A Biblia 12. könyve – 2Királyok

Író: Jeremiás

Írás helye: Jeruzsálem és Egyiptom

Írás befejezése: i. e. 580

Megírt időtartam: i. e. kb. 920–580

 1. Milyen történeteket beszél el a Királyok második könyve, és minek az igazolására?

A KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVE tovább vázolja Izrael és Júda királyságának féktelen pályafutását. Elizeus magára öltötte Illés köntösét és Illés szellemének kétszeresével lett megáldva. Illés 8 csodája után Elizeus 16 csodát hajt végre. Továbbra is hirdeti a végzetes ítéletet a hitehagyó Izrael ellen, de csak Jéhu tanúsít buzgó fellángolást Jehova iránt egy rövid ideig. Izraelnek egyre több királya reked meg a gonoszságban, míg végül az északi királyságot Asszíria i. e. 740-ben szétmorzsolja. Júda déli királyságában néhány kiemelkedő király, nevezetesen Jósafát, Jósiás, Ezékiás és Joás egy időre féken tartja a hitehagyás áradatát, de Nebukadnezár végül Júda felett is végrehajtja Jehova ítéletét: elpusztítja Jeruzsálemet, annak templomát és Júda földjét i. e. 607-ben. Így teljesültek Jehova jövendölései, szava igazolódott!

 2. Mit mondhatunk a Királyok második könyvének írójáról és kanonikus voltáról? Milyen időtartamot ölel fel a könyv?

² Mivel a Királyok második könyve eredetileg egy könyvet, illetve egy tekercset alkotott a Királyok első könyvével, így az, amit eddig elmondtunk Jeremiás szerzőségére vonatkozólag, érvényes erre a könyvre is, és ugyanazok bizonyítják a könyv kanonikus voltát és hitelességét. Jeremiás a könyvet i. e. körülbelül 580-ban fejezte be. A könyv tehát az Aházia i. e. 920-ban Izrael feletti uralkodásával kezdődő és Joákin számkivetésének 37. évében, i. e. 580-ban végződő időszakot öleli fel (1:1; 25:27).

 3. Milyen figyelemreméltó régészeti leletek támogatják a Királyok második könyvének hitelességét?

³ A Királyok második könyvének beszámolóját hitelesítő régészeti leletek további bizonyítékul szolgálnak a könyv valódisága mellett. Például ott van a híres Moábi kő, amelynek felirata a Moáb és Izrael közötti harcnak a moabita király, Mésa általi változatát írja le (3:4, 5). Találtak egy fekete mészkőből készült obeliszket (emlékoszlopot) is az asszír III. Salmanassártól. Az obeliszk Londonban, a British Museumban van kiállítva, és név szerint említi Jéhut, Izrael királyát. Vannak feliratok Asszíria királyától, III. Tiglát-Pilésertől (Púl), melyek számos izraeli és júdai királyt neveznek meg, közöttük van Menáhem, Aház és Péka (15:19, 20; 16:5–8).a

 4. Hogyan bizonyul az ihletett Írások szerves részének a Királyok második könyve?

⁴ A könyv hitelességének legnyilvánvalóbb bizonyítékát a könyv határozott őszintesége mutatja, hisz minden szépítés nélkül leírja Jehovának a népre kimondott ítélete végrehajtását. Először Izrael királysága, azután Júda királysága omlik össze és ez bizonyítja számunkra Jehovának az 5Mózes 28:15–29:28-ban előre bejelentett ítélete prófétai erejét. A két királyság pusztulása idején „Jehova haragja fellángolt azért ezen ország ellen, és reábocsátotta az ebben a könyvben megírt minden átkot” (5Móz 29:27; 2Kir 17:18; 25:1, 9–11). A Királyok második könyvében említett más eseményekre az Írások más helyeken derítenek fényt. A Lukács 4:24–27-ben, miután Jézus hivatkozik Illésre és a sareptai özvegyasszonyra, beszél Elizeusról és Naámánról, mintegy magyarázatként arra, miért nem fogadták el prófétaként őt magát sem a saját otthonában. Láthatjuk tehát, hogy mind a Királyok első, mind a Királyok második könyve összhangban van a Szent Iratok többi részével és így az egész Szentírásnak valóban szerves részét alkotja.

A KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVÉNEK TARTALMA

 5. Milyen ítéletet és feddést közöl Illés Aháziával és miért?

⁵ Aházia, Izrael királya (1:1–18). Aháb fia, Aházia megbetegszik, amikor átbukik házának korlátján. Ekron istenéhez, Baál-Zebubhoz küldi embereit, hogy megtudakolja, fel fog-e gyógyulni. Jehova prófétája, Illés feltartóztatja a követeket és visszaküldi őket a királyhoz, megdorgálva őt, amiért nem az igaz Istent kérdezte meg, és közölve vele, hogy amiért nem Izrael Istenéhez fordult, biztosan meg fog halni. Amikor a király az egyik főemberét kiküldi 50 emberrel Illés elfogatására, Illés tüzet kér alá az égből, amely megemészti őket. Ugyanez megismétlődik a második főemberrel és 50 emberével. A harmadik főembert és 50 emberét is kiküldi a király, de ez alkalommal Illés megkíméli őket. Elmegy velük a királyhoz és újra bejelenti a halálos ítéletet Aháziának. A király meghal Illés szava szerint. Ekkor Jórám, Aházia testvére lesz a király Izrael felett, mert Aháziának nincs trónörökös fia.

 6. Milyen körülmények között búcsúzik el Illés Elizeustól, s hogyan bizonyosodik be hamarosan, hogy „Illés szelleme” megnyugodott Elizeuson?

⁶ Elizeus felváltja Illést (2:1–25). Elérkezik Illés elragadtatásának ideje. Elizeus Illéshez csatlakozik a Gilgálból Bételbe, azután Jerikóba és végül a Jordánon túlra való utazása során. Itt Illés a Jordán vizét hivatali köntösével megüti és kettéválasztja. Amikor Elizeus látja a tüzes szekeret és a tüzes lovakat őmaga és Illés közé ereszkedni, és látja Illést forgószélben felemelkedni, elnyeri Illés szellemének megígért kettőzött mértékét. Nemsokára megmutatkozik, hogy „Illés szelleme” valóban megnyugodott rajta (2:15). Illés leesett köntösét felvéve, ő is kettéválasztja a vizet. Azután Jerikóban egészségessé teszi a romlott vizet. Bétel felé haladva, kis suhanc fiúk kezdik gúnyolni: „Jöjj fel, kopasz! Jöjj fel, kopasz!” (2:23). Elizeus Jehovához fohászkodik, mire két medve jön ki az erdőből és 42-t megöl e fiatal bűnözők közül.

 7. Mire való tekintettel menti meg Jehova Jósafátot és Jórámot?

⁷ Jórám, Izrael királya (3:1–27). Ez a király is azt teszi, ami gonosz Jehova szemében és csatlakozik Jeroboám bűnéhez. Moáb királya egy ideig adót fizetett Izraelnek, de most fellázad, és Jórám Júda királyától, Jósafáttól, valamint Edom királyától kap segítséget, és együtt vonulnak Moáb ellen. A csatába menet seregeik egy víztelen helyre érkeznek és már úgy néz ki a helyzet, hogy elvesznek. A három király ekkor Elizeushoz megy, hogy kérdezze meg Jehovát, az ő Istenét. A hűséges Jósafátra való tekintettel Jehova megmenti őket, és győzelmet ad nekik Moáb felett.

 8. Milyen további csodákat tesz most Elizeus?

⁸ Elizeus további csodái (4:1–8:15). A próféták fiai egyikének özvegyétől a hitelezők el akarják hurcolni a két fiát rabszolgának. Az özvegy segítséget kér Elizeustól. Isten csodálatosan megszaporítja a házában levő kevés olajat, úgyhogy el is tud adni belőle annyit, amennyi az adóssága megfizetéséhez szükséges. A sunemita asszony elismeri Elizeust az igaz Isten prófétájának, és ő meg a férje szobát bocsátanak a rendelkezésére arra az időre, amíg Sunemben tartózkodik. Kedvességükért Jehova fiúval áldja meg az asszonyt. Néhány évvel később a gyermek megbetegszik és meghal. Az asszony nyomban felkeresi Elizeust. Elizeus visszatér vele otthonába és Jehova erejével életre kelti a gyermeket. A próféták fiaihoz Gilgálba visszatérve csodálatos módon eltávolítja a „fazékban levő halált”, mégpedig úgy, hogy a mérgezett tököt ártalmatlanná teszi. Azután száz embert 20 darab árpakenyérrel jóllakat és még „maradt is belőle” (4:40, 44).

 9. Milyen csodák történnek Naámánnal és a fejszével kapcsolatban?

⁹ Naámán, a szíriai hadsereg parancsnoka leprás. Egy fogoly izraelita lány elmondja Naámán feleségének, hogy van Szamáriában egy próféta, aki meg tudja gyógyítani az ő férjét. Naámán Elizeushoz hajtat, de Elizeus ahelyett, hogy személyesen fogadná Naámánt, egyszerűen üzenetet küld neki: menjen és mosakodjon meg hétszer a Jordán vizében. Naámán méltatlankodik emiatt a látszólagos tiszteletlenség miatt. Nem jobbak-e Damaszkusz folyói Izrael vizeinél? De végül rábeszélik, hogy engedelmeskedjék Elizeusnak, és meggyógyul. Elizeus nem akar jutalomképpen ajándékot elfogadni, de később szolgája, Géházi Naámán után fut és Elizeus nevében ajándékot kér. Amikor visszatér és megpróbálja Elizeust becsapni, Elizeus leprával sújtja őt. Még egy másik csodát is tesz Elizeus: a fejszét a víz felszínén tartja.

10. Hogyan mutatja meg Jehova magasabb rendű haderejét, és hogyan fordítja vissza Elizeus a szíriaiakat?

¹⁰ Amikor Elizeus figyelmezteti Izrael királyát a megöletésére irányuló szíriai összeesküvésre, Szíria királya hadsereget küld Dótánba, hogy elfogassa Elizeust. Amikor Elizeus szolgája látja a várost körülvevő szíriai seregeket, megrémül. Elizeus bátorítja: „Ne félj, mert többen vannak velünk, mint akik velük vannak.” Azután imádkozik Jehovához, hogy nyissa meg szolgája szemét annak a nagy seregnek a meglátására, amely vele van. És íme, az a hegyes vidék mind tele van lovakkal és tüzes harci szekerekkel Elizeus körül (6:16, 17). Amidőn a szíriaiak támadásba kezdenek, a próféta újra Jehovához imádkozik. A szíriaiakat Isten szellemi vaksággal veri meg, és Elizeus Izrael királyához vezeti őket. Megölésük helyett Elizeus megkéri a királyt, hogy vendégelje meg és küldje haza a sereget.

11. Hogyan teljesülnek Elizeusnak a szíriaiakra és Benhadádra vonatkozó jövendölései?

¹¹ Később a szíriai Benhadád megostromolja Szamáriát. Nagy éhség tör ki a városban. Izrael királya Elizeust okolja ezért, de a próféta bőséges élelmet jósol a következő napra. Éjszaka Jehova nagy hadsereg zaját hallatja a szíriaiakkal, akik erre elmenekülnek és egész élelmiszerkészletüket az izraelitáknak hagyják. Egy idő múlva Benhadád megbetegszik. Amikor értesül arról, hogy Elizeus Damaszkuszba jött, elküldi hozzá Hazáelt megtudakolni, meg fog-e gyógyulni. A király felépül majd, de meg fog halni – mondja Elizeus –, és Hazáel lesz a király helyette. Hazáel, hogy biztos legyen efelől, maga öli meg a királyt és elfoglalja királyságát.

12. Milyen királynak bizonyul Jósafát fia, Jórám?

¹² Jórám, Júda királya (8:16–29). Eközben Júdában Jósafát fia, Jórám veszi át az uralmat. Nem bizonyul jobbnak Izrael királyainál és gonoszul cselekszik Jehova szemében. Felesége Atália, Aháb leánya. Atália bátyja, akit szintén Jórámnak neveznek, uralkodik Izraelben. Júda királyának, Jórámnak halála után fia, Aházia lesz a király Jeruzsálemben.

13. Milyen villámhadjáratot indít Jéhu a felkenetése után?

¹³ Jéhu, Izrael királya (9:1–10:36). Elizeus a próféták fiai közül elküld egyet Jéhuhoz, hogy kenje királlyá Izrael fölé és bízza meg azzal, hogy irtsa ki Aháb egész háza népét. Jéhu nem vesztegeti az időt. Jórámhoz, Izrael királyához hajt, aki a harcban kapott sebeiből időközben Jezréelben felgyógyult. Az őrszem észreveszi a közeledő emberek hatalmas tömegét s végül jelenti a királynak: „A hajtási módja olyan, mint Nimsi unokájának, Jéhunak a hajtási módja, mert úgy hajt mint egy őrült” (9:20). Izrael királya, Jórám és az őt meglátogató Aházia, Júda királya hiába lovagol ki elébe szándéka felől érdeklődni. Jéhu így válaszol: „Milyen béke lehetne, amíg Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása egyre nagyobb lesz?” (9:22). Amikor Jórám megfordul, hogy elmeneküljön, Jéhu nyilat lő a szívébe. Holtteste Nábót mezejére esik. Így kellett megfizetnie az Aháb által kiontott ártatlan vért. Később Jéhu és emberei üldözőbe veszik Aháziát, levágják és Aházia meghal Megiddónál. Jéhu első villámhadjárata során egyszerre két király veszti életét.

14. Hogyan teljesült Illésnek Jézabelre vonatkozó jövendölése?

¹⁴ Most Jézabelen a sor! Amint Jéhu diadalmasan Jezréelbe hajt, Jézabel a legelbűvölőbben kifestve jelenik meg az ablakában. Mindez azonban nem hat Jéhura. „Vessétek le!” – kiáltja szolgáinak. Jézabel lezuhan, vére a falra és a rajta átgázoló lovakra freccsen. Amikor eltemetésére mennek, már csak koponyáját, lábait és kézfejeit találják meg. Illés jövendölésének teljesüléseképpen kutyák falták fel, és olyan lett Jézabel teste Jezréel földjén, mint a mezőn a ganéj (2Kir 9:33, 36, 37; 1Kir 21:23).

15. Milyen találkozásra kerül sor Jéhu részéről a szamáriai úton?

¹⁵ Ezután Jéhu parancsára kivégzik Aháb hetven fiát és fejüket Jéhu halomba rakja Jezréel kapujánál. Aháb fejbólintó Jánosait is levágják Jezréelben. Most Izrael fővárosán, Szamárián a sor! Útközben Jéhu találkozik Aházia 42 testvérével, akik éppen Jezréelbe mennek, mit sem tudva az eseményekről. Őket is elfogják és levágják. De van egy másfajta találkozás is. Jonadáb, Rékáb fia kijön Jéhu üdvözlésére. Jéhu kérdésére: „Szíved olyan őszinte hozzám, mint az én szívem a te szívedhez?” Jonadáb így válaszol: „Olyan.” Jéhu erre felveszi kocsijába, hogy Jonadáb a saját szemével lássa meg: ’Jehovával szemben nem tűr meg vetélytársat’ (2Kir 10:15, 16).

16. Mennyire alapos Jéhunak az Aháb háza és a Baál elleni ténykedése?

¹⁶ Szamáriába érkezve Jehova Illésnek adott szava szerint Jéhu mindent megsemmisít, ami Ahábé volt (1Kir 21:21, 22). De mi történik Baál utálatos vallásával? Jéhu bejelenti: „Aháb kevéssé imádta Baált; Jéhu sokkal jobban fogja imádni” (2Kir 10:18). Összehívja tehát az összes démonimádót Baál templomába, felveteti velük szertartási ruhájukat, és miután megbizonyosodott arról, hogy Jehova imádói közül egy sincs közöttük, parancsot ad embereinek, hogy vágják le őket, egyet se hagyva közülük elmenekülni. Baál házát lerombolják, helyén árnyékszéket építenek, amely megmarad egészen Jeremiás napjaiig. Így irtja ki Jéhu Izraelből Baált (10:28).

17. Miben vall kudarcot Jéhu, s Jehova hogyan kezdi Izrael megbüntetését?

¹⁷ Mindazonáltal még a buzgó Jéhu is kudarcot vall. Miben? Abban, hogy folytatta az aranyborjúk szolgálatát, amelyeket Jeroboám állított fel Bételben és Dánban. Nem ügyel „arra, hogy Izrael Istene, Jehova törvénye szerint járjon egész szívével” (10:31). De az Aháb háza elleni cselekedetéért Jehova megígéri, hogy négy nemzedéken keresztül az ő utódai fognak uralkodni Izrael felett. Az ő idejében kezdi Jehova Izrael királysága keleti részét eltörölni; a szíriai Hazáelt hozza ellenük. Jéhu 28 évi uralkodás után meghal és fia, Joáház lép a trónra.

18. Hogyan hiúsul meg Júdában Atália összeesküvése, és miről nevezetes Joás uralkodása?

¹⁸ Joás, Júda királya (11:1–12:21). Az anyakirálynő, Atália testileg és szellemileg Jézabel leánya. Értesülve fiának, Aháziának haláláról, elrendeli az egész királyi család kivégzését és trónra lép. Csak Joás, Aházia csecsemő fia kerüli el a halált, mivel elrejtik. Atália uralkodásának hetedik évében Jójada pap Joást királlyá keneti és Atáliát halálra adja. Jójada Jehova imádatára buzdítja a népet, kioktatja az ifjú királyt Isten előtti kötelezettségeire s intézkedéseket tesz Jehova házának a kijavítására. Ajándékaival Joás elhárítja Hazáel szíriai király támadását. Joást negyvenévi jeruzsálemi uralkodás után szolgái orvul meggyilkolják és fia, Amásia kezd helyette királyként uralkodni.

19. a) Milyen hamis imádat folytatódik Joáház és Joás, Izrael királyainak uralkodása alatt? b) Hogyan ér véget Elizeus prófétai pályafutása?

¹⁹ Joáház és Joás, Izrael királyai (13:1–25). Jéhu fia, Joáház folytatja a bálványimádást. Izrael Szíria hatalma alá kerül, bár Joáházt nem fosztják meg trónjától. Jehova idővel megszabadítja az izraelitákat, de ők kitartanak a Jeroboám-féle borjúimádatban. Joáház halála után fia, Joás foglalja el Izraelben a királyi trónt, miközben Júdában a másik Joás uralkodik. Izrael királya, Joás utánozza apja bálványimádását. Halálakor fia, Jeroboám lesz a király. Joás uralkodása alatt történik, hogy Elizeus megbetegszik és meghal. Utoljára arról jövendöl, hogy Joás háromszor leveri majd Szíriát. Ez pontosan beteljesült. Az Elizeusnak tulajdonított utolsó csoda halála után következik be, amikor is egy halott embert ugyanarra a temetkezési helyre tesznek, s ott hamarosan életre kel, mert hozzáér Elizeus csontjaihoz.

20. Mondd el Amásia uralkodását Júdában!

²⁰ Amásia, Júda királya (14:1–22). Amásia azt cselekszi, ami helyes Jehova szemében, de nem pusztítja el az imádatra használt magaslatokat. A csatában vereséget szenved Joástól, Izrael királyától. Huszonkilenc évi uralkodás után egy összeesküvés folytán meggyilkolják. Fiát, Azáriást teszik meg királlyá.

21. Mi történik Izraelben II. Jeroboám uralkodása alatt?

²¹ II. Jeroboám, Izrael királya (14:23–29). Amikor II. Jeroboám király lesz Izraelben, ő is folytatja az elődje által gyakorolt hamis imádatot. Negyvenegy évig uralkodik Szamáriában, és sikeresen visszafoglalja az Izraeltől elhódított területeket. Fia, Zakariás követi a trónon.

22. Mit mond el itt a könyv Azáriásnak, Júda királyának uralkodásáról?

²² Azáriás (Uzziás), Júda királya (15:1–7). Azáriás 52 évig uralkodik. Becsületesen jár Jehova előtt, de nem pusztítja el a magaslatokat. Később Jehova leprával sújtja és fia, Jótám veszi át a királyi ügyek intézését, Azáriás halála után pedig ő lesz a király.

23. Milyen bajok sújtják Izraelt, mialatt az asszír veszély közeledik?

²³ Zakariás, Sallum, Menáhem, Pekája és Péka, Izrael királyai (15:8–31). Jehova ígéretének megfelelően Izrael trónja Jéhu házánál marad négy nemzedéken keresztül, egészen Zakariásig (10:30). Zakariás király lesz Szamáriában, de hat hónappal később egy orgyilkos megöli őt. A trónbitorló Sallum csak egy hónapig tudja uralmát fenntartani. Hamis imádat, orgyilkosság és cselszövés sújtja Izrael ezután következő királyait, Menáhemet, Pekáját és Pékát. Péka uralkodása alatt már közeledik Asszíria az öldöklésre. Hóseás orvul meggyilkolja Pékát, és ő lesz Izrael utolsó királya.

24. Hogyan vétkezik Jótám után a júdai Aház az imádat tekintetében?

²⁴ Jótám és Aház, Júda királyai (15:32–16:20). Jótám a tiszta imádatot gyakorolja, de a magaslatokat is megtűri. Fia, Aház utánozza a szomszédos Izrael királyait és gonoszul cselekszik Jehova szemében. Amikor Izrael és Szíria királya megtámadja, Asszíria királyához fordul segítségért. Az asszírok segítségére sietnek, beveszik Damaszkuszt, és Aház odamegy, hogy találkozzék Asszíria királyával. Meglátva az ottani imádati oltárt, hasonló oltárt állíttat fel Jeruzsálemben és azon kezd áldozatot bemutatni, nem pedig a Jehova templomában levő rézoltáron. Őt fia, Ezékiás követi Júda trónján.

25. Hogyan kerül Izrael fogságba, és miért?

²⁵ Hóseás, Izrael utolsó királya (17:1–41). Izrael Asszíria hatalmába kerül. Hóseás fellázad és Egyiptomtól kér segítséget, de uralkodásának kilencedik évében Asszíria legyőzi és fogságba hurcolja Izraelt. Így ér véget Izrael tíztörzs-királysága. Miért? „Mert Izrael fiai vétkeztek Jehova, az ő Istenük ellen . . . És ocsmány bálványokat imádtak, amelyekre nézve Jehova azt mondta nekik: ’Ne tegyétek ezt!’ Ezért Jehova nagyon feldühödött Izrael ellen, úgyhogy eltávolította őket a szeme elől” (17:7, 12, 18). Az asszírok más népeket hoznak keletről az ország benépesítésére, és bár ezek ’félik Jehovát’, továbbra is a saját isteneiket imádják (17:33).

26., 27. a) Hogyan cselekszik helyesen Ezékiás, Júda királya Jehova szemében? b) Hogyan hallgatja meg Jehova az imáját, és fordítja vissza az asszírokat? c) Ésaiás milyen jövendölése teljesül ezután?

²⁶ Ezékiás, Júda királya (18:1–20:21). Ezékiás azt cselekszi, ami helyes Jehova szemében, mindent úgy, ahogy ősatyja, Dávid cselekedett. Kiirtja a hamis imádatot. Ledönti a magaslatokat, s még a rézkígyót is megsemmisíti, amelyet Mózes készített, mivel a nép azt imádja. Szanherib, Asszíria királya betör Júdába és sok megerősített várost elfoglal. Ezékiás megpróbálja nagy adóval megvásárolni, de Szanherib Jeruzsálem falai alá küldi hírnökét, Rabsakét, aki a város megadását követeli, s az egész nép füle hallatára gúnyolja Jehovát. Ésaiás próféta bátorítja a hűséges Ezékiást a Szanherib ellen hozott végzetes ítéletüzenettel. „Ezt mondja Jehova: ’Ne félj!’” (19:6). Amikor Szanherib tovább fenyegetődzik, Ezékiás Jehovához könyörög: „És most, ó, Jehova, a mi Istenünk, ments meg, kérünk, az ő kezéből, hogy a föld összes királysága megtudja, hogy te, ó, Jehova, Isten vagy, te egyedül” (19:19).

²⁷ Meghallgatja-e Jehova ezt az önzetlen imát? Először Ésaiáson keresztül üzenetet küld, hogy „a seregek Jehovájának buzgósága” visszafordítja az ellenséget (19:31). Azután még ugyanazon az éjjelen elküldi angyalát, aki az asszír táborban 185 000 embert levág. Reggelre „közülük mindenki hullaként hevert” (19:35). Szanherib vereséggel tér vissza és Ninivében marad. Istene, Nisrók megint csak cserbenhagyja, mert mialatt leborult előtte imádni őt, fiai meggyilkolják, Ésaiás jövendölésének teljesüléseképpen (19:7, 37).

28. Miről híres Ezékiás, de miben vétkezik?

²⁸ Ezékiás halálosan megbetegszik, de Jehova újra meghallgatja imáját és életét 15 évvel meghosszabbítja. Babilon királya követeket küld ajándékokkal. Ezékiás jóhiszeműen megmutatja nekik kincstárát. Ésaiás ekkor megjövendöli, hogy eljön az idő, amikor házából mindent elvisznek majd Babilonba. Ezékiás meghal. Uralkodói nagyságán kívül az az alagút teszi őt nevezetessé, amit Jeruzsálem vízellátása céljából épített.

29. Milyen bálványimádást valósít meg Manassé, milyen csapást jövendöl meg Jehova, s milyen további bűnt követ el Manassé?

²⁹ Manassé, Amon és Jósiás, Júda királyai (21:1–23:30). Ezékiást a fia, Manassé követi a trónon, aki 55 évig uralkodik. Azonban igen gonoszul cselekszik Jehova szemében. Visszaállítja a hamis imádat magaslatait, oltárokat emel Baálnak, szent oszlopot állít fel, miként Aháb, és Jehova házát a bálványimádás helyévé teszi. Jehova megjövendöli, hogy szerencsétlenséget hoz Jeruzsálemre, miként egykor Szamáriára és „kitörlöm Jeruzsálemet, miként kitörlik a tálat s kitörölve leborítják”. Manassé ártatlan vért is ont, „igen sokat” (21:13, 16). Helyébe fia, Amon lép, aki szintén gonoszul cselekszik két évig. Ekkor orgyilkosok ölik meg.

30. Miért és hogyan fordul Jósiás Jehovához teljes szívével?

³⁰ Az emberek most Amon fiát, Jósiást teszik meg királyukká. Harmincegy éves uralkodása alatt elfordítja Júdáról a bajt azáltal, hogy „mindenben Dávidnak, az ő ősatyjának útján jár” (22:2). Hozzákezd Jehova házának a kijavításához, és ennek során a főpap rátalál a törvénykönyvre. Ez megerősíti, hogy a pusztulás elkerülhetetlenül bekövetkezik a nemzetre a Jehova iránti engedetlenségéért, de Jósiás biztosítékot kap arra, hogy hűségéért ez nem az ő napjaiban fog bekövetkezni. Jósiás Jehova házát és az egész országot megtisztítja a démonimádattól; bálványpusztító tevékenységét kiterjeszti Bételre is, ahol megsemmisíti Jeroboám oltárát az 1Királyok 13:1, 2-ben adott jövendölés teljesüléseképpen. Visszaállítja a Pászkát Jehova számára. „Nem volt őelőtte olyan király, aki, mint ő, teljes szívéből, teljes lelkéből és teljes életerejéből visszatért volna Jehovához, a Mózes egész törvénye szerint” (23:25). Mindazonáltal Jehova haragja még mindig hevesen ég Manassé bűnei miatt. Jósiás Megiddóban, az egyiptomi királlyal folytatott ütközetben meghal.

31. Milyen kudarc éri Júdát Jósiás halála után?

³¹ Joáház, Joákim és Joákin, Júda királyai (23:31–24:17). Jósiás fiát, Joáházt három hónapos uralkodása után foglyul ejti az egyiptomi király és testvérét, Eliákimot helyezi a trónra, akinek a nevét Joákimra változtatja. Ő is őseinek a hamis útját követi és Nebukadnezár babiloni király uralma alá kerül, de három év múlva fellázad ellene. Halálakor fia, Joákin kezd uralkodni. Nebukadnezár megostromolja Jeruzsálemet, elfoglalja és Jehova házának kincseit Babilonba viszi, miként azt „Jehova megmondotta” Ésaiás által (24:13; 20:17). Joákint és több ezer alattvalóját Babilonba hurcolja számkivetésbe.

32. Milyen drámai események vezetnek el Jeruzsálemnek és annak a földnek pusztán hagyásáig?

³² Sedékiás, Júda utolsó királya (24:18–25:30). Nebukadnezár Joákin nagybátyját, Mattániát teszi királlyá, akinek nevét Sedékiásra változtatja. Sedékiás 11 évig uralkodik Jeruzsálemben és egyfolytában gonoszul cselekszik Jehova szemében. Babilon ellen lázad; ezért Nebukadnezár, Sedékiás kilencedik évében, egész seregével feljön és ostromgyűrűt épít Jeruzsálem körül. A városban 18 hónap után éhség pusztít. A falakon rést ütnek és Sedékiás menekül, de elfogják. Fiait szeme láttára megölik, utána a szemét kiszúrják. A következő hónapban a város minden nagyobb házát, beleértve Jehova és a király házát is, felgyújtják s a város falait lerombolják. A túlélők nagyobb részét fogolyként viszik Babilonba. Gedáliát nevezik ki kormányzónak a Júdában maradt néhány alacsony rangú ember fölé. De őt is meggyilkolják, a nép pedig Egyiptomba menekül. Az i. e. 607. év hetedik hónapjától kezdve tehát az ország teljesen lakatlan. A Királyok második könyvének utolsó szavai Babilon királyának a kegyéről szólnak, amelyet Joákin iránt tanúsít fogságának 37. évében.

MIÉRT HASZNOS?

33. Milyen követésre méltó szép példákról gondoskodik számunkra a Királyok második könyve?

³³ Bár a Királyok második könyve Izrael és Júda királyságainak végzetes hanyatlását tartalmazza, sok olyan ember példáját mutatja be, akik elnyerték Jehova áldását az iránta és helyes alapelvei iránt tanúsított szeretetükért. A sareptai özvegyasszony és a sunamita asszony bőséges áldásban részesült az Isten prófétája iránt tanúsított vendégszeretetéért (4:8–17, 32–37). Jehovának azt a képességét, hogy ő mindenkor táplálni tudja az övéit, megmutatta az az eset, amikor Elizeus száz embert lakatott jól húsz cipóval, amit Jézus hasonló csodaként később megismételt (2Kir 4:42–44; Máté 14:16–21; Márk 8:1–9). Jegyezzük meg még azt is, hogyan részesült Jonadáb áldásban, amikor meghívást kapott, hogy lépjen Jéhu szekerébe és lássa meg a Baál-imádók pusztulását! És miért? Mert határozottan lépett fel, amikor a buzgó Jéhu üdvözlésére sietett (2Kir 10:15, 16). Végül megfigyelhetjük Ezékiás és Jósiás ragyogó példáját, akik alázatosan és illő tisztelettel elismerték Jehova nevét és törvényét (19:14–19; 22:11–13). Ezek számunkra is követendő szép példák.

34. Mit tanít a Királyok második könyve a hivatalosan kijelölt szolgák iránti tiszteletlenség és a vérbűn tekintetében?

³⁴ Jehova nem tűri a hivatalosan kijelölt szolgái iránt tanúsított tiszteletlen magatartást. Amikor a fiatalkorú bűnözők gúnyolták prófétáját, Elizeust, gyorsan megtorolta (2:23, 24). Jehova számon kéri az ártatlanul kiontott vért is. Ezért ítélete nemcsak a Baál-imádat miatt nehezedett súlyosan Aháb házára, hanem az azzal együtt járó vérontás miatt is. Jéhut kente fel, hogy álljon bosszút „Jehova minden szolgájának véréért, aki Jézabel kezében volt”. Amikor Jórám ellen az ítéletet végrehajtották, Jéhu emlékezett Jehova azon kijelentésére, hogy ez „Nábót vére és fiainak vére miatt” történt (9:7, 26). Ehhez hasonlóan Júda sorsát végül Manassé vérbűne pecsételte meg. A hamis imádat bűnén kívül ’Jeruzsálemet vérrel töltötte meg egyik végétől a másik végéig’. Jóllehet Manassé később megbánta helytelen viselkedését, a vérbűn megmaradt (2Krón 33:12, 13). A közösségi vérbűnt, amely Manassé uralkodásából visszamaradt, még Jósiás jó uralkodása és a bálványimádat terén végzett tisztogatása sem tudta eltörölni. Évekkel később Jehova, amikor elrendelte az ítélet végrehajtását Jeruzsálemen, kijelentette, hogy ez azért történik, mert Manassé „Jeruzsálemet ártatlan vérrel töltötte meg és Jehova nem volt hajlandó megbocsátani” (2Kir 21:16; 24:4). Jézus hasonlóképpen kijelentette, hogy az i. sz. első századi Jeruzsálemnek azért kell elpusztulnia, mert papjai azoknak a fiai voltak, akik a próféták vérét kiontották; ezeknek mondta, ’hogy rájuk szálljon minden igaz vér, amely a földre folyt’ (Máté 23:29–36). Isten most is figyelmezteti a világot: megbosszulja az ártatlan vért, amelyet kiontottak, különösen azoknak a vérét, „akiket az Isten szava miatt öltek meg” (Jel 6:9, 10).

35. a) Mi erősíti meg, hogy Illés, Elizeus és Ésaiás igaz próféták voltak? b) Illéssel kapcsolatban mit mond Péter a jövendölésről?

³⁵ A Királyok második könyvéből kitűnik az is, milyen tévedhetetlenül biztosan teljesíti Jehova a prófétai ítéletét. Három vezető prófétát ismertet meg velünk: Illést, Elizeust és Ésaiást. Mindegyikük jövendölései meglepő módon teljesedtek (2Kir 9:36, 37; 10:10, 17; 3:14, 18, 24; 13:18, 19, 25; 19:20, 32–36; 20:16, 17; 24:13). Jézus Krisztus, a Nagy Próféta erősíti meg, hogy Illés igaz próféta volt, amikor a hegyen való elváltozási jelenetben Mózes prófétával együtt Illés is megjelenik (Máté 17:1–5). Ennek az alkalomnak nagyszerűségére utalva Péter kijelentette: „Következésképpen sokkal biztosabb [lett] nálunk a prófétai szó, és jól teszitek, ha figyeltek rá, mint sötét helyen világító lámpásra, míg felvirrad az a nap és hajnalcsillag kél szívetekben” (2Pét 1:19).

36. Miért tanúsított Jehova a népe iránt irgalmasságot, és hogyan mélyül el bizalmunk a Mag Királysága iránt?

³⁶ A Királyok második könyvében említett események világosan feltárják, hogy Jehova elítéli és kiirtja a hamis vallás gyakorlóit és mindazokat, akik szándékosan ártatlan vért ontanak. De Jehova kegyelmet és könyörületességet tanúsított népe iránt az „Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetsége miatt” (2Kir 13:23). Megőrizte őket „Dávidért, az ő szolgájáért” (8:19). Hasonlóképpen irgalmasságot tanúsít azok iránt, akik ma hozzá fordulnak. Amikor tehát felidézzük elménkben ezeket a bibliai feljegyzéseket és ígéreteket, mily elmélyült bizalommal tekinthetünk előre „Dávid Fiának”, Jézus Krisztusnak, a megígért Magnak a Királyságára, ahol nem lesz többé sem gonoszság, sem vérontás! (Máté 1:1; És 2:4; Zsolt 145:20).

[Lábjegyzet]