A Biblia választ ad napjaink alapvető kérdéseire

IDŐSZERŰ könyv a Biblia napjainkban? Ahhoz, hogy erre a kérdésre igennel válaszolhassunk, ennek az ősrégi könyvnek vezetést kell adnia olvasóinak az általános érdeklődésre számot tartó, fontos kérdésekben. Vajon hasznos tanácsot ad a Biblia azokban a kérdésekben, amelyek igazán fontosak a mai világban?

Vegyünk szemügyre két ilyen gyakran felmerülő témát, és vizsgáljuk meg, mit mond a Biblia ezekről.

Miért engedi meg Isten a szenvedést?

Látva a világ állapotát, az egyik leggyakrabban felvetődő kérdés ez: Miért engedi meg Isten, hogy ártatlan emberek szenvedjenek? Ez a kérdés jogos, hiszen egyre több embert érint az erőszakos bűnözés, a korrupció, a népirtás, a személyes tragédiák, és még sorolhatnánk.

Például 1998 júniusában Németország északi részén egy gyorsvonat nekiütközött egy hídnak, és több mint száz utas meghalt. Még azokat a tapasztalt orvosokat és tűzoltókat is, akik a sérültekkel és a halottakkal foglalkoztak, felkavarta a vérontás látványa. Az evangélikus egyház egyik püspöke ezt kérdezte: „Drága Istenünk, miért kellett ennek megtörténnie?” A püspök nem tudta a választ.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor az ártatlan emberek nem tudják szenvedésük okát, az megkeseríti az életüket. Ilyen esetben segíthet a Biblia, mivel elmagyarázza, miért vannak az ártatlanok kitéve a gonoszságnak és a szenvedésnek.

Amikor Jehova Isten megteremtette a földet és minden rajta lévőt, nem akarta, hogy az emberiség gonoszság miatt sínylődjön és szenvedjen. Miért állíthatjuk ezt ilyen biztosan? Mert a teremtés befejezésekor „látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó” (1Mózes 1:31). Megkérdezhetjük magunktól: Ha gonoszságot vennénk észre valamiben, mondanánk azt róla, hogy „igen jó”? Természetesen nem! Ugyanígy, amikor Isten kijelentette, hogy minden „igen jó”, még csak nyoma sem volt a gonoszságnak a földön. Akkor hát mikor és hogyan ütötte fel fejét a gonoszság?

Röviddel ősszüleink, Ádám és Éva megteremtése után egy hatalmas szellemteremtmény megkörnyékezte a nőt, és kétségbe vonta Jehova igazmondását és szuverenitásának jogosságát (1Mózes 3:1–5). Ez a teremtmény, Sátán, az Ördög később azt állította, hogy az emberek nem maradnak lojálisak Istenhez, ha szerencsétlenség éri őket (Jób 2:1–5). Hogyan reagált erre Jehova? Engedte, hogy az idő múlásával nyilvánvalóvá váljon, hogy az emberek nem képesek tőle függetlenül sikeresen irányítani lépteiket (Jeremiás 10:23). Amikor Isten teremtményei az ő törvényeivel és alapelveivel ellentétesen cselekszenek, az eredmény a bűn, annak következményei pedig a rossz körülmények (Prédikátor 8:9; 1János 3:4). De a kedvezőtlen körülmények ellenére Jehova tudta, hogy lesz néhány ember, aki megőrzi feddhetetlenségét iránta.

Az Édenben történt szomorú lázadás óta mintegy 6000 év telt el. Túl hosszú ez az idő? Jehova már évszázadokkal ezelőtt elpusztíthatta volna Sátánt és a támogatóit. De vajon nem jobb, hogy vár még, amíg szertefoszlik minden kétség, mely a Jehova szuverenitásának jogossága és az emberek iránta való feddhetetlenségének kapcsán felmerült? Vajon nem igaz, hogy a mai bírósági eljárások során sokszor évekbe telik, mire bizonyítást nyer, hogy kinek volt igaza és kinek nem?

Mivel ennyire fontosak azok a kérdések, amelyekkel Jehova és az emberiség szembenéz — az egyetemes szuverenitásnak és az emberek feddhetetlenségének kérdése —, milyen bölcs dolog Istentől, hogy hagyta telni az időt! Most már világosan látjuk, mi a következménye annak, ha az emberek figyelmen kívül hagyják Isten törvényeit, és saját kezükbe veszik az ügyeket. Az eredmény: bajok mindenfelé. És ezért szenved oly sok ártatlan ember napjainkban.

De boldogok vagyunk, hogy Isten Szava szerint a gonoszság nem tart örökké. Sőt, már nagyon közel van az idő, amikor Jehova véget vet a bajoknak, és félre teszi az útból azok előidézőit. A Példabeszédek 2:22 kijelenti: „A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.” Azok viszont, akik hűségesek Istenhez, olyan időre tekinthetnek előre, amikor „halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” — és ez az idő már a küszöbön van (Jelenések 21:4).

A Biblia tehát egyértelműen elmagyarázza, miért szenvednek az ártatlan emberek. Afelől is biztosít minket, hogy hamarosan véget ér a gonoszság és a szenvedés. De amikor a jelenlegi nehézségeket tapasztaljuk, szeretnénk választ kapni egy másik fontos kérdésre is.

Mi az élet célja?

Az emberek talán ma sokkal jobban szeretnék tudni, mi is az élet értelme, mint valaha. Sokan teszik fel a kérdést: „Miért élek? Hogyan találhatnám meg az életem értelmét?” Különféle helyzetek indítják az embert arra, hogy feltegye ezeket a kérdéseket.

Lehet, hogy valakinek személyes tragédia történt az életében. Például 1998 elején Bajorországban elraboltak és megöltek egy 12 éves kislányt. Egy évvel később az édesanyja elmondta, hogy minden napot az élet értelmének keresésével tölt — de hiába. Néhány fiatal is eltűnődik az élet értelmén. Vágynak a biztonságra s a megelégedettségre. Vágynak arra, hogy tartozzanak valahová, de csak csalódnak a széles körben tapasztalható képmutatás és korrupció miatt. Mások egész életüket a karriernek szentelik, de rájönnek, hogy a hatalom, a tekintély és az anyagi javak nem elégítik ki az ember belső vágyát, hogy megtalálja léte értelmét.

Bármi indítson is valakit az élet céljának kutatására, ez a kérdés komoly és kielégítő választ érdemel. A Biblia ebben is nagy segítségünkre van. Feltárja, hogy Jehova olyan Isten, akinek szándéka van, aki bármit is tesz, arra alapos oka van. Feltehetjük magunknak a kérdést: Felépítenénk egy házat csak úgy ok nélkül? Valószínűleg nem, hiszen a házépítés nagy anyagi befektetést igényel, és hónapokig vagy évekig is eltarthat. Azért építünk házat, hogy mi vagy valaki más lakjon benne. Ugyanez az érvelés igaz Jehova esetében is. Nem vette volna a fáradságot, hogy megteremtse a földet és minden rajta élőt, ha nem lett volna ezzel valamilyen szándéka, vagy nem lett volna rá oka. (Vesd össze: Zsidók 3:4.) Mi hát a szándéka a földdel?

Ésaiás próféta ezt írja Jehováról: „Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt.” Igen, „megerősíté [a földet]; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá” (Ésaiás 45:18). Amióta a föld megteremtetett, Jehovának az a szándéka, hogy lakjanak rajta. A Zsoltárok 115:16 ezt mondja: „Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.” A Biblia tehát megmutatja, hogy Jehova azért teremtette a földet, hogy engedelmes emberek lakjanak rajta, akik vigyáznak rá (1Mózes 1:27, 28).

Vajon Ádám és Éva lázadása miatt Jehova megváltoztatta szándékát? Nem. Miért lehetünk biztosak ebben? Nos, figyeld meg a következőt: a Biblia több ezer évvel az édeni lázadás után íródott. Ha Isten feladta volna eredeti szándékát, miért nem említi meg a Biblia? Egyértelmű, hogy azért, mert a földdel és az emberiséggel kapcsolatos szándéka változatlan.

Sőt mi több, Jehova szándéka soha nem hiúsul meg. Ésaiás által Isten a következő biztosítékot adta: „mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem” (Ésaiás 55:10, 11).

Mit vár el tőlünk Isten?

Tehát bízhatunk abban, hogy beteljesedik Istennek az a szándéka, hogy a földet engedelmes emberek lakják örökkön örökké. Ha szeretnénk azok között lenni, akiknek kiváltságuk lesz mindig a földön élni, azt kell tennünk, amit a bölcs Salamon király mondott: „az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!” (Prédikátor 12:15; János 17:3).

Ha összhangban szeretnénk élni Jehovának az emberiségre vonatkozó szándékával, meg kell ismernünk az igaz Istent, és alkalmazkodnunk kell a Szentírásban lefektetett követelményeihez. Ha így teszünk, azt a reményt ápolhatjuk szívünkben, hogy örökké élhetünk majd a paradicsomi földön, ahol újabb és újabb dolgokat tudhatunk majd meg Istenről és páratlan teremtésművéről (Lukács 23:43). Milyen csodálatos kilátás!

Sokan, akik keresik az élet célját, a Bibliához fordulnak, és már most nagy boldogságra lelnek. Egy fiatalember például, név szerint Alfred nem találta az élet értelmét. Kiábrándítónak találta, hogy a vallás belekeveredik a háborúba, és felháborodott a politikai képmutatás és korrupció láttán. Alfred ellátogatott az észak-amerikai indiánokhoz abban a reményben, hogy megtud valamit az élet céljáról, de csalódottan tért vissza Európába. Kétségbeesésében a kábítószerhez és a vad zenéhez fordult. De a Biblia rendszeres és alapos vizsgálata később segített Alfrednak, hogy felismerje az élet valódi célját, és megelégedettséget találjon.

Biztos fény utunkon

Milyen következtetésre juthatunk tehát a Bibliával kapcsolatban? Időszerű ez a könyv napjainkban? Igen, mindenképpen, hiszen vezetésről gondoskodik gyakran felmerülő kérdésekben. A Biblia elmagyarázza, hogy a gonoszság nem Istentől származik, és segít abban, hogy megtaláljuk az élet kielégítő célját. Sőt, a Bibliának sok mondanivalója van más kérdésekről is, melyek sokakat foglalkoztatnak napjainkban. Foglalkozik Isten Szava még olyan témákkal, mint a házasság, gyermeknevelés, emberi kapcsolatok és remény a halottak számára.

Ha még eddig nem tetted, vizsgáld meg közelebbről a Biblia tartalmát. Amint felismered, mennyire értékes az életben nyújtott vezetése, minden valószínűség szerint azt érzed majd, amit a zsoltáríró, aki Jehova Istentől várta a vezetést, és így énekelt: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága” (Zsoltárok 119:105).

[Kép a 6. oldalon]

Tudod-e, miért engedi meg Isten, hogy ártatlan emberek szenvedjenek?

[Kép a 7. oldalon]

Céltudatos életet élhetsz