SEKEL
Alapvető héber súlymérték (1Sá 17:5, 7; Ez 4:10; Ám 8:5) és pénzegység. A mintegy 45 darab, írással ellátott sekeles súly tömegének középértéke alapján a sekelt vehetjük 11,4 g-nak. Egy sekel 20 gera volt (4Mó 3:47; 18:16), és arra is van bizonyíték, hogy 50 sekel tett ki egy minát. (Lásd: MINA.) Az ezüstsekel értéke 2,20 dollár lenne, az aranysekelé pedig 128,45 dollár.
A sekelre gyakran az arannyal vagy ezüsttel kapcsolatban utalnak (1Kr 21:25; Ne 5:15). A pénzérmék használata előtt ezüstdarabokat (v. ritkábban aranyat) használtak pénzként, ezek súlyát az üzlet megkötésekor leellenőrizték (1Mó 23:15, 16; Jzs 7:21). A hajlékkal kapcsolatos dolgok értékét néha sekelben fejezték ki, méghozzá „a szent hely sekele szerint” (2Mó 30:13; 3Mó 5:15; 27:2–7, 25). Ezzel talán azt hangsúlyozták, hogy pontosnak kell lennie a súlynak, vagy pedig azt jelenthette, hogy össze kell hasonlítani a hajléknál lévő szabványsúllyal.
Általánosan elfogadott, hogy bizonyos helyeken a héber keʹszef szó a Héber Iratokban ezüstsekelt jelent, mely egy szabványos pénzegység volt (Bí 16:5; 1Ki 10:29; Hó 3:2). Ez a Septuagintából is kiderül (ahol az 1Mózes 20:16-ban lévő, ’ezüstpénzre’ használt görög szó megegyezik az 1Mózes 23:15, 16-ban lévő, ’sekelre’ használt görög szóval), valamint a targumokból is. A Jeremiás 32:9 szerint a próféta „hét sekelt és tíz ezüstöt” fizetett egy szántóföldért. Ez talán egyszerűen csak egy jogi megfogalmazása volt annak, hogy 17 ezüstsekelt fizetett (Kat., K.–C., ÚRB), de az is lehet, hogy hét aranysekelt és tíz ezüstsekelt adott a földért.
A 2Sámuel 14:26 arra utalhat, hogy talán volt egy „királyi” sekel, mely különbözött a hagyományos sekeltől, de az is lehet, hogy a királyi palotában lévő szabványsúlyról van szó.