Közeledik az ítéletvégrehajtás a „Nagy Paráznán”

„Ezek meggyűlölik a paráznát és feldúlják, és mezítelenné teszik, és felfalják annak húsos részeit és teljesen megégetik őt tűzzel” (Jel 17:16).

1, 2. Miről tájékoztatja Isten az ő szolgált és miért teszi ezt?

A TEREMTŐ, Jehova Isten pontosan tudja, mi fog bekövetkezni a jövőben. Ő az, „aki kezdettől fogva megmondja a véget” (És 46:10). Mivel „tökéletes az ismeretben”, a legapróbb részletekig ismeri a dolgok jelen rendszerének „befejezését” és az eljövendő „nagy nyomorúságot” (Jób 37:16; Máté 24:21). Mivel Ő a szeretet Istene, elegendő részletet tár fel azok előtt, akik lojálisan szolgálják Őt, hogy kellő tájékoztatást kapjanak, épüljenek és védelemben részesüljenek. A Biblia kijelenti: „A Szuverén Úr, Jehova semmit sem tesz anélkül, hogy fel ne tárná bizalmas dolgait szolgáinak, a prófétáknak” (Ám 3:7).

² Ezért Isten sajátos ismerettel ruházza fel alázatos szolgáit, olyan ismerettel, amellyel mások nem rendelkeznek. Amint Pál apostol mondta: „Ezt a bölcsességet senki sem ismerte meg a dolgok e rendszerének uralkodói közül . . . Mert nekünk nyilatkoztatta ki Isten a szelleme által azokat” (1Kor 2:8–10). Mivel előzetes ismeretet kaptak Jehovától, az ő szolgái fel vannak készítve — valójában megbízást kaptak Istentől — arra, hogy az egész világon hangosan hirdessék a figyelmeztetést a dolgok rendszerének közelgő végéről, az új rend vigasztaló üzenetével együtt (Máté 24:14).

 3. Megtudják-e majd Jehova szolgái, hogy ténylegesen mikor is kezdődik el a „nagy nyomorúság”?

³ Mivel Jehova előzetes ismerettel ruházza fel lojális szolgáit e rendszer végével kapcsolatban, vajon ez az ismeret magában foglalja azt az információt, amely képessé teszi e szolgákat arra, hogy észrevegyék, mikor is kezdődött el ténylegesen a „nagy nyomorúság”? Igen. De hát milyen bizonyíték van erre? Nos, ez kapcsolatban áll Isten ítéletvégrehajtásával azon az intézményen, amelyet a Biblia így nevez: „Nagy Babilon, a paráznák és a föld utálatosságainak anyja” (Jel 17:5). És már — sőt, éppen most — olyan események vannak folyamatban, amelyek előkészítik az utat annak az ítéletnek a végrehajtásához!

 4. Miért hasznos megtudnunk, hogy mi történt az ókori Babilonnal?

⁴ Ki hát ez az írásokban szereplő jelképes parázna? Miért mondhatjuk azt, hogy már folyamatban vannak az elpusztításához vezető események? Sokat tudhatunk meg erről, ha egy másik Babilonra, a több mint kétezer évvel ezelőtti hatalmas világbirodalomra vonatkoztatjuk a dolgokat. Ami azzal az ókori Babilonnal történt, több mint puszta történelem. Figyelemreméltó prófétai párhuzama annak, ami a „nagy paráznával” fog megtörténni rövidesen, a mi napjainkban (Jel 17:1).

AZ ÓKORI „NAGY BABILON”

 5. Miért volt látszólag oka Nebukadnezárnak arra, hogy dicsekedjék?

⁵ ,,Nem ez az a Nagy Babilon, amelyet én magam építettem a királyi háznak hatalmam erejével és méltóságom fensége számára?” (Dán 4:30 [Károli: 4:27]). Így dicsekedett Babilon királya, Nebukadnezár több mint hat évszázaddal időszámításunk előtt. Nebukadnezárnak látszólag alapos oka lehetett a dicsekvésre, mert Babilon volt kora leghatalmasabb városa, a világ addig soha nem látott leghatalmasabb birodalmának a fővárosa. A hatalmas város szinte bevehetetlen volt, mivel vastag kettős fal vette körül. Látszólag biztos vízellátással rendelkezett — az Eufrátesz folyóval —, amely keresztülszelte a várost. A folyóparton, a városon belül is hatalmas falak álltak nagy kapukkal, amelyeket bezárhattak, hogy távol tartsanak bármiféle betolakodót.

 6. Miről volt Babilon híres?

⁶ Bár Babilon igen hatalmas katonai erővel rendelkezett, mégis valami másról volt híres: az akkori régi világ hamis vallásának a központja volt. Azt mondják, hogy a város romjaiban nem kevesebb mint 53 templom maradványait tárták fel. A The World Book Encyclopedia ezt mondja: „A babiloniak valójában sohasem vetettek el korábbi isteneket, ezért az isteneik száma, akiket imádtak, ezrekre nőtt. Minden városállamnak megvolt a maga védistene vagy istennője és istenek képviselték az olyan dolgokat is, mint a nap, hold és a csillagok, az időjárás, a gabonatermés, a folyók és a föld.” Babilonnak oly nagy volt a vallási befolyása, hogy idővel még a kereszténységre is hatást gyakorolt. Napjainkban is megtalálhatjuk az özönvíz utáni Babilon hamis vallásos tanításait és szokásait a világ csaknem minden vallásában (1Móz 11:1–9).

 7. a) Mi volt Babilon végzetes hibája? b) Mit akart tenni vele Jehova?

⁷ A Nebukadnezár korabeli Babilonnak azonban volt egy végzetes hibája: régi, megrögzött ellensége volt Jehovának, az igaz Istennek, valamint az ő népének. Azonkívül sok ártatlan vért ontott ki. A Biblia ezt mondja róla: „Nemcsak Izrael levágottainak elestét okozta Babilon, de ez egész föld levágottai is Babilonnál hullottak el” (Jer 51:49). Ezért Jehova kijelentette: „Babilon, a királyságok dísze, a káldeusok büszkeségének szépsége olyanná lesz, mint Szodoma és Gomora . . . az ő időszaka elközeledett és napjai nem lesznek elhalasztva.” Ésaiás ezt a jövendölést i. e. 732 körül jegyezte fel. (És 13:19–22) Mintegy száz évvel később Jeremiás ezt mondta: „Jehova felháborodása miatt lesz lakatlan és mindenestől elhagyott pusztasággá. Aki pedig végigmegy Babilonon, száját tátja meglepetésében és füttyent annak csapásai miatt.” Igen, a látszólag bevehetetlen „Nagy Babilon” „kőhalmaz” lesz, „sakálok tanyája, . . . lakók nélkül” (Jer 50:13; 51:37).

 8. Milyen részletek kerültek napvilágra arról, hogy miként fog Babilon elesni?

⁸ De hogyan esik el tulajdonképpen Babilon? Jehova közölt néhány részletet Ésaiás és Jeremiás prófétával. Ésaiás megírta, hogy Jehova az, „aki így szól a vízmélységhez: ’Apadj el! És minden folyódat kiszárítom’” (És 44:27). Ésaiás később kijelentette: „Ezt mondta Jehova az ő felkentjének, Cyrusnak, akinek jobb kezét megfogtam, hogy meghódoltassak előtte nemzeteket, még a királyok derekának övét is megoldjam; hogy a kétszárnyú ajtókat kinyissam előtte, sőt még a kapuk se legyenek becsukva” (És 45:1). Jeremiás megjövendölte: „Babilon erős férfiai felhagytak a harccal. . . . Erejük elapadt. Asszonyokká lettek” (Jer 51:30). Ezért a Babilon védelmét szolgáló Eufrátesz folyó „kiapad”; egy vezér, akinek a nevét Jehova még jóval annak megszületése előtt közölte, vagyis „Cyrus” lesz a hódító; a folyó mentén levő kapuk ’nem lesznek becsukva’; Babilon harcosai pedig ’felhagynak a harccal’.

 9. Mi tette Belsazár lakomáját különösen utálatossá Jehova előtt?

⁹ I. e. 539. október 5-ről 6-ra virradóra ezek a jövendölések pontosan beteljesedtek. Azon az éjszakán a kevély babiloni király, Belsazár ezer főemberével és másokkal nagy lakomát tartott. Arra használva fel az alkalmat, hogy vallásos jelleget adjon a lakomának s ezzel Jehovát káromolja, behozatta a szent edényeket, amelyeket Nebukadnezár rabolt el a jeruzsálemi templomból i. e. 607-ben. Azokból az edényekből, amelyeket Isten népe korábban Jehova szolgálatában használt, Belsazár és a többiek, a király feleségeivel és ágyasaival együtt szemtelenül ittak, pohárköszöntőt mondva bálványisteneiknek (Dán 5:1–4).

10. Mi volt a falon látható kézírás és hogyan reagált rá Belsazár?

¹⁰ Jehovát azonban nem lehetett tovább gúnyolni! Elérkezett számára a cselekvés ideje! „Ebben a pillanatban egy emberi kéz ujjai jelentek meg a királyi palota falának vakolatán, és a király nézte az író kézfejet” (Dán 5:5). Erre a látványra Belsazár annyira megrémült, hogy a „térdei egymáshoz verődtek” (Dán 5:6). Dániel bátran elmondta, mit jelent a királynak szóló isteni üzenet és kijelentette: „Isten megszámlálta királyságod napjait és véget vetett annak. . . . megmérettél a mérlegen és hiányosnak találtattál. . . . királyságodat felosztották és a médeknek és a perzsáknak adták” (Dán 5:26–28).

11. Hogyan teljesedett be részleteiben is a Babilonra vonatkozó jövendölés?

¹¹ Babilon falain kívül körülvették már a várost a perzsa csapatok, amelyeket Nagy Cyrus, a méd Dáriussal közösen vezetett. Mialatt a babiloniak istenkáromló vallásos orgiában mulatoztak, biztonságban érezve magukat isteneik és fegyveres erejük védelme alatt, Cyrus ragyogó hadicselt hajtott végre. Babilontól északra utászai átvágták az Eufrátesz folyó töltését, s eltérítették a folyót, hogy annak vize ne folyjon tovább dél felé a városon át. Nemsokára a folyó szintje Babilonban és a város körül apadni kezdett. Igen rövid idő alatt annyira alacsony lett, hogy a Cyrus vezette csapatok északon és délen is beléphettek a folyómederbe és előre nyomulhattak Babilon szíve felé. Meglepetésükre a városba vezető folyó menti kapukat nyitva hagyták a gyanútlan és részeg babiloniak. Cyrus csapatai elsöprő erővel nyomultak be Babilonba. „Azon az éjszakán megölték Belsazárt, a káldeus királyt” (Dán 5:30). „Nagy Babilon” elesett — méghozzá egyetlen éjszaka alatt! Micsoda megrázkódtatás volt ez nemcsak a babiloniak, de az összes környező nemzetek számára is! Végpusztulása pontosan úgy következett be, ahogyan azt Jehova szolgái bejelentették. Idővel aztán Babilon valóban „kőhalmazzá” lett, „lakatlan pusztasággá”, „lakók nélkülivé”.

JELENTÉSE NAPJAINKRA VONATKOZÓAN

12. Mit mond János apostol „Nagy Babilon”-ról a Jelenések 17. fejezetében?

¹² Vajon mit jelent mindez napjainkra vonatkozóan? Nagyon is sokat! Több mint hat évszázaddal Babilon bukása után János apostol ihletést kapott, hogy megírja a Jelenések könyvét (az Apokalipszist). Abban beszélt egy másik „Nagy Babilon”-ról, és úgy nevezte azt: „a parázna nők és a föld utálatosságainak anyja” (Jel 17:5). János azt írta, hogy Nagy Babilonnal „a föld királyai paráznaságot követtek el, miután a föld lakosai megrészegedtek paráznaságának borától” (Jel 17:2).

13. a) Miért nem lehet a modernkori „Nagy Babilon” csupán egy másik politikai hatalom? b) Miért nevezik a paráznát „Nagy Babilon”-nak?

¹³ Mivel királyok folytattak vele erkölcstelen viszonyt, világos, hogy „Nagy Babilon” nem lehet egyszerűen egy másik „király”. Amit valójában képvisel — s amiről az ókori Babilon is híres volt — az a hamis vallás. Ezért kapta ez a modernkori parázna nő az ókori város nevét. Valóban, a modernkori vallásos Babilon számos tévtanában és szokásában közvetlenül is felfedezhetjük az ókori vallásos Babilon nyomait. A mai parázna nő, „Nagy Babilon” tehát a hamis vallás világraszóló birodalmát képviseli, amely évszázadokon át a világgal folytatott erkölcstelen viszonya által szerzett rossz hírnevet magának ahelyett, hogy erkölcsi tisztaságban szolgálta volna Istent. Vallási azonosításához további kulcsot kapunk a Jelenésekben, ahol ezt olvassuk róla: „Mert spiritiszta szokásaiddal [hamis vallásoddal] félrevezetted az összes nemzeteket” (Jel 18:23).

14. Milyen további hasonlóság van a két Babilon között?

¹⁴ Emlékezzünk vissza arra, hogy az ókori Babilon megrögzött ellensége volt Istennek és az ő népének, és felelősség terheli a számos hódítása során kiontott rengeteg vérért. Hasonlóképpen a modernkori Babilonról is ezt mondja a Biblia: „Benne találták meg a prófétáknak, a szenteknek és mindazoknak vérét, akiket tömegesen lemészároltak a földön” (Jel 18:24). Ez a parázna volt Jehova modernkori népének, az ő tanúinak legnagyobb üldözője. Továbbá mivel támogatta a nemzetek háborúit, s mindkét oldalon arra buzdította az embereket, hogy egymást gyilkolják, felelős ’mindazok véréért, akiket tömegesen lemészároltak a földön’.

15. Kinek a kezétől pusztul el a parázna és mennyi időt vesz ez igénybe?

¹⁵ Mivel „bűnei felhalmozódtak egészen az égig”, hamarosan elérkezik rá Isten ítéletének a végrehajtása (Jel 18:5, 21). A Biblia azt mondja, hogy „egyetlen napon fognak rázúdulni csapásai”, sőt „egyetlen órában”! (Jel 18:8, 10) Ez hasonló lesz ahhoz, ami az előképével, az ókori Babilonnal történt, amely egyetlen éjszaka alatt esett el! De kinek a kezétől fog a parázna nő elpusztulni? Jehova megengedi a politikai elemeknek, akik erkölcstelen viszonyt folytattak a paráznával, hogy ők legyenek pusztulásának az eszközei. „Ezek meggyűlölik a paráznát, és feldúlják és mezítelenné teszik és eszik annak húsos részeit és teljesen megégetik őt tűzzel” (Jel 17:16).

16. Melyek azok „a vizek”, amelyeken a modern Babilon ül, és milyen párhuzamban van ez az ókori Babilonnal?

¹⁶ Egy további hasonlóság is felfedezhető az ókori és a modernkori Babilon között, a pusztulásuk módját illetően. Az ókori Babilon vizeken ült, az Eufrátesz folyó betű szerinti vizein. A modern Babilon is „sok vízen ül”, amint a Jelenések 17:1 mondja róla. Melyek ezek a vizek? Nos, Isten Szava így válaszol: „A vizek, amelyeket láttál, ahol a parázna ül, népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket jelentenek” (Jel 17:15). Figyeljük meg, hogy a régi Babilon megdöntését közvetlenül megelőzte az Eufrátesz folyó betű szerinti vízszintjének a csökkenése. Vajon nem apadnak-e hasonlóképpen a modernkori Babilon alatt levő jelképes vizek (az emberek)? Igen, bizony apadnak, mégpedig a szemünk láttára! (Jel 16:1, 12).

HOGYAN APAD KI A „SOK VÍZ”?

17. Hogyan apad el a „sok víz” a parázna alatt?

¹⁷ Hogyan csökken, hogyan apad ki a „sok víz” a modern Babilon alatt? Úgy, hogy több millió ember, a papság és a vallás munkásainak tízezreivel együtt megvonta tőle a támogatást, amelyet korábban adott a vallásának, s ezzel alaposan meggyengítette. Ez különösen igaz a kereszténység esetében, amelynek nagyobb a bűne, mivel azt állítja magáról, hogy Istent és Krisztust szolgálja. Noha emlegetnek néha bizonyos „újjáéledés”-t néhány vallásban, különösen a kevésbé ortodox [hagyományos] vallásokban, ez a legtöbb esetben csupán felszínes marad. Kevés kivétellel, a döntő irányzat csalhatatlanul azt mutatja, amiről a világsajtó a következőképpen nyilatkozik:

„Valami történt a kereszténységgel. Minden jel arra mutat, hogy egy hosszú-hosszú éjszakába léptünk be, ahonnan nem fogunk kijutni . . .

A keresztényiség és a római katolicizmus valóságos létezése nyilvános felépítésében immár eltűnt. Egy társadalmilag és politikailag felépített keresztényiség halálának vagyunk a tanúi” (A kiváló katolikus író, Malachi Martin szavai ezek a Providence-ban megjelenő „Sunday Journal” 1980. február 17-i számában).

„A papok és apácák hiánya Nyugaton már a veszélyes létszámhatárt súrolja egyik nemzetben a másik után” („Time”, 1978. aug. 21. száma).

„A keresztényiség gyors visszavonulóban van . . . és a babonás szabadgondolkodás, a zűrzavar és a tudatlanság képét mutatja . . . Nem lenne túlzás azt mondani, hogy csaknem minden gyermek olyan, hogy fogalma sincs arról, mi is valójában a keresztényiség” (London „Times”, 1978. szeptember 25-i számának magyarázata az Anglikán Egyház Oktatási Bizottságának jelentéséről).

18, 19. Mondj további bizonyítékokat arról, hogy ez a „sok víz” egyre csökken!

¹⁸ Amikor II. János Pál pápa látogatást tett Franciaországban 1980 májusában, a New York Times (május 31-i száma) ezt így kommentálta: „Az egyház befolyása rohamosan csökken Franciaországban. Egy nemrégi felmérés feltárta, hogy az embereknek mindössze 15 százaléka gyakorló katolikus, jóllehet 85 százalékuk egyházi keresztségben részesült.” Brazíliában Luciano Cabral Duarte érsek kijelentette: „Katolikusainknak csökkenőben van az erejük és súlyos szellemi vérszegénységben haldokolnak” (Veja, 1980. január 30). Nigériában a presbiteriánus egyház egyik papja elismerte: „Úgy tűnik, hogy az egyház ma elvesztette érzékét saját maga azonosítására és olyan, mint aki emlékezetkiesésben szenved és azt mondja: ’Ki vagyok?’ és ’Mit keresek én itt?’” (Daily Star 1978. szeptember 11). Görögországban egy újság kijelentette a valamikor nagy tiszteletben álló görög-keleti egyházról:

„Ma az egyház, vagyis a papság és főleg a magasabb tisztségben levő papság, gyakran valóságos botránytanya, az ostobaság és értelmetlenség kútforrása.

Ez annyira így van, hogy egy idő óta a görög nép nagy része nem tekinti már a papságot tiszteletreméltó, szellemi intézménynek, hanem agitátorok és botránykeverők hordájának, radikálisoknak és kizsákmányolóknak, akik ahelyett, hogy ’vezetnék a nyájat’, locsogásukkal és őrültségeikkel szórakoztatják az embereket” („To Vima”, 1978. október 15).

¹⁹ A keleti ortodox egyház törökországi legfőbb központját illetően a Times kijelentette: „A történelmi püspöki székhely, amely egykor a keresztény világ felének a központja volt, jelenleg haldoklik.” Alvin Reines amerikai rabbi ezt mondja a zsidó vallásról: „Az amerikai zsidóság reménytelen válság állapotában van. Az okozza a problémát, hogy az amerikai zsidóság egyszerűen nem hajlandó elfogadni a hagyományos júdaizmus tanításait.” Angliában oly sok templomot kellett bezárni az elmúlt években az egyre csökkenő látogatottság miatt, hogy egy hírmagyarázó „veszélyeztetett [kihalóban levő] fajtá”-nak nevezte azokat. Egy felmérés Németországban kimutatta, hogy a 35 éven aluli németeknek csupán a 17 százaléka hisz Isten létezésében. Amikor Japánban megkérdezték az emberektől: „Hisz ön valamilyen vallásban?”, 60 százalékuk „Nem”-mel válaszolt, további 7 százalék pedig nem adott semmilyen választ. Egyik országban a másik után úgy alakul a világ vallásainak helyzete, ahogyan azt az ausztráliai Melbourne-ben megjelenő The Age című lap mondja: minden vallásfelekezet „a hivők számának csökkenésében szenved”. A „hivők számának csökkenése”, vagyis a „sok víz” apadása, amelyen a parázna ül, nagyon is nyilvánvaló módon megy végbe napjainkban. Messze lehetnek-e hát még a pusztító haderők? Bizony nem!

20. Milyen sürgős tanácsot ad Isten Szava a jóindulatú, igazságos hajlamú egyéneknek?

²⁰ A „nagy parázna” támogatóinak megfogyatkozása megegyezik a leírással, amit a bibliai prófécia ad ezekről az „utolsó napok”-ról, amikor az emberek „inkább a gyönyör szeretői, mintsem istenszeretők, rendelkeznek az isteni önátadás formájával, de hamisnak bizonyulnak annak erejét illetően”. Ugyanez a jövendölés ezt tanácsolja: „Ezektől fordulj el!” (2Tim 3:4, 5). Hasonlóképpen, a még „Nagy Babilonban” levő igazságos hajlamú egyéneknek szól az erőteljes kijelentés: „Menjetek ki belőle én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból” (Jel 18:4).

21. Milyen végső eljárás ingerli haragra Jehovát, és mi lesz annak az eredménye?

²¹ Most már nagyon közel van Isten ítéletének végrehajtása a „nagy paráznán”. Miként az ókori Babilon esetében, úgy a modern Babilon gyors bukása is nagy megrázkódtatást jelent majd a világnak (Jel 18:9–19). Az ő pusztulása lesz az az esemény, amely a „nagy nyomorúság” kezdetét jelzi. Akkor az istenellenes elemek Jehova szolgái ellen fordulnak majd és megpróbálják összezúzni őket (Ez 38:16). De Jehova ezt mondja lojálisainak: „Aki titeket bánt, az én szemem [fényét] bántja” (Zak 2:8). Ez Isten azonnali reagálását váltja ki. Jehova ezt mondja: „És lesz azon a napon . . ., hogy bosszúságom feljön orromba. És fellángolásomban, haragom hevében szólok” (Ez 38:18, 19). Lojális szolgái segítségére sietve, Isten gyorsan és szétzúzó erővel sújt majd le a nemzetekre „a Mindenható Isten nagy napjának csatájában”, Armageddonban. Istennek és az ő népének ellenségei tehát megsemmisülnek, és ezáltal megtisztul a föld minden gonoszságtól (Jel 16:14, 16; Péld 2:22).

22. Hogyan jutalmazza meg Jehova ezeket a hozzá lojális egyéneket?

²² Armageddon után megkezdődik a csodálatos új rend! A lojális egyének, akik „kijönnek a nagy nyomorúságból” gazdag jutalomban részesülnek. „Íme, az Isten sátora az emberiséggel van és Ő náluk lakozik, és ők az ő népei lesznek. És Isten maga lesz velük. És letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak” (Jel 21:3, 4).

23. a) Miért legyünk bátrak a mai nehéz helyzet ellenére is? b) Mire buzdítsuk az igazságot keresőket?

²³ Bátorság tehát, ti mindnyájan, akik szeretitek az igazságosságot! Tudjátok meg, hogy a „nagy parázná”-nak és a dolgok rendszere elnyomó politikai uralkodóinak napjai meg vannak számlálva és Jehova Isten nemsokára félreteszi őket az útból. Mivel „Isten nem hazudhat”, bízzatok abban, hogy teljesíti azt a reményeteket, hogy örökké élhettek majd a paradicsomi új rendben, ahol nap nap után ’maradéktalan örömet találtok a béke bőségében’ (Tit 1:2; Zsolt 37:11). Addig is használjátok fel Jehova gondoskodását arra, hogy szellemileg megerősödjetek a közvetlenül előttünk álló nehéz napokra. Mialatt pedig ezt teszitek, legyetek szeretettel figyelemmel másokra is, akik még „éhezik és szomjúhozzák az igazságosságot”. Buzdítsátok az ilyeneket arra, hogy szívleljék meg a Biblia tanácsát: „Keressétek Jehovát, ti emberek, amíg megtalálható. Hívjátok Őt, amíg közel van” (Máté 5:6; És 55:6).

[Kép a 23. oldalon]

Az ókori Babilon az Eufrátesz folyó vizén terpeszkedett

[Képek a 25. oldalon]

Az Eufrátesz folyó vizének elapadása megnyitotta az utat az ellenséges csapatok előtt, hogy behatoljanak Babilonba és megdöntsék

A jelképes vizek (emberek) elapadása Nagy Babilon alól megelőzik annak pusztulását