17. Általában milyen élettartam jellemző az emberekre, és mivel vannak tele az éveink?

¹⁷ A zsoltáríró a tökéletlen emberek élettartamáról ezt mondja: „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk [és mi elmegyünk, »KNB«]” (Zsoltárok 90:10). A hetvenéves élettartam általában jellemző az emberekre. Káleb 85 éves korában arról beszélt, hogy rendkívüli ereje van. Voltak azért kivételek: például a 123 éves Áron, a 120 évet megért Mózes és a 110 éves Józsué (4Mózes 33:39; 5Mózes 34:7; Józsué 14:6, 10, 11; 24:29). Az Egyiptomból kijövő hűtlen nemzedékből viszont azok, akiket számba vettek húszévestől felfelé, negyven éven belül meghaltak (4Mózes 14:29–34). Ma az emberek várható élettartama sok országban nem lépi túl a zsoltáríró által megadott határt. Éveink tele vannak „nyomorúsággal és fáradsággal”, gyorsan tovatűnnek, „és mi elmegyünk” (Jób 14:1, 2).

A hetvenéves várható élettartam körülbelül 25 500 nap reményével kecsegtet. Csakhogy akárhány évet éltünk már, ’nem tudjuk, mi lesz holnap az életünkkel, mert pára vagyunk, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik’ (Jakab 4:13–15). Minthogy ’az idő és az előre nem látható események hatással vannak mindannyiunkra’, nem vagyunk a megmondhatói, hogy meddig élünk még. Ezért hát imádkozzunk bölcsességért, hogy meg tudjunk küzdeni a próbákkal, helyesen tudjunk viselkedni másokkal, és minden tőlünk telhetőt megtegyünk Jehova szolgálatában, méghozzá most, igen, ma! (Prédikátor 9:11, NW [9:13]; Jakab 1:5–8).