Ne engedd, hogy bármi is elválasszon Jehovától!

 1. Honnan tudjuk, hogy Jehova szeretne szoros kapcsolatban lenni velünk?

JEHOVA arra ösztönöz minket, hogy közeledjünk hozzá (Jak 4:8). Szeretne az Istenünk, az Atyánk és a barátunk lenni. Meghallgatja az imáinkat, és segít nekünk megküzdeni a nehézségeinkkel. A szervezete által pedig tanít és védelmez minket. Nekünk mit kell tennünk azért, hogy közel kerüljünk hozzá?

 2. Hogyan közeledhetünk Jehovához?

² Úgy tudunk közeledni Jehovához, hogy imádkozunk hozzá, olvassuk a Szavát, és elmélkedünk rajta. Ha így teszünk, a szívünk megtelik hálával és szeretettel Jehova iránt, és átérezzük, mennyire megérdemli az imádatunkat. Ez pedig arra fog indítani minket, hogy szívből engedelmeskedjünk neki, és dicsérjük őt (Jel 4:11). Minél jobban megismerjük Jehovát, annál jobban fogunk bízni benne és a szervezetében.

 3. Hogyan próbál Sátán elszakítani minket Jehovától, és hogyan védhetjük meg magunkat? (Zsoltárok 31:13, 14)

³ Az Ördögnek az a célja, hogy elválasszon minket Jehovától. Különösen akkor támad, amikor nehézségekkel küzdünk. Milyen módszert alkalmaz? Szép apránként igyekszik aláásni a Jehovába és a szervezetébe vetett bizalmunkat. De ha erős a hitünk, és megingathatatlan a Jehovába vetett bizalmunk, akkor az Ördög soha nem fogja elérni, hogy elhagyjuk Jehovát és a szervezetét. (Olvassátok fel: Zsoltárok 31:13, 14.)

 4. Miről lesz szó ebben a cikkben?

⁴ Ebben a cikkben három olyan nehézségről fogunk beszélni, melyek miatt meginoghat a bizalmunk Jehovában és a szervezetében. Lássuk, hogyan próbálja Sátán felhasználni ellenünk ezeket a helyzeteket, és hogyan védhetjük ki a támadásait.

 5. Hogyan inoghat meg a bizalmunk Jehovában és a szervezetében, amikor súlyos gondokkal küzdünk?

⁵ Sokféle nehézség érhet minket, például lehet, hogy ellenséges velünk a családunk, vagy elveszítettük a munkánkat. Ha egy ilyen próba elhúzódik, kilátástalannak érezhetjük a helyzetünket, és nagyon elcsüggedhetünk. Ezt Sátán megpróbálhatja kihasználni arra, hogy elhitesse velünk, hogy Jehova már nem szeret minket. Az is lehet, hogy igyekszik elültetni bennünk azt a gondolatot, hogy a nehézségeinkért Jehova vagy a szervezete a felelős. Valami hasonló történt az izraelitákkal is Egyiptomban. Kezdetben hittek abban, hogy Jehova Mózest és Áront használja fel arra, hogy kiszabadítsa őket a rabszolgaságból (2Móz 4:29–31). De miután a fáraó további terheket rakott rájuk, Jehovának ezt a két hűséges szolgáját kezdték el hibáztatni. Így vádolták őket: „miattatok a fáraó és a szolgái megvetnek minket, és kardot adtatok a kezükbe, hogy megöljenek minket!” (2Móz 5:19–21). Milyen szomorú, hogy így ellenük fordultak! Nekünk mi segíthet, hogy egy elhúzódó próba miatt ne veszítsük el a Jehovába és a szervezetébe vetett bizalmunkat?

 6. Mit tanulhatunk Habakuk próféta példájából? (Habakuk 3:17–19)

⁶ Öntsd ki a szíved Jehovának, és támaszkodj rá! Habakuk próféta súlyos nehézségeket élt át, és emiatt kételkedni kezdett abban, hogy Jehova törődik vele. Ezért úgy döntött, hogy nyíltan beszél neki az érzéseiről. Így panaszkodott: „Meddig kiáltok még segítségért, ó, Jehova, és nem hallgatsz meg? ... Miért tűröd meg az elnyomást?” (Hab 1:2, 3). Jehova válaszolt erre az őszinte imára (Hab 2:2, 3). Ezenkívül Habakuk elmélkedett azon, hogy Jehova hogyan mentette meg a népét már korábban, és ez segített neki, hogy visszanyerje az örömét. Újra biztos volt abban, hogy bármilyen nehézségek várnak is még rá, Jehova segítségével képes lesz kitartani. (Olvassátok fel: Habakuk 3:17–19.) Mi a tanulság? Ha súlyos próbák nyomasztanak, őszintén beszélj az érzéseidről Jehovának, és bízd rá magad. Ha így teszel, Jehova biztosan meg fogja adni neked a kitartáshoz szükséges erőt. Amikor pedig tapasztalod ezt, megerősödik a belé vetett bizalmad.

 7. Hogyan próbált Shirley egyik rokona kételyeket ébreszteni benne, de hogyan tudott mégis ragaszkodni Jehovához?

⁷ Maradj rendszeres a keresztényi tevékenységekben! Ez segített Shirley-nekb is, egy pápua új-guineai testvérnőnek, akinek a családja szegénységben élt. Időnként még ennivalóra is alig futotta nekik. Shirley egyik rokona megpróbált kételyeket ébreszteni benne. Ezt mondta neki: „Azt állítod, hogy Isten szent szelleme segít nektek. De akkor miért vagytok még mindig szegények? Csak az idődet pocsékolod ezzel a prédikálással.” Shirley beismeri: „Elgondolkodtam rajta, hogy vajon Jehova tényleg törődik-e velünk. De aztán azonnal imádkoztam hozzá, és elmondtam neki az érzéseimet. Ezenkívül ragaszkodtam a bibliaolvasáshoz, a tanulmányozáshoz, a prédikáláshoz és az összejövetelekhez.” Nem sok idő kellett hozzá, és Shirley felismerte, hogy Jehova nem hagyta el őket. Végső soron nem kellett éhezniük, és boldogok is voltak. Így fogalmazott: „Éreztem, hogy Jehova válaszolt az imáimra” (1Tim 6:6–8). Ha te is ragaszkodsz a jó szokásaidhoz Jehova imádatában, a nehézségek vagy a kételyek nem tudnak majd elválasztani égi Atyádtól.

 8. Hogyan támadják az ellenségeink a felelős testvéreket?

⁸ Az ellenségeink a médiában vagy a közösségi oldalakon időnként hazugságokat vagy eltorzított információkat terjesztenek a szervezet élén álló testvérekről (Zsolt 31:13). Máskor előfordul, hogy a felelős testvéreket közönséges bűnözőként letartóztatják, és börtönbe zárják. Az első században Pál apostolt is hamisan megvádolták, és letartóztatták. Sokat tanulhatunk abból, hogy hogyan reagáltak erre a helyzetre a keresztény társai.

 9. Hogyan reagált sok keresztény, amikor Pált bebörtönözték?

⁹ Voltak olyan keresztények, akik elfordultak Páltól, amikor börtönben volt Rómában (2Tim 1:8, 15). Vajon miért tettek így? Talán szégyellték felvállalni, hogy Pál barátai, mivel a kívülállók bűnözőnek tartották őt (2Tim 2:8, 9). Vagy az is lehet, hogy féltek attól, hogy ők is az üldözés célpontjai lesznek. Bárhogy volt is, gondolhatjuk milyen rosszulesett ez Pálnak! Már sokat szenvedett a testvéreiért, és még az életét is kész volt kockára tenni értük (Csel 20:18–21; 2Kor 1:8). Mi biztosan nem szeretnénk hátat fordítani a felelős testvéreknek pont akkor, amikor a leginkább szükségük lenne a támogatásunkra! De akkor mit tegyünk?

10. Mit tartsunk észben?

¹⁰ Ne feledd, hogy mi az oka az üldözésnek, és ki áll a hátterében! A 2Timóteusz 3:12 erre figyelmeztet minket: „mindazokat, akik Krisztus Jézus tanítványaként úgy szeretnének élni, hogy odaadóan szolgálják Istent, üldözni fogják.” Tehát nem kell meglepődnünk azon, hogy Sátán ádázul támadja azokat a testvéreket, akik vállalják a vezetést. Azt akarja elérni, hogy ezek a hittársaink feladják a feddhetetlenségüket, minket pedig megbénítson a félelem (1Pét 5:8).

11. Mit tanulhatunk Onéziforusztól? (2Timóteusz 1:16–18)

¹¹ Ragaszkodjunk a testvéreinkhez, és támogassuk őket! (Olvassátok fel: 2Timóteusz 1:16–18.) Volt egy keresztény, Onéziforusz, aki nem fordult el Pál apostoltól amiatt, hogy bebörtönözték. Pál ezt írta róla: „nem szégyellte a rabláncaimat.” Onéziforusz fáradságot nem kímélve felkutatta Pált a börtönben, és gondoskodott a szükségleteiről. Vállalta az ezzel járó veszélyeket; még az életét sem féltette. Ezzel szép példát mutatott nekünk. Mi se engedjük, hogy az ellenségeink megfélemlítsenek minket, és megakadályozzanak abban, hogy segítsünk az üldözött testvéreinknek. Legyünk az igaz barátaik, és álljunk ki mellettük (Péld 17:17). Támogassuk őket, és éreztessük velük a szeretetünket.

12. Mit tanulhatunk az orosz testvéreinktől?

¹² Gondoljunk az orosz testvéreink és testvérnőink példájára. Ők bátran és készségesen támogatják azokat a drága hittársaikat, akiket letartóztattak. Például elmennek a tárgyalásukra, hogy így biztosítsák őket a szeretetükről. Azt tanulhatjuk tőlük, hogy nem szabad megijednünk, amikor a felelős testvéreket kegyetlenül üldözik, megrágalmazzák vagy letartóztatják. Imádkozzunk értük, törődjünk a családjukkal, és keressük a módját, hogy még hogyan segíthetünk nekik (Csel 12:5; 2Kor 1:10, 11).

13. Hogyan áshatja alá a gúnyolódás a Jehova és a szervezete iránti bizalmunkat?

¹³ A nem Tanú rokonaink, munkatársaink vagy osztálytársaink gúnyolhatnak bennünket amiatt, hogy prédikálunk, vagy azért, mert Jehova magas erkölcsi mércéje szerint élünk (1Pét 4:4). Talán ilyesmit mondanak nekünk: „Veled nincs semmi bajom, de szerintem a vallásod túl szigorú. Nektek is haladnotok kéne a korral.” Mások talán azon vannak felháborodva, hogy hogyan bánunk a kiközösítettekkel. Ezt mondhatják: „És még te beszélsz a szeretetről?” Az ilyen megjegyzések elbizonytalaníthatnak minket, és ezen gondolkodhatunk: „Lehet, hogy Jehova túl sokat vár el tőlem? Talán tényleg túl szigorú a szervezete?” Mit tegyél, hogy az ilyen kételyek ne szakítsanak el Jehovától és a szervezetétől?

14. Mit tehetünk, hogy a gúnyolódás ne gyengítse meg a hitünket? (Zsoltárok 119:50–52)

¹⁴ Ragaszkodj Jehova irányadó mértékeihez! Jób nagyszerű példát mutatott nekünk azzal, hogy a gúnyolódás ellenére is ragaszkodott Jehova alapelveihez. Például, az egyik állítólagos barátja arról próbálta meggyőzni, hogy Istennek nem számít, hogy Jób neki tetszően él-e, vagy sem (Jób 4:17, 18; 22:3). Jób nem hallgatott az ilyen hazugságokra. Tudta, hogy Jehova irányadó mértékei helyesek, és ezért eltökélt volt, hogy ragaszkodik hozzájuk. Bárhogy gúnyolták is, nem adta fel a feddhetetlenségét (Jób 27:5, 6). Mit tanulhatunk tőle? Ha minket is gúnyolnak, ne vonjuk kétségbe, hogy Jehova irányadó mértékei helyesek. Gondolkodjunk el azon, hogyan tapasztaltuk már az életünk folyamán, hogy ezek a javunkra válnak. Határozzuk el, hogy továbbra is támogatjuk Jehova szervezetét, mely bátran kiáll az ő irányadó mértékei mellett. Így a gúnyolódás nem fog tudni elválasztani minket Jehovától. (Olvassátok fel: Zsoltárok 119:50–52.)

15. Miért gúnyolták Brizitet?

¹⁵ Most nézzük meg egy indiai testvérnőnk, Brizit példáját, akinek a családtagjai gúnyolódásával kellett megküzdenie. 1997-ben keresztelkedett meg. Nem sokkal utána a férje, aki nem volt Tanú, elvesztette a munkáját, ezért úgy döntött, hogy a családjával a szüleihez költöznek egy másik városba. Ám a nehézségeik csak tovább fokozódtak. Brizitnek teljes idejű munkát kellett vállalnia, mivel a férje továbbra sem tudott dolgozni. A legközelebbi gyülekezet pedig körülbelül 350 kilométerre volt. Ráadásul a férje családja nagyon rosszul bánt Brizittel a hite miatt. Annyira ellenségessé váltak, hogy Brizitéknek újra el kellett költözniük. Aztán a férje váratlanul meghalt. Később az egyik lányát is elvesztette rákban, aki csak 12 éves volt. Ha mindez nem lett volna elég, Brizit rokonai őt kezdték okolni a sok csapásért. Azt állították, hogy mindez nem történt volna meg, ha Brizit nem Jehova Tanúja. A testvérnőnk ennek ellenére bízott Jehovában, és ragaszkodott a szervezetéhez.

16. Milyen áldásokban volt része Brizitnek, amiért ragaszkodott Jehovához és a szervezetéhez?

¹⁶ Mivel a legközelebbi gyülekezet is nagyon messze volt Brizittől, a körzetfelvigyázó arra ösztönözte, hogy prédikáljon azon a környéken, ahol lakik, és tartsa meg az összejöveteleket az otthonában. Elsőre ez túl nagy feladatnak tűnt neki. De megfogadta a tanácsot: prédikált a helyieknek, megtartotta az összejöveteleket, és a családi imádatra is rendszeresen időt szakított a lányaival. Mi lett ennek az eredménye? Sok bibliatanulmányozást sikerült bevezetnie, és számos érdeklődője idővel megkeresztelkedett. 2005-ben általános úttörő lett. A lányai is Jehova szolgálatát választották, és most már két gyülekezet van azon a környéken. Valóban meglett a jutalma annak, hogy Brizit bízott Jehovában, és ragaszkodott a szervezetéhez. Biztos benne, hogy Jehovától kapta meg az ahhoz szükséges erőt, hogy ki tudjon tartani a nehézségek és a gúnyolódás közepette.

17. Miben erősített meg téged ez a cikk?

¹⁷ Sátán szeretné elhitetni velünk, hogy amikor nehézségeket élünk át, Jehova magunkra hagy minket, és ha ragaszkodunk a szervezetéhez, az csak megnehezíti az életünket. Az is a célja, hogy megbénítson minket a félelem, amikor a felelős testvéreket támadás éri, például megrágalmazzák vagy bebörtönzik őket. Ezenkívül gúnyolódás által megpróbálja aláásni a bizalmunkat Jehova alapelvei és a szervezete iránt. De mi nagyon jól ismerjük a taktikáit, ezért nem hagyjuk magunkat becsapni (2Kor 2:11). Határozzuk el, hogy sosem fogjuk elhinni a hazugságait, hanem ragaszkodunk Jehovához és a szervezetéhez! Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova mindig mellettünk lesz (Zsolt 28:7). Ezért ne engedjük, hogy bármi is elválasszon minket tőle! (Róma 8:35–39).

18. Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁸ Ebben a cikkben megvizsgáltuk, milyen próbák érhetnek minket Sátán világából. De a gyülekezeten belül is átélhetünk olyan nehézségeket, amelyek próbára tehetik a Jehovába és a szervezetébe vetett bizalmunkat. Mit tehetünk ilyenkor? Erről lesz szó a következő cikkben.