Őrizzük meg keresztényi mivoltunkat!

„»Ti vagytok az én tanúim« — ez Jehova kijelentése” (ÉZSAIÁS 43:10)

 1. Milyen embereket vonz magához Jehova?

ALAPOSAN nézz körbe a Királyság-teremben! Kiket látsz magad körül az imádati helyen? Talán komoly fiatalokat, akik figyelmesen szívják magukba a szentírási bölcsességet (Zsoltárok 148:12, 13). Valószínűleg családfőket is megfigyelsz, akik igyekeznek Isten kedvében járni egy olyan világban, amely szétrombolja a családokat. Észrevehetsz még kedves időseket, akik rendületlenül a Jehovának tett önátadási fogadalmuknak megfelelően élnek, pedig az időskor bajokkal sújtja őket (Példabeszédek 16:31). Mindannyian mélységesen szeretik Jehovát, aki örömmel alakított ki velük kapcsolatot. „Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt” — szögezte le Isten Fia (János 6:37, 44, 65).

2—3. Miért lehet nehéz megőriznünk erős keresztényi öntudatunkat?

² Vajon nem tölt el bennünket örömmel az a tudat, hogy egy olyan néphez tartozunk, amelyet Jehova helyesel és megáld? Ám ezekben a ’nehezen elviselhető időkben’ nem könnyű megőriznünk erős keresztényi öntudatunkat (2Timóteusz 3:1). Főleg azoknak a fiataloknak nem az, akik keresztény családban nevelkednek. „Bár eljártam a keresztény összejövetelekre, nem voltak világos szellemi céljaim, és őszintén szólva nem fogalmazódott meg bennem, hogy szeretném Jehovát szolgálni” — vallotta be egy ilyen fiatal.

³ Némelyeknek, akik szívből vágynak Jehova szolgálatára, elvonja a figyelmét a társaktól jövő erőteljes nyomás, a világ befolyása és a bűnös hajlamok. A nyomás súlya alatt fokozatosan elhalványodhat a keresztényi öntudatuk. Például a mai világban sokan idejétmúltnak és a valóságtól távolinak tartják a Biblia erkölcsi irányadó mértékeit (1Péter 4:4). Vannak, akik úgy érzik, hogy nem fontos úgy imádni Istent, ahogyan arra ő utasítást ad (János 4:24). Pál az efézusiaknak írt levelében beszél a világ ’szelleméről’, vagyis uralkodó szemléletmódjáról (Efézus 2:2). Ez a szellem nyomást gyakorol az emberekre, hogy egy olyan társadalom gondolkodásához igazodjanak, amely nem ismeri Jehovát.

 4. Hogyan hangsúlyozta Jézus, hogy vigyáznunk kell arra, ami világosan keresztényként azonosít minket?

⁴ Jehova önátadott szolgáiként azonban meg kell értenünk, hogy tragikus lenne, ha bármelyikünk — akár fiatal, akár idős — elveszítené azt, ami keresztényként azonosítja őt. Kizárólag Jehova irányadó mértékei és ránk vonatkozó követelményei alapján lehet megfelelő szemléletmódunk arról, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Elvégre az ő képmására lettünk megteremtve (1Mózes 1:26; Mikeás 6:8). A Biblia mindenki számára látható felsőruhákhoz hasonlítja azt, ami világosan keresztényként azonosít minket. Jézus a mi időnkre utalva így figyelmeztetett: „Íme! Eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki ébren marad, és megőrzi felsőruháit, hogy ne járjon mezítelenül, és meg ne lássák szégyenét” (Jelenések 16:15).a Nem szeretnénk levetni keresztényi tulajdonságainkat és viselkedésre vonatkozó irányadó mértékeinket, és nem akarjuk megengedni, hogy Sátán világa formáljon bennünket. Ha ez történne, akkor elveszítenénk ezeket a ’felsőruhákat’. Így sajnálatos és szégyenletes helyzetbe kerülnénk.

5—6. Miért létfontosságú, hogy szilárdak legyünk szellemileg?

⁵ Az erős keresztényi öntudat nagymértékben befolyásolja, hogy milyen irányt vesz az ember élete. Hogyhogy? Ha Jehova egyik imádója nem látná tisztán, hogy kicsoda ő, végül elterelődne a figyelme, nem egyenes irányban haladna előre, és nem lennének világosan meghatározott céljai. A Biblia több helyen is óva int az ilyesfajta határozatlanságtól. „Aki kételkedik, az olyan, mint a tengernek szél űzte és ide-oda hajtott hulláma — figyelmeztetett Jakab tanítvány. — Az ilyen ember bizony ne vélje, hogy bármit is kap majd Jehovától; határozatlan ember ő, minden útjában állhatatlan” (Jakab 1:6–8; Efézus 4:14; Héberek 13:9).

⁶ Hogyan őrizhetjük meg keresztényi mivoltunkat? Mi segíthet nekünk tudatosítani magunkban, hogy milyen nagy kiváltság a Legfelségesebb imádóinak lenni? Figyeljük meg az itt következő javaslatokat.

Szilárdan alapozzuk meg a keresztényi mivoltunkat!

 7. Miért hasznos Jehovához esedezni, hogy vizsgáljon meg minket?

⁷ Állandóan dolgozzunk a Jehovához fűződő kapcsolatunk megerősítésén. A keresztények legértékesebb kincse az Istennel ápolt személyes kapcsolatuk (Zsoltárok 25:14; Példabeszédek 3:32). Ha kételyeink támadnak a keresztényi mivoltunkat illetően, ideje alaposan megvizsgálni ennek a kapcsolatnak a minőségét és mélységét. A zsoltáríró jól tette, hogy így esedezett: „Vizsgálj meg engem, ó, Jehova, és tégy próbára, tisztítsd meg veséimet és szívemet” (Zsoltárok 26:2). Miért annyira fontos ez a vizsgálat? Azért, mert mi magunk nem tudjuk megbízhatóan felmérni legmélyebb indítékainkat és legbensőbb hajlamainkat. Egyedül Jehova látja át teljesen, hogy milyenek vagyunk legbelül, vagyis mik az indítékaink, gondolataink és érzéseink (Jeremiás 17:9, 10).

 8. a) Hogyan válhat a javunkra az, ha Jehova próbára tesz minket? b) Mi segített neked abban, hogy fejlődj mint keresztény?

⁸ Amikor arra kérjük Jehovát, hogy vizsgáljon meg bennünket, egyúttal azt is kérjük, hogy tegyen próbára. Az ő engedélyével olyan helyzetek alakulhatnak ki, amelyekben felszínre kerülnek a valódi indítékaink és a szívállapotunk (Héberek 4:12, 13; Jakab 1:22–25). Örülnünk kell az ilyen próbáknak, mivel lehetőséget adnak arra, hogy bizonyítsuk a Jehova iránti lojalitásunk mélységét. Ilyenkor kiderül, hogy „teljesek és minden tekintetben épek” vagyunk-e, és nem vagyunk-e híján valaminek (Jakab 1:2–4). Közben pedig növekedhetünk szellemileg (Efézus 4:22–24).

 9. Miért kell meggyőződnünk a Biblia igazságáról?

⁹ Győződjünk meg a Biblia igazságáról. Az a tudat, hogy Jehova szolgái vagyunk, elhalványulhat bennünk, ha nincs jól megalapozva a Szentírás ismeretével (Filippi 1:9, 10). Minden kereszténynek — akár fiatal, akár idős — teljesen meg kell győződnie arról, hogy amiben hisz, az csakugyan az igazság, mely a Bibliában található meg. Pál így ösztönözte hívőtársait: „Bizonyosodjatok meg mindenről; erősen ragaszkodjatok ahhoz, ami jó” (1Tesszalonika 5:21). Az istenfélő családban élő fiatal keresztényeknek meg kell érteniük, hogy nem élhetnek a szüleik hitéből. Salamont az apja, Dávid így ösztökélte: „ismerd meg atyád Istenét, és szolgáld őt teljes szívvel” (1Krónikák 28:9). Az ifjú Salamon nem érhette be annyival, hogy megfigyeli, amint az édesapja hitet épít ki Jehovában. Neki is meg kellett ismernie Jehovát, és ezt meg is tette. Így kérlelte Istent: „Adj hát nekem bölcsességet és ismeretet, hogy kimehessek és bejöhessek e nép előtt” (2Krónikák 1:10).

10. Miért nincs semmi rossz abban, ha helyes indítékkal őszinte kérdéseket teszünk fel?

¹⁰ Az erős hit alapja az ismeret. „A hit a hallottakat követi” — jelentette ki Pál (Róma 10:17). Mit értett ezen? Azt, hogy Isten Szavából táplálkozva erősítjük a Jehovába, az ígéreteibe és a szervezetébe vetett hitünket és bizalmunkat. Megnyugtató válaszokhoz juthatunk el, ha őszinte kérdéseket teszünk fel a Bibliával kapcsolatban. A Róma 12:2-ben továbbá ezt tanácsolja Pál: ’próbatétellel állapítsátok meg, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata’. Hogyan tehetjük ezt meg? Úgy, hogy megszerezzük az ’igazság pontos ismeretét’ (Titusz 1:1). Jehova szelleme segítségünkre lehet abban, hogy még nehéz témákat is fel tudjunk fogni (1Korintusz 2:11, 12). Kérjünk segítséget Istentől imában, ha valamit nemigen értünk (Zsoltárok 119:10, 11, 27). Jehova azt szeretné, hogy megértsük a Szavát, higgyünk benne és alkalmazzuk a gyakorlatban. Örömmel fogadja őszinte kérdéseinket, ha helyes indítékkal tesszük fel őket.

Határozzuk el, hogy Isten kedvében fogunk járni!

11. a) Milyen természetes vágy ejthet minket csapdába? b) Hogyan tehetünk szert bátorságra, hogy ellen tudjunk állni a társaktól jövő nyomásnak?

¹¹ Isten tetszését keressük, ne emberekét. Hogy kik vagyunk, azt természetesen az is meghatározza, hogy milyen csoporthoz tartozunk. Mindenkinek szüksége van barátokra, és jólesik, ha elfogadják. Kamaszkorban és később is nagyon erős lehet a társaktól jövő nyomás, és heves vágyat ébreszthet az emberben, hogy utánozzon másokat, és tetszeni próbáljon nekik. Csakhogy a barátok nem mindig törődnek azzal, hogy nekünk mi jó. Időnként csak társakat keresnek a gaztetteikhez (Példabeszédek 1:11–19). Ha egy keresztény enged a társaktól jövő káros hatásnak, általában igyekszik eltitkolni, hogy ki is ő valójában (Zsoltárok 26:4). „Ne formáljátok magatokat a körülöttetek lévő világ viselkedéséhez” — intett Pál apostol (Róma 12:2, The Jerusalem Bible). Jehova megadja az ahhoz szükséges belső erőt, hogy ellenálljunk mindenféle külső nyomásnak, mely arra ösztönöz, hogy beleolvadjunk a környezetünkbe (Héberek 13:6).

12. Milyen alapelv és példa erősíthet meg minket, hogy szilárdan álljunk az Isten iránti bizalmunkban?

¹² Amikor fennáll a veszélye annak, hogy a kívülről jövő nyomás kárt tesz a keresztényi öntudatunkban, ne felejtsük el, hogy az Isten iránti lojalitásunk sokkal fontosabb, mint az emberek véleménye vagy a népszerű irányzatok. A 2Mózes 23:2 megbízható alapelvet fogalmaz meg: „Ne kövesd a sokaságot a rosszban.” Káleb határozottan visszautasította, hogy a többséggel tartson, amikor izraelita társainak a nagy része kételkedett abban, hogy Jehova képes megtartani az ígéreteit. Meg volt győződve arról, hogy Isten ígéretei megbízhatóak, és gazdag jutalmat kapott az állásfoglalásáért (4Mózes 13:30; Józsué 14:6–11). Vajon mi is készek vagyunk ellenállni a népszerű nézeteknek, azért hogy megóvjuk az Istennel ápolt kapcsolatunkat?

13. Miért vall bölcsességre, ha tudatjuk másokkal, hogy keresztények vagyunk?

¹³ Tudassuk másokkal, hogy keresztények vagyunk. A „legjobb védekezés a támadás” elv a keresztényi mivoltunk megvédésére is ráillik. Amikor Ezsdrás idejében a hűséges zsidókat meg akarták akadályozni Jehova akaratának a cselekvésében, ők kijelentették: „Mi az egek és a föld Istenének szolgái vagyunk” (Ezsdrás 5:11). Ha a rosszindulatú emberek reakciói és bírálata hatással van ránk, megbéníthat minket a félelem. Ha folyton mindenkinek tetszeni akarunk, nem leszünk elég hatékonyak. Ne engedjük hát, hogy megfélemlítsenek minket. Mindig jó, ha világosan tudtára adjuk másoknak, hogy Jehova Tanúi vagyunk. Tisztelettudóan, de határozottan beszélhetünk az értékrendünkről, a hitünkről és keresztényi álláspontunkról. Hadd tudják meg, hogy mi elhatároztuk, hogy az erkölcs dolgában Jehova magas irányadó mértékeihez ragaszkodunk. Ne legyen kétséges, hogy nem alkuszunk meg keresztényi feddhetetlenségünkben. Fejezzük ki, hogy büszkék vagyunk az erkölcsi irányadó mértékeinkre (Zsoltárok 64:10). Ha kitűnünk mint állhatatos keresztények, az erőt fog adni nekünk, megvéd minket, sőt, arra indíthat némelyeket, hogy kérdéseket tegyenek föl Jehovával és a népével kapcsolatban.

14. Elcsüggedjünk a gúnyolódás vagy ellenállás miatt? Magyarázd meg!

¹⁴ Igaz, lesznek olyanok, akik gúnyolódni fognak, és szembehelyezkednek velünk (Júdás 18). De ne csüggedjünk el, ha mások nem fogadják szívesen, hogy igyekszünk elmagyarázni nekik az értékrendünket (Ezékiel 3:7, 8). Bármilyen elszántak vagyunk is, soha nem fogjuk meggyőzni azokat, akik ezt nem akarják. Jusson eszünkbe a fáraó. Noha még elsőszülött fiát is elvesztette, semmiféle csapás és csoda sem győzte meg arról, hogy Mózes Jehova nevében beszél. Ne engedjük hát, hogy az emberektől való félelem megbénítson minket. Az Istenbe vetett bizalom és hit segíthet a félelem legyőzésében (Példabeszédek 3:5, 6; 29:25).

Tanuljunk a múltból, építsünk a jövőnek!

15—16. a) Mit foglal magában a szellemi örökségünk? b) Hogyan válhat a javunkra, ha Isten Szavának fényében eltűnődünk szellemi örökségünkön?

¹⁵ Becsüljük meg szellemi örökségünket. A keresztényeknek javukra válik, ha Isten Szavának fényében eltűnődnek gazdag szellemi örökségükön. Ez az örökség magában foglalja Jehova Szavának igazságát, az örök élet reménységét, valamint azt a megtiszteltetést, hogy a jó hír hirdetőiként Istent képviselhetik. Látjuk-e a helyünket az ő Tanúi között, a kiváltságos embercsoportban, mely megbízást kapott a Királyság-prédikálás életmentő munkájának a végzésére? Ne feledjük, hogy maga Jehova erősíti meg: „Ti vagytok az én tanúim” (Ézsaiás 43:10).

¹⁶ Ilyen kérdéseket tehetünk fel magunknak: „Mennyire értékes nekem ez a szellemi örökség? Elég nagyra becsülöm ahhoz, hogy Isten akaratának cselekvése mindennél fontosabb helyet kapjon az életemben? Kellően erős az értékelésem ahhoz, hogy megszilárdítson, és így ellen tudjak állni minden kísértésnek, mely az örökség elvesztéséhez vezethet?” Szellemi örökségünk erős szellemi biztonságérzetet is tud adni, mely csak Jehova szervezetén belül tapasztalható (Zsoltárok 91:1, 2). Ha felelevenítünk néhány fontos eseményt Jehova szervezetének modern kori történetéből, belénk vésődhet, hogy senki és semmi nem képes eltörölni Jehova népét a föld színéről (Ézsaiás 54:17; Jeremiás 1:19).

17. Mire van szükség azon kívül, hogy pusztán a szellemi örökségünkre támaszkodunk?

¹⁷ Természetesen nem támaszkodhatunk pusztán a szellemi örökségünkre. Egyénenként meghitt kapcsolatot kell kialakítanunk Istennel. Miután Pál keményen dolgozott a Filippiben élő keresztények hitének építésén, ezt írta nekik: „Ennélfogva, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak a jelenlétemben, hanem most még sokkal készségesebben a távollétemben, folyton munkáljátok megmentéseteket, félelemmel és remegéssel” (Filippi 2:12). Nem számíthatunk megmentésre valaki másnak az érdemei alapján.

18. Hogyan erősíthetik meg keresztényi öntudatunkat a keresztényi tevékenységek?

¹⁸ Merüljünk el a keresztényi tevékenységekben. Megfigyelték, hogy „a munka formálja az ember énjét”. A keresztények ma annak a fontos munkának a végzésével vannak megbízva, hogy prédikálják az Isten felállított Királyságáról szóló jó hírt. Pál így nyilatkozott: „Mivelhogy a valóságban nemzetek apostola vagyok, dicsőítem a szolgálatomat” (Róma 11:13). Prédikálómunkánk megkülönböztet minket a világtól, és főként ennek a munkának a végzése tesz bennünket kereszténnyé. Ha elmerülünk egyéb teokratikus tevékenységekben, például részt veszünk a keresztény összejöveteleken, az imádati helyek építésében, a rászorulók megsegítésében és effélékben, az megerősítheti keresztényi öntudatunkat (Galácia 6:9, 10; Héberek 10:23, 24).

Keresztényekként kézzelfogható áldásokban részesülünk

19—20. a) Te milyen előnyöket élvezel annak köszönhetően, hogy keresztény vagy? b) Mi az alapja annak, hogy kik is vagyunk valójában?

¹⁹ Álljunk meg egy percre, és gondoljuk át, milyen sok áldás és előny származik abból, hogy igaz keresztények vagyunk. Abban a kiváltságban van részünk, hogy Jehova egyénenként elismer bennünket. Malakiás próféta ezt mondta: „a Jehovát félők beszélgettek egymással, mindegyik a maga társával; Jehova pedig figyelt és hallgatta őket. És emlékkönyvet kezdtek írni őelőtte azokról, akik félik Jehovát, és azokról, akik gondolnak az ő nevére” (Malakiás 3:16). Isten kész a barátainak tekinteni minket (Jakab 2:23). Az életünk gazdagabb, mert biztos célja van, igazán értelmes, és mert eredményre vezető, egészséges célok vezérlik. Ezenkívül megkaptuk az örök élet reménységét (Zsoltárok 37:9).

²⁰ Ne feledjük: az, hogy kik vagyunk, és mennyit érünk, azon múlik, hogy Isten mennyire tart minket értékesnek, nem azon, hogy mások mit gondolnak rólunk. Az emberek hiányos, emberi mércével értékelnek bennünket. Az értékünk igazi alapja azonban Isten szeretete és személyes érdeklődése; mi őhozzá tartozunk (Máté 10:29–31). Ezért az Isten iránti szeretetünk segít világosan látnunk, hogy kik is vagyunk, és a legegyértelműbb vezérlőelv lehet az életünkben. „Ha valaki szereti az Istent, azt ismeri ő” (1Korintusz 8:3).

[Lábjegyzet]

Emlékszel?

• Miért létfontosságú, hogy a keresztények megóvják szellemi értelemben vett mivoltukat?

• Hogyan alapozhatjuk meg szilárdan keresztényi mivoltunkat?

• Milyen szempontok segíthetnek helyes döntést hoznunk abban, hogy kinek a tetszését keressük?

• Milyen hatással lehet a keresztények jövőjére az erős öntudat?

[Képek a 21. oldalon]

Ha elmerülünk a keresztényi tevékenységekben, az megerősítheti keresztényi öntudatunkat