Odaadóan szeressük egymást!

1–2. Milyen okaink vannak rá, hogy odaadó szeretettel bánjunk másokkal?

FONTOS, hogy odaadó szeretettel bánjunk másokkal. Vajon miért? A Példabeszédek könyve megemlít néhány indokot: „Mindig odaadó szeretet és hűség jellemezzen téged ... Így Isten is, és az emberek is jóindulattal bánnak majd veled, és éleslátónak tartanak.” „Aki odaadóan szeret, magának tesz jót...” „Aki arra törekszik, hogy igazságos legyen és odaadóan szeressen, az élni fog” (Péld 3:3, 4; 11:17, lábj.; 21:21).

² Ezek a versek három indokot is felsorolnak, amiért jó, ha odaadó szeretettel bánunk másokkal. Először is, ezzel elnyerhetjük Jehova tetszését. Másodszor, magunkkal is jót teszünk, hiszen például hosszan tartó barátságokat alakíthatunk ki. És harmadszor, Jehova megáld minket, és örök életet ad nekünk. Tehát mindenképpen érdemes megfogadnunk Jehova ösztönzését: „bánjatok egymással odaadó szeretettel és irgalmasan” (Zak 7:9, lábj.).

 3. Milyen kérdésekre kapunk választ ebben a cikkben?

³ Ebben a cikkben négy kérdéssel foglalkozunk majd: Kik iránt kell odaadó szeretetet tanúsítanunk? Mit tanulhatunk az odaadó szeretetről Ruth könyvéből? Hogyan alkalmazhatjuk a tanulságokat? És hogyan válik a javunkra, ha odaadó szeretettel bánunk másokkal?

 4. Hogyan követhetjük Jehova példáját az odaadó szeretetben? (Márk 10:29, 30)

⁴ Az előző cikkből láttuk, hogy Jehova odaadó szeretettel bánik azokkal, akik szeretik és szolgálják őt, vagyis állhatatosan ragaszkodik hozzájuk (Dán 9:4). Mi pedig szeretnénk utánozni őt mint a szeretett gyermekei (Ef 5:1). Ezért az a célunk, hogy mi is odaadó szeretettel bánjunk a testvéreinkkel, vagyis kitartóan törődjünk velük, és hűségesek legyünk hozzájuk. (Olvassátok fel: Márk 10:29, 30.)

5–6. Mondj egy példát arra, hogy mit jelenthet a hűség!

⁵ Ahhoz, hogy odaadó szeretettel tudjunk bánni másokkal, jól meg kell értenünk, hogy mit jelent a gyakorlatban ez a tulajdonság. Az odaadó szeretetnek fontos része a hűség. De manapság a világban sok mindent értenek hűség alatt. Most nézzünk egy példát, amelyből látszik, hogy miben lehet több az odaadó szeretet, mint a hűség.

⁶ Ha valaki sok éven át ugyanazon a munkahelyen dolgozik, azt hűséges munkaerőnek szokták nevezni. Bár kitartóan támogatja a céget, lehet, hogy sosem találkozott a tulajdonosokkal, és nem minden döntésükkel ért egyet. Nem fűzik érzelmi szálak a céghez; egyszerűen örül annak, hogy el tudja tartani magát és a családját. Valószínűleg egészen nyugdíjas koráig ott fog maradni, hacsak nem talál egy jobb munkahelyet.

7–8. a) Mi indít valakit arra, hogy odaadó szeretettel bánjon másokkal? b) Milyen szempontból foglalkozunk most Ruth könyvével?

⁷ Ez a fajta hűség és az odaadó szeretet abban különbözik, hogy mi az indíték mögötte. Ha a bibliai történeteket nézzük, Isten szolgái nem azért bántak odaadó szeretettel másokkal, mert kénytelenek voltak így tenni, hanem mert szívből vágytak rá. Jó példa erre Dávid. Ő odaadóan szerette a barátját, Jonatánt, pedig Jonatán apja, Saul meg akarta őt ölni. És később, évekkel azután, hogy Jonatán meghalt, Dávid a fiával, Mefibósettel is odaadó szeretettel bánt (1Sám 20:9, 14, 15; 2Sám 4:4; 8:15; 9:1, 6, 7).

⁸ Most vegyük nagyító alá Ruth könyvének egy részét. Lássuk, mit tanulhatunk belőle az odaadó szeretetről, és hogyan alkalmazhatjuk a tanulságokat a gyülekezetünkben.b

 9. Miért érezte úgy Naomi, hogy Jehova ellene fordult?

⁹ Ruth könyvének a három főszereplője a moábita Ruth, az anyósa, Naomi, és Naomi férjének egy rokona, az istenfélő Boáz. Egy éhínség miatt Naomi és a családja Izraelből Moáb földjére költözött. Ott Naomi férje meghalt, és sajnos idővel a fiai is, akik azon a földön nősültek meg (Ruth 1:3–5; 2:1). Ennek a sok tragédiának a hatására Naomi teljesen összetört. Elkeseredésében így fogalmazott: „a Mindenható igen megkeserítette az életemet!” „Jehova fordult ellenem, és a Mindenható sújtott szerencsétlenséggel” (Ruth 1:13, 20, 21).

10. Hogyan reagált Jehova Naomi keserű szavaira?

¹⁰ Vajon hogyan reagált Jehova Naomi kifakadására? Megharagudott rá? Egyáltalán nem. Megértette az érzéseit, hiszen tudja, hogy „az elnyomás őrületbe kergetheti a bölcset” (Préd 7:7). Inkább arra indította Naomi menyét, Ruthot, hogy segítsen neki (1Sám 2:8). Ruth odaadó szeretettel bánt az anyósával. Kedvesen segített neki, hogy visszanyerje az érzelmi egyensúlyát, és hogy érezze, hogy Jehova még mindig szereti őt. Mit tanulhatunk Ruthtól?

11. Mire indít minket a szeretet, hogyha valaki el van csüggedve a gyülekezetben?

¹¹ Az odaadó szeretet arra indít minket, hogy felkaroljuk azt, aki elcsüggedt. Nagyon-nagyon szeretjük a testvéreinket és a testvérnőinket. Ha azt látjuk, hogy valamelyikük el van csüggedve, igyekszünk kitartóan támogatni és bátorítani őt, akárcsak Ruth Naomit (Péld 12:25; 24:10). Pontosan erre ösztönözte Pál apostol a keresztényeket ezekkel a szavakkal: „beszéljetek vigasztalóan a lehangoltakkal, támogassátok a gyengéket, és legyetek türelmesek mindenkivel” (1Tessz 5:14).

12. Gyakran mi jelenti a legnagyobb segítséget annak, aki el van csüggedve?

¹² Egy elkeseredett testvérnek vagy testvérnőnek gyakran az jelenti a legnagyobb segítséget, ha őszintén meghallgatod őt, és biztosítod arról, hogy nagyon szereted. Amikor ilyen önzetlenül törődsz másokkal, azt Jehova is észreveszi (Zsolt 41:1). A Példabeszédek 19:17 ezt írja: „Aki jóindulattal bánik a szegénnyel, Jehovának ad kölcsön, és ő megjutalmazza a tettéért.”

13. Miért döntött Ruth másképp, mint Orpa? (Lásd a képet a címlapon.)

¹³ Ruth viselkedéséből még valami mást is megtudhatunk az odaadó szeretetről. Amikor Naomi meghallotta, hogy „Jehova újra megáldotta a népét, és élelmet adott nekik”, úgy döntött, hogy hazatér Izrael földjére (Ruth 1:6). Először mind a két menye vele tartott. De útközben háromszor is azt kérte tőlük, hogy térjenek vissza Moábba. Végül „Orpa megcsókolta anyósát, és elment. Ruth viszont ragaszkodott az anyósához” (Ruth 1:7–14). Azzal, hogy Orpa úgy döntött, hogy hazatér, egyszerűen eleget tett az anyósa kérésének. Ám Ruth másképp döntött. Vajon miért? Bár nyugodtan megtehette volna, hogy ő is hazatér a szülőföldjére, az odaadó szeretet arra ösztönözte, hogy többet tegyen annál, mint amit kért tőle az anyósa (Ruth 1:16, 17). Mindenképp vele akart maradni. Mit tanulhatunk ebből?

14. a) Mire indítja napjainkban az odaadó szeretet Jehova szolgáit? b) A Héberek 13:16 szerint milyen áldozatok vannak kedvére Istennek?

¹⁴ Az odaadó szeretet arra indít minket, hogy többet tegyünk annál, mint ami elvárható lenne. Még azokkal a testvéreinkkel is ilyen szeretettel bánunk, akiket nem ismerünk személyesen. Például, ha valahol természeti katasztrófa sújt, a testvérek rögtön tudni szeretnék, hogyan segíthetnének. Vagy hogyha valaki a gyülekezetben nehéz anyagi helyzetbe kerül, a hittársai igyekeznek azonnal támogatni őt. Ilyenkor az első századi makedóniai keresztényekhez hasonlóan igazán nagylelkűnek bizonyulnak, hiszen még annál is többet adnak, mint amit a lehetőségeik megengednek nekik (2Kor 8:3). Mennyire megmelengetheti Jehova szívét, amikor látja ezt az önzetlen szeretetet! (Olvassátok fel: Héberek 13:16.)

15–16. Miért mondhatjuk, hogy Ruth kitartó volt?

¹⁵ Ha alaposan megvizsgáljuk Ruth és Naomi történetét, további értékes tanulságokat vonhatunk le belőle. Nézzünk néhányat!

¹⁶ Legyünk kitartóak! Amikor Ruth felajánlotta az anyósának, hogy vele tart, Naomi először megpróbálta lebeszélni őt. Ám Ruth nem hagyta magát. Így hát, „amikor Naomi látta, hogy Ruth mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy vele mehessen”, elfogadta a segítségét (Ruth 1:15–18).

17. Mi segít, hogy ne mondjunk le arról, aki el van csüggedve?

¹⁷ Türelemre lehet szükségünk, miközben igyekszünk segíteni valakinek, aki el van csüggedve. Lehet, hogy először visszautasítja a segítségünket. De fontos, hogy ne adjuk fel. Az odaadó szeretet arra ösztönöz minket, hogy legyünk kitartóak (Gal 6:2). Bíznunk kell abban, hogy idővel közelebb enged magához, és így sikerül átsegítenünk őt a mélyponton.

18. Mi okozhatott fájdalmat Ruthnak?

¹⁸ Ne sértődjünk meg! Amikor Naomi visszaért Ruthtal Betlehembe, ezt mondta a korábbi szomszédainak: „Mindenem megvolt, mikor elmentem, de Jehova üres kézzel bocsátott vissza” (Ruth 1:21). Gondolj csak bele, mennyire rosszuleshetett Ruthnak hallani ezt! Ő minden igyekezetével azon volt, hogy segítsen Naominak: vele együtt gyászolt, vigasztalta őt, és megtette az Izraelbe vezető hosszú utat. De olyan volt, mintha Naominak ez semmit sem jelentett volna. Ruth mégsem vette magára Naomi keserű szavait, hanem elnéző volt vele, és továbbra is kitartott mellette.

19. Mit ne tegyünk, miközben igyekszünk segíteni valakinek?

¹⁹ Ma is előfordulhat, hogy egy testvér vagy testvérnő, aki el van csüggedve, bántóan beszél velünk, hiába igyekszünk őszintén segíteni neki. Ilyenkor ne vegyük magunkra a szavait, és ne sértődjünk meg. Bizonyuljunk ragaszkodó barátnak, és kérjük Jehovát, hogy segítsen nekünk megvigasztalni a testvérünket (Péld 17:17).

20. Miből nyert erőt Ruth?

²⁰ Ismerjük fel, amikor valaki bátorításra szorul! Ruth odaadó szeretettel bánt Naomival, de később neki magának is bátorításra volt szüksége. Jehova Boázt használta fel arra, hogy Ruth ezt megkapja. Ez a férfi a következő szavakkal öntött erőt Ruthba: „Jutalmazzon meg téged Jehova azért, amit tettél! Legyen teljes jutalmad Jehovától, Izrael Istenétől, kinek a szárnyai alatt oltalmat keresel!” Ezek a kedves gondolatok igazán jólestek Ruthnak. Ezt mondta Boáznak: „megvigasztaltál, és bátorítóan beszéltél a szolgáddal” (Ruth 2:12, 13). Igen, Ruthnak pontosan erre volt szüksége!

21. Az Ézsaiás 32:1, 2 szerint hogyan tudják támogatni a vének a testvéreket?

²¹ Ebből azt tanulhatjuk, hogy azoknak is szükségük van bátorításra, akik odaadó szeretettel bánnak másokkal. A véneknek ezt különösen fontos felismerniük. Ha Boázhoz hasonlóan megdicsérik a testvéreiket azért, amit másokért tesznek, azzal segíthetnek nekik, hogy ki tudjanak tartani. (Olvassátok fel: Ézsaiás 32:1, 2.)

22–23. Milyen fontos felismerésre jutott Naomi, és milyen hatással volt ez rá? (Zsoltárok 136:23, 26)

²² Később Boáz nagylelkűen gondoskodott arról, hogy Ruthnak és Naominak legyen mit ennie (Ruth 2:14–18). Figyeld meg, milyen érzést keltett ez Naomiban. Ezt mondta: „Áldja meg őt Jehova, aki el nem múló szeretetet érez az élők és a holtak iránt!” (Ruth 2:20a). Micsoda fordulat! Naomi, aki korábban elkeseredetten azt mondta, hogy Jehova ellene fordult, most örömmel fejezte ki, hogy tapasztalja Jehova odaadó szeretetét. Mi segített neki, hogy így megváltozzanak az érzései?

²³ Az, hogy felismerte Jehova kezét az életében. Megértette, hogy Ruthon keresztül támogatta őt, amikor visszatért Júdába (Ruth 1:16). És abban is meglátta Jehova szeretetét, hogy az egyik kiváltójukc, Boáz gondoskodott róluk (Ruth 2:19, 20b). Talán ez fogalmazódott meg benne: „Jehova egyáltalán nem hagyott el engem. Igazából végig velem volt!” (Olvassátok fel: Zsoltárok 136:23, 26.) Biztosan nagyon hálás volt Ruthnak, és Boáznak is, hogy nem adták fel, hanem kitartóan segítettek neki. Ők pedig nagyon örülhettek, hogy Naomi visszanyerte a belső békéjét.

24. Mi ösztönöz bennünket arra, hogy odaadó szeretettel bánjunk a testvéreinkkel?

²⁴ Hogyan foglalhatnánk össze a tanulságokat? Az odaadó szeretet arra ösztönöz minket, hogy kitartóan segítsünk az elcsüggedt testvéreinknek, és legyünk készek áldozatot hozni értük. Fontos, hogy a vének megdicsérjék azokat, akik másokat támogatnak. És láttuk, hogy a törődésünk jutalommal jár, hiszen nagyon jó érzés, amikor segíteni tudunk valakinek, hogy újra lássa Jehova kezét az életében (Csel 20:35). De természetesen a legfőbb oka annak, hogy odaadó szeretettel bánunk a testvéreinkkel, az, hogy szeretnénk utánozni égi Atyánkat, Jehovát (2Móz 34:6; Zsolt 33:22).