GYÍK

(héb.: cáv):

A hüllők közé tartozó pikkelyes, általában kicsi állat; négy lába és hosszú farka van. A lábai a hasától jócskán távolabb helyezkednek el, az állat oldalából nyúlnak ki, ezért a gyík úgy tud a hasára ereszkedni, hogy nem kell maga alá húznia a lábait. Palesztinában több mint 40-féle gyík él. Megtalálhatók fákon, a sziklák meleg hasadékaiban, falakon és a házakban a mennyezeten. A 3Mózes 11:29-ben a gyík a tisztátalan „nyüzsgő teremtmények” között szerepel. Vannak, akik úgy vélik, hogy a héber neve egy olyan alapszóból ered, amelynek jelentése: ’földhöz tapad’. Brown, Driver és Briggs műve, a Hebrew and English Lexicon of the Old Testament (1980, 839. o.) a „gyík” szót javasolja fordításként. Nyilvánvaló, hogy a héber cáv szó a gyíkoknak legalább azt a családját magában foglalja, amelyet agámaféléknek neveznek, hiszen e szónak az arab megfelelője, a dabb az egyiptomi tüskésfarkú gyíkot (Uromastix aegyptius) jelöli, amely az Izraelben előforduló agámafélék között a legnagyobb. (Lásd: GEKKÓ; HOMOKI GYÍK; KAMÉLEON.)

A lexikonokban általában véve azt láthatjuk, hogy a héber kóʹach szó szintén egy gyíkfélére vonatkozik. Mivel a név alapjelentése ’erő’, a pusztai varánuszra (Varanus griseus) utalhat, amely egy erős óriásgyík. Száraz homoksivatagokban honos. Palesztinában ez a gyík kb. 1,2 m-esre is megnő. Dögevő, és a neve azon a listán szerepel, amely az étkezés szempontjából ’tisztátalan’ állatokat sorolja fel (3Mó 11:29, 30).

Egy másik állat, amely a felsorolás szerint szintén tisztátalan volt az izraeliták számára az étkezés szempontjából, a héber chóʹmet szóval van megnevezve a 3Mózes 11:30-ban. Ezt a szót némely modernebb fordítás (RS, ÚV) a „homoki gyík” kifejezéssel adja vissza. A homoki gyík feltehetően a vakondokgyíkok közé tartozik.