APAI HÁZ
A héber béth ʼáv (t. sz.: béth ʼá·vóthʹ ) kifejezés utalhatott 1. egy lakóhelyre (5Mó 22:21); 2. valaki apjának a háznépére, mely ott élt, ahol az apa (1Mó 31:30; 38:11); 3. azokra, akik magát a háznépet alkották, mely az ősatyai háztól távol is élhetett (1Mó 46:31; Bí 9:18); illetve 4. ahogy az a különböző fordításokból látható, utalhatott „apai ház”-ra, „ősatyai ház”-ra és „atyai háznép”-re, és némely esetben több családot is magában foglalt. Például amikor népszámlálást tartottak az izraeliták körében a pusztai vándorlás során, Kehát atyai háznépébe négy család is tartozott (4Mó 3:19, 30; lásd még: 2Mó 6:14; 4Mó 26:20–22; Jzs 7:17). Több atyai háznép alkotott egy törzset (Lévi törzse például Gerson, Kehát és Mérári atyai háznépéből tevődött össze).
Azonban az „atyai ház”, „apai ház”, „atyai háznép”, „apánk háza” és az ezekhez hasonló kifejezéseket nem mindig a már említett értelemben használták. (Az „atyai háznép” tágabb jelentése végett lásd a 4Mó 17:2, 6-ot, ahol ez a szókapcsolat törzset jelöl.)
Ahogy Izrael népe növekedett, és benépesítette az Ígéret földjének különböző területeit, az atyai háznépek száma is növekedett. Dávid 24, szolgálatot végző osztályba szervezte a papokat az atyai házaik szerint: 16 osztályt választott Eleázár házából, 8-at pedig Itamáréból. A 24 főembert az ’atyai házuk főinek’ nevezték (1Kr 24:4–6). A többi lévitát sorsvetéssel választották ki bizonyos feladatok elvégzésére, tehát nem számított az, ha az atyai házaik fői közül valaki idősebb volt (1Kr 24:20–31).
A hivatalos törzsi ügyek intézésekor és az igazságszolgáltatáskor mindegyik izraelita atyai háznépet egy főember képviselt, aki ezt a fői tisztséget örökléssel kapta meg (Ne 7:70, 71; 11:13). Jósiás király idejében Jeruzsálemben a pászka megünneplésekor az emberek nyilvánvalóan az atyai házaik szerint léptek a templom udvarába, hogy áldozatot ajánljanak fel. A léviták az atyai házaik szerint voltak osztályokba szervezve, és így kapták meg és készítették el a nép áldozatait (2Kr 35:4, 5, 12).
Jézus Krisztus megígérte a követőinek, hogy elmegy, hogy helyet készítsen nekik az ’Atyja házában’, mely kifejezéssel Jehova égi lakhelyére utalt (Jn 14:2; lásd: CSALÁD).