A „nagy sokaság” hol végez szent szolgálatot?
„Ez okból vannak Isten trónja előtt és végeznek isteni szolgálatot neki éjjel és nappal az ő szentélyében.” (Jel 7:15, Rotherham’s „The Emphasised Bible”)
1. Mi a helyzet a „tömeggel” általában a világ vallásainál?
A VALLÁS hanyatlóban van. Ennek megfelelően csökken az „istentisztelet” látogatóinak száma az egyházi épületekben, templomokban és katedrálisokban. Ez figyelemreméltóan igaz azokban az országokban, amelyek a kereszténységet alkotják. Hitetlenek, szkeptikusok, agnosztikusok, ateisták és vallásellenesek egyre szaporodnak. Semmiféle vallásos újraéledési törekvés nem fogja helyreállítani őket. Ez a helyzet azokkal, akiket általában „a sokaság” vagy „a tömeg” néven emlegetnek.
2. Milyen „tömeg” vagy „sokaság” iránt érdeklődünk mi, amint azt egy idős férfi előre látta, akit a római kormányzat Pátmosz szigetére száműzött?
2 Mi azonban egy különleges tömeg, „egy nagy sokaság” iránt érdeklődünk, amelyet egy idős száműzött férfi látott előre Pátmosz szigetén, ahová a római birodalom kormánya száműzte. Miután látomást látott 144 000 szellemi izraelitáról, így ír: „Miután ezeket a dolgokat láttam, íme! egy nagy sokaság, amelyet senki nem tudott megszámlálni, minden nemzetből és minden törzsből és népből és nyelvből a trón előtt állva és a Bárány jelenlétében, fehér palástba öltöztetve és pálmaágakkal kezükben; és hangosan kiáltottak, mondván: ‘A megmentést a mi Istenünknek és a Báránynak tulajdonítjuk.’” (Jel 7:9, 10) The Emphatic Diaglott, Benjamin Wilson fordítása.
3. Miért van a „nagy sokaság” illendően öltözve, és miért gondolják széles körben, hogy ők a mennyben vannak?
3 Milyen megtisztelő helyzetben van ábrázolva ez a „nagy sokaság” és milyen méltóságos küllemmel van bemutatva! Még a modern időkben is helyénvaló, hogy az ember álljon az egyeduralkodó előtt, aki trónján ül. E „nagy sokaság” tagjait azonban itt magának az Istennek a trónja előtt láthatjuk állni. Továbbá az alkalomhoz illően mocsoktalan, fehér palástba vannak öltözve. Vajon valamilyen kapukon kívüli, szabadban tartott összejövetel ez? Nem, mert a Jelenések 7:15 (ED) azt mondja, hogy „nyilvánosan szolgáltak neki éjjel és nappal az ő templomában [az eredeti görög szövegben na·os’]”. Nos, azt jelenti ez, hogy azok, akik a „nagy sokaságot” alkotják végül a mennybe jutnak, ahol az az Isten van, akinek a ‘megmentésüket’ tulajdonítják? Erre rendszerint igennel válaszolnak. Miért? Azért, mert a szövegben az áll, hogy „az ő templomában” (ED) vagy „az ő szentélyében” (Rotherham) végeznek neki nyilvános szolgálatot vagy „istentiszteletet”.
4. Melyik eredeti görög szó körül forog a kérdés és milyen kapcsolatban használja azt a János 2:12–21?
4 Illenek-e azonban ehhez a nézethez mindazok a részlettényezők, melyek a Biblia utolsó könyvében, a Jelenésekben találhatók? Ami pedig azokat illeti, akik ma a kialakuló „nagy sokaság” részének tekintik magukat, azt várják-e, hogy a mennybe jutnak és szellemi teremtményekké lesznek, mint az angyalok? Sőt, kívánkoznak-e egyáltalán a mennybe menni? Azt fogják mondani neked, hogy: Nem! És nem is tekintik magukat olyan személyeknek, mint akik Isten szellemétől ilyen mennyei reménységre születtek volna. A kérdés akörül az eredeti görög szó körül forog, amelyet különböző fordítások „sátor”, „templom” és „szentély” szóval adnak vissza. Például abban a bibliai beszámolóban, amely elmondja, hogy Jézus kikergette a pénzváltókat és kereskedőket a Heródes templomából, az eredetileg használt görög szó a na·os’. Itt azt olvassuk: „Jézus azt válaszolta: ’Rontsátok le ezt a szentélyt [na·os’] és én három napon belül felépítem azt.’ A zsidók azt felelték: ’Negyvenhat évet vett igénybe e szentély [na·os’] felépítése, és te három nap alatt akarod felépíteni?’ De Ő arról a szentélyről [na·os’] beszélt, amely az ő teste.” (Ján 2:19–21, The Jerusalem Bible) Mit értettek azok a zsidók a szentélyen?
5. a) Melyik építményre nem gondolhattak a zsidók, midőn azt mondták, hogy az 46 évig épült? b) Mire kell alkalmazni a na·os’ szót, amelyet a görög Szeptuaginta használ az Ésaiás 66:6-ban?
5 Biztosan nem a belső szentély, amely a pitvart, a Szentélyt és a Legszentebbet vagy Szentek-Szentjét elkülönítve tartalmazta. Ők a templomépítmény egészét értették ezalatt az udvarokkal együtt, melyek egyikében a pénzváltók és kereskedők üzleteltek. Heródes templomát egészében lerombolták a rómaiak i. sz. 70-ben. Ellentétben a korábbi Salamon templomával, amelyet i. e. 607-ben pusztítottak el, Heródes temploma soha nem épült újjá. A jeruzsálemi templomra vonatkozóan Ésaiás prófétai jelentőséggel mondja: „Az a lárma a város felől, az a zúgás a templomban [a görög Szeptuaginta fordításban [na·os’] az ÚR hangja, midőn megfizet ellenségeinek.” (The New English Bible) „Hah! zúgás a város felől, hah! a templom [na·os’] felől, hah! az ÚR megfizet ellenségeinek.” (És 66:6, The Jewish Publication Society of America) Teljesen nyilvánvaló, hogy a templom, szentély vagy na·os’ nem csupán a belső szentélyt jelenti, hanem az egész templomtérséget minden épületével együtt.
6. Az i. sz. 33 pászka éjjelén milyen hamis tanúságot tettek zsidók Jézusra és a jeruzsálemi na·os’-ra vonatkozóan?
6 I. sz. 33 Nizán 14 pászkaéjjelén bizonyos zsidók tanúskodtak a főpap és a Szanhedrin előtt, de ha ezek a tanúk éltek még i. sz. 70-ben, bebizonyosodhatott előttük, hogy a Jézus elleni tanúskodásuk azon a végzetes éjszakán hamis volt. Így tanúskodtak: „Hallottuk, amint azt mondta: ’Én lerombolom ezt a kézzel csinált templomot [na·os’] és három nap alatt mást építek, nem kézzel csináltat’” (Márk 14:58). Azzal, hogy Jézust megölették, nem mentették meg a templomukat a teljes lerombolástól i. sz. 70-ben.
7. a) Hogyan gúnyolták a megfeszített Jézust a zsidók a Kálvárián? b) Hová dobta végül az áruló Júdás a megvesztegetési pénzt?
7 Később, még ugyanazon a napon, amikor az ellenséges zsidók látták Jézust kínoszlopra szegezve Jeruzsálemen kívül, úgy érezhették, hogy megakadályozták annak véghezvitelében, amit ők helytelenül értelmezve az ő állításának tulajdonítottak. „Az arra menők pedig szidalmazni kezdték Őt, fejüket rázogatva és mondva: ’Ó te mondvacsinált lerombolója a templomnak [na·os’] és három nap alatti felépítője, mentsd meg magad! Ha egy Isten fia vagy, szállj le a kínzóoszlopról!’” (Máté 27:39, 40; Márk 15:29, 30) De az a tanítvány, aki elárulta Jézust vérszomjas ellenségeinek harminc ezüstért, még Jézus felszegezése előtt megpróbálta felmenteni magát. Iskarióti Júdás volt ez, a 12 apostol egyike. Vissza akarta adni a megvesztegetési összeget, felbérelői azonban nem fogadták el tőle. Mivel így képtelen volt tisztázni magát, mit tett ez az áruló? A Máté 27:5 beszámol róla: „Júdás a szentélybe [na·os’] szórta a pénzt és otthagyta őket; aztán elment és felakasztotta magát” (Good News Bible; The Jerusalem Bible; Young’s Literal Translation of the Holy Bible). Miért fordították más modern Biblia–fordítások a [na·os’] szót „templom”-nak?
8. Nyilvánvalóan miért használta itt sok Biblia-fordító a „templom” szót a „szentély” szó helyett?
8 Nyilvánvalóan azért, mert felismerték, hogy az itteni görög szó nem a belső szentélyt jelenti a tornácával, Szentélyével és Szentek Szentjével, amelybe a főpap bevitte az évi engesztelési napon az áldozatok vérét, hanem az egész templomot jelentette összes udvaraival együtt.
9. a) Szükséges-e tehát a „nagy sokaságnak” a mennyben lenni ahhoz, hogy a na·os’-ban szolgálhassa Istent? b) A Jelenések 3:12 szerint lehet-e a na·os’-nak szűkebb értelme is?
9 Így el lehet mondani, hogy a „nagy sokaság” „Isten templomában” vagy a „na·os’”-ban van, noha tagjai nincsenek a mennyben szellemi teremtményekként, mint a 144 000 szellemi izraelita, akik Isten „kicsiny nyáját” alkotják (Jel 7:1–9, 15; Luk 12:32). A na·os’-nak lehet szűkebb értelme is, mert Jézus Krisztus a kisázsiai filadelfiai gyülekezethez intézett beszédében így szólt: „A győztest oszloppá fogom tenni az Istenem templomában [na·os’] és többet nem fog kimenni onnan. Rá fogom írni az Istenem Nevét és az Istenem városának, az új Jeruzsálemnek a polgára lesz, mely az égből száll alá az én Istenemtől, továbbá az én új Nevem lesz felírva rá.” (Jel 3:12, The Living Bible)
10. Hogyan mutatja a Jelenések 7:9–17, hogy a „nagy sokaság” nincs a szűkebb értelemben vett na·os’ gyülekezetében?
10 Ilyen feliratról még csak említés sincs a „nagy sokaság” tagjaival kapcsolatban a Jelenések 7:9–17-ben, sem nem történik róluk említés, hogy „oszlopok” lennének Isten templomában. Akikről itt mint jelképes „oszlopok”-ról van szó, az a szellemi Izrael 12 törzsének 144 000 tagjai.
11, 12. a) Miképpen különbözik a szellemi izraeliták megszámlált csoportja a „nagy sokaság”-tól a neveket illetőn? b) Hogy illik az Istentől leszálló város neve a 144 000-re a Jelenések 14:1–5 szerint?
11 A megszámlálhatatlan „nagy sokaság”-tól eltérően a szellemi izraelitáknak ez a megszámlált csoportja Jézus nevének és az ő Atyja nevének a feliratát viseli magán. Rájuk van írva még az Isten városának, az új Jeruzsálemnek a neve is, amely a mennyből száll alá Istentől. Mint ahogy Sion hegye kapcsolatban állt az ősi Jeruzsálemmel, úgy áll kapcsolatban a szellemi Sion hegye ezzel az új Jeruzsálemmel, azaz a mennyeivel. Ezzel összhangban János apostolnak egy másik látomása volt a 144 000 szellemi izraelitáról, és az erről szóló beszámolójában ezt írta:
12 „Íme, a Bárány [Jézus Krisztus] áll a Sion hegyén és vele száznegyvennégyezren, akik homlokukon felírva viselik az ő nevét és az ő Atyjának a nevét. . . . És énekelnek mintegy új éneket a trón előtt . . . és senki sem tudta megfejteni azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akiket a földről vásároltak meg. . . . Ezeket mint zsengéket vásárolták meg az emberiség közül Istennek és a Báránynak” (Jel 14:1–5).
13. a) A Sion mennyei hegyén állnak-e a „nagy sokaság” tagjai, mint a 144 000? b) Vajon ők ’megvásároltattak-e az emberiség közül mint első zsenge Istennek és a Báránynak’?
13 Illenek-e ezek a leírt részletek a Jelenések 7:9–17-ben említett nemzetközi „nagy sokaság”-ra? Nem, mert róluk sehol sem írják, hogy a mennyei Sion hegyén állnának (Zsid 12:22). Ők ki vannak rekesztve az „új ének” eredeti énekesei közül. Róluk nem mondják, hogy „megvásároltattak a földről”, „megvásároltattak az emberiség közül első zsengeként Istennek és a Báránynak”. Ennek megfelelően a „nagy sokaság” tagjainak a várakozása arra irányul, hogy örökké a földön maradnak és közreműködnek annak paradicsomi állapotra hozatalában. Nem tartoznak a 144 000 „megvásárolt” társaságába, amely i. sz. 33 pünkösdjén kezdett kialakulni, azon a napon, amelyen a zsidó főpap bemutatta a búzaaratás „első zsengéjét” a jeruzsálemi templomban. Azon a napon a Nagyobb Főpap, Jézus Krisztus lefizette a vételárat Istennek a mennyben az ő kiontott vére által és Isten őt használta fel csatornaként, amelyen át kitöltötte szent szellemét ugyanazon a napon a 120 várakozó tanítványra, később pedig mintegy 3000 zsidóra és zsidó prozelitára, akik azon a napon megtértek és alámerítkeztek (Csel 2. fejezete; Jóel 2:28, 29; Zsid 4:15, 16).
AZ „ÉLŐ ISTEN PECSÉTJE” MEGKÜLÖNBÖZTET
14. Bár mind a 144 000, mind a „nagy sokaság” megmentett állapotba jutott, hogyan tesz különbséget köztük egy pecsét?
14 Egy figyelemreméltó dolog, amely megkülönbözteti a 144 000 „megvásároltat” a fehér palástos „nagy sokaságtól” az „élő Isten pecsétje”. A Jelenések 7. fejezete, amely foglalkozik mind a 144 000 szellemi izraelitával, mind a „nagy sokasággal”, csak a 144 000 tagról mutatja ki, hogy meg vannak jelölve „a homlokukon” mint „a mi Istenünk rabszolgái”. Ez mutatja, hogy különbség van az Isten által kijelölt végső állásuk közt a mennyre és földre vonatkozó elrendezésében. Ez igaz marad, noha mindannyian megmentett állapotba jutnak, mivel „a nagy sokaság” tagjai éppen úgy mint a 144 000 elfogadják Jézus Krisztust ’Isten Bárányának, aki elveszi a világ bűnét’ (1Ján 2:1, 2; Ján 1:29, 36). Így a „nagy sokaság” tagjai „megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében” (Jel 7:9, 14). Ez feljogosítja őket Jehova imádatára az ő szellemi templomában, melyet az ősi Jeruzsálemben levő egész templomépítmény szemléltetett vagy árnyékolt elő (Ján 4:21–24).
15. Milyen védelemért való kiáltás ideje közeledik, és milyen ártalmas szélvihar van még visszatartva s miért?
15 Közeleg az idő, midőn az emberek általában lényegében azt mondják a hosszan körülsáncolt gőgös emberi társadalomnak: „Essetek mireánk és rejtsetek el minket Annak orcája elől, aki a trónon ül és a Bárány haragja elől, mert eljött az ő nagy haragjának napja és kicsoda tud megállni?” (Jel 6:16, 17) Vihar készül kitörni. Ezt jelzik a látomás következő szavai: „Ezután én [János apostol] láttam négy angyalt állni a föld négy szegletén szorosan tartva a föld négy szelét, hogy szél ne fújjon a földre vagy a tengerre, vagy bármely fára. És láttam egy másik [ötödik] angyalt feljönni napkeletről, akinél az élő Isten pecsétje volt és harsány hangon kiáltotta a négy angyalnak, akik engedélyt kaptak, hogy ártsanak a földnek és a tengernek: ’Ne ártsatok a földnek és a tengernek, se a fáknak, míg el nem pecsételtük a mi Istenünk rabszolgáit a homlokukon’” (Jel 7:1–4).
16. Miért van az, hogy bár a „nagy sokaság” nincs elpecsételve, mégsem árt nekik a szélvihar, melyet rászabadítanak az emberekre a Bárány haragjának a kifejezéseként?
16 A beszámoló nem szól arról, hogy a „nagy sokaság” bármelyik tagja is meg volna pecsételve „az élő Isten pecsétjével”, csak az Isten 144 000 „rabszolgája”. Miért van az mégis, hogy a „nagy sokaság”-ból egynek sem árt a vad, féktelen sodrás, amelyet a föld négy szegletéről elengedett „négy szél” elszabadulása okoz? És hogyan van az is, hogy az el nem pecsételt „nagy sokaság” nem érzi „a Bárány haragját”, miután a 144 000 elpecsételése befejeződött? Oh, hát azért van ez így, mert „megmosták a ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében” (Jel 7:14). Most már elfogadják váltságáldozatának jótéteményét és megtisztulást keresnek bűneiktől, mivel megmosódnak a bűntörlő vérében. Védelemért nem a parányi emberek mélyen begyökerezett impozáns szervezeteihez fordulnak, hanem Jehova Istenre tekintenek és az ő Bárányhoz hasonló Fiára, Jézus Krisztusra. Ezért hálásan kiáltanak fel: „Megmentésünket Istennek tulajdonítjuk, aki a trónon ül és a Báránynak” (Jel 7:9,10).
17. Az egyetemes uralom vitakérdése tekintetében kihez lojális a „nagy sokaság”, hol végez szent szolgálatot és kinek?
17 Egészen a legfontosabb vitakérdésnek az egyetemes uralom kérdésének az elrendezéséig lojálisak maradnak Jehova Istennek a Bárány Jézus által gyakorolt Királyságához. „Ezért vannak az Isten trónja előtt és végeznek neki szent szolgálatot [a görög szó itt la·treu’ein] éjjel és nappal az ő templomában [na·os’] (Jel 7:15). Ott tartanak fenn kapcsolatot „a mi Istenünk rabszolgáival”, a 144 000 elpecsételttel.
,KI A NAGY NYOMORÚSÁGBÓL’
18. A beszámoló szerint miből jön ki a „nagy sokaság” és milyen kérdés merül fel ezzel kapcsolatban?
18 Ahhoz a „megmentéshez”, amelyet a „nagy sokaság” tapasztal majd, tartozik az is, ahonnan a Jelenések 7:14 szerint kijön: „Ezek azok, akik kijönnek a nagy nyomorúságból és megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében.” Az eredeti görög szöveg szóról-szóra így hangzik: „A nyomorúságból, a nagyból.” (Kingdom Interlinear Translation [Királyság Sorközi Fordítás]) Mi tehát ez a „nagy nyomorúság”? A „nyomorúság” szó helyett más Biblia-fordítások ezt mondják: „üldöztetés”, „szorongattatás”, „szorongás”, „megpróbáltatás”. De sok más fordítás használja a „nyomorúság” szót.
19, 20. a) Mi a jelentése a latin szónak, amelyből az angol „tribulation” (nyomorúság) ered? b) Mit mond Robertson magyarázata erről a Jelenések 7:14-ben szereplő szóról, és hogyan alkalmazza Jézus próféciája azt a szót?
19 Az ilyen különbözőképpen fordított görög szó a thlip’sis. Ez rossz tapasztalatot jelöl, fejez ki. Az angol „tribulation” szó a latin tribulum szóból ered, amely „cséplődeszkát” (vagy faalkotmányt, amin a vesztőhelyre vitték az elítélteket) jelent.
20 A Jelenések 7:14-ben található „nagy nyomorúság” kifejezésről a Robertson-féle Word Pictures in the New Testament (Szóképek az új Testamentumban) című kiadvány (VI. kötet 352, 353. oldalon) így magyaráz: „Nyilvánvalóan valami nagy válság gondolatát foglalja magába (Máté 13:19ff; 24:21; Márk 13:19), bár az egész sorozatra is lehet gondolni és így az utolsó ítéletet előzi meg.” A Máté 24:21 mindenekelőtt az ősi Jeruzsálem pusztulására utal i. sz. 70-ben és így szól: „Mert akkor nagy nyomorúság [thlip’sis] lesz, amilyen nem történt a világ kezdete óta mind ez ideig és nem is történik újból.” A Márk 13:19 így ír: „Mert nyomorúság [thlip’sis] napjai lesznek azok, amilyen nem történt a teremtés kezdete óta, amelyet Isten teremtett addig az ideig és nem is lesz újból.” Ennek a nyomorúságnak részének kellett lennie a jelnek, „amikor mindezeknek a dolgoknak végbe kell menniük”. (Márk 13:4) „Mindezek a dolgok” magukba foglalják a 144 000 szellemi izraelita elpecsételésének a befejezését is (Jel 7:1–8).
21. Melyik az a fontos szó, amelyet a Szeptuaginta fordít a Dániel 12:1-ben és kicsoda Mihály?
21 A Héber Iratok Szeptuaginta fordítása a thlip’sis szót használja, mikor ugyanerre az eseményre utal a Dániel 12:1-ben: „És abban az időben felkel Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiai fölött áll, és nagy nyomorúság [thlip’sis] ideje lesz, amilyen nyomorúság [thlip’sis] nem volt még mióta nemzet kezdett lenni a földön mind ez ideig.” (Szeptuaginta Biblia, Charles Thomsontól; a Szeptuaginta Változat Samuel Bagster és fia kiadásában) A Jelenések 12:7 szerint Mihály a megdicsőült Jézus Krisztusnak felel meg.
22. Isten nemtetszését jelenti-e a „nyomorúság” a „nagy sokaság” iránt, és mit jelent az, hogy ők végül is kijönnek abból?
22 Az összes előbbiekből látható, hogy a „nagy nyomorúság” nem Isten haragjának kifejezése vagy a „nagy sokaság” iránti valamiféle nemtetszéséé, fegyelmezésük és megtisztításuk céljából a dolgok gonosz világrendszerével való kapcsolataikért. A megjövendölt „nagy nyomorúság” az egész világra szóló bajt foglal magába, az utolsó „nyomorúság”-ot, „megpróbáltatás”-t erre az elítélt világra. Ez az a jelképes szélvihar, amelyet a négy angyal visszatart a föld négy szegletén, míg a 144 000 szellemi izraelita utolsó tagja is el nem pecsételtetik mint Jehova Isten „megvásárolt” tulajdona, „a mi Istenünk [átruházhatatlan] rabszolgája”. A „nagy sokaság” kijövetele a „nagy nyomorúságból” azt jelenti, hogy túlélik azt.
23. Milyen új dolognak kezdetét fogja alkotni a túlélő „nagy sokaság” és milyen kilátással maga előtt?
23 Micsoda örvendetes kiváltság lesz osztályrésze a megmentett „nagy sokaságnak”, hogy tovább „végez szent szolgálatot éjjel és nappal [Isten] templomában”, az ő nagy templom-elrendezésének földi udvarában! Fölöttük lesz megalapozva az „új ég” és ők lesznek a kezdete az „új föld”-nek, amelyben véget nem érően igazságosság fog lakozni. (2Pét 3:13) Egy új Paradicsom kezd majd virágozni a megtisztított földön, nem lesz ott az Ördög, hogy megkísértse őket valamilyen igazságtalanságra térni. Valóban boldog kilátás tárul a „nagy sokaság” elé, amely túléli majd „a Mindenható Isten nagy napjának a csatáját” Har-Magedonkor! (Jel 16:13–16)
[Kiemelt rész a 19. oldalon]
A görög na·os’ szó gyakran magát a mennyet jelképező belső szentélyre utal
● DE a teljes templom (na·os’) épült 46 évig
● A teljes egész templom (na·os’) pusztult el Isten ítéletében
● A templom (na·os’) külső udvaraiból űzte ki Jézus a pénzváltókat
● A külső templomba (na·os’) hajította vissza Júdás a 30 ezüstpénzt
● EZÉRT következetes, hogy a „nagy sokaság a szellemi templom földi udvarában szolgálja Istent
[Kiemelt rész a 22. oldalon]
Csak a 144 000 felkent —
● tétetett oszloppá Isten templomában
● a meghatározott számú „kicsiny nyáj”
● viseli magán felírva az Atya, a Bárány és az Új Jeruzsálem nevét
● áll a mennyei Sion hegyén
● „vásároltatott meg a földről . . . az emberiség közül”
● „első zsenge Istennek és a Báránynak”
● lett megjelölve „az élő Isten pecsétjével”
[Kiemelt rész a 23. oldalon]
A „nagy sokaság kiváltsága —
● kimenekülni a földi társadalom elítélt szervezeteiből
● megmentést találni a Bárány áldozata által
● elismerten állni az Isten trónja előtt
● szent szolgálatot végezni Istennek az ő szellemi templomában
● túlélni ennek az elítélt világnak az utolsó „nyomorúságát
● egy megtisztított „új föld társadalmának az alapja lenni
● osztályrészt nyerni örökre a paradicsomi földön
[Képek a 21. oldalon]
Jehova templom elrendezése
BELSŐ SZENTÉLY
„NAGY SOKASÁG” PÁLMAÁGAKKAL
OLTÁR PAPI SZOLGÁLATTAL