Drága idősek, Jehova kincsnek tartja a hűségeteket!

A VÉNEK világszerte nagyra értékelik az Isten népében ellátott feladatukat. És mi is nagyon hálásak vagyunk a munkájukért. Ám a közelmúltban sor került egy olyan változtatásra, amely sokukat érintett. Az idősebb véneket arra kérték, hogy a nagy felelősséggel járó feladataik közül adjanak át valamennyit a fiatalabb véneknek. Mit foglalt ez magában?

Az a döntés született, hogy a körzetfelvigyázóknak és a szántóföldön szolgáló oktatóknak befejeződik a megbízatása, amikor elérik a 70 éves kort. Továbbá azok a vének, akik betöltik a 80 éves kort, fiatalabb véneknek adják át az olyan feladatokat, mint például a koordinátori munka egy fiókbizottságban vagy vének testületében. Hogyan reagáltak ezek az idősebb testvérek erre a változtatásra? Bizonyították a hűségüket Jehova és a szervezete iránt.

„Teljesen egyetértettem a döntéssel – emlékszik vissza Ken, aki majdnem 49 éven át volt koordinátor az egyik fiókbizottságban. – Ami azt illeti, pontosan aznap, hogy értesültem erről az intézkedésről, reggel azért imádkoztam, hogy szükség lenne egy fiatalabb koordinátorra.” Sok más hűséges idős testvér reagált Kenhez hasonlóan. De persze kezdetben némi csalódottság is volt bennük, hiszen annyira szívesen szolgálják a testvéreiket.

„Egy kissé elszomorodtam” – meséli Esperandio, aki koordinátor volt a gyülekezetében. De azt is beismeri, hogy már egyre többet kellett foglalkoznia az egészségével. Biztosan nem lepődsz meg, hogy Esperandio azóta is hűségesen szolgálja Jehovát, és igazi ajándék a gyülekezetének.

És mi a helyzet azokkal, akik sok-sok évnyi körzetmunka után más területen folytatják a szolgálatot? Allan, aki 38 évig volt utazófelvigyázó, ezt mondja: „A hír teljesen megdöbbentett.” De közben belátta, hogy mennyi előnye van, ha fiatalabb férfiak kapnak képzést a munkára, és továbbra is hűségesen szolgál.

Russell, aki összesen 40 éven át volt utazófelvigyázó és oktató, azt mondja, hogy a feleségével először csalódottak voltak. „Nagyra becsültük a kiváltságunkat, és úgy éreztük, még van bennünk elég lendület, hogy folytassuk a munkát.” Russell és a felesége most a helyi gyülekezetben kamatoztatja a tapasztalatát, aminek a testvérek nagyon örülnek.

Még ha neked nem is voltak ezekhez hasonló érzéseid, egy történet, amelyet Sámuel második könyvében olvashatunk, segíthet megértened azokat, akiknek igen.

Idézzük fel azt, amikor Dávid király ellen fellázadt a fia, Absolon. Dávid Jeruzsálemből Mahanaimba menekült, a Jordántól keletre. Ebben a helyzetben ő és a vele levők sok mindenben hiányt szenvedtek. Emlékszel, mi történt ekkor?

A környékről három nagylelkű férfi fekhelyeket, élelmet és edényeket hozott nekik. Az egyikük Barzillai volt (2Sám 17:27–29). Amikor sikerült leverni Absolon lázadását, és Dávid visszatért Jeruzsálembe, Barzillai elkísérte őt a Jordán partjáig. Dávid arra kérte, hogy menjen vele Jeruzsálembe. Hálája jeléül felajánlotta neki, hogy ellátja őt élelemmel, bár Barzillai „igen gazdag ember volt”, és nem szorult rá ilyesmire (2Sám 19:31–33). Dávid nyilván értékelte a nagyszerű jellemét, és a tanácsaira is számított. Az biztos, hogy Barzillainak nagy megtiszteltetés lett volna, hogy a királyi udvarban élhet.

De Barzillai szerényen és észszerűen gondolkodott, és emlékeztette rá a királyt, hogy már 80 éves. Hozzátette: „Tudok-e különbséget tenni jó és rossz között. . .?” (2Sám 19:35). Hogyan értette ezt? Biztosan nagy bölcsességre tett szert a hosszú élete során. És még mindig jó tanácsokat tudott adni, akárcsak később a vének Roboám királynak (1Kir 12:6, 7; Zsolt 92:12–14; Péld 16:31). Így hát Barzillai a kérdésével arra utalhatott, hogy az idős kora sok mindenben korlátozza őt fizikailag. Elismerte, hogy a hallása és az ízlelése már nem a régi (Préd 12:4, 5). Ezek miatt Barzillai arra kérte Dávidot, hogy egy fiatalabb férfit, Kimhámot vigye magával Jeruzsálembe, aki valószínűleg a fia volt (2Sám 19:36–40).

A bevezetőben említett, idősebb vénekkel kapcsolatos változtatás mögött hasonló szemléletmód van, mint amely Barzillait jellemezte. Természetesen ebben az esetben nem csupán egy személynek a körülményeit és képességeit kellett figyelembe venni. Józanul át kellett gondolni, hogy mi lenne a legjobb az előrehaladott korú véneknek szerte a földön.

Ezek a szerény testvérek felismerték, hogy ha a régóta ellátott feladataikat fiatalabbaknak adják át, az felkészíti a szervezetet a jövőbeli növekedésre. A legtöbb esetben közvetlenül ők adtak képzést a fiatalabb véneknek, mint ahogy Barzillai képezhette a fiát, vagy Pál Timóteuszt (1Kor 4:17; Flp 2:20–22). És azok a fiatalok, akik a helyükbe léptek, most bizonyítékát adják annak, hogy valódi ajándékok, akik képesek rá, hogy „építsék Krisztus testét” (Ef 4:8–12; vesd össze: 4Mózes 11:16, 17, 29).

Sokan, akik bizonyos feladatokat átadtak, most új területeken tudják magukat hasznossá tenni a gyülekezetben.

„A megváltozott körülményeim miatt most meg tudom tenni, hogy törődjek a gyülekezetünkhöz tartozó, felemás igában élő testvérnők házastársaival” – mondja Marco, aki 19 évig volt utazófelvigyázó.

„Az új céljaink között szerepel, hogy segítsünk a tétlen testvéreknek, és hogy több bibliatanulmányozást vezessünk” – meséli Geraldo, aki 28 éven át volt az utazómunkában. Jelenleg 15 tanulmányozást vezetnek, és jó néhány testvér, aki korábban tétlen volt, újra eljár az összejövetelekre.

Allan, akit már idéztünk, megjegyzi: „Most lehetőségünk van rá, hogy teljes mértékben részt vegyünk a prédikálómunkában. Élvezzük a közterületi és az üzleti tanúskodást, és persze prédikálunk a szomszédainknak is, akik közül ketten már el is jöttek a királyságterembe.”

Ha te is egy tapasztalt, hűséges testvér vagy, aki most új megbízatást kapott Isten népében, van egy további mód, ahogyan támogathatod Jehova munkáját. Oszd meg az értékes tapasztalatodat a gyülekezetben lévő fiatalabb testvérekkel. Russell ezt mondja: „Jehova csodás, tehetséges fiatalokat képez és használ fel. A testvérek sokat merítenek a dinamikus tanítási stílusukból és a pásztori munkájukból.” (Lásd a „Hozd ki a legtöbbet a fiatalabb testvérekből!” című részt.)

Ha nemrég szolgálati ágat kellett váltanod, maradj derűlátó. A teljes szívvel végzett munkáddal már eddig is rengeteg ember életére voltál hatással, és ez továbbra is igaz lehet rád. Korábban is sokan szerettek, és ez kétségtelenül így lesz a jövőben is.

És ami még fontosabb, Jehova is a szívébe zárt téged. Ő nem felejtkezik el „a [munkádról] és a szeretetről, amelyet a neve iránt [tanúsítottál] azzal, hogy a szenteknek [szolgáltál], és továbbra is [szolgálsz]” (Héb 6:10). Jehova arról biztosítja minden szolgáját, hogy nem csupán a múltbeli erőfeszítéseikre figyel. Igen, sokkal értékesebb vagy Jehovának annál, semmint hogy elfelejtkezzen arról, mennyit fáradoztál korábban, és mit teszel érte még most is!

Mi a helyzet, ha téged közvetlenül nem érintettek a cikkben említett változások? Nos, ettől még rád is hatással lehetnek. Lássuk, hogyan!

Ha együtt szolgálsz egy hűséges, idősebb testvérrel, aki átadta a feladatait, sokat meríthetsz az érett gondolkodásából és a tapasztalatából. Kérd ki a véleményét. Hallgasd meg a javaslatait. És figyeld meg, hogyan kamatoztatja a tudását, miközben hűségesen szolgál a jelenlegi megbízatásában.

Akár idősebb testvérként megváltozott módon szolgálsz, akár olyan valaki vagy, aki hasznot merítesz az idősek tapasztalatából, tartsd elmédben, hogy Jehova nagyra értékeli mindazokat, akik hűségesen szolgálták őt eddig, és továbbra is ezt teszik.