell az igazságtalan emberi társadalomtól (János 17:14). Ez egyrészt megköveteli, hogy semlegesek maradjunk a világ politikai ügyeiben. Másrészt tartózkodnunk kell attól, hogy részt vegyünk erőszakos cselekedetekben, és békére kell törekednünk, mint akik ’kardjaikat ekevasakká kovácsolták’ (Ésaiás 2:2–4).
5. Hogy tiszták maradjunk e világ szennyétől, milyen lépést kell tennünk a) az 1Korinthus 6:9–11 szerint? b) az Efezus 5:3–5 szerint?
5 Mint ’a világ szennyétől tisztán maradt’ nép, kerüljük a világi emberekre jellemző beszédet, viselkedést és magatartást, és arra törekedjünk, ami összhangban van Isten Szavával. Például a mi életünkben nincs helye a gyűlőletnek, a kapzsiságnak, a szégyenteljes viselkedésnek és az illetlen tréfálkozásnak (1Korinthus 6:9–11; Efezus 5:3–5). Nem meglepő tehát, ha a cselekedetünk és a magatartásunk nagyban különbözik a világiakétól, mivel ők nem osztják a mi keresztényi reménységünket.
Az e világi rendnek már kevés ideje van hátra
6. Tekintettel arra, amit az 1Korinthus 7:29–31-ben olvasunk, hogyan tekintsék Jehova Tanúi a házasságot, az anyagi javakat és az egyéb földi dolgokat?
6 Pál apostol ezt írta: „A hátralevő idő rövidre van szabva. Ezután tehát azok is, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem volna, és akik sírnak, mintha nem sírnának, akik pedig örülnek, mintha nem örülnének, akik vásárolnak valamit, mintha nem volna az az övék, és akik a világ javaival élnek, mintha nem élnének vele, mert e világ arculata elmúlik” (1Korinthus 7:29–31, Ökumenikus fordítás). Ez azt jelenti, hogy bár keresztény férjek kötelesek eleget tenni házastársi kötelességüknek, nem tehetik egész életüket házasságuknak a központjává. Amikor a szellemtől-született keresztények meghalnak, minden földi kapcsolatuk, örömük, bánatuk és tulajdonuk a múlté lesz. Nos, a keresztények — akár mennyei reménységet, akár földi reménységet táplálnak szívükben — már most elveszíthetik a feleségüket vagy az anyagi javakat! A „nagy nyomorúság” idején pedig az életük marad meg, nem pedig az anyagi javaik (Máté 24:21; Prédikátor 9:11). Jehova Tanúi közül tehát senki sem teheti ma a házasságot, az anyagi javakat vagy egyéb földi dolgokat az első helyre életében. Inkább minden kereszténynek azon kell lennie, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Jehova Istennel, mert ez a fő dolog. Amióta különösen az „utolsó napok”-ban élünk, és mivel „e világ arculata elmúlik” (2Timótheus 3:1).
7. Egy közgazdász szerint mi növekedett az oktatással, a jövedelmekkel és ehhez hasonló dolgokkal egyidőben?
7 Sok ember szeretné tudni, mi lesz a sorsa „ennek a világrendszernek”. Például Nancy Brown újságírónő idézi Ezra Misham közgazdászt, aki az oktatás és a jövedelmek terén bekövetkezett növekedésről ezt mondta: „[Mindez] nem hozott javulást társadalmi téren. A tudomány, az oktatás és az anyagi javak terén elért eredmények mellett a társadalomban az erőszak, a bűnözés, az apróbb kihágások, a vandalizmus, az emberölés és az öngyilkosság, az útszéli viselkedés és a trágárság növekedése tapasztalható.” Jelentőségteljesnek mondhatjuk az újságcikk bevezető megállapítását is: „Csak az isteni beavatkozás mentheti meg a világot attól, hogy elpusztítsa önmagát” (Times-Colonist, Victoria, Brit-Columbia, 1982. március 25.).
8. Miért ne használjuk fel teljesen ezt a világot?
8 Jehova természetesen arra teremtette a földet, hogy tökéletes, igazságos emberek lakják, nem pedig gonoszok (Ésaiás 45:18; Zsoltárok 37:29, 38). Isten tehát nem engedi meg, hogy az emberiség önmagát elpusztítsa. Kétségtelen azonban, hogy a régi világrend nemsokára teljesen elmúlik. Ezért Jehova önátadott szolgáinak nem szabad „teljesen” igénybe venni, felhasználni ezt a világot. Más szavakkal, egy másik fordítás szerint: „Amikor felhasználod a világ dolgait, ne próbáld meg kihasználni azt teljes mértékig, mivel a világ — a jelenlegi formájában — elmúlik” (1Korinthus 7:31, The New Testament in the Language of Today, William F. Beck fordítása).
Egyáltalán használjuk-e ezt a világot?
9. a) Milyen mértékig használhatják helyesen Jehova Tanúi ezt a világot? b) A Máté 6:31–33, valamint az 1Timótheus 6:7, 8 szem előtt tartásával, milyen legyen a magatartásunk az anyagi javak tekintetében?
9 Nekünk, Jehova önátadott Tanúinak vajon jogunk van-e ahhoz, hogy bármit is elfogadjunk ettől a világtól? Igen, Pál azt mondja, hogy használhatjuk a világot, csak nem teljesen. Felhasználhatjuk tehát mindazt, amit a világ törvényesen nyújt a bibliai kötelezettségeink teljesítéséhez és a Királyság üzenetének a prédikálásához (1Timótheus 5:8; 6:17–19). Mivel azonban szeplő nélkül akarjuk megőrizni magunkat a világtól, nem vehetünk részt a vitáiban, tüntetéseiben, hidegháborús vagy tényleges háborús konfliktusaiban és ehhez hasonlókban. Még titokban sem foglalhatunk állást az egyik vagy a másik oldal mellett. És nem aggodalmaskodhatunk mértéken felül a megélhetésünk és az anyagi javaink miatt, mert Jézus ezt mondta: „Sohase aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: ’Mit együnk?’, vagy ’Mit igyunk?’, vagy ’Mibe öltözködjünk?’ Mert mindezekre a nemzetek törekszenek. Hiszen a ti mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van mindezekre. Ezért keressétek először a Királyságot és az ő igazságosságát, és mindezeket az egyéb dolgokat ráadásul megkapjátok.” Jézus gyakorolta is azt, amit prédikált, mert jóllehet a rókáknak van barlangjuk és a madaraknak van fészkük, neki nem volt hová lehajtani a fejét. Elégedjünk meg azért azzal, ha van élelmünk és lakásunk, és közben a „Királyságot keressük először” (Máté 6:31–33; Lukács 9:58; 1Timótheus 6:7, 8).
10. Milyen kérdések érdemesek arra, hogy imádságos szellemben megvizsgáljuk azokat, és milyen választ adnál az ilyen kérdésekre?
10 És mit mondjunk a világi karrierről? Nos, mivel ez a világ a mi időnkben úgyis elmúlik, ésszerű lenne a világi előmenetelre és sikerre tervezni az életünket? (Máté 24:34). Bizony nem! És ez a szemlélet bizonyára kihatással lesz a világi oktatással kapcsolatos állásfoglallásunkra is. Bár szükség van bizonyos alapvető oktatásra, a magasabb fokú tanintézetekben szinte lehetetlen elkerülni, hogy magával ne sodorjon minket a világi gondolkodás uralkodó irányzata. Természetesen mindenkinek személyesen kell dönteni az oktatás kérdésében (Galata 6:5). Mégis érdemes imádságos szellemben elgondolkozni a következő kérdéseken: Vajon az egyetemen töltött évek alatt képesek a tanulók arra, hogy ’először Jehova Királyságát és az ő igazságosságát keressék’? Egyáltalán nincsenek hatással rájuk az igaz hitet aláásó elméletek és filozófiák? (Kolossé 2:8). Befolyásolják őket jóra a világi kapcsolatok, barátságok, vagy inkább szellemileg romboló hatást gyakorolnak? (1Korinthus 15:33). Vajon a magas szintű oktatásban részesült sok egyén tanúsít-e valóban alázatosságot? (Filippi 2:2, 3).
11. Milyen segítséget kapunk itt az indítékok kipróbálása terén, függetlenül attól, hogy ki milyen természetű oktatásban részesült?
11 Ami azt illeti, vannak olyanok, akik a kereskedelmi iskola elvégzése után úgy belemerülnek a szakmájukba, hogy nincs többé idejük Jehova szolgálatára. Bármilyen legyen is az oktatás természete, sok függ az egyén indítékaitól. Vajon a függetlenség és a gazdagság az elsődleges tényező? Vajon az oktatás azt eredményezi, hogy az egyén drasztikus módon lecsökkenti Jehovának végzett szolgálatát, vagy inkább segít megmaradni a szent szolgálatban? Bár keresztény vagy, akinek tisztán kell megőriznie magát ettől a világtól, mégis inkább arra törekszel, hogy jól elhelyezkedj a dolgok jelen rendszerében, vagy valóban azzal vagy-e elfoglalva, hogy a Királyságnak az érdekeit tedd az első helyre az életedben?
12. Mi indított egyes nagy műveltségű egyéneket arra, hogy elfogadják a Királyságnak az igazságát?
12 Örülünk annak, hogy a magasfokú oktatásban részesült egyének közül is többen elfogadták a Királyságnak az igazságát. Ámde ezt nem a magasabb iskolai végzettségük miatt tették. Inkább azért, mert megértették, hogy magasabb végzettségük ellenére az életüknek vajmi kevés volt az értelme, mivel Isten nélkül és biztos reménység nélkül éltek. Most már tudják, hogy ’nem sok bölcs, hatalmas és nemes’ egyén örvend Jehova elismerésének (1Korinthus 1:26–31). Ők azonban örülnek, hogy végre — mint Jehova Tanúi — értelmes célt találtak az életüknek.
„A mindennapi élet kereskedelmi dolgai”
13. Mit javasol a 2Timótheus 2:3, 4. verse az üzleti vállalkozások és az önátadott keresztények tekintetében?
13 Mivel szeretnénk szeplő nélkül megőrizni magunkat ettől a világtól, mi legyen az álláspontunk az üzleti vállalkozások terén? Pál apostol ezt mondta Timótheusnak: „Mint Krisztus jó katonája, vedd ki a részed a rossz elszenvedéséből. Egy katonaként szolgálatot teljesítő ember sem avatkozik a mindennapi élet kereskedelmi dolgaiba, hogy elnyerje annak tetszését, aki katonának besorozta” (2Timótheus 2:3, 4). A keresztényeknek dolgozniuk kell és becsületesen meg kell keresniük azt, amire saját maguknak és családjuknak szüksége van. De nem lenne-e furcsa dolog, ha egy önátadott keresztényről úgy beszélnének, mint aki elsősorban üzletember, ahelyett, hogy Isten szolgája lenne? Vajon nem az lenne a helyes, ha mindenekelőtt Királyság hírnökének ismernék és ’Jézus Krisztus jó katonájának’?
14. Hogyan alkalmazhatjuk a saját üzleti tevékenységünkre a Zsidók 13:18. versét?
14 Sokféleképpen meg kell hát vizsgálni magunkat üzleti vonatkozásban. Egyrészt az a tény, hogy önző világi emberekkel foglalkozunk, még nem ok arra, hogy magunkévá tegyük durva, becstelen módszereiket és rossz nyelvezetüket. Sokkal inkább az a feladatunk, hogy ’minden dologban becsületesen járjunk el’ (Zsidók 13:18). Igaz, lehetséges, hogy nem visszonozzák ezt ugyanilyen bánásmóddal a világ megkeményedett üzletemberei. De biztosak lehetünk abban, hogy Jehova megáldja becsületes eljárásunkat, és ez is egyik módja annak, hogy „díszére váljunk . . . a mi megmentő Istenünk tanításának” (Titus 2:9, 10).
15. Milyen bibliai tanácsot kapunk a személyes üzleti vállalkozásainkkal kapcsolatban?
15 Mint akik tisztán akarnak maradni e világ szennyétől, azon kell lennünk, hogy ’tegyünk mindenkivel jót, de különösképpen azokkal, akik kapcsolatban vannak velünk a hitben’ (Galata 6:10). De biztosan nem tudnánk ezt megtenni, ha valamilyen önző üzleti vállalkozás előmozdításán fáradoznánk és ebben felhasználnánk az Isten népe közötti ismeretségünket, hogy hasznot húzzunk a testvéreinkből! A keresztényektől természetesen elvárják, hogy ’úgy járjanak, mint bölcsek’ (Efezus 5:15). Ha olyan valaki, akit testvérnek hívnak, gyors meggazdagodással kecsegtető tervvel keres meg minket, még nem ok arra, hogy engedjük meggyőzni magunkat és megszabaduljunk a pénzünktől. Isten szervezete nem ok nélkül figyelmeztetett már bennünket időnként az olyanokkal kapcsolatban, akik azt állítják, hogy szellemi testvéreink, holott jogtalan előnyöket akarnak szerezni maguknak Jehova „nyája” révén.
Minden vonatkozásban különbözzünk a világtól!
16. Milyen módon mutathatjuk ki, hogy megőriztük magunkat „szeplő nélkül a világtól”?
16 Nyilvánvaló, hogy nem tudunk felsorolni most minden olyan módot, amely által Jehova Tanúi bebizonyíthatják, hogy ’szeplő nélkül megőrzik magukat a világtól’. De biztos, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, az erősen versenyszellemű vagy durva sporttevékenység, a több órás film- vagy televízió nézés olyan programok esetében, amelyek a bűnözést, a gyilkosokat vagy egyéb erkölcstelen szereplőket helyezik előtérbe; szexualitással átfűtött könyvek olvasása, és az erőszakot bemutató videojátékok kedvelése, bizonyára nem annak a módja, hogy szeplő nélkül megőrizzük magunkat ettől a világtól (1Korinthus 6:9, 10; 15:33; Galata 5:19–26; 1Péter 4:3). Jehova elvárja tanúitól, hogy kerüljék e világ túlzásait, erkölcstelenségét és erőszakos cselekedeteit. Ne keressük tehát a világi gonoszság megismerését vagy tapasztalását, hanem maradjunk „kiskorúak a rosszban” (1Korinthus 14:20, Ökumenikus fordítás; vö. 1János 3:2, 3).
17. Hogyan hat ki a másokkal való kapcsolatunkra az, hogy szeplő nélküliek vagyunk ettől a világtól?
17 Távol tartani magunkat a világ szennyétől, kiterjed az életünk minden területére, és érinti másokkal való kapcsolatunkat is. Köztünk nincs helye a világban oly gyakori keserű féltékenységnek, viszálykodásnak, kérkedésnek és hazudozásnak, mert Jakab ezt írja: „Ki bölcs és értelmes köztetek? Mutassa meg helyes magaviseletéből származó cselekedeteit bölcs szelídséggel. Ha azonban keserű féltékenység és viszálykodás van szívetekben, ne kérkedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen. Ez nem felülről jövő bölcsesség, hanem földi, állatias, démoni. Mert ahol féltékenység és viszálykodás van, ott rendetlenség van és mindenféle aljas dolog” (Jakab 3:13–16). Nagyon fontos tehát, hogy „bölcs szelídséget” tanúsítsunk és „törekedjünk békességre mindenkivel”! (Zsidók 12:14). Mint Jehova lojális Tanúi, természetesen nem engedhetjük meg, hogy pusztán személyi különbségek aláássák testvéreinkkel és testvérnőinkkel való jó viszonyunkat. Inkább ’szenvedjük el egymást és bocsássunk meg egymásnak készségesen . . . Miként Jehova is készségesen megbocsátott nekünk’ (Kolossé 3:13). A világban általában nem így bánnak az emberekkel, de ez az emberekkel való bánás Isten szerinti módja!
18. Különösen milyen alkalommal lesz nyilvánvaló, hogy nem tartozunk ehhez a világhoz?
18 Ha békére törekszünk mind a keresztény gyülekezeten belül, mind azon kívül, ezzel egyszerűen megmutatjuk, hogy nem szennyezett be minket a világ. Ámde a világtól való elkülönülésünk különösen akkor nyilvánvaló, amikor Jézus Krisztus bátor katonái vagyunk, magunkra öltjük Isten teljes fegyverzetét és ’felsarozzuk lábainkat a béke jó hírének készségével’ (Efezus 6:11–18). Még nagy tömegek éhezik és szomjúhozzák az életadó Királyságnak az üzenetét. Ezért hát használjuk fel önzetlenül javainkat, képességeinket és erőnket a „jó hír” hirdetésének nagyszerű munkájában a még hátralevő rövid idő alatt, mielőtt véget ér a dolgoknak a jelen rendszere (Máté 24:14).
19. Mire számíthatunk Sátán részéről ezekben a gyorsan tovatűnő napokban, de mit sikerülhet mégis elérnünk isteni segítséggel?
19 A tovaröppenő utolsó napokban Sátán, e világ istene újabb és újabb támadást intéz Jehova lojális Tanúi ellen. Az Ördög utolsó erőfeszítésekkel próbál minket eltéríteni Istenünk szent szolgálatától, felkínálva a világ anyagi gazdagságát, vidám szórakozását, felsőbb oktatását és sok egyebet. De a soha ki nem fogyó isteni segítséggel sikerül megőrizni magunkat „szeplő nélkül a világtól” szent Istenünk, Jehova dicsőségére!
Hogyan válaszolnál rá
◻ A Jakab 1:27 szerint milyen követelményeket támaszt az igaz imádat?
◻ Milyen módon maradhatunk tiszták a világ szennyétől?
◻ Milyen hatással lehet a magasabb műveltség iránti nézetünkre az a tény, hogy ez a világ elmúlik?
◻ Milyenfajta önvizsgálatra van szükség az üzleti tevékenységünkkel kapcsolatban?
◻ Hogyan tudják Jehova Tanúi kimutatni, hogy „szeplő nélküliek e világtól” a viselkedésük és másokkal való bánásmódjuk tekintetében?
[Kép a 18. oldalon]
Mint semleges keresztények, Jehova Tanúi kerülik a világi erőszakot
[Képek a 20. oldalon]
Jehova elvárja, hogy az ő Tanúi tiszták legyenek e világ túlzásaitól, erkölcstelenségétől és erőszakos tetteitől