AFÉK

(folyómeder):

1. Egy város – nyilván Szidóntól É-ra –, melyet Jehova azok között a helyek között említett Józsuénak, amelyeket még le kellett győzni (Jzs 13:4). Jelenleg Afékával (a mai Afkával) azonosítják, amely Bejrúttól úgy 39 km-re K-ÉK-re fekszik. Itt ered a Nahr-Ibrahim folyó, ókori nevén az Adónisz, amely a Földközi-tenger partja mentén folyik Bübloszig.

2. Egy város Áser területén, amelyet a törzs nem tudott birtokba venni (Jzs 19:24, 30). A Bírák 1:31-ben Afiknak nevezik. Tell-Kurdanéval (Tel-Afeqkal) azonosítják, amely Akkótól úgy 8 km-re D-DK-re található.

3. Egy város, amely a vele együtt említett városok elhelyezkedése alapján kétségkívül Sáron síkságán feküdt. Többek között ennek a városnak a királyát is levágta Józsué (Jzs 12:18). Évszázadokkal később, de még Saul királysága előtt, a filiszteusok itt táboroztak le azt megelőzően, hogy legyőzték Izraelt, amely a közelben, Eben-Ézernél állt csatarendbe (1Sá 4:1). Azt mondják, hogy ez az Afék a Jarkón folyó forrásánál lévő Rász-el-Ainnal (Tel-Afeqkal; nem ugyanaz, mint a fentebb 2-es számmal jelzett) azonos. Egyiptomi és asszír szövegekben is szerepel. Vannak, akik szerint az ókori Afék helyén épült a Cselekedetek 23:31-ben említett Antipatrisz nevű város. Josephus Antipatrisszal együtt említi az Alphaeci (Aphekos) nevezetű tornyot (Istóczy Gy. [ford.]: A zsidó háboruról. Budapest, 1900, Buschmann, 185. o.; A zsidó háború. II. könyv, XIX. fej., 1. bek.). Siló, ahonnan az izraeliták idehozták a szövetségládát, kb. 35 km-re K-re van innen.

4. Egy város, amely vélhetően Jezréel völgyében helyezkedett el Sunem és Jezréel városa között. A filiszteusok és az izraeliták között folyó csatában, mely Saul király halálához vezetett, a filiszteusok eredetileg Sunemben állomásoztak, az izraeliták pedig a Gilboa-hegyen sorakoztak fel (1Sá 28:4). Ezek után a beszámoló arra utal, hogy a filiszteusok előrenyomultak Afékig, miközben Izrael leereszkedett a jezréeli forráshoz. Aféknál aztán a filiszteusok szövetséges fejedelmei szemügyre vették felsorakozott csapataikat, és észrevették, hogy Dávid és az emberei ott vannak leghátul Ákissal. Dávid csapatai parancsot kaptak, hogy másnap reggel menjenek el, és a filiszteusok csak ezután vonultak fel a csata színhelyére, Jezréelbe (1Sá 29:1–11). Onnan visszaszorították a legyőzött izraelitákat a Gilboa-hegyre, ahol aztán levágtak mindenkit. Saul is meghalt, és vele együtt három fia is (1Sá 31:1–8).

Néhány tudós úgy véli, hogy mivel az ehhez a csatához vezető események nem időrendi sorrendben vannak leírva, ezért ez az Afék megegyezik a Sáron síkságán lévővel. (Lásd: AFÉK 3.) Yohanan Aharoni is előnyben részesíti ezt a nézetet, amikor kijelenti: „Ahhoz, hogy a csata előkészületeit és magát a csatát megértsük, tudnunk kell, hogy a bibliai beszámoló nem időrendben követi az eseményeket. Nem az időrendi pontosságon van a hangsúly, hanem Saul és Dávid tettein . . . Az események sorrendje a következő lehetett: a filiszteusok a Sáron-fennsíkon gyűltek össze, Afék mellett. . . Saul a. . . Gilbóa hegyén állította fel csapatait. . . Saul Jezréel lábánál, egy forrásnál táborozott. . . Másnap a Gilbóa hegyén három fiával együtt hősi halált halt. A filiszteusok teljes győzelmet arattak” (Aharoni–Avi-Yonah: Bibliai atlasz. Budapest. 1999, Szent Pál Akadémia, 74–75. o.).

5. Egy város, amely az 1Királyok 20:26-ban van megemlítve. Itt szenvedett vereséget a szír II. Ben-Hadád. A megfutamodó szírek visszavonultak Afékba, de ott meg 27 000 emberükre rádőlt a város fala (1Ki 20:29, 30). Úgy tűnik, hogy amikor a haldokló Elizeus próféta Joás királyhoz beszélt, akkor prófétailag ugyancsak erre az Afékra utalt, hogy majd itt szenvednek a szírek többször is vereséget az izraelitáktól (2Ki 13:17–19, 25). Némely tudós az ezekben a versekben szereplő Afékot a Galileai-tengertől úgy 5 km-re K-re tenné, ahol napjainkban az Áfék vagy Fik nevű falu található. Ott azonban mind ez ideig nem találtak az i. e. IV. századnál régebbi időből való leleteket. A közelben, a Galileai-tenger partján fekvő Én-Gevben viszont már napvilágra kerültek egy, az i. e. X–VIII. századból való nagy, megerősített város romjai.