NÁHÁS
(kígyó):
1. Az ammoniták királya Saul uralkodásának kezdetén. Náhás felvonultatta seregét a gileádi Jábessel szemben. A beszámoló így szól: „Erre a jábesi emberek valamennyien ezt mondták Náhásnak: »Köss velünk szövetséget, hogy neked szolgáljunk.« Az ammonita Náhás erre így szólt hozzájuk: »Csak azzal a feltétellel kötök veletek szövetséget, ha kiszúrhatom mindegyikőtöknek a jobb szemét, és így gyalázatot hozhatok egész Izraelre.« A jábesi vének akkor ezt mondták neki: »Adj nekünk hét napot, mi pedig követeket küldünk Izrael egész területére, és ha nem akad megmentőnk, akkor kénytelenek leszünk kimenni hozzád.«” Izrael Saul köré gyülekezett, elment Jábesbe, és legyőzte Náhást, akinek a seregéből csupán kevesen menekültek meg (1Sá 11:1–11; 12:11, 12).
A 4QSama jelzésű holt-tengeri tekercsben, mely vélhetően az i. e. I. századból való, a következő információ van betoldva közvetlenül az 1Sámuel 11:1 elé: „[Ná]hás, Ammon gyermekeinek királya, kegyetlenül elnyomta Gád gyermekeit és Rúben gyermekeit, valamint kiszúrta m[indegyiküknek] a jobb szemét, és fél[elemmel és rettegéssel] sújtotta Izraelt. Nem maradt egy sem Izrael gyermekei közül a [Jordánon] t[úl, aki]nek a jobb szemét Náhá[s], Ammon gyermekeinek a [királya ne tolta volna ki]; csak az a hétezer ember volt kivétel, akik [elmenekültek A]mmon gyermekei elől, és [J]ábes-Gileádba mentek. Úgy egy hónappal később. . .” (Bible Review. 1985, 1. köt. 3. sz., 28. o.). Gyakorlatilag ugyanez olvasható Josephusnál is (A zsidók története. VI. könyv, 5. fej., 1. bek.).
Josephus szerint ezt a Náhást Saul seregei megölték a csatában (A zsidók története. VI. könyv, 5. fej., 3. bek.). Ha Josephus beszámolója megfelel a valóságnak, akkor az a Náhás, aki néhány évvel később szerető-kedvességet mutatott Dávid iránt, egész biztos a Saul által legyőzött Náhás fia és utódja volt. Ebben az esetben a Náhás név egy cím lehetett, amelyet számtalan ember megkaphatott, miként az „abimélek”, „fáraó” és „jábin” címek esetében is történt. Amikor a másodikként említett Náhás meghalt, Dávid követeket küldött a fiához, Hánunhoz, aki félreértette Dávid tiszteletből fakadó szándékait, és nagyon csúnyán megalázta a képviselőit. Ez aztán fejlemények egész sorát indította el, melyek végül odavezettek, hogy Dávid legyőzte az ammonitákat (2Sá 10:1–5; 11:1; 12:26–31; 1Kr 19:1–5; 20:1–3).
2. Dávid nővérének vagy féltestvérének, Abigailnak az apja, és feltehetően Céruja apja is. Amasa nagyapja volt, és talán Abisainak, Asáhelnek és Joábnak is (2Sá 17:25; 1Kr 2:16, 17). Abigailt ’Náhás leányának’ nevezik, de ő és a nővére nincsenek közvetlenül megemlítve úgy, mint Isainak, Dávid apjának a lányai, bár úgy viszont utalnak rájuk, mint Isai fiainak, köztük Dávidnak a ’nővérei’. Ez többféle kapcsolatra ad lehetőséget: 1. Náhás nő volt, Isai felesége és minden szóban forgó személy anyja (a név mindkét nemnek adható volt), de ez nem igazán valószínű, mivel a leszármazási vonalban a nőket rendszerint csak különleges okból nevezték meg, és itt – úgy tűnik – nincs szó ilyenről. 2. Isai másik neve volt a Náhás név, ahogyan azt a korai zsidó hagyomány is mondja. A görög Septuaginta (Lagarde-féle kiadás) „Isai”-t ír Náhás helyett a 2Sámuel 17:25-ben. 3. Náhás Isai feleségének a korábbi férje volt (ez valószínűbbnek látszik), és ez az asszony szülte Náhásnak a két lányt, Abigailt és Céruját, még mielőtt férjhez ment Isaihoz, és megszülte neki a fiúkat. (Lásd: ABIGAIL 2.)
3. Az ammonita városnak, Rabbának az egyik lakosa. A fia, Sóbi kedves volt Dáviddal, amikor különféle szükséges dolgokat küldött neki abban az időben, amikor Dávid Absolon lázadása miatt Mahanaimba menekült (2Sá 17:27–29). Feltehetően izraelita volt, aki azután ment Rabbába lakni, hogy az ammonitákat legyőzte ott Izrael (2Sá 12:26–31).