„A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos”

 1. Mit állapítanak meg a Biblia a Szerzőjéről, és milyenfajta ismeretről gondoskodnak az Írások?

„A TELJES Írás Istentől ihletett.” Ezek a 2Timótheus 3:16-ból idézett szavak azt mutatják, hogy Isten – akinek neve Jehova – a Szerzője és Ihletője a Szent Iratoknak. Milyen megnyugtatók és gyönyörűségesek az ihletett Szent Iratok! Az igaz ismeretnek mily bámulatos tárháza van bennük! Valóban ’az Istenről szóló igaz ismeretet’ tartalmazzák, amelyet az igazságosság szeretői minden korban kerestek és igen nagyra értékeltek (Péld 2:5).

 2. Hogyan értékelte Mózes, Dávid és Salamon az isteni bölcsességet?

² Mózes, Isten nemzetének, Izraelnek a vezetője is azok között volt, akik keresték ezt az ismeretet. Ő úgy írja le az isteni oktatást, mint amely „friss, mint a harmat, olyan, mint a gyenge fűre hulló langyos eső, és mint a növényzetre hulló kiadós zápor”. Ott volt Dávid, a bátor harcos, Jehova nevének védelmezője, aki így imádkozott: „Oktass utaidra, ó Jehova, igazságodban járok majd.” Vagy nézzük a békés természetű Salamont, Jehova jeruzsálemi házának, a földön valaha épített legdicsőségesebb alkotásnak az építőjét; ő ilyen szavakkal értékelte az isteni bölcsességet: „Jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és az aranyénál nagyobb ennek jövedelme. Értékesebb a koralloknál, és az összes gyönyörűséged nem ér fel vele” (5Móz 32:2; Zsolt 86:11; Péld 3:14, 15).

 3. Milyen értéket tulajdonít az isteni szónak Jézus és maga Isten is?

³ Jézus, az Isten Fia, a legnagyobb értéket tulajdonította Isten Szavának, amikor kijelentette: „A te Szavad igazság.” Követőinek ezt mondta: „Ha megmaradtok az én beszédemben, valóban az én tanítványaim vagytok, és akkor megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (Ján 17:17; 8:31, 32). Valóban erőteljes ez a beszéd, amelyet Jézus az Atyjától kapott. Ez Isten szava. Halála, feltámadása és Jehova jobbjára való égbe menetele után Jézus további kinyilatkoztatást adott Atyja szaváról. Ez magában foglalja az Isten áldásairól szóló gyönyörű leírást is a paradicsomi földön élő emberiség számára. Majd Isten utasította János apostolt: „Írd meg, mert e szavak megbízhatók és igazak.” Az ihletett Írások minden szava ’megbízható és igaz’. És mérhetetlenül hasznos azok számára, akik megszívlelik (Jel 21:5).

 4. Mi mindenre hasznosak az ihletett Írások?

⁴ Milyen hasznot hoznak számunkra ezek az Írások? Pál apostolnak a 2Timótheus 3:16, 17-ben írt szavai választ adnak erre a kérdésre: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságosságban való nevelésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre tökéletesen felkészített legyen.” Az ihletett Írás tehát hasznos az igazi hitelvek és a helyes magatartás tanítására, az elménkben vagy az életünkben előforduló dolgok rendbe hozására, a feddésre és a fenyítésre, hogy alázatosan járjunk az igazságban és az igazságosságban. Ha pedig alávetjük magunkat Isten Szava tanításának, „Isten munkatársai” lehetünk (1Kor 3:9). Nincs a földön ma nagyobb kiváltság, mint Isten munkájában, Isten teljesen alkalmas és tökéletesen felkészített embereként szorgoskodni.

A HIT SZILÁRD ALAPJA

 5. Mi a hit, és csakis hogyan lehet azt megszerezni?

⁵ Ahhoz, hogy Isten munkatársai lehessünk, hitre van szükség. A hitet nem szabad összetéveszteni a könnyelmű hiszékenységgel, amely ma annyira általános jelenség a földön. Sok ember úgy gondolja, hogy bármilyen hitnézete van is – legyen az szektás, a fejlődéselméletre alapozott vagy filozófiai hitnézet – az elegendő. Isten emberének azonban ’meg kell őriznie az egészséges szavak mintáját . . . a Krisztus Jézussal kapcsolatos hittel és szeretettel’ (2Tim 1:13). Hite igaz és élő hit kell legyen, mert „a hit a remélt dolgok biztos várása és a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása”. Azoknak, akik Isten tetszésére törekszenek, szilárdan meg kell alapozniuk Istenbe és az általa ígért jutalomba vetett hitüket (Zsid 11:1, 6). Erre a hitre csak Isten Szavának, a Bibliának szorgalmas tanulmányozásával lehet szert tenni. Alapja a Biblia, valamint a Biblia Istene, Jehova és az ő Fia, Jézus Krisztus iránti mély szeretet. Csak egy ilyen élő hit van, mint ahogyan csak egy Úr van, a Jézus Krisztus, és egy Isten, mindenek Atyja, Jehova (Ef 4:5, 6).

 6. Mire képesít az igaz hit?

⁶ Meg kell tudnunk, mi Isten Szava, honnan származott, milyen tekintéllyel és milyen céllal, és van-e az igazságosságra nevelő ereje? Ha megtanuljuk nagyszerű üzenetét értékelni, nekünk is lesz hitünk. Sőt, oly mértékben megszeretjük a Bibliát és annak Szerzőjét, hogy semmi sem lesz képes elfojtani bennünk ezt a hitet és szeretetet. Az Írások – beleértve Jézus Krisztus szavait is – szilárd alapot adnak a hitre. Az igazi hit kiállja a próbát és a keserű megpróbáltatásokat, az üldöztetéseket, az anyagiasság előretörését és az istentelen társadalom bölcseleteit. Diadalmaskodik, mert fennmarad Isten igazságos új rendjében is. „A győzelem pedig, amely legyőzte a világot, a mi hitünk” (1Ján 5:4).

 7. Milyen jutalmak származnak abból, ha megtaláljuk a Biblia bölcsességét?

⁷ Ahhoz, hogy hitre tehessünk szert és ahhoz ragaszkodni tudjunk, elsősorban az szükséges, hogy építsük magunkban a szeretetet és értékelést Isten Szava, az ihletett Írások iránt. Az Írások Isten felbecsülhetetlen ajándéka az emberiség számára: a szellemi kincseknek igazi tárháza, bölcsessége kikutathatatlan, s megvilágosító és igazságosságra buzdító ereje felülmúlja minden valaha megírt könyvét. Mennél mélyebbre ásunk benne Isten Szava ismeretének megszerzése végett, annál inkább kénytelenek vagyunk Pál apostollal együtt felkiáltani: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége!” Megismerni az ihletett Írásokat és annak Szerzőjét annyit jelent, mint a kiapadhatatlan öröm és gyönyörűség útjára lépni (Róma 11:33; Zsolt 16:11).

JEHOVA KÖZLÉKENY ISTEN

 8. a) Miért kell hálásaknak lennünk, hogy Jehova oly közlékeny Isten? b) Milyen szempontból van ellentétben a démonistenekkel?

⁸ Jehova nevének dicsőségéről szólva Dávid felkiáltott: „Nagy vagy te és csodálatos dolgokat művelsz; te vagy Isten, csak te egyedül” (Zsolt 86:10). Jehova sok ’csodálatos dolgot’ tett az emberiségért; ezek közül való például az, hogy Szavát közölte velünk. Igen, Jehova közlékeny Isten, olyan Isten, aki szeretetteljesen kifejezi magát a teremtményei javára. Milyen hálásaknak kell lennünk, hogy a mi Teremtőnk nem magába zárkózott kényúr, aki titokzatossággal veszi körül magát, és aki közömbös a földön élő igazságosságot szerető emberek szükségleteit illetően! Jehova – miként az eljövendő új rendszerben is – már most azokkal lakozik, akik hitet gyakorolnak őbenne és szeretik őt; mégpedig olyan vonatkozásban, miként az Atya, aki érdeklődő gyermekeivel jó dolgokat közöl (Jel 21:3). Égi Atyánk nem olyan, mint a démonistenek, akiket félelmetes néma bálványokként kell ábrázolni. A fém- és kőisteneknek nincs ilyen atyai kapcsolatuk szellemi tudatlanságban élő imádóikkal. Nem tudnak semmi hasznosat közölni velük. Valóban, „a készítőik pontosan olyanokká lesznek, mint ők” (Zsolt 135:15–19; 1Kor 8:4–6).

 9. Milyenfajta közlések érkeztek Istentől, a fenti birodalomból?

⁹ Jehova „irgalmas és kegyelmes Isten, lassú a haragra és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban” (2Móz 34:6). Szerető jóságának gazdagságában bőségesen közölte az emberiséggel az igazságot. Ez az igazság egészséges tanácsul szolgál az emberiség vezetésére. De tartalmaz jövendöléseket is, hogy megvilágítsa utunkat az eljövendő áldások felé. „Mert mindazt, amit régen megírtak, a mi okulásunkra írták meg, hogy kitartásunkkal és az Írásokból merített vigasztalás által reménységünk lehessen” (Róma 15:4). Ezek a megbízható közlemények a fenti birodalomból, igen, magából az égből valók, hogy oktassák az emberiséget, amely a lenti birodalomban él (Ján 8:23).

10. Milyen nyelveken beszélt Jehova az emberekkel és miért?

¹⁰ Jehova sohasem ismeretlen nyelven, hanem mindig az emberiség nyelvén, hű tanúinak élő nyelvén közölte a gondolatait (Csel 2:5–11). Ádámnak, Noénak, Ábrahámnak, Mózesnek és a héber prófétáknak az emberiség első nyelvén, a most héberként ismert nyelven beszélt Jehova. A zsidók hosszú időn keresztül ezt a nyelvet használták, egészen addig, amíg értették, egészen a tárzusi Saul idejéig, akihez a feltámadott Jézus Krisztus ezen a nyelven beszélt (Csel 26:14). Amikor a káldeaiak arám nyelve a száműzetésben levő izraeliták között tért hódított, Istentől bizonyos közlések arámul érkeztek, mert a nép akkor azt a nyelvet értette (Ezsd 4:8–6:18; 7:12–26; Dán 2:4b–7:28). Később, amikor a görög lett a nemzetközi nyelv és Isten tanúinak is a fő nyelve, Jehova ezen a nyelven adott közléseket és ezen a nyelven őriztette meg azokat. A Bibliában megőrzött kijelentések Jehova közlései, amelyeket mindig élő nyelven mondott el az alázatos, igazságot szerető emberek javára itt a földön.

11. Miért mondhatjuk azt, hogy Jehova minden nyelv kialakítója?

¹¹ Jehova a Teremtője az elmének és a beszédszerveknek, beleértve a nyelvet, a szájat és a torkot, amelyek együttesen a legbonyolultabb beszédhangokat is képesek megformálni minden nyelvrendszerben. Ezért elmondhatjuk, hogy Jehova az összes nyelv kialakítója. Az emberiség nyelve fölötti hatalmát a Bábel tornyánál végrehajtott csodája is bizonyítja (2Móz 4:11; 1Móz 11:6–9; 10:5; 1Kor 13:1). Egy nyelv sem ismeretlen Jehova előtt. Ő nemcsak az eredeti héber nyelvet adta az embernek, hanem beszédszervünk megalkotásával gondoskodott az arám és a görög, valamint az emberiség által most beszélt mintegy 3000 különböző nyelv alapjáról is.

AZ IGAZSÁG NYELVE

12., 13. a) Hogyan tette Jehova könnyen érthetővé a közléseit? b) Mondj rá példákat!

¹² Tekintet nélkül arra, hogy Jehova milyen emberi nyelvrendszert használt azokban az esetekben, amikor az emberekhez beszélt, az igazság nyelvén keresztül s nem valami vallásos titokzatosság nyelvén szólt hozzájuk. Ez a nyelv egyszerű és könnyen érthető volt (Sof 3:9). A földi ember könnyen fel tudja fogni a háromdimenziós dolgokat, vagyis az olyan tárgyakat, amelyeknek magasságuk, szélességük és hosszúságuk van és amelyek az idő áramlatába vannak helyezve. Ezért Jehova a láthatatlan dolgokat sajátságos ábrázolások felhasználásával mutatta meg, amiket az ember elméje képes felfogni. Például itt van az Isten által tervezett és Mózes által a pusztában felépített sátor. Pál ihletés alatt háromdimenziós jelképeket használt az égben levő csodálatos valóságok magyarázására (Zsid 8:5; 9:9).

¹³ Egy másik példa: Jehova, aki szellem, az égben nyilván nem ül betű szerinti trónhoz hasonló székben. Mégis reánk, egyszerű emberekre való tekintettel, akik a látható valósághoz vagyunk kötve, Isten ilyen látható jelképeket használva fejezi ki magát, hogy érthetővé tegye a dolgokat. Amikor az égben a kihallgatás megkezdődik, pontosan úgy történik, mint a földön, amikor a király megkezdi a tárgyalást, elfoglalja helyét a királyi trónon (Dán 7:9–14).

KÖNNYEN FORDÍTHATÓ

14., 15. Miért fordítható le a Biblia könnyen más nyelvekre, ellentétben az emberek bölcseleti írásaival? Szemléltesd!

¹⁴ Minthogy a Bibliát ilyen nagyon is földi, könnyen érthető kifejezésekkel írták le, jelképeit és cselekményeit világosan és pontosan le lehet fordítani még a legújabb kori nyelvekre is. Az igazság eredeti kifejező ereje és hatalma megmarad minden fordításban. Az egyszerű, mindennapi szavak, mint például: „ló”, „háború”, „korona”, „trón”, „férj”, „feleség” és „gyermekek” világosan közvetítik a pontos gondolatot minden nyelvben. Ezzel homlokegyenest ellenkezőek az emberek filozófiai írásai, amelyekből gyakran nem lehet pontos fordításokat készíteni. Bonyolult kifejezéseiket és magasröptű szóhasználataikat gyakran nem lehet pontosan átültetni egy másik nyelvre.

¹⁵ A Biblia kifejező ereje mindent felülmúl. Isten még akkor sem használt filozófiai nyelvezetet, amikor ítéletüzenetét közölte a hitetlenekkel, ehelyett közhasználatú szemléltetésekkel élt. Ez kitűnik a Dániel 4:7–9-ből. Itt az öndicsőítő pogány király királyságát, amit egy fa jelképez, egész részletesen írja le. Majd a fával kapcsolatos cselekmények révén pontosan megmondja a jövőben bekövetkező eseményeket. Mindezt világosan át lehet ültetni fordítások útján más nyelvekre. Jehova tehát mindent szeretetteljesen közölt velünk, hogy „az igaz ismeret bőségesebb legyen”. Milyen csodálatos módon segít ez megérteni a jövendölést e „vég idején”! (Dán 12:4).

KÖZLÉSI VONAL

16. Hogyan vázolhatjuk Jehova közlési csatornáját?

¹⁶ Egyesek azt kérdezhetik: Mi volt a közlési eszköz vagy csatorna? Ezt egy jelenkori példával lehet találóan szemléltetni: a távközlési vonalaknál van: 1. egy személy, aki elmondja az üzenetet; 2. egy továbbító; 3. egy eszköz, amely által az üzenet eljut a rendeltetési helyére; 4. egy felvevő; és végül 5. az üzenet meghallgatója. Telefonbeszélgetésnél is van: 1. egy személy, aki használja a telefont, s aki egyben a közlés szerzője; 2. egy telefonkagyló, amely az üzenetet elektromos impulzusokká alakítja át; 3. egy telefonvezeték, amely az elektromos impulzusokat eljuttatja a rendeltetési helyére; 4. egy telefonhallgató, amely az érkező impulzusokat visszaalakítja beszédhangokká, hogy az üzenet hallható legyen; és végül 5. az a személy, aki hallja az üzenetet. Ennek megfelelően az égben ott van 1. Jehova, akitől az üzenet ered; 2. az ő hivatalos szóvivője, a Szó, akit Jézus Krisztusként ismerünk, ő továbbítja az üzenetet; 3. Isten szent szelleme, az a tevékeny erő, amit Isten eszközként használ fel üzenetének a földre való továbbítására; a földön 4. az üzenet vevője, Isten prófétája; és 5. a nép amikor a próféta Isten népe javára nyilvánosságra hozza az üzenetet. És mint ahogyan bizonyos alkalmakkor futárt küldenek fontos üzenet kézbesítésére, hasonlóképpen Jehova időnként angyalokat vagy szellemi hírvivőket használ fel, hogy bizonyos közléseket az égből eljuttasson a földön élő szolgáinak (Gal 3:19; Zsid 2:2).

AZ IHLETÉS FOLYAMATA

17. Milyen görög szóból fordították az „Istentől ihletett” kifejezést, és hogyan segít megértenünk ennek jelentése az ihletettség folyamatát?

¹⁷ Az e könyv címében idézett „Istentől ihletett” kifejezést a görög the·oʹpneu·stos szóból fordították. Jelentése: „Istentől belélehelt.” (Lásd 2Timótheus 3:16, első lábjegyzet.) Isten saját szellemét vagy tevékeny erejét „lehelte” a hűséges férfiakra, s ezáltal a Szent Iratok összeállítására és megírására indította őket. Ezt a folyamatot ihletésnek nevezik. A próféták és Jehova más hű szolgái, akik ihletés alá kerültek, engedték, hogy elméjüket e tevékeny erő hassa át. Ez azt jelenti, hogy Istentől üzeneteket kaptak, s azokhoz képek is tartoztak, amelyek szilárdan rögződtek elméjükben. „Mert prófécia sohasem emberi akaratból jött létre, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket” (2Pét 1:21; Ján 20:21, 22).

18. Milyen mély hatással voltak az ihletett üzenetek azokra, akik a földön átvették azokat?

¹⁸ Isten ezen emberei akár ébren voltak, teljesen birtokában értelmüknek, akár aludtak és álmodtak, Isten szelleme beléjük véste az isteni eredetű közlési vonalon áramló üzenetet. Az üzenet átvétele után a prófétáknak az volt a kötelességük, hogy szóbeli formában továbbadják másoknak. Ha majd a feltámadáskor Mózes és a többi hűséges próféta visszatér, egész biztosan meg tudja erősíteni az írásairól fennmaradt beszámolók pontosságát, mert az újjáteremtett felfogó elméje világosan emlékezni fog az eredeti közlésekre. Péter apostol például oly erősen a hatása alá került az elváltozási látomásnak, hogy több mint 30 évvel később is egész élénken le tudta írni annak nagyszerűségét (Máté 17:1–9; 2Pét 1:16–21).

A SZERZŐ ÉS UJJA

19. Mi Isten „ujja”? Milyen írásszövegek bizonyítják ezt?

¹⁹ Az emberi szerzők ujjaikat használják az írásra. Régen lúdtollal vagy íróvesszővel, napjainkban írógéppel vagy tollal írnak. Azt, amit ujjaikkal létrehoznak, az írók szellemi termékének nevezik. Tudtad azt, hogy Istennek is van ujja? Igen, van, hiszen Jézus Isten szelleméről úgy beszélt, mint Isten ’ujjáról’. Amikor Jézus egy ízben meggyógyított egy démonok által megszállott embert és az visszanyerte beszélő- és látóképességét, vallásoskodó ellenségei káromolták azt az eszközt, amely által Jézus meggyógyította azt az embert. Máté szerint Jézus ezt mondta nekik: „Ha az Isten szelleme által űzöm ki a démonokat, valóban eljött hozzátok az Isten királysága” (Máté 12:22, 28). Lukács a jobb megértés végett kiegészítésképpen idézi Jézus szavait, amit hasonló alkalommal mondott: „Ha viszont Isten ujja által űzöm ki a démonokat, az Isten királysága valóban elérkezett hozzátok” (Luk 11:20). Egy korábbi alkalomkor Egyiptom mágiát gyakorló papjai kénytelenek voltak elismerni, hogy az Egyiptomra jövő csapások Jehova felsőbbrendű hatalmának a megnyilvánulásai voltak. Így nyilatkoztak: „Ez Isten ujja!” (2Móz 8:18, 19).

20. Hogyan és milyen eredménnyel működött ez az „ujj”?

²⁰ Az „ujj” szónak a használatával összhangban felismerhetjük, hogy „Isten ujjának” nagy ereje van, továbbá hogy ez a megjelölés találóan illik Isten szellemére, mivel Isten azt használta fel a Biblia megírásánál. Ennek megfelelően az Írások arról tudatnak bennünket, hogy Isten az „ujja” segítségével írta fel a tízparancsolatot a két kőtáblára (2Móz 31:18; 5Móz 9:10). Mikor Isten különböző férfiakat használt fel a Szent Biblia egy-egy könyvének a megírására, jelképes ujja vagy szelleme volt az az irányító erő, amely mozgatta azoknak a férfiaknak a tollát. Isten szent szelleme láthatatlan, de csodálatos módon tevékeny. Látható, kézzelfogható eredménye az, hogy az emberiség Isten Szavának, az igazságnak értékes ajándékát kapta, az ő Bibliáját. Nem kétséges tehát, hogy a Biblia Szerzője Jehova Isten, az égi Közlő.

AZ IHLETETT ÖSSZEÁLLÍTÁS ELKEZDŐDIK

21. a) Hogyan kezdődött el az Írások megírása? b) Milyen módon gondoskodott Jehova az iratok megőrzéséről?

²¹ Mint láttuk, Jehova „átadta Mózesnek a tanúbizonyság két tábláját, a kőtáblákat, melyekre Isten az ujjával írt” (2Móz 31:18). Ez az írás alkotta a tízparancsolatot. Ennek az az érdekessége, hogy hivatalosan nyolcszor említi meg az Isten nevét: a Jehovát. Ugyanabban az évben, i. e. 1513-ban, Jehova megparancsolta Mózesnek, hogy készítsen maradandó feljegyzést. Így kezdődött el a Szent Iratok megírása (2Móz 17:14; 34:27). Isten azt is megparancsolta Mózesnek, hogy készítsen egy „bizonyságszekrényt” vagy „a szövetség ládáját”. Ebben a művészien megmunkált ládában kellett megőrizniük az izraelitáknak a legértékesebb közleményeket (2Móz 25:10–22; 1Kir 8:6, 9). A szövetségláda mintáját, valamint a sátorét, ahová a ládát elhelyezték, Jehova adta meg; és a fő kézműves és építő, Bésáléel „betelt Isten szellemével, bölcsességgel, értelemmel, ismerettel és mindenfajta kézügyességgel” úgy, hogy be tudta fejezni a munkát az isteni minta szerint (2Móz 35:30–35).

22. a) Ki a Szerzője az ihletett Írásoknak, és mennyi ideig tartott a megírásuk? b) Kik voltak a Biblia társírói, és mit tudunk róluk?

²² Isten, szándékának ismertetése céljából, „sokszor és sokféleképpen szólt” az emberekhez hosszú időszakon keresztül (Zsid 1:1). Az írók, akik leírták Isten Szavát, i. e. 1513-tól i. sz. 98-ig írtak, mintegy 1610 éven át. Az egyedüli Szerző, Jehova Isten körülbelül 40 írástudót vagy emberi írnokot használt fel az írásra. Mindezek az írótársak héberek voltak, tehát tagjai annak a nemzetnek, amelyre Isten ’rábízta szent kijelentéseit’ (Róma 3:2). Közülük nyolcan keresztény zsidók voltak, akik ismerték Jézust vagy személyesen, vagy apostolain keresztül. Az ő idejük előtt írt ihletett Szent Iratok tanúskodtak a Messiás vagy Krisztus eljöveteléről (1Pét 1:10, 11). Bár az élet legkülönbözőbb területéről hívattak el ezek a földi bibliaírók, Mózestől János apostolig, mindannyian kivették részüket Jehova Isten egyeduralmának képviseletéből és elhatározásainak ismertetéséből. Jehova nevében írtak, szellemének ereje által (Jer 2:2, 4; Ez 6:3; 2Sám 23:2; Csel 1:16; Jel 1:10).

23. Milyen korábbi feljegyzéseket vettek igénybe a Biblia írói, és hogyan váltak ezek az ihletett Írások részévé?

²³ Ezek közül az írók közül néhányan belevettek feljegyzéseikbe olyan összeállításokat, amelyeket szemtanúk bizonyítékai alapján korábbi írók készítettek, akik nem mind írtak ihletés alatt. Mózes például a Genezis (Mózes első könyve) részeit valószínűleg ilyen szemtanú-beszámolókból állította össze, miként valószínű, hogy Sámuel is a Bírák könyvét. Jeremiás a Királyok első és második könyvét állította így össze. Ezsdrás a Krónika első és második könyvét írta nagyrészt ilyen módon. Ezeket a könyvösszeállítókat a szent szellem vezette annak eldöntésében, hogy a régebbi emberi feljegyzések közül melyik részt foglalják írásaikba. Ezáltal mint megbízhatókat hitelesítették ezeket az összeállításokat. Összeállításuk idejétől kezdve a régebbi okiratokból vett kivonatok az ihletett Írások részét alkották (1Móz 2:4; 5:1; 2Kir 1:18; 2Krón 16:11).

24., 25. a) Milyen történelmi időszakot ölel fel a Biblia? b) Említs meg néhány érdekes tényt a fejezet befejező oldalán levő táblázatból!

²⁴ Milyen sorrendben kaptuk a 66 könyvből álló Bibliát? A végtelen időáramlatnak melyik részét ölelik fel? Az ég és a föld teremtésének leírása, valamint azon feljegyzés után, amely a földnek az ember otthonául történő kialakításáról szól, a Genezis a beszámoló fonalát az emberi történelem kezdeténél, az első ember megteremtésénél veszi fel, i. e. 4026-ban. A Szent Iratok tehát fontos részleteket mondanak el az i. e. 443. évig. Majd több mint 400 éves szünet után a beszámoló újra folytatódik i. e. 3-ban, és i. sz. körülbelül 98-ban fejeződik be. Történelmi szempontból tehát az Írások 4123 éves időszakot ölelnek fel.

²⁵ A fejezet végén levő táblázat segít megérteni a Biblia íróival és az írásaikkal kapcsolatos hátteret és bemutatja, milyen sorrendben írták a Bibliát.

AZ ISTENI IGAZSÁG TELJES „KÖNYVE”

26. Milyen módon alkotnak az Írások csupán egyetlen teljes könyvet?

²⁶ A Szentírás mint gyűjtemény a Genezistől, Mózes első könyvétől a Jelenések könyvéig egyetlen teljes könyvet, egyetlen teljes könyvtárat alkot, amelynek minden könyvét egyetlen Legfelsőbb Szerző ihlette. Nem lehet két részre osztani úgy, hogy az egyik résznek kisebb fontosságot tulajdonítsunk, mint a másiknak. A Héber Iratok és a Keresztény Görög Iratok nélkülözhetetlen kiegészítők egymás számára. Az utóbbi kiegészíti az előbbit, és így az isteni igazság teljes könyvét hozzák létre. A 66 könyvből álló Biblia, minden könyv együtt, a Szent Iratok egyetlen könyvtárát alkotja (Róma 15:4).

27. Miért pontatlan kifejezés az „Ószövetség” és az „Újszövetség”?

²⁷ Hagyományos tévedés Isten írott Szavát két részre osztani: az első részt a Genezistől (Mózes első könyvétől) a Malakiásig „Ószövetség”-nek nevezni, a második részt Mátétól a Jelenésekig „Újszövetség”-nek. A 2Korinthus 3:14-ben a népszerű angol King James Version, de Károli magyar fordítása is az ószövetség olvasásáról beszél, ám itt az apostol nem a régi Héber Iratokra mint egészre utal. Nem azt akarja mondani, hogy az ihletett keresztény írások „Újszövetség”-et alkotnak. Pál apostol itt a törvényszövetségről beszél, amelyet Mózes a Pentateuchban (Mózesnek mind az öt könyve) feljegyzett, s amely csak egy része a Krisztus előtti írásoknak. Ez okból mondja a következő versben: „amikor Mózest olvassák”. A görögből fordított „testamentum” szót, amit a King James fordítású Biblia használ, sok modern fordítás egyöntetűen a „szövetség” szóval adja vissza (Máté 26:28; 2Kor 3:6, 14, NW, RS, AS).

28. Milyen biztosítékot ad Isten a Biblia jövendöléseit illetően?

²⁸ Azt, amit Isten feljegyzett és megörökített a Szent Iratokban, nem szabad megmásítanunk vagy ahhoz hozzányúlnunk (5Móz 4:1, 2; Jel 22:18, 19). Pál apostol erről a pontról ezt írja: „Még ha mi, vagy egy égből való angyal hirdetne is nektek valami jó hírt azon kívül, amit mi mint jó hírt hirdettünk számotokra, legyen átkozott” (Gal 1:8; lásd még János 10:35). Jehova jövendölésekkel kapcsolatos szavai a maga idején mind beteljesednek. „Ilyennek bizonyul majd az én szavam is, amely az én számból kimegy. Nem tér hozzám vissza eredmény nélkül, hanem biztosan véghezviszi azt, amiben gyönyörködöm, és biztosan sikeres lesz abban, amiért elküldtem” (És 55:11).

AZ ÍRÁSOK VIZSGÁLATA

29. Miről kapunk felvilágosítást ebben a könyvben, bevezetésként az egyes bibliai könyvek vizsgálatához?

²⁹ A következő oldalakon sorban megvizsgáljuk a Szent Iratoknak mind a 66 könyvét. Mindegyik könyv összeállításának a körülményei le vannak írva, valamint felvilágosítást kapunk az íróra, az írás helyére és a megírt időtartamra vonatkozóan. Továbbá bizonyítékot tár fel annak igazolására, hogy a könyv hiteles, és joggal alkotja részét az ihletett Írásoknak. Ez a bizonyíték Jézus Krisztus szavaiból vagy Isten más szolgáinak ihletett írásaiból állapítható meg. A könyv hitelességét nagyon gyakran a bibliai jövendölés tévedhetetlen teljesülése, vagy magából a könyvből származó belső bizonyítékok, mint például a könyv összhangja, becsületessége és őszintesége bizonyítja. Támogató bizonyítékokat vehetünk még az archeológiai (régészeti) leletekből és a megbízható világi történelemből is.

30. Milyen módon ismerteti ez a könyv a Biblia minden egyes könyvének tartalmát?

³⁰ Minden egyes könyv tartalmának leírásánál az a törekvés érvényesül, hogy a bibliaírók üzenetét erőteljessé tegye oly módon, hogy az olvasó szívébe mély szeretetet csöpögtessen az ihletett Írások és azok Szerzője, Jehova Isten iránt, és így fokozza benne az Isten Szavának élő üzenete iránti értékelést, gyakorlatiassága és szépsége meglátását. A könyv tartalmát bekezdések és alcímek szerint csoportosítottuk. Ez a tanulás megkönnyítését szolgálja, de nem jelenti a Biblia könyveinek önkényes felosztását. Minden könyv önmagában egy egészet alkot és értékes módon járul hozzá az isteni szándék megértéséhez.

31. a) Milyen tájékoztatást nyújt arról, hogy miért hasznos mindegyik könyv? b) Milyen nagyszerű téma kerül előtérbe minden ilyen tanulmányozásnál?

³¹ Ez a könyv minden egyes bibliai könyv befejezésénél rámutat arra, hogy az ihletett Írásoknak az a része miért „hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására és az igazságban való nevelésre” (2Tim 3:16). Amennyiben azt a Biblia későbbi íróinak ihletett bizonysága igazolja, figyelembe vesszük a jövendölések teljesülését. Minden esetben kimutatjuk azt is, hogy a bibliai könyv mennyiben járul hozzá a Biblia legfőbb témájának kidomborításához. A Biblia nem mítosz. Az emberiség számára élő üzenetet tartalmaz. Az első könyvtől, a Genezistől az utolsó könyvig, a Jelenésekig az ihletett Írások tanúskodnak a világegyetem Teremtőjének, Jehova Istennek a szándékáról és arról, hogyan igazolja az ő nevét a Mag által kormányzott Királyság által. Ez nagyszerű reménységet rejt magában az igazságosság szeretői számára (Máté 12:18, 21).

32. Milyen egyéb tájékoztatást tartalmaz ez a könyv a Biblia iránti értékelésünk növelésére?

³² Amikor a 66 könyvből álló Bibliát vizsgáljuk, egy kevés helyet szentelünk annak is, hogy háttérként szolgáló felvilágosítást adjunk a Bibliára vonatkozóan. Ez magában foglalja az Ígéret földjének földrajzáról, a Biblia eseményeinek az idejéről, a Biblia fordításairól, az archeológiai és a Biblia hitelességét támogató egyéb bizonyítékokról, és a bibliai katalógus bizonyítékairól szóló tanulmányokat. De még más értékes adatokat és táblázatokat is találunk ebben a részben. Mindennek célja, hogy növelje a Biblia iránti értékelésünket és megmutassa, hogy napjaink igen gyakorlatias és hasznos könyve.

33. Miként írhatjuk le a Bibliát, és milyen áldás származik annak tanulmányozásából?

³³ Az isteni Szerző igen hosszasan beszélt az emberiséghez. Szeretetének és atyai érdeklődésének mélységét mutatta ki azáltal, amit a földön élő gyermekeiért tett. Az ihletett iratoknak milyen figyelemre méltó gyűjteményéről gondoskodott számunkra a Szentírásban! Ezek felmérhetetlen kincset jelentenek. Ez a gyűjtemény valóban az „Istentől ihletett” felvilágosítások gazdag könyvtárát alkotja, amely értékben és terjedelemben felülmúlja a gyarló emberek írásait. Az Isten Szava tanulmányozására való odaadás nincs ’fáradságára a testnek’, inkább örökké tartó áldásokat hoz azoknak, akik megismerik ’Jehova kijelentését, [amely] örökre megmarad’ (Préd 12:12 [12:14, Károli]; 1Pét 1:24, 25).

[Táblázat a 12. oldalon]

A BIBLIA IHLETETT ÍRÓI ÉS ÍRÁSAIK

(Időrendi sorrendben)

2. Józsué Vezető i. e. 1450 Józsué könyve

7. Korah fiai Néhány zsoltár

8. Aszáf Énekes Néhány zsoltár

9. Hémán Bölcs Zsoltárok 88.

10. Etán Bölcs Zsoltárok 89.

12. Agur Példabeszédek 30.

13. Lemuél Király Példabeszédek 31.

27. Aggeus Próféta i. e. 520 Aggeus könyve

28. Zakariás Próféta i. e. 518 Zakariás könyve