Úgy tekinted az életet, ahogy Isten?

1–2. Milyen ajándékot kaptunk Jehovától?

MINDANNYIAN kaptunk egy csodálatos ajándékot Jehovától. Ez nem más, mint az életünk (1Mózes 1:27). Jehova azt szeretné, hogy a lehető legjobb életünk legyen. Ezért alapelveket adott, melyek megtanítanak arra, hogyan hozhatunk jó döntéseket. Segítenek különbséget tenni „a helyes és a helytelen között” (Héberek 5:14). Ezáltal Jehova arra képez minket, hogy világosan lássuk, mikor mit kell tennünk. Ha figyelembe vesszük Isten alapelveit az életünkben, és látjuk, hogyan teszik jobbá azt, egyértelmű lesz a számunkra, hogy mennyire hasznosak.

² Az élet néha nagyon bonyolult. Gyakran olyan helyzetek merülnek fel, melyekre nincsenek konkrét bibliai törvények. Előfordulhat például, hogy olyan orvosi kezelésről kell döntést hoznunk, melynek során vért is használnak. Hogyan hozhatunk olyan döntéseket, melyek örömet szereznek Jehovának? A Bibliában található alapelvekből megtudjuk, mit gondol Jehova az életről és a vérről. Ha megértjük ezeket, bölcs döntéseket tudunk majd hozni, és tiszta marad a lelkiismeretünk (Példabeszédek 2:6–11). Most vegyünk nagyító alá néhány ilyen alapelvet.

3–4. a) Hogyan tárta fel Isten, hogy mit gondol a vérről? b) Mit jelképez a vér?

³ A Biblia tanítása szerint a vér szent, mivel az életet jelképezi. Az élet pedig értékes Jehovának. Miután Káin megölte a testvérét, Jehova ezt mondta neki: „Testvéred vére kiált hozzám a földről” (1Mózes 4:10). Ábel vére az életét jelképezte. Amikor Káin megölte őt, elvette az életét.

⁴ Noé napjainak özönvize után Isten megengedte az embereknek, hogy húst egyenek. Ám egyvalamit kikötött: „A húst azonban ne egyétek meg az életével, azaz a vérével együtt” (1Mózes 9:4). Ez a parancs Noé minden leszármazottjára érvényes, beleértve minket is. Egyértelmű, hogy Jehova szemében a vér az életet jelképezi. Nekünk is így kell tekintenünk a vért (Zsoltárok 36:9).

5–6. Hogyan tárta fel a mózesi törvény, hogy mit gondol Jehova az életről és a vérről?

⁵ Jehova a törvényben, melyet Mózesnek adott, kijelentette: „Ha. . . egy ember. . . bármilyen vért megeszik, attól az embertől biztosan el fogok fordulni. Aki vért eszik, azt meg fogom ölni, és így el lesz távolítva a népéből. Mert az élőlények élete a vérben van” (3Mózes 17:10, 11).

⁶ A mózesi törvény szerint, ha valaki megölt egy állatot, hogy megegye, akkor ki kellett folyatnia a vérét a földre. Ez azt jelképezte, hogy az állat élete vissza lett adva a Teremtőjének, Jehovának (5Mózes 12:16; Ezékiel 18:4). Ám Jehova nem várta el az izraelitáktól, hogy a végletekig elmenjenek azért, hogy kivéreztessenek egy állatot. Amíg észszerű mértékben mindent megtettek azért, hogy kivéreztessék az állatot, tiszta lelkiismerettel megehették a húsát. Azzal, hogy tiszteletet mutattak az állat vére iránt, egyúttal azt is kifejezték, hogy tisztelik Jehovát, akitől az élet származik. A törvény azt is megparancsolta az izraelitáknak, hogy áldozzanak fel állatokat azért, hogy meg legyenek bocsátva a bűneik. (Lásd: Melléklet, 19. és 20. pont.)

 7. Hogyan mutatta ki Dávid, hogy tiszteli a vért?

⁷ Abból is megtudhatjuk, hogy milyen értékes a vér, amit Dávid tett, amikor a filiszteusokkal harcolt. Dávid emberei látták, hogy mennyire szomjas a vezetőjük, ezért vállalva a veszélyt, elmentek az ellenség területére, és az életük kockáztatásával vizet hoztak neki. Viszont amikor odaadták neki a vizet, ő nem itta meg, hanem „kiöntötte Jehova elé”. Ezt mondta Dávid: „Ó, Jehova, elképzelhetetlennek tartom, hogy megtegyem ezt! Azoknak a férfiaknak a vérét igyam, akik az életük kockáztatásával mentek el?” Dávid tudta, hogy Isten szemében milyen értékes az élet és a vér (2Sámuel 23:15–17).

8–9. Mit gondolnak napjainkban a vérről a keresztények?

⁸ Az első századi keresztények idejében Isten népének már nem kellett állatáldozatokat bemutatnia. Viszont a vért továbbra is úgy kellett tekinteniük, ahogy Isten. Jehova nem várta el a keresztényektől, hogy a törvény minden részét betartsák, de többek közt annak a parancsnak, hogy „tartózkodjatok. . . a vértől”, eleget kellett tenniük. Ez ugyanolyan fontos volt, mint az, hogy tartózkodjanak az erkölcstelenségtől és a bálványimádástól (Cselekedetek 15:28, 29).

⁹ Nincs ez másképp napjainkban sem. Keresztényekként tudjuk, hogy Jehovától kaptuk az életünket, és hogy minden élet az övé. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a vér szent és az életet jelképezi. Ezért, amikor egy olyan orvosi kezelésről döntünk, melynek során vért is felhasználnak, fontosnak tartjuk, hogy figyelembe vegyük a bibliai alapelveket.

10–11. a) Mit gondolnak Jehova Tanúi a teljes vérnek vagy a négy fő alkotóelemének a transzfúziójáról? b) Miről kell minden egyes kereszténynek döntenie?

¹⁰ Jehova Tanúi felismerik, hogy a vértől való tartózkodás többet foglal magában annál, mint hogy nem esznek és nem isznak vért. Azt jelenti, hogy nem fogadnak el vértranszfúziót, nem adnak vért, és nem járulnak hozzá, hogy tárolják a saját vérüket transzfúzió céljából. Továbbá nem egyeznek bele a vér négy elsődleges alkotóeleme egyikének – a vörösvértestnek, a fehérvérsejtnek, a vérlemezkének és a vérplazmának – a transzfúziójába sem.

¹¹ A vér négy elsődleges alkotóelemét kisebb részekre, azaz vérfrakciókra lehet bontani. Minden egyes kereszténynek el kell döntenie, hogy elfogadja-e a vérfrakciókat. Ugyanez igaz azokra a kezelésekre is, melyek során a beteg saját vérét használják fel. Mindenkinek magának kell rendelkeznie arról, hogy mit tegyenek a vérével egy sebészeti eljárás, orvosi vizsgálat vagy általánosan elfogadott gyógymód során. (Lásd: Melléklet, 21. pont.)

12. a) Miért számít Jehovának, hogy lelkiismereti kérdésekben hogyan döntünk? b) Hogyan dönthetünk bölcsen, amikor orvosi eljárásokról van szó?

¹² Valóban számít Jehovának, hogy lelkiismereti kérdésekben hogyan döntünk? Igen, számít neki, hogy mit gondolunk, és mit miért teszünk. (Olvassátok fel: Példabeszédek 17:3; 24:12.) Éppen ezért, amikor eldöntjük, hogy melyik orvosi eljárást választjuk, Jehova vezetéséért kell imádkoznunk, majd pedig kutatást kell végeznünk a kezeléssel kapcsolatban. Ezután a Biblia alapján képzett lelkiismeretünket figyelembe véve kell döntenünk. Ne kérdezzünk meg másokat arról, hogy mit tennének a helyünkben. És az sem lenne jó, ha mások megpróbálnának befolyásolni minket. Minden keresztény „a saját terhét fogja hordozni” (Galácia 6:5; Róma 14:12).

13. Mit tudunk meg Jehováról a vérre vonatkozó törvényeiből és alapelveiből?

¹³ Bármit kérjen is tőlünk Jehova, az a javunkat szolgálja, és azt bizonyítja, hogy szeret minket (Zsoltárok 19:7–11). De nemcsak azért engedelmeskedünk neki, mert a parancsai a javunkra vannak, hanem mert szeretjük őt. És mivel így érzünk, nem fogadunk el vértranszfúziót (Cselekedetek 15:20). Ez segít megóvnunk az egészségünket is. Napjainkban a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a vértranszfúziónak vannak veszélyei, és sok orvos hiszi, hogy a vér nélküli műtétek a betegek érdekeit szolgálják. Egyértelmű, hogy Jehova útmutatása bölcs és szeretetteljes (olvassátok fel: Ézsaiás 55:9; János 14:21, 23).

14–15. a) Milyen törvényeket adott Jehova a népének, hogy megvédje őket? b) Hogyan alkalmazhatod az ezek mögött a törvények mögött meghúzódó alapelveket?

¹⁴ Isten törvényei mindig is a népe javát szolgálták. Jehova törvényeket adott az ókori izraelitáknak, hogy megvédje őket a súlyos balesetektől. Az egyik törvényben például az állt, hogy a ház tulajdonosának alacsony falat kell készítenie a lapos tetőre, hogy senki se essen le onnan (5Mózes 22:8). Egy másik törvény az állattartásra vonatkozott. Ha valakinek a bikája vad volt, akkor kordában kellett tartania, hogy senkit se támadjon vagy öljön meg (2Mózes 21:28, 29). Ha egy izraelita nem tartotta be ezeket a törvényeket, akkor ő volt a hibás azért, ha valaki meghalt.

¹⁵ Ezek a törvények jól mutatják, hogy Jehova értékesnek tartja az életet. Ennek tudatában mit tegyünk? Mutassuk ki, hogy tiszteljük az életet, mégpedig azzal, hogy odafigyelünk az otthonunk és az autónk állapotára, a vezetési szokásainkra és arra, hogy milyen kikapcsolódást választunk. Néhányan, különösen a fiatalok, úgy érzik, hogy nem érheti őket baj, ezért vakmerőek, és figyelmen kívül hagyják a lehetséges veszélyeket. Ám Jehova nem szeretné, ha így viselkednénk. Azt akarja, hogy tartsuk értékesnek mindenki életét, legyen szó a sajátunkról vagy máséról (Prédikátor 11:9, 10).

16. Mit gondol Jehova az abortuszról?

¹⁶ Jehova minden ember életét fontosnak tartja. Még a meg nem született babáét is. A mózesi törvény szerint, ha valaki véletlenül kárt tett egy terhes asszonyban, és emiatt ő vagy a baba meghalt, Jehova felelősségre vonta emberölésért a vétkest. Ez azt jelentette, hogy noha balesetről volt szó, valakit megöltek, és így a vétkesnek meg kellett fizetnie a kioltott életért. (Olvassátok fel: 2Mózes 21:22, 23.) Isten egy magzatot is élő embernek tekint. Ennek fényében, szerinted, mit gondol az abortuszról? Vajon mit érezhet, amikor azt látja, hogy minden évben megölnek több millió magzatot?

17. Mi adhat vigaszt egy olyan nőnek, akinek azelőtt volt abortusza, hogy megismerte Jehovát?

¹⁷ Mi a helyzet akkor, ha egy nőnek azelőtt volt abortusza, hogy megismerte Jehova nézőpontját? Biztos lehet benne, hogy Jehova meg tud bocsátani neki Jézus áldozata alapján (Lukács 5:32; Efézus 1:7). Ha a múltban elkövette ezt a hibát, nem kell örökösen bűntudatot éreznie, feltéve, hogy őszintén sajnálja, amit tett. „Jehova irgalmas és könyörületes . . . Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messzire veti el tőlünk törvényszegéseinket” (Zsoltárok 103:8–14).

18. Miért kell mindent megtennünk, hogy ne gyűlöljünk másokat?

¹⁸ A szívünk legmélyéből kell fakadnia annak, hogy tiszteljük Isten ajándékát, az életet. Ez magában foglalja azt, hogy mit érzünk mások iránt. János apostol ezt írta: „Aki gyűlöli a testvérét, az mind gyilkos” (1János 3:15). Talán észre sem vesszük, de előfordulhat, hogy valakit, akit korábban nem szerettünk, egy idő után már meg is gyűlölünk. A gyűlölet azt válthatja ki belőlünk, hogy nem tisztelünk valakit, hamis dolgokat állítunk róla, vagy akár a halálát is kívánjuk. Jehova tudja, hogy milyen érzéseink vannak másokkal kapcsolatban (3Mózes 19:16; 5Mózes 19:18–21; Máté 5:22). Ha felismerjük, hogy gondolatban gyűlölünk valakit, akkor keményen kell dolgoznunk azon, hogy megszabaduljunk ezektől a gondolatoktól (Jakab 1:14, 15; 4:1–3).

19. Milyen hatással legyen ránk az, ahogyan Jehova gondolkodik az erőszakról?

¹⁹ Van egy másik módja is annak, ahogy kimutathatjuk, hogy értékeljük az életet. A Zsoltárok 11:5-ből megtudjuk, hogy Jehova „gyűlöli mindazt, aki szereti az erőszakot”. Ha erőszakos kikapcsolódást választunk, azzal azt fejezhetjük ki, hogy szeretjük az erőszakot. Miért akarnánk, hogy olyan szavak, gondolatok vagy képek jussanak az elménkbe, melyek erőszakot tükröznek? Ehelyett tiszta és békés gondolatokkal szeretnénk foglalkozni. (Olvassátok fel: Filippi 4:8, 9.)

20–22. a) Mit gondol Jehova Sátán világáról? b) Hogyan mutathatja ki Isten népe, hogy nem része a világnak?

²⁰ Sátán világa nem tiszteli az életet, ezért Jehova úgy tekinti ezt a világot, mint ami mások vérének kiontásáért felelős. Az évszázadok során a politikai hatalmak több millió ember halálát okozták, köztük Jehova sok szolgájáét is. A Biblia úgy utal ezekre a hatalmakra, vagyis kormányzatokra, mint erőszakos vadállatokra (Dániel 8:3, 4, 20–22; Jelenések 13:1, 2, 7, 8). Napjainkban a fegyverkereskedelem nagy üzlet. Az emberek hatalmas bevételhez jutnak ezeknek a halálos fegyvereknek az eladásából. Világos, hogy „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19).

²¹ De az igaz keresztények nem alkotják a világ részét. Jehova népe semleges, ezért nem vesz részt a háborúkban és a politikában. Nem ölnek meg senkit, és nem is támogatnak olyan szervezeteket, melyek embereket ölnek (János 15:19; 17:16). Ha üldözik őket, nem válaszolnak erőszakkal. Jézus arra tanított minket, hogy még az ellenségeinket is szeressük (Máté 5:44; Róma 12:17–21).

²² A vallás is több millió ember haláláért felelős. A Biblia ezt írja Nagy Babilonról, a hamis vallás világbirodalmáról: „próféták és szentek vérét találták benne, és mindazokét, akiket legyilkoltak a földön.” Érted, miért parancsolja azt nekünk Jehova, hogy „menjetek ki belőle, népem”? Akik Jehovát imádják, nem alkotják részét a hamis vallásnak (Jelenések 17:6; 18:2, 4, 24).

23. Mit kell tenni, ha valaki ki akar menni Nagy Babilonból?

²³ Ha ki akarunk menni Nagy Babilonból, akkor egyértelművé kell tennünk, hogy többé nem vagyunk része semmilyen hamis vallásnak. Például meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a nevünket törölték egy adott vallás névsorából. Ám még másra is szükség van. Gyűlölnünk kell és el kell vetnünk azokat a rossz dolgokat, melyeket a hamis vallás tesz. A hamis vallás elnézi és támogatja az erkölcstelenséget, a politikát és a kapzsiságot (olvassátok fel: Zsoltárok 97:10; Jelenések 18:7, 9, 11–17). Az évek során több millióan haltak meg emiatt.

24–25. Miért lesz belső békénk és tiszta lelkiismeretünk, ha ismerjük Jehovát?

²⁴ Mielőtt megismertük Jehovát, valamilyen módon mindegyikünk támogatta azokat a rossz dolgokat, melyeket Sátán világa tesz. De most megváltoztunk. Elfogadtuk a váltságot, és átadtuk az életünket Istennek. Jehova felüdít minket, hiszen belső békénk és tiszta lelkiismeretünk lehet annak köszönhetően, hogy tudjuk, örömet szerzünk neki (Cselekedetek 3:19; Ézsaiás 1:18).

²⁵ Még akkor is, ha egykor tagjai voltunk egy olyan szervezetnek, amely nem tiszteli az életet, Jehova meg tud bocsátani nekünk a váltság alapján. Igazán nagyra értékeljük Jehova ajándékát, az életet! Ezt azzal mutatjuk ki, ha mindent megteszünk azért, hogy segítsünk másoknak, hogy megismerjék Jehovát, elhagyják Sátán világát, és közeli barátságba kerüljenek Istennel (2Korintusz 6:1, 2).

26–28. a) Milyen feladattal bízta meg Jehova Ezékielt? b) Mit kér tőlünk Jehova napjainkban?

²⁶ Az ókori Izraelben Jehova arra kérte Ezékiel prófétát, hogy figyelmeztesse az embereket, hogy Jeruzsálem hamarosan el fog pusztulni, illetve mondja el nekik, mit kell tenniük a túlélésük érdekében. Ha Ezékiel nem figyelmeztette volna az embereket, akkor Jehova őt vonta volna felelősségre a halálukért (Ezékiel 33:7–9). Ezékiel úgy fejezte ki, hogy értékeli az életet, hogy minden tőle telhetőt megtett azért, hogy megossza velük ezt a fontos üzenetet.

²⁷ Jehova azzal bízott meg minket, hogy figyelmeztessük az embereket, hogy Sátán világa hamarosan el fog pusztulni, továbbá hogy segítsünk nekik megismerni Jehovát. Így ők is a túlélők között lehetnek, akik az új világban élhetnek majd (Ézsaiás 61:2; Máté 24:14). Minden tőlünk telhetőt szeretnénk megtenni azért, hogy megosszuk ezt az üzenetet másokkal. Bízunk abban, hogy mi is elmondhatjuk majd, amit Pál: „mindenkinek a vérétől tiszta vagyok, mert nem tartottam vissza magam attól, hogy elmondjak nektek mindent Isten szándékáról” (Cselekedetek 20:26, 27).

²⁸ Vannak más területek is az életben, ahol tisztáknak kell lennünk. Nézzünk meg néhányat a következő fejezetben.