PÚR

Ez egy nem héber szó, mely az Eszter 3:7-ben és 9:24, 26-ban szerepel; a jelentése: ’sors’ (héb.: gó·rálʹ; lásd: SORSVETÉS). A „púr” egyes számú alak, a többes száma „púrim” (Esz 9:26, 28–32). A „púr” szó kapcsolatba hozható a ’sors’ jelentésű akkád puru szóval. Az egyik zsidó ünnepnek, a púrimnak az elnevezése a „púr” szóból ered. (Lásd: PÚRIM.)

Az elnevezése abból ered, hogy Hámán púrt (sorsot) vetett, hogy meghatározza, melyik nap a legkedvezőbb a zsidók kiirtására. Mivel agágita volt – bizonyára királyi származású amálekita –, és pogány isteneket imádott, „egy fajta jóslásként” folyamodott a sorsvetéshez (Esz 3:7, Le, lábj.; lásd: JÓSLÁS; PÚR; SORSVETÉS).