A gibeoniták békére törekedtek

A FENT látható hegy tetején elterülő várost azon helyként azonosítják, ahol az ősi Gibeon állt, mintegy 10 kilométerre északra Jeruzsálemtől.

Valószínűleg tudod, hogy Gibeon nem sokkal azután került az érdeklődés középpontjába, hogy Józsué bevezette Izraelt az Ígéret földjére, és győzelmet aratott Jerikó fölött. Gibeon kánaánita lakossága felismerte, hogy nem tud ellenállni Izraelnek, akik szembeötlő módon isteni támogatást élveztek. Mit kellene tenniük? Cselhez folyamodva, a gibeoniták követeket küldtek azt színlelve, hogy távoli országból érkeztek. Ezt a békét előmozdító erőfeszítésüket siker koronázta, mert elérték, hogy Izrael szövetséget kössön velük. Amikor fortélyukat felfedték, a gibeoniták feladata a tűzifa gyűjtögetés és a vízhordás lett.

Isten bizonyára nem helytelenítette e nép eljárását, hiszen ők békére törekedtek. Ő még támogatta is Józsuét, amikor az a gibeoniták védelmére sietett, akiket egyszerre öt király támadott meg. Jehova még csodát is tett az érdekükben, meghosszabbítva a nappalt a csata idejére (Józsué 9:3–27; 10:1–14).

E dombocskán az ásatásokat végző emberek szilárd sziklába vájt mély gödörre vagy medencére bukkantak. A gibeoniták lépcsőkön leereszkedhettek ide, hogy egy föld alatti üregből vizet meríthessenek. Vajon ez lehetett a 2Sámuel 2:13-ban említett „Gibeon medencéje”? Sziklába vájt pincéket is felfedeztek a régészek, bor készítéséhez szükséges nagy mennyiségű felszereléssel. Igen, úgy tűnik, hogy Gibeon a borkészítés egyik központja volt.

Dávid idejében az igaz Isten sátora vagy sátortemploma szintén itt állott. Salamon király itt mutatott be áldozatokat. S Jehova is itt jelent meg Salamonnak álomban és ígérte meg, hogy „bölcs és értelmes szívet”, valamint gazdagságot ad neki (1Királyok 3:4–14; 2Krónika 1:3). E kiadvány 12—17. oldalán levő cikk kimutatja, hogy az itt, Gibeonban élő nép leszármazottai különleges kiváltságot élveztek Isten nemzete között egy későbbi időpontban. Tudod-e hogyan?

[Kép forrásának jelzése a 32. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.