Vállald a családról való gondoskodás felelősségét

„ATYÁK ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint” (Efézus 6:4). Ezekkel az ihletett szavakkal Pál apostol a családról való gondoskodás felelősségét egyértelműen oda helyezte, ahová az való: az apa vállára.

A legtöbb családban az apa nem egyedül gondoskodik gyermekeiről. Felesége, gyermekeinek édesanyja örömmel osztozik férjével a terhekben. Ezért jelentette ki Salamon király: „Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd” (Példabeszédek 1:8).

Anyagi és szellemi gondoskodás

A szülők, akik szeretik gyermekeiket, nem mellőzik őket szándékosan. Valójában ha a keresztények így tennének, ez egyenértékű lenne hitük megtagadásával, ahogyan Pál Timótheushoz intézett szavaiból ez kitűnik: „Ha pedig valaki az övéiről és főképen az ő házanépéről gondot nem visel: a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél” (1Timótheus 5:8). A keresztények felismerik, hogy gyermekeket nevelni „az Úr tanítása és intése szerint” az anyagi gondviselésnél sokkal többet kíván meg.

Figyeld meg, hogyan figyelmeztette Mózes Izráel nemzetét, amikor Moáb mezőségénél táboroztak éppen azelőtt, hogy beléptek volna az Ígéret földjére. Ott ő felelevenítette előttük Isten törvényét, és így utasította őket: „Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat” (5Mózes 11:18). Korábban emlékeztette őket arra, hogy szeretniük kell Jehovát teljes szívükkel, teljes lelkükkel és teljes erejükkel, és hozzátette: „ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szivedben” (5Mózes 6:5, 6). Létfontosságú volt az izraelita szülőknek, hogy engedjék, hogy Isten Törvényének szavai átjárják a szívüket. Az izraelita szülők, akiknek szívük csordultig volt a szellemi értékeléssel, valóban engedelmeskedni tudtak Mózes következő szavainak: „Vésd gyermekeidnek is az eszébe [Isten Törvényének szavait], beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz s amikor úton vagy, amikor lefekszel s amikor fölkelsz” (5Mózes 6:7; 11:19, Katolikus fordítás; vesd össze: Máté 12:34, 35).

Figyeld meg, hogy az apáknak gyermekeik ’elméjébe’ kellett ’vésni’ azokat a szavakat, és ’beszélni’ kellett róluk. A Merriam-Webster’s Collegiate Dictionary úgy határozza meg az „elmébe vésni” kifejezést, hogy ’tanítani és befolyást gyakorolni gyakori ismétléssel vagy figyelmeztetéssel’. Amikor a szülők Isten Törvényéről naponta beszéltek — reggel, délben és este —, az nagyon sokat jelentett gyermekeiknek. Amint a fiatalok érezték azt a szeretetet, mely szüleikben van Isten Törvénye iránt, az arra késztette őket, hogy közeli kapcsolatot fejlesszenek ki Jehovával (5Mózes 6:24, 25). Érdekes, hogy Mózes különösen az apákat utasította arra, hogy tanítsák gyermekeiket, amikor ’otthon tartózkodtak’. Az ilyen tanítás a családról való gondoskodás része volt. De mi a helyzet napjainkban?

„Amikor otthon tartózkodsz”

„Ez nem könnyű” — mondja Janet, egy négygyermekes keresztény anya.a Férje, Paul egyetért: „Kitartásra van szükség.” Sok más Tanú-szülőhöz hasonlóan Paul és Janet erőfeszítéseket tesznek, hogy legalább egy héten egyszer tanulmányozzák gyermekeikkel a Bibliát. „Megpróbáljuk, hogy a családi bibliai megbeszélésünk minden hétfőn este egy meghatározott időpontban legyen” — mondja Paul. Majd elismeri: „De ez nem mindig sikerül.” Mint kinevezett vént a gyülekezetében, néha elhívják, hogy sürgős ügyekkel foglalkozzon. Két idősebb gyermeke teljes idejű szolga. Úgy tapasztalják, hogy az esték eredményes időszakok, amikor el lehet érni az embereket a szolgálatban. Így mint család összehangolták a családi tanulmányozásuk időpontját. „Néha rögtön vacsora után tanulmányozunk” — mondja Paul.

Még ha a szülők bölcsen rugalmasak is a családi tanulmányozásuk időpontjának kitűzését illetően, mégis megpróbálják fenntartani a rendszerességet. „Ha a tanulmányozásunk időpontját meg kell változtatni, apa mindig kiteszi az új időpontot a hűtőszekrény ajtajára, hogy mindannyian tudjuk, mikor lesz” — jegyzi meg a lánya, Clare.

Amikor a család összejön egy rendszeres családi bibliatanulmányozásra, az nagyszerű lehetőséget nyújt arra is, hogy a család fiatalabb tagjai megosszák aggodalmaikat és gondjaikat a szüleikkel. Az ilyen tanulmányozás akkor lehet eredményes, ha az nem annyira merev, hogy a fiatalok egyszerűen csak felolvassák a válaszokat az általuk használt bibliai segédeszközben feltett kérdésekre. „A családi tanulmányozásunk egy beszélgetés” — mondja Martin, akinek két fia van. Megjegyzi még: „Amikor hetente egyszer összejöttök, hogy megbeszéljetek egy szentírási témát, megállapíthatod, hogy van a családod szellemi értelemben. Mindenféle téma felvetődik a beszélgetés során. Megtudod, mi történik az iskolában, és ami sokkal érdekesebb, megállapíthatod, milyen szemléletmódot fejlesztettek ki gyermekeid.” Felesége, Sandra egyetért ezzel, és úgy érzi, hogy ő szintén sokat nyer a családi tanulmányozásból. Ezt mondja: „Mialatt a férjem vezeti a tanulmányozást, sokat megtudok abból, hogy figyelem, ahogyan a fiaim válaszolnak a kérdéseire.” Azután Sandra úgy alakítja a megjegyzéseit, hogy segítsen fiainak. Jobban élvezi a tanulmányozást, mivel tevékenyen részt vesz abban. Igen, a családi tanulmányozás időszakai lehetőséget nyújtanak a szülőknek, hogy bepillantást nyerjenek gyermekeik gondolkodásába (Példabeszédek 16:23; 20:5).

Légy alkalmazkodó és kitartó

Amikor eljön a családi tanulmányozásotok időpontja, úgy érezheted, hogy egyik gyermeked talán éber és érdeklődő, míg a másikat kérlelni kell, hogy figyeljen, és fordítsa javára a hallottakat. Egy keresztény anya megjegyzi: „Ilyen a családi élet! Tudod, hogy szülőként mit kell tenned. Így ha kitartasz, Jehova segít és megjutalmaz.”

Egy fiatal figyelmének az időtartama a korának megfelelően nagyon változó lehet. A figyelmes szülő számításba veszi ezt. Egy házaspárnak öt gyermeke van, akik a hat- és a huszonéves kor között vannak. Az apa, Michael ezt mondja: „A legfiatalabbnak add meg a lehetőséget, hogy elsőként válaszoljon a kérdésre. Azután hagyd, hogy az idősebbek hozzáfűzzék a részleteket, és elmondjanak olyan pontokat, amelyekkel készültek.” A gyermekekkel való ilyen figyelmes bánásmód lehetővé teszi a szülőknek, hogy megtanítsák, milyen értékes, ha figyelembe veszünk másokat. Martin megjegyzi: „Az egyik fiunk talán megérti, de a másik fiúnak többet kell segíteni, hogy megértsen egy kérdést. Úgy érzem, hogy a tanulmányozási időszakok a képzés alapját jelentik a keresztényi türelem és a szellem más gyümölcseinek kinyilvánításában” (Galátzia 5:22, 23; Filippi 2:4).

Légy kész arra, hogy alkalmazkodj gyermekeid különböző adottságaihoz és korához. Simon és Mark, akik most tizenévesek, úgy érezték, hogy amikor fiatalabbak voltak, igazán élvezték A legnagyobb ember, aki valaha élt című könyv tanulmányozását a szüleikkel. Így emlékeznek: „Apa megkért, hogy különböző részeket játsszunk el.” Édesapjuk visszaemlékszik, hogy négykézlábra állt, hogy eljátssza az irgalmas szamaritánus példázatát a fiaival (Lukács 10:30–35). „Ez élethű volt, és igazán élvezetes.”

Sok gyerek tiltakozik a családi tanulmányozás rendszeressége ellen. Vajon ennek meg kellene akadályoznia a szülőt abban, hogy levezesse a tanulmányozást a tervezett időpontban? Nem, semmi esetre sem. „A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság” — ismeri el a Példabeszédek 22:15. Egy egyedül álló anya úgy gondolta, hogy sikertelen a családi tanulmányozás vezetésében, mivel több alkalommal úgy tűnt, a figyelemelterelődés megzavarta a tanulmányozást. De kitartott. Most gyermekei nagy tisztelettel tekintenek rá, és kezdik értékelni a szeretetet és törődést, amelyet kimutatott azáltal, hogy kitartó volt a rendszeres családi tanulmányozás vezetésében.

Segíteni az „árva” fiúknak és lányoknak

A keresztény vének feladata, hogy ’legeltessék Isten nyáját’ (1Péter 5:2, 3). A gyülekezetükben lévő családoknál tett rendszeres látogatások lehetőséget nyújtanak nekik arra, hogy megdicsérjék a szülőket, akik vállalják keresztényi felelősségeiket. Kinek a vállán van az egyedül álló szülők gyermekei tanításának felelőssége? Soha ne felejtsük el, hogy a gyermekek oktatásának felelőssége a szülőn nyugszik.

A keresztényi körültekintés segíteni fog a véneknek abban, hogy elkerüljék az olyan kompromittáló helyzeteket, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor felvállalják a hiányzó szülő szerepét. Bár két testvér meglátogathat egy keresztény testvérnőt, aki egyedül álló szülő, mindig körültekintőnek kell lenniük abban, hogy milyen lépéseket tesznek a családi tanulmányozás elrendezésének támogatásában. Ha időnként meghívják a gyerekeket (és persze az egyedül álló szülőt), hogy a vén saját családi tanulmányozásában részt vegyenek, az építő és gyakorlatias lehet. Azonban soha ne felejtsük el, hogy Jehova a mi nagy égi Atyánk. Ő biztosan jelen van, hogy vezesse és segítse az anyákat, amikor tanulmányozást vezetnek gyermekeikkel, még akkor is, ha ezt egyedül teszik.

Mit mondjunk arról a helyzetről, amikor egy fiatal szellemi gondolkodású, a szülei viszont nem sok vagy semmi figyelmet nem szentelnek szellemi felelősségeiknek? Jehova hűséges szolgáinak soha nem kell elkedvetlenedniük. „A szegény rád [Jehova Istenre] bízza magát, az árvának te vagy gyámola” — énekelte a zsoltáríró (Zsoltárok 10:14, K. f.). A szerető vének a gyülekezetben pedig megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy bátorítsák a szülőket, amint gondoskodnak gyermekeikről. Talán javasolhatnak egy családi beszélgetést és részt vehetnek azon, hogy néhány gyakorlatias javaslatot adjanak, hogyan tanulmányozhatnak együtt. Természetesen nem fogják levenni a szülők válláról a felelősséget, akiken ez az Írás szerint nyugszik.

Sok támogatásra van szükségük azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei nem teszik magukévá a hitet. Hasznos lehet, ha bevonod őket a családi tanulmányozásotokba, ha ebbe beleegyeznek a szüleik. Robert, aki most felnőtt és saját családja van, szüleivel részt vett a keresztény összejöveteleken, amikor még csak hároméves volt. Szívesen emlékezett azokra az összejövetelekre, még azután is, hogy szülei már nem ápolták a kapcsolatot a keresztény gyülekezettel. Amikor tízéves volt, találkozott egy Tanú-fiúval, aki elvitte magával az összejövetelekre. A Tanú-fiú szülei Robertet mint szellemi árvát örömmel a szárnyaik alá vették, és később tanulmányoztak vele. Ennek a szerető gondoskodásnak köszönhetően gyors előrehaladást tett, és most örömmel szolgál keresztény vénként a gyülekezetben.

Még ha a szülők ellenzik is gyermekeik előrehaladását, a gyermekek nincsenek egyedül. Jehova továbbra is hűséges égi Atya marad. A Zsoltárok 68:6 kijelenti: „Árváknak atyja . . . az Isten az ő szentséges hajlékában.” A szellemi értelemben árva fiúk és lányok tudják, hogy hozzá fordulhatnak imában, és ő támogatja őket (Zsoltárok 55:23; 146:9). Jehova anyához hasonló szervezete gondosan ellátja felelősségeit, hogy élvezetes szellemi táplálékot készítsen, melyet a kiadványain keresztül és az összejöveteleken szolgál fel, világszerte több mint 85 000 keresztény gyülekezetben. Így Atyánktól, Jehovától és anyához hasonló szervezetétől jövő szellemi segítséggel még az „árvák” is örvendenek a bibliatanulmányozás valamilyen formájának.

Dicséretet érdemelnek azok a keresztény szülők, akik rendszeres családi bibliatanulmányozást folytatnak gyermekeikkel. Különleges figyelmet és dicséretet érdemelnek erőfeszítéseikért azok az egyedül álló szülők, akik kitartóak abban, hogy fiatal gyermekeiket Jehova útjai szerint oktassák (Példabeszédek 22:6). Mindazok, akik figyelmet szentelnek a szellemi értelemben árva gyermekeknek, tudják, hogy ez örömet szerez égi Atyánknak, Jehovának. Komoly felelősség gondoskodni egy család szellemi szükségleteiről. De „ne fáradjunk bele . . ., mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk” (Galátzia 6:9, K. f.).

[Lábjegyzet]

[Kép a 23. oldalon]

A családi tanulmányozás nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy a család fiatalabb tagjai megosszák aggodalmaikat a szüleikkel

[Kép forrásának jelzése a 20. oldalon]

Harper’s