Halál utáni élet — Mit mond a Biblia?
„Por vagy te s ismét porrá leszesz” (1MÓZES 3:19).
1., 2. a) Milyen különböző elképzelések vannak a túlvilágról? b) Mit kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy meghatározzuk, mit tanít a Biblia a lélekről?
„AZ ÖRÖK szenvedés elmélete nem fér össze az Istennek a teremtményei iránti szeretetébe vetett hittel . . . Hinni abban, hogy néhány év alatt elkövetett hibákért a lélek örök büntetést szenved, anélkül hogy esélyt kapna a javításra, annyi, mint szembeszegülni az értelem minden előírásával” — jegyezte meg egy hindu filozófus, Nikhilananda.
2 Nikhilanandához hasonlóan manapság sok embert nyugtalanít az örök kínszenvedés tanítása. Ugyanezen az alapon sok embernek nehezére esik megérteni az olyan elképzeléseket, mint amilyen a nirvána elérése vagy a természettel való egyesülés. Még azoknak is különféle elképzeléseik vannak arról, hogy mi a lélek, és mi történik vele, amikor meghalunk, akik azt állítják, hitnézeteik a Biblián alapulnak. De mit tanít valójában a Biblia a lélekről? Hogy megtudjuk, meg kell vizsgálnunk azoknak a héber és görög szavaknak a jelentését, amelyeket a Bibliában „léleknek” fordítanak.
A lélek a Biblia meghatározása szerint
3. a) Melyik szót fordítják „léleknek” a Héber Iratokban, és mi ennek a szónak az alapjelentése? b) Hogyan erősíti meg az 1Mózes 2:7 azt, hogy a „lélek” szó az egész személyre utalhat?
3 A „léleknek” fordított héber szó a neʹphes, amely 754 alkalommal fordul elő a Héber Iratokban. Mit jelent a neʹphes? Egy bibliai lexikon szerint ez a szó „általában az egész élőlényre, az egész egyénre utal” (The Dictionary of Bible and Religion). Ezt támasztja alá az is, ahogyan a Biblia leírja az 1Mózes 2:7-ben, hogy mi a lélek: „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.” Figyeld meg, hogy az első ember „lőn” élő lélekké. Azaz Ádámnak nem volt lelke, hanem ő maga volt a lélek — éppen úgy, aki orvos lett, az maga az orvos. Ezek szerint a „lélek” szó itt az egész személyt írja le.
4. Melyik szót fordítják „léleknek” a Keresztény Görög Iratokban, és mi ennek a szónak az alapjelentése?
4 A „léleknek” (pszü·kheʹ) fordított szó több mint százszor fordul elő a Keresztény Görög Iratokban. A neʹpheshez hasonlóan ez a szó is gyakran az egész személyre utal. Figyeld meg például az alábbi megállapításokat: „az én lelkem háborog” (János 12:27). „Támada pedig minden lélekben félelem” (Cselekedetek 2:43). „Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak” (Róma 13:1). „Beszéljetek vigasztalóan a lehangolt lelkekhez” (1Thessalonika 5:14, NW). „Kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által” (1Péter 3:20). A neʹpheshez hasonlóan a pszü·kheʹ is egyértelműen a teljes személyre utal. Egy tudós, Nigel Turner szerint ez a szó „arra utal, ami jellegzetesen emberi, a személyiségre, az anyagi testre, amelybe bele lett lehelve Isten rûaḥja [szelleme] . . . A hangsúly az egész személyre van helyezve.”
5. Vajon az állatok lelkek? Magyarázd meg!
5 A Bibliában érdekes módon a „lélek” szó nemcsak emberekre, hanem állatokra is vonatkozik. Amikor például a tengeri élőlények megteremtéséről beszél, az 1Mózes 1:20 (Komáromi fordítás) szerint Isten ezt parancsolta: „Hozzanak a’ vizek élö lelkü úszó állatokat.” A következő teremtési napon pedig így szólt Isten: „Hozzon a’ föld élö lelket az ö neme szerint; barmot, és tsúszó-mászó állatot, és földi vadat az ö neme szerint” (1Mózes 1:24, Kom; vesd össze: 4Mózes 31:28).
6. Mit mondhatunk arról, ahogyan a Biblia használja a „lélek” szót?
6 A Biblia szóhasználatában a „lélek” tehát egy személyre vagy egy állatra, illetve egy személy vagy állat által élvezett életre utal. (Lásd a fenti bekeretezett részt.) A Biblia meghatározása a lélekről egyszerű, következetes, és mentes az emberek bonyolult filozófiáitól és babonáitól. Mivel ez így van, felmerül bennünk a kérdés, melyre sürgősen választ kell kapnunk: A Biblia szerint mi történik a lélekkel a halálkor?
A halottak öntudatlanok
7., 8. a) Mit tárnak fel az Írások a halottak állapotáról? b) Mondj példákat a Bibliából, amelyek rámutatnak, hogy a lélek meghalhat!
7 A halottak állapotát világossá teszi a Prédikátor 9:7, 12, ahol ezt olvassuk: „a halottak semmit nem tudnak . . . semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincsen a koporsóban” (Károli, 1899). A halál ezek szerint a nemlét állapota. A zsoltáríró azt mondta, hogy amikor valaki meghal, „visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei” (Zsoltárok 146:4). A halottak tehát öntudatlanok, tétlenek.
8 Amikor Isten kimondta az ítéletet Ádám felett, így szólt: „por vagy te s ismét porrá leszesz” (1Mózes 3:19). Mielőtt Isten megformálta őt a föld porából, és életet adott neki, Ádám nem létezett. Amikor meghalt, újból ilyen állapotba került. Büntetése a halál volt — nem pedig az, hogy egy másik birodalomba kerül. Mi történt akkor a lelkével? Mivel a „lélek” szó a Bibliában sokszor egyszerűen egy személyre utal, amikor azt mondjuk, hogy Ádám meghalt, valójában azt mondjuk, hogy az Ádám nevű lélek halt meg. Ez talán furcsán hangzik egy olyan személynek, aki a lélek halhatatlanságában hisz. A Biblia viszont kijelenti: „a mely lélek vétkezik, annak kell meghalni!” (Ezékiel 18:4). A 3Mózes 21:1 (NW) beszél „egy elhunyt lélekről” (’holttestről’, Katolikus fordítás). A nazireusoknak pedig azt mondták a 4Mózes 6:6 szerint, hogy ne közelítsenek „megholtnak testéhez” („meg-hólt lélekhez”, Kom).
9. Mit ért a Biblia azalatt, amikor azt mondja, hogy Rákhel lelke „kiméne”?
9 Mi a helyzet azonban Rákhelnek az 1Mózes 35:18-ban említett tragikus halálával, amely második fia születése közben történt? Itt ezt olvashatjuk: „És mikor lelke kiméne, mert meghala, nevezé nevét Benóninak, az atyja pedig nevezé őt Benjáminnak.” Ez a rész vajon azt sejteti, hogy Rákhelnek volt valamilyen belső lénye, amely eltávozott belőle, amikor meghalt? Egyáltalán nem. Emlékezz vissza, a „lélek” szó utalhat a személy által élvezett életre is. Ebben az esetben tehát Rákhel „lelke” csupán az ’életét’ jelentette. Ez az oka annak, hogy más Bibliák a „lelke kiméne” kifejezést úgy adják vissza, hogy „élete megszűnőben volt” (K. f.), ’meghalt’ (Kámory fordítás) és „az élete eltávozott tőle” (Bible in Basic English). Nincs utalás arra, hogy Rákhel valamilyen titokzatos része túlélte volna a halálát.
10. Milyen értelemben ’tért meg a lélek’ az özvegy feltámasztott fiába?
10 Hasonló a helyzet egy özvegy fiának feltámasztásával, amely az 1Királyok 17. fejezetében lett feljegyezve. A 22. versben azt olvassuk, hogy amikor Illés imádkozott a fiatal fiú felett, „meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede”. A „lélek” szó megint csak ’életet’ jelent. Egy angol bibliafordításban ezért ezt olvassuk: „A gyermek élete visszatért belé, s ő feléledt” (New American Standard Bible). Ám nem valamilyen homályos alakzat tért vissza a fiúba, hanem az élet. Ez összhangban van azzal, amit Illés mondott a fiú édesanyjának: „Lássad, él a te fiad [az egész személy]!” (1Királyok 17:23).
Mi a helyzet a szellemmel?
11. Miért nem utalhat a „szellem” szó a személy test nélküli részére, amely túléli a halált?
11 A Biblia azt mondja, hogy amikor valaki meghal, „elszáll szelleme, visszatér földjéhez” (Zsoltárok 146:4, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása). Ez vajon azt jelenti, hogy egy test nélküli szellem betű szerint eltávozik, és tovább él a személy halála után? Ez nem lehetséges, hiszen a zsoltáríró ezt mondja ezután: „azon a napon elvesznek szándékai” („gondolkodása teljesen véget ér”, New English Bible). Mi ezek szerint a szellem, és hogyan ’száll el’ a személyből, amikor meghal?
12. Mit foglalnak magukban a Bibliában „szellemnek” fordított héber és görög szavak?
12 A „szellemnek” (héberül ruʹahh, görögül pneuʹma) fordított szavaknak a Bibliában alapvetően ’lehelet’ a jelentésük. Kámory Sámuel fordítása ezért az „elszáll szelleme” helyett a „kiadván lehelletét” kifejezést használja (Zsoltárok 146:4). A „szellem” szó azonban sokkal többet foglal magában a lélegzés cselekedeténél. Amikor például az emberi és állati élőlényeknek a világméretű Vízözönben való elpusztítását írja le, az 1Mózes 7:22 (NW) ezt mondja: „Mindaz, amiben az élet erejének [vagyis szellemének, héberül ruʹahh] lehelete működött az orrnyílásokban, vagyis mindaz, ami a szilárd talajon volt, meghalt.” A „szellem” tehát utalhat a minden élő teremtményben, mind emberekben, mind pedig állatokban tevékenykedő életerőre, amelyet a lélegzés tart fenn.
13. Hogyan tér vissza a szellem Istenhez, amikor meghal valaki?
13 Mit jelent akkor, amit a Prédikátor 12:9 állít, hogy amikor egy személy meghal, „a lélek [szellem, IMIT] pedig megtérne Istenhez, a ki adta”? Azt jelenti ez, hogy a szellem betű szerint az űrön keresztül Isten jelenlétébe utazik? Szó sincs ilyesmiről. Mivel a szellem az életerőt jelenti, tehát ’megtér Istenhez’ abban az értelemben, hogy annak a személynek bármilyen kilátása a jövőbeni életre teljesen Istennél van. Csakis Isten tudja helyreállítani a szellemet, vagyis életerőt, s ezzel előidézni, hogy egy személy visszatérjen az életbe (Zsoltárok 104:30). De szándékában áll vajon Istennek, hogy így tegyen?
„Feltámad”
14. Mit mondott és tett Jézus, hogy megnyugtassa és megvigasztalja Lázár testvéreit, miután elvesztették Lázárt?
14 A Jeruzsálemtől három kilométerrel keletre fekvő kisvárosban, Bethániában Mária és Mártha testvérüknek, Lázárnak a korai halála miatt gyászoltak. Jézus velük együtt bánkódott, hiszen szerette Lázárt és a testvéreit. Hogyan tudta Jézus megvigasztalni Lázár testvéreit? Nem agyafúrt történettel, hanem úgy, hogy megmondta nekik az igazságot. Jézus egyszerűen ezt mondta: „Feltámad a te testvéred.” Jézus ekkor a sírhoz ment, és feltámasztotta Lázárt — visszaadta egy olyan ember életét, aki négy napig halott volt! (János 11:18–23, 38–44).
15. Hogyan reagált Mártha arra, amit Jézus mondott és tett?
15 Mártha vajon meglepődött Jézus kijelentésén, hogy Lázár „feltámad”? Nyilván nem, mivel így felelt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.” Mártha már hitt a feltámadás ígéretében. Jézus akkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él” (János 11:23–25). Lázár életének csodálatos helyreállítása azt a célt szolgálta, hogy megerősítse Mártha hitét, és másokba is hitet csepegtessen (János 11:45). Mi értendő azonban pontosan a „feltámadás” kifejezésen?
16. Mit jelent a „feltámadás” szó?
16 A „feltámadás” szót a görög a·naʹszta·szisz szóból fordítják, amelynek betű szerinti jelentése ’újrafelállás’. Azok a héber fordítók, akik görögről fordítottak, az a·naʹszta·szisz szót olyan kifejezésekkel adták vissza, amelyek azt jelentik: ’a holtak megelevenedése’ (héberül: tehhi·jathʹ ham·me·thimʹ).a A feltámadás magában foglalja tehát az egyén feltámasztását a halál élettelen állapotából — helyreállítva ezzel az egyén életét.
17. a) Miért nem fog semmilyen gondot sem okozni Jehova Istennek és Jézus Krisztusnak az, hogy feltámasszanak egyéneket? b) Milyen ígéretet tett Jézus azokra vonatkozóan, akik az emléksírokban vannak?
17 Mivel Jehova Isten végtelenül bölcs, és emlékezete tökéletes, könnyen fel tud támasztani egy személyt. Neki nem jelent gondot, hogy visszaemlékezzen a halottak elmúlt életére — egyéni jellemvonásaikra és élettörténetükre, valamint egyéniségük minden részletére (Jób 12:13; vesd össze: Ésaiás 40:26). Sőt mi több, mint Lázár tapasztalata jelzi, Jézus Krisztus egyaránt kész és képes is arra, hogy feltámassza a halottakat. (Vesd össze: Lukács 7:11–17; 8:40–56.) Jézus Krisztus ezt mondta: „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, meghallják az ő [Jézus] szavát, és előjönnek” (János 5:28, 29, NW). Igen, Jézus Krisztus azt ígérte, hogy mindazok, akik Jehova emlékezetében vannak, fel fognak támadni. A Biblia szerint egyértelmű, hogy a lélek meghal, és a halál ellenszere a feltámadás. Azonban több milliárd ember élt és halt meg. Kik vannak közülük Isten emlékezetében, várva a feltámadást?
18. Ki fog feltámadni?
18 Akik Jehova szolgáiként igazságos életutat folytattak, fel fognak támadni. Több millió más ember halt meg azonban, akik nem mutatták ki, hogy alkalmazkodnának-e Isten igazságos irányadó mértékeihez. Vagy nem tudtak Jehova követelményeiről, vagy nem volt elegendő idejük, hogy megtegyék a szükséges változtatásokat. Ők is Isten emlékezetében vannak, ezért fel fognak támadni, mivel a Biblia ezt ígéri: „lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak” (Cselekedetek 24:15).
19. a) Milyen látomást kapott János apostol a feltámadásról? b) Mik „vettetének a tűznek tavába”, és mit jelent ez a kifejezés?
19 János apostolnak megindító látomása volt arról, hogy a feltámasztottak Isten trónja előtt állnak. Így írta le ezt: „a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol [Hádesz, Vida fordítás] is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. A pokol [Hádesz, Vi] pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava” (Jelenések 20:12–14). Gondold csak meg, mit jelent ez! Mindazok a halottak, akik Isten emlékezetében vannak, kiszabadulnak a Hadészból, illetve Seolból, az emberiség közös sírjából (Zsoltárok 16:10; Cselekedetek 2:31). Akkor a „halál és a pokol [Hádesz, Vi]” az úgynevezett „tűznek tavába” lesz vetve, amely a teljes pusztulást szemlélteti. Az emberiség közös sírja nem fog tovább létezni.
Egy egyedülálló kilátás!
20. Milyen környezetben fognak feltámadni azok a milliók, akik most halottak?
20 Amikor emberek milliói élednek fel a feltámadásban, nem egy kietlen földön fognak életre kelni (Ésaiás 45:18). Csodálatosan rendbe hozott környezetben élednek majd fel, és azt látják majd, hogy lakóhelyet, ruhákat meg bőséges élelmet készítettek elő nekik (Zsoltárok 67:7; 72:16; Ésaiás 65:21, 22). Ki fogja elvégezni ezeket az előkészületeket? Nyilvánvaló, hogy élniük kell majd embereknek az új világban, mielőtt megkezdődik a földi feltámadás. De kik lesznek ezek?
21., 22. Milyen egyedülálló kilátás áll azok előtt, akik „az utolsó napokban” élnek?
21 A Biblia próféciáinak beteljesedése arra mutat, hogy a dolgok e rendszerének ’az utolsó napjaiban’ élünk (2Timótheus 3:1).b Jehova Isten nagyon rövid időn belül bele fog avatkozni az emberi ügyekbe, és eltörli a földről a gonoszságot (Zsoltárok 37:10, 11; Példabeszédek 2:21, 22). Mi fog történni akkor mindazokkal, akik hűségesen szolgálják Istent?
22 Jehova nem pusztítja el az igazságosakat a gonoszokkal együtt (Zsoltárok 145:20). Sohasem tett ilyet, és nem tesz ilyet akkor sem, amikor eltöröl a földről minden rosszat. (Vesd össze: 1Mózes 18:22, 23, 26.) A Biblia utolsó könyve valójában beszél „egy nagy sokaságról, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből”, amely kijön „a nagy nyomorúságból” (Jelenések 7:9–14). Igen, egy nagy sokaság túl fogja élni a nagy nyomorúságot, amely véget vet a jelenlegi gonosz világnak, és be fog lépni Isten új világába. Az engedelmes emberiség ott teljes mértékben hasznára fordíthatja Istennek azt a csodálatos gondoskodását, hogy megszabadítja az emberiséget a bűntől és a haláltól (Jelenések 22:1, 2). A „nagy sokaságnak” ennélfogva sohasem kell halált tapasztalnia. Micsoda egyedülálló kilátás!
Élet halál nélkül
23., 24. Mit kell tenned, ha szeretnéd élvezni a halál nélküli életet a Paradicsomban a földön?
23 Vajon bízhatunk ebben a lélegzetelállító reménységben? Feltétlenül! Maga Jézus Krisztus utalt rá, hogy lesz idő, amikor az emberek anélkül élnek, hogy valaha is meghalnának. Közvetlenül barátjának, Lázárnak a feltámasztása előtt Jézus ezt mondta Márthának: „a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal” (János 11:26).
24 Szeretnél örökké élni Paradicsomban a földön? Vágyódsz arra, hogy viszontlásd szeretett hozzátartozóidat? „A világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” — mondja János apostol (1János 2:17). Most van itt az ideje annak, hogy megtudd, mi Isten akarata, és hogy elhatározd, összhangban élsz vele. Így több millió olyan emberrel együtt, aki már cselekszi Isten akaratát, te is élhetsz örökké a Paradicsomban a földön.
[Lábjegyzetek]
a Bár a „feltámadás” szó nem fordul elő a Héber Iratokban, a Jób 14:13, a Dániel 12:13 és a Hóseás 13:14 egyértelműen feltárja a feltámadás reményét.
b Lásd az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv 98—107. oldalát; megjelent a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában.
Emlékszel rá?
◻ Mi az alapjelentése eredeti nyelven azoknak a szavaknak, melyeket „léleknek” fordítanak?
◻ Mi történik a lélekkel a halálkor?
◻ Mi a halál ellenszere a Biblia szerint?
◻ Milyen egyedülálló kilátás vár ma a hűségesekre?
[Kiemelt rész a 15. oldalon]
A „lélek” mint egy teremtmény élete
A „lélek” szó alkalmanként a személy vagy az állat által élvezett életre utal. Ez nem másítja meg a Biblia meghatározását a lélekről, amely maga a személy vagy az állat. Szemléltetésül: Azt mondjuk, hogy valaki él, vagyis élő személy. Úgy beszélhetünk róla, hogy neki élete van. Ugyanígy az élő személy maga a lélek. Amíg azonban él, azt mondhatjuk, hogy „lelke” van.
Isten például ezt mondta Mózesnek: „meg-hóltak mind azok az emberek, a’ kik keresik vala a’ te lelkedet.” Világos, hogy Mózes ellenségei az életét akarták elvenni (2Mózes 4:19, Kom; vesd össze: Józsué 9:24; Példabeszédek 12:10, Kom). Jézus hasonló értelemben használta ezt a szót, amikor ezt mondta: „az embernek Fia . . . azért jött . . . hogy lelkét sokakért odaadja váltságul” (Máté 20:28, Csia fordítás; vesd össze: 10:28). A „lélek” minden egyes esetben ’egy teremtmény életét’ jelenti.
[Képek a 15. oldalon]
Mindannyian lelkek
[Forrásjelzés]
Kolibri: U.S. Fish and Wildlife Service, Washington, D.C./Dean Biggins
[Kép a 17. oldalon]
Jézus bemutatta, hogy a halál ellenszere a feltámadás
[Kép a 18. oldalon]
„A ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal” (János 11:26)