„Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet”

KÖLTŐ volt, építész és király. Mivel az éves bevétele meghaladta a 61 milliárd forintnak megfelelő összeget, gazdagabb volt a föld minden királyánál. Ezt a férfit a bölcsességéről is ismerték. Annyira nagy hatást tett egy királynőre, aki meglátogatta őt, hogy a királynő így kiáltott fel: „ímé nékem a felét sem beszélték el: te meghaladtad bölcseséggel és jósággal a hírt, a melyet hallottam felőled” (1Királyok 10:4–9). Ebben a helyzetben volt Salamon, az ókori Izrael királya.

Salamon gazdag is volt, és bölcs is. Ez páratlan módon képessé tette arra, hogy megállapítsa, e kettő közül melyik igazán fontos. Ezt írta: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled” (Példabeszédek 3:13–15, Újfordítású revideált Biblia).

Hol lehet azonban megtalálni a bölcsességet? Miért értékesebb, mint a gazdagság? Mi teszi olyan vonzóvá? A bibliai Példabeszédek könyvének a 8. fejezete, melyet Salamon írt le, lenyűgözően válaszol ezekre a kérdésekre. Ebben a részben megszemélyesíti a bölcsességet, mintha képes lenne beszélni és cselekedni. A bölcsesség személyesen tárja fel, hogy miért vonzó, és milyen értéke van.

„Hangosan kiált”

A Példabeszédek könyvének 8. fejezete ezzel a költői kérdéssel kezdődik: „Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem?” Igen, a bölcsesség és az értelem kiált, éles ellentétben az erkölcstelen asszonnyal, aki sötét helyeken áll lesben, és csábító szavakat sugdos egy magányos, tapasztalatlan fiatalember fülébe (Példabeszédek 7:12). „Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra. A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált” (Példabeszédek 8:1–3, Úf.). A bölcsesség erős, bátor hangja hangosan és tisztán hallható a közterületeken: a kapuknál, a keresztutaknál és a város bejáratainál. Az emberek könnyen meghallhatják a hangot, és reagálhatnak rá.

Ki tagadhatná, hogy az Isten ihletett Szavában, a Bibliában található isteni bölcsességről csaknem minden olyan személy tudomást szerezhet a földön, aki szeretne szert tenni rá? „A Biblia a legolvasottabb könyv a történelemben” — írja a The World Book Encyclopedia. Majd hozzáteszi: „Több példányt terjesztettek el a Bibliából, mint bármely másik könyvből. Ezenkívül a Bibliát több nyelvre fordították le, mint más könyveket, és többféle fordítást készítettek róla, mint bármely másik könyvről.” Mivel a Biblia részben vagy egészben több mint 2100 nyelven és nyelvjárásban jelent meg, az emberi család több mint 90 százaléka saját nyelvén tud hozzájutni Isten Szavának legalább bizonyos részeihez.

Jehova Tanúi mindenütt nyilvánosan hirdetik a Biblia üzenetét. Kétszázharmincöt országban buzgón prédikálják Isten Királyságának a jó hírét, és tanítják az embereket az Isten Szavában található igazságokra. Biblián alapuló folyóirataikból, Az Őrtoronyból, melyet 140 nyelven jelentetnek meg, és az Ébredjetek!-ből, melyet 83 nyelven nyomtatnak ki, külön-külön több mint 20 millió példányt terjesztenek el számonként. A bölcsesség kétségkívül a közterületeken kiált!

„Az én szóm az emberek fiaihoz van”

A megszemélyesített bölcsesség beszélni kezd. Ezt mondja: „Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van! Értsétek meg ti együgyűek [tapasztalatlanok, »NW«] az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet” (Példabeszédek 8:4, 5).

A bölcsesség mindenkit hív. A meghívást kiterjeszti az egész emberiségre. Még a tapasztalatlanokat is meghívja, hogy szerezzenek eszességet, vagyis megfontoltságot, a balgatagokat pedig, hogy vegyenek eszükbe értelmet. Jehova Tanúi csakugyan hiszik, hogy a Biblia minden embernek szól. Erőfeszítést tesznek arra, hogy részrehajlás nélkül mindenkit, akivel találkoznak, arra buzdítsanak, hogy lapozzon bele ebbe a könyvbe, hogy megtalálja benne a bölcsesség szavait.

„Igazságot mond ki az én ínyem”

A bölcsesség még vonzóbbá teszi magát, amikor így folytatja: „Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság. Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság. Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.” Igen, a bölcsesség tanításai nagyszerűek, kiválóak, igazak és igazságosak. Nincs bennük semmi hamis vagy elfordult dolog. „Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt” (Példabeszédek 8:6–9).

A bölcsesség helyénvalóan erre ösztönöz: „Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt [ezüstöt, »Úf.«]; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.” Ez a kérés ésszerű, „mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek” (Példabeszédek 8:10, 11). De miért? Mi teszi a bölcsességet értékesebbé a gazdagságnál?

„Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál”

Azok az ajándékok, melyeket a bölcsesség ad a hallgatóinak, sokkal értékesebbek, mint az arany, az ezüst vagy a drágagyöngyök. A bölcsesség következőképpen mondja el, hogy mik ezek az ajándékok, amikor kijelenti: „Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát [gondolkodóképesség ismeretét, »NW«] megnyerem. Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm” (Példabeszédek 8:12, 13).

A bölcsesség eszességet és gondolkodóképességet ad a birtokosainak. Azok, akiknek isteni bölcsességük van, félelemmel vegyes tiszteletet is mutatnak Isten iránt, és áhítattal tekintenek rá, mivel „a bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme” (Példabeszédek 9:10). Tehát egy ilyen személy gyűlöli azt, amit Jehova gyűlöl. Egyáltalán nem jellemző rá a gőgösség, önteltség, erkölcstelen viselkedés és álnok beszéd. A rosszal szemben érzett ellenszenve megvédi attól, hogy önzően használja fel a hatalmát. Mennyire fontos, hogy a keresztény gyülekezet felelősségteljes tisztségben lévő tagjai, valamint a családfők keressék a bölcsességet!

„Nálam van a tanács és a gyakorlati bölcsesség — folytatja a bölcsesség. — Én, az értelem, erővel rendelkezem. Általam uralkodnak a királyok és hirdetnek igazságosságot a főbb méltóságok. Általam gyakorolják az uralmat a fejedelmek, és a nemesek mind igazságosságban ítélkeznek” (Példabeszédek 8:14–16, NW). A bölcsesség gyümölcsei közé tartozik az éleslátás, értelem és erő — és éppen ezek a tulajdonságok azok, amelyekre az uralkodóknak, főbb méltóságoknak és nemeseknek nagyon nagy szükségük van. A bölcsesség nélkülözhetetlen azoknak, akiknek hatalmuk van, vagy tanácsot adnak másoknak.

Az igazi bölcsesség könnyen elérhető bárkinek. De nem mindenki találja meg. Néhányan elutasítják, vagy távol tartják magukat tőle, még akkor is, ha ott van egy karnyújtásnyira tőlük. „Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak” — mondja a bölcsesség (Példabeszédek 8:17). A bölcsességet csak azok szerezhetik meg, akik buzgón keresik.

A bölcsesség útjai egyenesek és igazságosak. A bölcsesség megjutalmazza az őt keresőket. Ezt mondja: „Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság. Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél. Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén. Hogy az engem szeretőknek valami valóságost [vagyont, »Katolikus fordítás«] adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem” (Példabeszédek 8:18–21).

Az olyan nagyszerű tulajdonságokon és jellemvonásokon kívül, mint a megfontoltság, gondolkodóképesség, alázatosság, éleslátás, gyakorlati bölcsesség, értelem, a bölcsesség ajándékai közé tartozik még a gazdagság és a megbecsülés. Egy bölcs személy igazságos eszközökkel jómódra tehet szert, és jól lesz dolga szellemileg (3János 2). A bölcsesség megbecsülést is hoz neki. Ezenkívül elégedett azzal, amire szert tesz. Béke van az elméjében, és tiszta lelkiismerettel áll Isten előtt. Igen, boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet. A bölcsesség gyümölcse valóban jobb, mint a színarany és a válogatott ezüst.

Mennyire időszerű ez a tanács nekünk, mivel egy anyagias világban élünk, amelyben arra fektetik a hangsúlyt, hogy bármilyen eszközzel és áron vagyonra kell szert tenni! Bárcsak sohasem tévesztenénk szem elől, hogy mennyire értékes a bölcsesség, és sohasem nyúlnánk igazságtalan eszközökhöz azért, hogy vagyont szerezzünk. Sose hanyagoljuk el azokat a gondoskodásokat, melyek által bölcsességre tehetünk szert, pusztán azért, hogy meggazdagodjunk. Ne vegyük például félvállról keresztény összejöveteleinket, a személyes bibliatanulmányozásunkat, illetve a „hű és értelmes rabszolgától” érkező kiadványok tanulmányozását (Máté 24:45–47).

„Beláthatatlan idők óta beiktatott engem”

A Példabeszédek könyvének 8. fejezetében a bölcsesség megszemélyesítésével nem csupán egy elvont tulajdonság jellegzetességeit ismerjük meg részletesen. A megszemélyesített bölcsesség jelképes értelemben Jehova legfontosabb alkotására is utal. A bölcsesség így folytatja: „Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem [beláthatatlan idők óta beiktatott engem, »NW«], kezdettől, a föld kezdetétől fogva. Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem. Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét” (Példabeszédek 8:22–26).

Mennyire egybevág a megszemélyesített bölcsességről szóló előbbi leírás azzal, amit a Szentírásban „a Szóról” olvasunk! „Kezdetben volt a Szó, és a Szó az Istennél volt, és a Szó isten volt” — írta János apostol (János 1:1). A megszemélyesített bölcsességa jelképesen Isten Fiát, Jézus Krisztust szemlélteti emberré válása előtti létében.

Jézus Krisztus „az egész teremtés elsőszülötte; mert általa teremtetett minden más az egekben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok” (Kolosszé 1:15, 16). „Mikor [Jehova] készíté az eget, ott valék — folytatja a megszemélyesített bölcsesség —; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget; mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai; mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait: mellette valék mint kézmíves [mestermunkás, »NW«], és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben. Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban” (Példabeszédek 8:27–31). Jehova elsőszülött Fia Atyja mellett volt, tevékenyen együtt dolgozott vele — az egeknek és a földnek a Teremtőjével, akihez senki sem fogható. Amikor Jehova Isten megteremtette az első embert, Fia is részt vett a munkában mint mestermunkás (1Mózes 1:26). Nem csoda, hogy Isten Fiát nagyon érdekli az emberiség, sőt még gyönyörűségét is leli benne.

„Boldog ember, a ki hallgat engem”

Mint a megszemélyesített bölcsesség, Isten Fia ezt mondja: „most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!” (Példabeszédek 8:32–36).

Jézus Krisztus tökéletesen megtestesíti Isten bölcsességét. „Őbenne van gondosan elrejtve a bölcsesség és ismeret minden kincse” (Kolosszé 2:3). Figyeljünk tehát gondosan rá, és kövessük szorosan a nyomdokait (1Péter 2:21). Ha visszautasítjuk őt, erőszakot cselekszünk a lelkünkön, és szeretjük a halált, mivel „senki másban nincs megmentés” (Cselekedetek 4:12). Igen, fogadjuk el Jézust úgy, mint akit Isten adott a megmentésünkre (Máté 20:28; János 3:16). Így mi is tapasztalni fogjuk az abból fakadó boldogságot, hogy ’életet nyerünk, és szerzünk az Úrtól jóakaratot’.

[Lábjegyzet]

[Képek a 26. oldalon]

A bölcsesség nélkülözhetetlen azoknak, akiknek felelősségeik vannak

[Képek a 27. oldalon]

Ne hanyagoljuk el azokat a gondoskodásokat, melyek által bölcsességre tehetünk szert