ABARIM

(gázlók [átkelők]; határvidék [túlsó területek]):

Kétségkívül egy olyan vidéknek a neve, amely a Jordántól K-re, pontosabban a Holt-tengertől K-re található. A Jeremiás 22:20-ban Libanon és Básán területével együtt van megemlítve.

A többi helyen, ahol még előfordul a Bibliában, egy hegységgel, vagyis hegyek csoportjával van kapcsolatban. Az „Abarim” szó, melynek jelentése ’túlsó területek’, arra utalhat, hogy akik ezt a nevet adták ennek a területnek, azok a Jordán ny. oldalán laktak, és lehetséges, hogy ezt a szót eredetileg Ábrahám használta, de még akkor is élt a kifejezés, amikor az izraeliták elhagyták Egyiptomot.

A 40 éves pusztai vándorlás vége felé történt, hogy az izraeliták ehhez a területhez értek, és letáboroztak „az Abarim hegyei között” (4Mó 33:47, 48). Ezután leereszkedtek Moáb síkságára, amely a Jordántól K-re, a Holt-tenger é. végénél terült el. Itt volt az utolsó táborhelyük, mielőtt átkeltek a Jordánon. És itt mondta Jehova Mózesnek a következőket: „Menj fel az Abarimnak erre a hegyére, a Nébó-hegyre, mely Moáb földjén van, Jerikóval szemben, és nézd meg Kánaán földjét, melyet Izrael fiainak adok birtokul” (5Mó 32:49; 4Mó 27:12).

Ebből úgy tűnhetne, hogy az Abarim nevű vidék, beleértve az ott lévő hegységet is, Moáb területének az ény. részén helyezkedett el. Ám valószínű, hogy annak a meredek hegyláncnak az egészét magában foglalta, amely a Holt-tenger k. oldalán é–d. irányban végighúzódik. A 4Mózes 21:11 és 33:44 utal egy ’Ijé-Abárim’ nevű helyre, ahol az izraeliták útközben letáboroztak, és a szövegkörnyezet alapján ez Moábtól D-re, a Holt-tenger d. végénél feküdt. Talán ez jelölte az Abarimnak nevezett vidék legdélebbi pontját. (Lásd: IJÉ-ABÁRIM.)

A Nébó-hegy nyilvánvalóan az Abarimot alkotó magasabb hegyek egyike volt. (Lásd: NÉBÓ 3.)