’Várod’ Jehova napját?

„Milyen embereknek is kell lennetek a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben, mialatt várjátok és élénken elmétekben tartjátok Jehova napjának jelenlétét!” (2PÉTER 3:11, 12).

1—2. Hogyan szemléltethetnénk, hogy mit jelent ’várni’ Jehova napját?

KÉPZELJÜNK magunk elé egy családot, amely vendégeket vár vacsorára. Nemsokára itt vannak! A feleség még megkavarja az ételt, a férj és a gyermekek tesznek-vesznek, hogy minden rendben legyen. Mindannyian izgatottan várják a vendégek érkezését, és jó érzéssel tekintenek előre a finom ételre és a kellemes társaságra.

² Mi, keresztények még fontosabb eseményt várunk. Mi ez az esemény? Nem más, mint ’Jehova napja’! Míg el nem érkezik ez a nap, legyünk olyanok, amilyen Mikeás próféta volt, aki ezt mondta: „az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét” (Mikeás 7:7). Ez vajon azt jelenti, hogy tétlenek vagyunk? Szó sincs róla. Sok munka vár elvégzésre.

 3. Mit kell tenniük a keresztényeknek a 2Péter 3:11, 12 szerint?

³ Péter apostol segít nekünk abban, hogy helyesen töltsük el a várakozás idejét. Ezt mondja: „milyen embereknek is kell lennetek a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben, mialatt várjátok és élénken elmétekben tartjátok Jehova napjának jelenlétét!” (2Péter 3:11, 12). Érdemes megjegyezni, hogy ez felkiáltás, tehát Péter nem kérdést tett fel. Két, Istentől ihletett levelében arról írt, hogy milyen embereknek kell lenniük a keresztényeknek. Azonkívül arra buzdította őket, hogy mindig „a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben” járjanak. Noha mintegy 30 év telt el azután, hogy Jézus Krisztus „a dolgok rendszere befejezésének” jeléről beszélt, a keresztények nem veszíthették el az éberségüket (Máté 24:3). Várniuk kellett és élénken elméjükben kellett tartaniuk Jehova napjának jelenlétét.

 4. Mit jelent az, hogy ’élénken elménkben tartjuk Jehova napjának jelenlétét’?

⁴ Az itt „élénken elmétekben tartjátok” kifejezéssel fordított görög szó betű szerint azt jelenti, hogy ’siettet’. A szó szoros értelmében persze nem tudjuk siettetni Jehova napját. Különben sem tudjuk „sem a napot, sem az órát”, amikor Jézus Krisztus eljön, hogy végrehajtsa az ítéletet Atyjának ellenségein (Máté 24:36; 25:13). Egy forrásmű kifejti, hogy az alapige, melyből a ’siettet’ jelentésű kifejezés ered, azt jelenti, hogy „’igyekszik’, ennélfogva szorosan összefügg azzal, hogy valaki »buzgó és tevékeny valamiben, törődik valamivel«”. Péter tehát arra ösztönözte hívőtársait, hogy buzgón vágyjanak Jehova napjának jelenlétére. Ezt úgy tehették meg, ha folyton elméjükben tartották azt (2Péter 3:12). Mivel most már oly közel van „Jehova nagy és félelmetes napja”, nekünk is ugyanígy kell gondolkodnunk (Jóel 2:31, NW).

Várakozás közben járjunk „a viselkedés szent cselekedeteiben”!

 5. Hogyan bizonyíthatjuk, hogy buzgón vágyunk arra, hogy meglássuk ’Jehova napját’?

⁵ Ha buzgón vágyunk arra, hogy túléljük Jehova napját, akkor ezt úgy fogjuk bizonyítani, hogy „a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben” járunk. A ’viselkedés szent cselekedetei’ kifejezés valószínűleg eszünkbe juttatja Péter következő intését: „Mint engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat többé azokhoz a kívánságokhoz, amelyek korábban, tudatlanságotokban voltak bennetek, hanem összhangban a Szenttel, aki elhívott benneteket, ti magatok is váljatok szentté egész viselkedésetekben, mert meg van írva: »Szentnek kell lennetek, mert én szent vagyok«” (1Péter 1:14–16).

 6. Mit kell tennünk ahhoz, hogy szentek legyünk?

⁶ Ahhoz, hogy szentek legyünk, meg kell őriznünk fizikai, elmebeli, erkölcsi és szellemi tisztaságunkat. Készülünk-e ’Jehova napjára’ azáltal, hogy szentek maradunk mint olyan emberek, akik Jehova nevét viselik? Manapság nem könnyű tisztának maradni, mert a világ erkölcsi mércéje egyre csak süllyed (1Korintus 7:31; 2Timóteus 3:13). Azt tapasztaljuk, hogy szélesedik a szakadék a mi erkölcsünk és a világé között? Ha nem, akkor van miért aggódnunk. Lehetséges-e, hogy bár még mindig magasabbra tesszük a mércét, mint a világ, de az értékrendünk romlik? Ha ez a helyzet, akkor határozottan kell cselekednünk, és javítanunk kell a nézőpontunkon, hogy elnyerjük Isten tetszését.

7—8. a) Hogyan téveszthetjük szem elől annak fontosságát, hogy „a viselkedés szent cselekedeteiben” járjunk? b) Milyen lépésekre lehet szükség, hogy javítsunk a helyzeten?

⁷ Mivel az interneten megjelent a pornográfia, némelyek, akik korábban nem jutottak hozzá ilyen erkölcstelen anyagokhoz, azok most titokban is hozzáférhetnek, és ahogy egy orvos fogalmaz, „mérhetetlenül sok lehetőségük nyílt a szexualitásra”. Ha ilyen tisztátalan weboldalakat látogatnánk, azzal egyértelműen figyelmen kívül hagynánk a Biblia azon parancsát, hogy ’ne illessünk tisztátalant’ (Ézsaiás 52:11). Elmondhatnánk-e ebben az esetben, hogy ’élénken elménkben tartjuk Jehova napjának jelenlétét’? Vagy lehet, hogy gondolatban későbbre tesszük azt a napot, és úgy érvelünk, hogy ha most beszennyezzük is az elménket tisztátalan anyagokkal, még lesz időnk megtisztulni? Ha nehézségeink vannak ezen a területen, sürgősen esedezzünk Jehovához, hogy ’fordítsa el a szemeinket, hogy ne lássanak hiábavalóságot; az ő útján éltessen minket’ (Zsoltárok 119:37).

⁸ Jehova Tanúinak a nagy többsége — fiatalok és idősek egyaránt — ragaszkodik Isten magas erkölcsi irányadó mértékeihez, és kerüli mindazt, amivel a világ erkölcstelenségre csábít. Tisztában vannak azzal, hogy kevés idő van hátra, és ismerik Péter figyelmeztetését, mely szerint „Jehova napja úgy fog eljönni, mint egy tolvaj”, ezért folyton „a viselkedés szent cselekedeteiben” járnak (2Péter 3:10). Tetteik azt bizonyítják, hogy ’várják és élénken elméjükben tartják Jehova napjának jelenlétét’.a

Várakozás közben foglaljuk el magunkat ’az Isten iránti odaadás tetteivel’!

 9. Mire kellene indítania minket az Isten iránti odaadásnak?

⁹ ’Az Isten iránti odaadás tettei’ ugyancsak létfontosságúak, ha szeretnénk elménkben tartani Jehova napját. „Az Isten iránti odaadás” magában foglalja az iránta érzett hódolatot, mely arra indít, hogy neki tetszően éljünk. Az ösztönöz minket az Isten iránti odaadás tetteire, hogy lojálisan ragaszkodunk Jehovához. Neki az az akarata, hogy „mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Timóteus 2:4). Isten „nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Péter 3:9). Akkor hát nem arra kellene sarkallnia minket az Isten iránti odaadásunknak, hogy fokozott igyekezettel segítsünk az embereknek Jehováról tanulni, és utánozni őt? (Efézus 5:1).

10. Miért legyünk résen ’a gazdagság megtévesztő hatalmával’ szemben?

¹⁰ Ha először Isten Királyságát keressük, bővelkedni fogunk az Isten iránti odaadás tetteiben (Máté 6:33). Ez magában foglalja, hogy kiegyensúlyozottan gondolkodunk az anyagi javakról. „Tartsátok nyitva a szemeteket, és őrizkedjetek mindenfajta mohóságtól, mert még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” — figyelmeztetett Jézus (Lukács 12:15). Bár talán azt nehezen tudjuk elképzelni magunkról, hogy elvakítana a pénz szeretete, de tudnunk kell, hogy „a dolgok ezen rendszerének aggodalma és a gazdagság megtévesztő hatalma” is ’megfojthatja’ Isten szavát (Máté 13:22). Lehet, hogy nem könnyű előteremteni a mindennapi betevőt. Ezért a világ bizonyos részein sokan úgy vélik, hogy ha jobb életre vágynak, gazdagabb országba kell költözniük. Ez azt jelentheti, hogy akár évekig távol vannak a családjuktól. Isten népének tagjai között is vannak olyanok, akik így gondolkodnak. Külföldről talán el tudják látni a családjukat olyan modern dolgokkal, amelyek kényelmesebbé teszik az életüket. De mi történhet az otthon maradt szeretteik szellemiségével? Vajon elég erősek maradnak szellemileg ahhoz, hogy túléljék Jehova napját, ha senki sem gyakorol megfelelő főséget a családban?

11. Hogyan mutatja egy külföldön dolgozó férfi története, hogy az Isten iránti odaadás tettei fontosabbak a gazdagságnál?

¹¹ Egy fülöp-szigeteki férfi, aki munkát vállalt Japánban, megismerte a bibliai igazságot Jehova Tanúitól. Tanult arról, hogy családfőként milyen Írás szerinti kötelességei vannak, és felismerte, hogy segítenie kell a családtagjainak, hogy Jehova imádóivá válhassanak (1Korintus 11:3). Felesége, aki otthon maradt a Fülöp-szigeteken, nagyon ellenezte a férfi új hitét, és azt akarta, hogy inkább ne jöjjön haza, és ne tanítsa a családot a Biblián alapuló hitére, hanem küldjön nekik pénzt, ahogy addig is. A férfi azonban az idő rövidségére való tekintettel és aggódva a hozzátartozói miatt, mégis hazautazott. Türelmesen és szeretettel bánt a családtagjaival, és ennek meg is lett az eredménye. Idővel mindannyian igaz imádókká váltak, és a felesége teljes idejű szolga lett.

12. Miért kell elsőbbséget biztosítanunk a szellemi érdekeknek?

¹² Olyan a helyzetünk, mintha egy lángokban álló épületben lennénk. Vajon bölcs lenne kétségbeesetten ide-oda futkosni, hogy kimentsük anyagi javainkat a lángok közül, amikor az épület már csaknem ránk omlik? Nemde sokkal fontosabb lenne, hogy mentsük az életünket, a családtagjaink életét és a többi lakóét? Nos, ez a gonosz világrendszer sebesen közeledik az összeomlás felé, és életek forognak kockán. Ennek tudatában feltétlenül elsőbbséget kell biztosítanunk a szellemi érdekeknek, és buzgón az életmentő Királyság-prédikáló munkára kell összpontosítanunk (1Timóteus 4:16).

„Szennyfolt nélkülinek” kell lennünk

13. Milyen állapotban szeretnénk lenni, amikor eljön Jehova napja?

¹³ Péter a következő szavakkal hangsúlyozta, hogy milyen fontos helyes szemléletmóddal várakozni: „szeretteim, mivel ezeket várjátok, tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy végül szennyfolt nélkülinek és szeplőtlennek és békében találjon titeket” Isten (2Péter 3:14). Péter tehát nemcsak arra buzdít, hogy a viselkedés szent cselekedeteivel és az Isten iránti odaadás tetteivel legyünk elfoglalva, hanem annak fontosságát is kiemeli, hogy Jehova végül olyannak találjon minket, akiket megtisztított Jézus értékes vére (Jelenések 7:9, 14). Ehhez hitet kell gyakorolnunk Jézus áldozatában, és Jehova önátadott, megkeresztelt szolgáivá kell válnunk.

14. Mit jelent az, hogy ’szennyfolt nélküliek’ vagyunk?

¹⁴ Péter arra ösztönöz minket, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy „szennyfolt nélkülinek” találtassunk. Vigyázunk-e keresztényi viselkedésünk és egyéniségünk ruhadarabjaira, hogy szennyfolt nélküliek maradjanak, és ne mocskolja be őket a világ? Ha észrevesszük, hogy folt van a ruhánkon, azonnal megpróbáljuk eltávolítani. Ha az egyik kedvenc ruhadarabunkról van szó, még nagyobb gonddal igyekszünk megtisztítani. Ugyanezt tesszük-e, amikor keresztényi ruháink jelképesen szólva beszennyeződnek a személyiségünk vagy a viselkedésünk valamely hiányossága miatt?

15. a) Miért kellett bojtokat készíteniük az izraelitáknak a ruháik szegletére? b) Miért különböznek a világtól Jehova mai szolgái?

¹⁵ Az izraelitáknak ’bojtokat kellett készíteniük az ő ruháik szegleteire’, és „a szeglet bojtjára kék zsinórt” kellett tenniük. Mi volt ennek a célja? Az, hogy emlékezzenek Jehova parancsolataira, tartsák be azokat, és „szentek” legyenek Istenük előtt (4Mózes 15:38–40). Mi, Jehova mai szolgái különbözünk a világtól, mert betartjuk Isten törvényeit és alapelveit. Például megőrizzük erkölcsi tisztaságunkat, tiszteletben tartjuk a vér szentségét, és kerüljük a bálványimádás minden formáját (Cselekedetek 15:28, 29). Sokan tisztelnek bennünket azért, mert szilárd elhatározásunk, hogy beszennyezetlenek maradunk (Jakab 1:27).

„Szeplőtlennek” kell lennünk

16. Mit foglal magában az, hogy ’szeplőtlenek’ maradunk?

¹⁶ Péter azt is mondja, hogy „szeplőtlennek” kell találtatnunk. Hogyan valósíthatjuk ezt meg? Egy foltot általában el lehet távolítani, de egy szeplőt nem. A szeplő jelképesen arra utal, hogy belül valami nincs rendjén, valami hibás. Pál apostol így intette a filippi keresztényeket: „Továbbra is zúgolódások és vitázások nélkül tegyetek mindent, hogy kifogástalanok és ártatlanok legyetek, Istennek szeplő nélküli gyermekei egy elferdült és elfordult nemzedék közepette, akik között fényletek mint világítótestek a világban” (Filippi 2:14, 15). Ha megfogadjuk ezt a tanácsot, akkor nem fogunk zúgolódni és vitázni, hanem tiszta indítékból szolgáljuk Istent. A Jehova és az embertársaink iránti szeretet lesz tetteink mozgatórugója, miközben „a királyságnak ezt a jó hírét” prédikáljuk (Máté 22:35–40; 24:14). Továbbá nem hagyunk fel a jó hír hirdetésével, noha az emberek többsége nem érti, miért áldozunk időt arra, hogy segítsünk másoknak Istenről és az ő Szaváról, a Bibliáról tanulni.

17. Mi legyen az indítékunk, amikor valamilyen szolgálati kiváltságra törekszünk a keresztény gyülekezetben?

¹⁷ Mivelhogy szeretnénk „szeplőtlennek” találtatni, bármit teszünk is, meg kell vizsgálnunk az indítékainkat. Már nem járunk azon az úton, amelyen a világ, ahol az embereket önző érdekek vezérlik, például az, hogy meggazdagodjanak, vagy hatalomhoz jussanak. Ha valamilyen szolgálati kiváltságra törekszünk a keresztény gyülekezetben, maradjanak tiszták az indítékaink, és mindig a Jehova és a mások iránti szeretet ösztönözzön bennünket. Felüdítő látni azt, hogy szellemi gondolkodású férfiak ’felvigyázói tisztségre törekszenek’, mégpedig örömmel és azzal az alázatos vággyal, hogy szolgálhassák Jehovát és hívőtársaikat (1Timóteus 3:1; 2Korintus 1:24). Hiszen azok, akik alkalmasak a véni szolgálat ellátására, ’önként terelgetik az Isten nyáját; nem tisztességtelen nyereség szeretetéből, hanem buzgó készséggel; nem is úgy, hogy hatalmaskodnak azokon, akik Isten öröksége, hanem úgy, hogy példaképeivé válnak a nyájnak’ (1Péter 5:1–4).

Legyünk „békében”!

18. Mely tulajdonságaikról ismerik Jehova Tanúit?

¹⁸ Péter végül arra szólít fel, hogy találtassunk „békében”. Ahhoz, hogy megfeleljünk ennek a követelménynek, békében kell lennünk Jehovával és az embertársainkkal. Péter kiemeli, hogy fontos ’buzgó szeretettel lennünk egymás iránt’, és megőriznünk a békét keresztény hittársainkkal (1Péter 2:17; 3:10, 11; 4:8; 2Péter 1:5–7). A békénk megőrzéséhez arra van szükség, hogy legyen köztünk szeretet (János 13:34, 35; Efézus 4:1, 2). Szeretetünk és békénk különösen a nemzetközi kongresszusainkon válik nyilvánvalóvá. Egy 1999-es Costa Rica-i kongresszuson egy kereskedőt a repülőtéren felbosszantott az, hogy a máshonnan érkező küldötteket fogadó helyi Tanúk miatt nem látszik az elárusítóhelye. Másnap azonban megfigyelte, hogy a helyiek milyen szeretettel, békésen és lelkesen üdvözlik a küldötteket, pedig nem is ismerik őket személyesen. Az utolsó napon már a kereskedő is üdvözölte a vendégeket, és bibliatanulmányozást kért.

19. Miért elengedhetetlen, hogy igyekezzünk békében lenni hívőtársainkkal?

¹⁹ Hogy mennyire őszintén igyekszünk békében lenni szellemi testvéreinkkel, az hatással lehet arra, hogy milyen komolyan várjuk Jehova napját és megígért új világát (Zsoltárok 37:11; 2Péter 3:13). Tegyük fel, hogy nehezünkre esik megőrizni a békét valamelyik hívőtársunkkal. El tudjuk képzelni, hogy békében élünk vele a Paradicsomban? Ha egy testvérnek panasza van ellenünk, haladéktalanul ’ki kell békülnünk’ vele (Máté 5:23, 24). Ez elengedhetetlen, ha szeretnénk békében lenni Jehovával (Zsoltárok 35:27; 1János 4:20).

20. Hogyan kell kimutatnunk, hogy ’várjuk’ Jehova napját?

²⁰ Személy szerint mi ’várjuk és élénken elménkben tartjuk Jehova napjának jelenlétét’? Azzal bizonyíthatjuk, hogy sóvárogva várjuk már a gonoszság végét, hogy szentek maradunk ebben az erkölcstelen világban. Az, hogy áhítjuk Jehova napjának eljövetelét és a Királyság uralma alatti életet, azokból a tetteinkből válik nyilvánvalóvá, melyek az Isten iránti odaadásból fakadnak. És az, hogy várjuk a békés új világot, abban tükröződik vissza, hogy már most igyekszünk békében lenni hívőtársainkkal. Mindezek azt mutatják, hogy ’élénken elménkben tartjuk Jehova napjának jelenlétét’.

[Lábjegyzet]

Emlékszel?

• Mit jelent az, hogy ’élénken elménkben tartjuk Jehova napjának jelenlétét’?

• Hogyan mutatkozik meg a viselkedésünkben az, hogy ’várjuk’ Jehova napját?

• Miért elengedhetetlenek ’az Isten iránti odaadás tettei’?

• Mit kell tennünk ahhoz, hogy Jehova „szennyfolt nélkülinek és szeplőtlennek és békében” találjon minket?

[Kép a 11. oldalon]

Az, hogy ’várjuk’ Jehova napját, a viselkedés szent cselekedeteiben nyilvánul meg

[Képek a 12. oldalon]

A Királyság-prédikáló munka életeket ment

[Kép a 14. oldalon]

Miközben várjuk Jehova napját, igyekezzünk békében lenni másokkal