„Kutass át engem, ó Isten”
„Kutass át engem, ó Isten, és ismerd meg szívemet . . . vezess engem a határtalan idő útján” (ZSOLTÁROK 139:23, 24, New World Translation).
1. Hogyan bánik Jehova a szolgáival?
MINDANNYIAN szeretjük, ha olyasvalaki foglalkozik velünk, aki megértő, aki figyelembe veszi a körülményeinket, aki segítséget nyújt, mikor hibát követünk el, aki nem kíván tőlünk többet, mint amire képesek vagyunk. Jehova Isten így bánik a szolgáival. A Zsoltárok 103:14 ezt mondja: „ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.” És Jézus Krisztus, aki tökéletes visszatükröződése az Atyjának, ezt a meleg hangú meghívást intézi felénk: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat [vagy: „velem együtt hajtsátok magatokat az igám alá”, NW lábjegyzet], és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű” (Máté 11:28–30).
2. Állítsd szembe Jehova nézőpontját az emberekével a) Jézus Krisztust illetően és b) Krisztus követőit illetően.
2 Jehovának a szolgáiról vallott nézete gyakran nagyon eltér az emberekétől. Más szemszögből vizsgálja meg a dolgokat, és olyan szempontokat vesz számításba, amelyekről mások talán semmit sem tudnak. Amikor Jézus Krisztus a földön járt, „megvetett volt, utolsó az emberek között”. Akik nem hittek benne mint Messiásban, azok ’nem becsülték sokra’ (Ésaiás 53:3, Katolikus fordítás; Lukács 23:18–21). Isten szemében azonban ő volt ’[Isten] Fia, a szeretett’, akinek ezt mondta az Atya: ’helyesellek’ (Lukács 3:22, NW; 1Péter 2:4). Jézus Krisztus követői között vannak olyanok, akiket lenéznek, mert anyagi értelemben szegények és sok nyomorúságot szenvednek el. Jehova és a Fia szemében azonban gazdagok lehetnek az ilyenek (Róma 8:35–39; Jelenések 2:9). Miért e nézőpontbeli különbség?
3. a) Miért fordul elő gyakran, hogy Jehovának az emberekről vallott nézete nagyon eltér az emberekétől? b) Miért létfontosságú számunkra, hogy megvizsgáljuk, milyen a belső énünk?
3 A Jeremiás 11:20 úgy felel erre, hogy Jehova a „veséknek és szívnek vizsgálója”. Ő látja azt, hogy milyen a belső énünk, sőt az egyéniségünknek azon oldalait is, amelyek mások szeme előtt rejtve vannak. Vizsgálódásakor azokra a tulajdonságokra és körülményekre helyezi a fő hangsúlyt, amelyek létfontosságúak a vele való jó kapcsolathoz, azokra, amelyek a leghosszabb távon szolgálják a javunkat. Ez az ismeret megnyugtat minket; emellett kijózanító hatással van ránk. Mivel Jehova figyelmet fordít a belső énünkre, fontos, hogy megvizsgáljuk belső énünket, ha olyan személyeknek akarunk bizonyulni, amilyeneket új világában akar látni. Szava hozzásegít minket az effajta vizsgálódáshoz (Zsidók 4:12, 13).
Mily drágák Isten gondolatai!
4. a) Mi indította a zsoltárost arra a kijelentésre, hogy Isten gondolatai drágák neki? b) Miért legyenek azok drágák nekünk?
4 Miután elgondolkodott azon, mennyire széleskörű és mély ismerettel rendelkezik Isten a szolgáiról, valamint milyen egyedülálló módon képes megadni nekik azt a segítséget, amelyre éppen szükségük lehet, Dávid, a zsoltáros ezt írta: „És nékem milyen kedvesek [drágák, NW] a te gondolataid . . .!” (Zsoltárok 139:17a). Ezek a gondolatok, melyek írott Szavában tárulnak fel, jóval magasabbrendűek, mint bármi, ami az emberektől származik, bármilyen káprázatosnak látszanak is az eszméik (Ésaiás 55:8, 9). Isten gondolatai segítségünkre vannak abban, hogy a valóban fontos dolgokra összpontosítsunk az életben és lelkesek legyünk szolgálatában (Filippi 1:9–11). Megmutatják, hogyan tekintsünk a dolgokra isteni szemszögből. Hozzásegítenek, hogy becsületesek legyünk önmagunkhoz, szembenézzünk azzal, milyen személyek is vagyunk valójában a szívünk mélyén. Kész vagy ezt megtenni?
5. a) Az isteni Szó intelme szerint mit őrizzünk meg ’mindennél jobban’? b) Hogyan válhat javunkra a Káinról szóló bibliai feljegyzés? c) Noha nem vagyunk a Mózesi Törvény alatt, hogyan segít az nekünk megérteni, mi szerez örömet Jehovának?
5 Az emberek hajlamosak túl nagy hangsúlyt fektetni a külsőségekre, de az Írások ezt tanácsolják nekünk: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet” (Példabeszédek 4:23). A Biblia tantételekkel és példákkal egyaránt segítségünkre van, hogy ezt tegyük. Elmondja, hogy Káin színből mutatott be áldozatokat Istennek, míg szívében izzó haragot, majd gyűlöletet táplált testvére, Ábel iránt. Ez óva int attól, hogy olyanok legyünk, mint ő. (1Mózes 4:3–5; 1János 3:11, 12). A Biblia feljegyzést tartalmaz a Mózesi Törvény engedelmességre vonatkozó követelményéről. De azt is kihangsúlyozza, hogy a Törvény legfőbb követelménye az volt, hogy akik Jehovát imádják, azoknak teljes szívükből, elméjükből, lelkükből és erejükből kell szeretni őt; és kijelenti, hogy a fontossági sorrendben ezt az a parancsolat követte, mely szerint úgy szeressék felebarátjukat, mint önmagukat (5Mózes 5:32, 33; Márk 12:28–31).
6. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak a Példabeszédek 3:1 (K. f.) alkalmazásakor?
6 A Példabeszédek 3:1 (K. f.) nemcsak arra int minket, hogy tartsuk meg Isten parancsolatait, hanem arra is, hogy biztosak legyünk afelől: az engedelmesség valóban a szívünkben lakozó dolgok kifejeződése. Mint egyének, fel kell tennünk magunknak a kérdést: „Elmondható rólam, hogy így engedelmeskedem Isten követelményeinek?” Ha azt vesszük észre, hogy néhány dologban hibás az indítékunk vagy gondolkodásunk — és senki sem állíthatja közülünk, hogy hibátlan —, akkor fel kell tennünk a kérdést: „Mit teszek annak érdekében, hogy javítsak a helyzeten?” (Példabeszédek 20:9; 1János 1:8).
7. a) Hogyan segít a szívünk megőrzésében a Máté 15:3–9, ahol is Jézus leleplezi a farizeusokat? b) Milyen helyzetekben lehet szükség határozott intézkedésekre, hogy megfegyelmezzük az elménket és szívünket?
7 Amikor a zsidó farizeusok a látszat kedvéért tisztelték Istent, s közben olyan vallásgyakorlat előmozdításán mesterkedtek, amelyet a haszonlesés motivált, Jézus leleplezte őket mint képmutatókat és kimutatta, hogy hiábavaló az imádatuk (Máté 15:3–9). Jézus arra is figyelmeztetett, hogy ha örömet kívánunk szerezni Istennek, aki a szívekbe lát, nem elég olyan életet élnünk, amely látszólag erkölcsös, miközben az érzékies gyönyörök végett folytonosan erkölcstelen gondolatokba merülünk. Talán drasztikus intézkedésekhez kell folyamodnunk, hogy megfegyelmezzük az elménket és szívünket (Példabeszédek 23:12, NW; Máté 5:27–29). Az effajta fegyelmezésre akkor is szükség van, ha a világi munkánk, a tanulmányainkkal kapcsolatos céljaink vagy az általunk megválasztott szórakozás eredményeképpen a világ utánzóivá válunk, megengedve azt, hogy saját irányadó mértékei szerint formáljon minket. Bárcsak sohasem felejtenénk el, hogy Jakab tanítvány „paráznáknak” nevezi azokat, akik állításuk szerint Istenhez tartoznak, de akik a világ barátjai akarnak lenni. Miért? Mert „az egész világ a gonosz hatalmában van” (Jakab 4:4; 1János 2:15–17; 5:19, K. f.).
8. Mit kell tennünk ahhoz, hogy teljes mértékben javunkra tudjuk fordítani Isten drága gondolatait?
8 Ahhoz, hogy teljesen javunkra tudjuk fordítani Istennek az ilyen és egyéb dolgokra vonatkozó gondolatait, időt kell tartalékolnunk arra, hogy olvassuk vagy hallgassuk azokat. Sőt mi több, tanulmányoznunk kell azokat, beszélnünk kell róluk és elmélkednünk kell rajtuk. Az Őrtorony olvasói közül sokan látogatják rendszeresen Jehova Tanúi gyülekezeti összejöveteleit, ahol Bibliával kapcsolatos fejtegetések hangzanak el. Más elfoglaltságokból veszik el az időt, hogy ezt megtehessék (Efézus 5:15–17). És amit cserébe kapnak, az messze többet ér, mint az anyagi jólét. Vajon te nem így érzel?
9. Miért van az, hogy a keresztényi összejöveteleket látogatók közül egyesek gyorsabban fejlődnek, mint mások?
9 Az összejöveteleket látogatók közül azonban egyesek gyorsabban fejlődnek szellemileg, mint mások. Ők teljesebb mértékben alkalmazzák életükben az igazságot. Mivel magyarázható ez? Gyakran játszik jelentős szerepet a személyes tanulmányozás terén mutatott szorgalmuk. Tisztán látják, hogy nem csak kenyéren élünk; a naponkénti szellemi táplálék éppen olyan fontos, mint a fizikai táplálék rendszeres elfogyasztása (Máté 4:4; Zsidók 5:14). Így hát mindennap arra törekednek, hogy legalább egy kis időt töltsenek azzal, hogy olvasnak a Bibliából vagy a kiadványokból, amelyek megmagyarázzák azt. Felkészülnek a gyülekezeti összejövetelekre: előre áttanulmányozzák a feladatokat és fellapozzák az írásszövegeket. Többet tesznek az anyag elolvasásánál; elmélkednek rajta. Tanulmányozási szokásuk azt is magában foglalja, hogy komolyon elgondolkodnak azon, milyen hatást kellene gyakorolnia a saját életükre annak, amit tanulnak. Miközben gyarapodnak szellemiségükben, olyan érzés tölti el őket, mint amilyen a zsoltárost, aki ezt írta: „Mennyire szeretem törvényedet! . . . Csodálatosak intelmeid” (Zsoltárok 1:1–3; 119:97, 129, Újfordítású revideált Biblia, 1991).
10. a) Meddig érdemes folytatni Isten Szavának tanulmányozását? b) Hogyan mutatnak rá erre az Írások?
10 Tanulmányozzuk bár Isten Szavát egy, öt vagy akár ötven éve, az egyszerűen soha nem válik unalmassá — nem bizony, ha drágák nekünk Isten gondolatai. Függetlenül attól, hogy mennyi mindent tanult ki-ki közülünk az Írásokból, még mindig van, amit nem tudunk. „Oh Isten! Mily nagy azoknak summája! — mondta Dávid. — Számlálgatom őket: többek a fövénynél.” Isten gondolataiból túl sok van ahhoz, hogy képesek lennénk megszámlálni azokat. Ha egy álló napon át kellene számba vennünk Isten gondolatait és lefekvéskor is ezt tennénk, reggel az ébredéskor még mindig sok minden lenne, amin elgondolkodhatnánk. Ezért írta Dávid: „felserkenek s mégis [még mindig, NW] veled vagyok” (Zsoltárok 139:17, 18). A teljes örökkévalóságon keresztül is lesz mit tanulnunk Jehováról és útjairól. Sohasem érjük el azt a pontot, hogy már mindent tudunk (Róma 11:33).
Gyűlölni, amit Jehova gyűlöl
11. Miért fontos az, hogy ne csak a gondolatait ismerjük Istennek, hanem az érzéseit is átéljük?
11 Az Isten Szavának tanulmányozásával nem az a célunk, hogy csupán tényekkel tömjük tele a fejünket. Amikor engedjük, hogy szívünkbe vésődjenek Isten gondolatai, az érzéseit is kezdjük átélni. Mennyire fontos ez! Mit eredményezhet, ha nem fejlesztünk ki ilyen érzéseket? Talán képesek leszünk elismételni, mit mond a Biblia, ámde kívánatosnak tarthatjuk majd a tiltott dolgokat, vagy esetleg tehernek fogjuk érezni a követelményeket. Az igaz, hogy még ha gyűlöljük is a rosszat, küzdelemre lehet szükség az emberi tökéletlenség miatt (Róma 7:15). De ha nem teszünk komoly erőfeszítéseket, hogy összhangba hozzuk belső énünket azzal, ami helyes, vajon számíthatunk-e arra, hogy örömet szerzünk Jehovának, „a szívek vizsgálójának”? (Példabeszédek 17:3).
12. Mennyire fontos az Isten szerinti szeretet és az Isten szerinti gyűlölet?
12 Az Isten szerinti gyűlölet hatékony védelmet nyújt a rossz cselekedetek ellen, ugyanúgy, ahogy az Isten szerinti szeretet is örömtelivé teszi a helyes dolgok cselekvését (1János 5:3). Az Írások újra meg újra arra intenek, hogy fejlesszük ki mind a szeretetet, mind a gyűlöletet. „A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt!” (Zsoltárok 97:10). „Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz” (Róma 12:9). Ezt tesszük?
13. a) Dávid melyik imájával értünk teljesen egyet a gonoszok elpusztítására vonatkozóan? b) Dávid imája alapján kik voltak azok a gonoszok, akiknek elpusztításáért Istenhez imádkozott?
13 Jehova világosan kijelentette: szándéka az, hogy gyökerestül kiirtsa a földről a gonoszokat és helyet adjon egy új földnek, amelyben igazságosság fog lakozni (Zsoltárok 37:10, 11; 2Péter 3:13). Az igazságosságot szeretők alig várják már, hogy eljöjjön ez az idő. Teljesen egyetértenek Dáviddal, a zsoltárossal, aki így imádkozott: „Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába [méltatlanul, NW] veszik fel, a te ellenségeid” (Zsoltárok 139:19, 20). Dávid nem vágyott arra, hogy személyesen ölje meg az ilyen gonoszokat. Azért imádkozott, hogy Jehova kezéből jöjjön a megtorlás (5Mózes 32:35; Zsidók 10:30). Ezek nem olyan emberek voltak, akik csupán Dávid személyét támadták valamilyen módon. Hamis színben tüntették fel Istent, miközben méltatlanul vették szájukra a nevét (2Mózes 20:7). Becstelen módon azt állították, hogy szolgálják őt, de arra használták fel a nevét, hogy saját ármánykodásaikat mozdítsák elő. Dávid nem érzett szeretetet azok iránt, akik úgy döntöttek, hogy Isten ellenségei lesznek.
14. Vannak olyan gonosz emberek, akiken lehet segíteni? Ha igen, hogyan?
14 Több milliárdra tehető azok száma, akik nem ismerik Jehovát. Sokan közülük a tudatlanság miatt gyakorolnak olyan dolgokat, amelyeket gonosznak mond Isten Szava. Ha makacsul ragaszkodnak ehhez az úthoz, akkor azok között lesznek, akik elpusztulnak a nagy nyomorúság idején. Jehova azonban nem gyönyörködik a gonosz halálában, s nekünk sem szabad így érezni (Ezékiel 33:11). Amíg az idő engedi, arra törekszünk, hogy segítsünk az ilyeneknek megtanulni és alkalmazni Jehova útjait. De mi van akkor, ha némelyek mélységes gyűlölettel viseltetnek Jehovával szemben?
15. a) Kik voltak azok, akiket a zsoltáros „igazi ellenségeinek” tekintett? b) Hogyan tudjuk ma kimutatni, hogy „gyűlöljük” azokat, akik fellázadnak Jehova ellen?
15 Ami őket illeti, ezt mondta a zsoltáros: „Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, [igazi, NW] ellenségeimmé lettek!” (Zsoltárok 139:21, 22). Dávid azért tekintett rájuk irtózattal, mert mélységesen gyűlölték Jehovát. A hitehagyottak is azok közé tartoznak, akik gyűlölettel viseltetnek Jehovával szemben, mivel fellázadnak ellene. A hitehagyás valójában Jehova elleni lázadás. Egyes hitehagyottak azt állítják, hogy ismerik és szolgálják Istent, de elvetnek bizonyos tanításokat vagy követelményeket, amelyeket nyilvánvalóvá tett a Szavában. Mások azt bizonygatják, hogy hisznek a Bibliában, de nem ismerik el Jehova szervezetét, és aktívan próbálják akadályozni a tevékenységét. Amikor szándékosan döntenek az ilyen gonoszság mellett — miután megismerték, mi a helyes —, amikor annyira beléjük ivódik a rossz, hogy az természetük szerves részévé válik, ilyenkor egy kereszténynek a szó bibliai értelmében gyűlölnie kell azokat, akik végérvényesen a gonoszság mellett kötelezték el magukat. Az igaz keresztények úgy éreznek az ilyen hitehagyottak iránt, mint Jehova; nem kíváncsiak hitehagyott eszméikre. Ellenkezőleg, „utálják” azokat, akik Isten ellenségeivé tették magukat; a bosszúállást azonban Jehovára hagyják (Jób 13:16, NW; Róma 12:19; 2János 9, 10).
Amikor átkutat minket Isten
16. a) Miért akarta Dávid, hogy átkutassa őt Jehova? b) Mi a helyzet a saját szívünkkel, amelynek meglátásához Isten segítségét kell kérnünk?
16 Dávid semmiféleképpen sem akart a gonoszokhoz hasonlítani. Sokan próbálják meg eltitkolni belső énjüket, de Dávid így imádkozott alázatosan: „Kutass át engem, ó Isten, és ismerd meg szívemet. Vizsgálj meg engem és ismerd meg nyugtalanító gondolataimat, és lásd meg, van-e bennem valamilyen fájdalmas út, és vezess engem a határtalan idő útján” (Zsoltárok 139:23, 24, NW). Amikor szívére utalt, Dávid nem a fizikai szervre gondolt. Összhangban e kifejezés jelképes jelentésével, ő a belső énjére, a belső emberre utalt. Nekünk is akarni kell, hogy átkutassa Isten a szívünket és meglássa, vajon vannak-e bennünk helytelen vágyak, vonzalmak, érzelmek, szándékok, gondolatok vagy indítékok (Zsoltárok 26:2). Jehova erre ösztönöz minket: „Fiam, add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben” (Példabeszédek 23:26, K. f.).
17. a) Ahelyett, hogy titokban tartanánk a nyugtalanító gondolatokat, mit tegyünk? b) Vajon meg kell lepődnünk azon, ha helytelen hajlamokat veszünk észre a szívünkben, és mit tegyünk azokkal kapcsolatban?
17 Ha helytelen vágyak vagy helytelen indítékok miatt avagy saját helytelen viselkedésünk miatt fájdalmas, nyugtalanító gondolatok lappanganak bennünk, biztosan szeretnénk, ha Jehova segítene nekünk elrendezni a dolgot. A „fájdalmas út” szóhasználat helyett az Újfordítású revideált Biblia a „téves út” kifejezést használja, míg a The New English Bible ezt mondja: „Olyan ösvény, amely elszomorít téged [azaz Istent].” Mi magunk talán nem értjük világosan a nyugtalanító gondolatainkat és ennélfogva nem tudjuk, hogyan mondjuk el Istennek a problémáinkat, de ő megérti helyzetünket (Róma 8:26, 27). Ne lepjen meg bennünket, ha rosszra irányuló hajlamok vannak a szívünkben; de ne is mentegetőzzünk velük (1Mózes 8:21). Keresnünk kell Isten segítségét, hogy gyökerestől kiirthassuk azokat. Ha igazán szeretjük Jehovát és útjait, azzal a bizalommal közeledhetünk hozzá az ilyen segítség érdekében, hogy „nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud” (1János 3:19–21).
18. a) Hogyan vezet minket Jehova a határtalan idő útján? b) Ha továbbra is Jehova irányítását követjük, akkor milyen meleg hangú dicséretre számíthatunk?
18 Összhangban a zsoltáros imájával, mely szerint Jehova vezetni fogja őt a határtalan idő útján, Jehova tényleg vezeti az Ő alázatos, engedelmes szolgáit. Nemcsak olyan ösvényen vezeti őket, amely hosszú életet jelenthet, mivel nem vágattatnak ki idő előtt valamilyen gonosz cselekedetért, hanem azon az úton, amely örök élethez vezet. Elménkbe vési, hogy szükségünk van Jézus áldozatának bűneltörlő értékére. Szaván és szervezetén keresztül létfontosságú oktatásról gondoskodik, hogy képesek legyünk cselekedni az akaratát. Kihangsúlyozza, mennyire fontos reagálnunk a segítségére, hogy belül is olyan emberekké váljunk, mint amilyennek kívülről valljuk magunkat (Zsoltárok 86:11, NW). És azzal a kilátással bátorít, hogy egy igazságos új világban tökéletes egészségünk s emellett örökké tartó életünk lesz, hogy azt az ő — vagyis az egyedül igaz Isten — szolgálatának szenteljük. Ha továbbra is lojálisan reagálunk az irányítására, tulajdonképpen ugyanazt fogja mondani nekünk, mint Fiának: ’helyesellek’ (Lukács 3:22, NW; János 6:27; Jakab 1:12).
Milyen magyarázatot fűznél hozzá?
◻ Miért fordul elő gyakran, hogy Jehovának a szolgáiról vallott nézete eltér az emberekétől?
◻ Mi segíthet nekünk meglátni azt, amit Isten lát a szívünk megvizsgálásakor?
◻ Milyenfajta tanulmányozás segít hozzá minket a tények megtanulásához és a szívünk megőrzéséhez?
◻ Miért fontos az, hogy ne csak a kijelentéseit ismerjük Istennek, hanem az érzéseit is átéljük?
◻ Miért imádkozzunk így személyesen: „Kutass át engem, ó Isten, és ismerd meg szívemet?”
[Kép a 16. oldalon]
Amikor tanulmányozol, igyekezz magadévá tenni Isten gondolatait és érzéseit
[Kép a 18. oldalon]
Jehova gondolatai „többek a fövénynél”
[Forrásjelzés]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.