„Maga Jehova ad bölcsességet”

MILYEN törekvések kötik le az idődet és az energiádat? Fontos neked, hogy jó nevet szerezz? Az anyagi javak gyűjtésének szentelted az életed? Szeretnél karriert befutni egy bizonyos területen, vagy szeretnél szakképzettséget szerezni egy vagy több tudományágban? Fontos neked a másokkal ápolt jó kapcsolat? Szeretnéd megőrizni a jó egészséged?

Úgy tűnik, az említettek közül mindnek van bizonyos értéke. De mi a legfontosabb? A Biblia így válaszol: „A bölcsesség a legfőbb dolog. Szerezz bölcsességet” (Példabeszédek 4:7, NW). Hogyan szerezhetünk tehát bölcsességet, és milyen haszna van annak? Ezekre a kérdésekre a bibliai Példabeszédek könyvének második fejezete ad választ.

’Fordíts figyelmet a bölcsességre’

Az ókori Izráel bölcs királya, Salamon szeretetteljes, apai hangon ezt mondja: „Fiam, ha befogadod az én beszédeimet, és gondosan megőrzöd magadnál az én parancsolataimat, úgy, hogy füleddel figyelmet fordítasz a bölcsességre, és szívedet a tisztánlátásra hajtod; azonkívül, ha értelemért kiáltasz, és tisztánlátásért emeled fel szavadat, ha szakadatlan keresed, akár az ezüstöt, és mint rejtett kincseket, kutatod azt szüntelen, akkor megérted Jehova félelmét, és megtalálod Isten igazi ismeretét” (Példabeszédek 2:1–5, NW).

Megfigyelted, hogy kinek a felelőssége a bölcsesség megszerzése? Ezekben a versekben a „ha” szócska háromszor fordul elő, és kivétel nélkül olyan igékkel áll kapcsolatban, amelyek egyes szám második személyben állnak. Nyilvánvaló tehát, hogy mindenkinek magának kell keresnie a bölcsességet, és a hozzá kapcsolódó tulajdonságokat: a tisztánlátást és az értelmet. De először ’be kell fogadnunk’ az elménkbe, és ’meg kell őriznünk’ emlékezetünkben azokat a bölcs szavakat, amelyek a Bibliában találhatók. Ezért tanulmányoznunk kell a Bibliát.

A bölcsesség képessé tesz minket arra, hogy helyesen használjuk fel az Istentől kapott ismeretet. És milyen nagyszerűen ad nekünk a Biblia bölcsességet! Igen, a Biblia bölcs szavakat tartalmaz, mint amelyek a Példabeszédek és a Prédikátor könyvében lettek feljegyezve, nekünk pedig figyelmet kell szentelnünk ezeknek a szavaknak. A Biblia oldalain sok példát is találhatunk, melyek megmutatják, hogyan válik javunkra, ha alkalmazzuk az isteni alapelveket, és miért káros, ha figyelmen kívül hagyjuk azokat (Róma 15:4; 1Korinthus 10:11). Vizsgáld meg például a kapzsi Géházinak, Elizeus próféta szolgájának esetét (2Királyok 5:20–27). Nem arra tanít ez minket, hogy bölcs dolog kerülni a kapzsiságot? Vagy ott van például Jákób lányának, Dínának a tragikus kimenetelű története, aki ártatlannak tűnő látogatásokat tett Kanaán ’földjének leányainál’ (1Mózes 34:1–31). Ugye, készek vagyunk elismerni, hogy ostoba dolog rossz társaságba keveredni? (Példabeszédek 13:20; 1Korinthus 15:33).

Ha figyelünk a bölcsességre, akkor tisztánlátást és értelmet szerzünk. A Webster’s Revised Unabridged Dictionary szerint a tisztánlátásnak fordított szó jelentése „az elme képessége, hogy megkülönböztesse egyik dolgot a másiktól”. Az Isten szerinti tisztánlátás az a képesség, hogy megkülönböztessük a jót a rossztól, azután pedig a helyes utat válasszuk. Ha nem ’hajtanánk szívünket’ tisztánlátásra, vagy nem alkalmaznánk készségesen azt, hogyan állhatnánk meg „az úton, a mely az életre visz”? (Máté 7:14; vesd össze: 5Mózes 30:19, 20). Isten Szavának tanulmányozása és alkalmazása tisztánlátást eredményez.

Hogyan ’kiálthatunk értelemért’ — azért a képességért, amellyel meglátjuk, hogyan kapcsolódnak egy dolog részei egymáshoz és az egészhez? A kor és a tapasztalat ugyan segíthetnek, hogy nagyobb értelmet szerezzünk, de ez nem feltétlenül igaz minden esetben (Jób 12:12; 32:6–12). A zsoltáríró ezt mondta: „Értelmesebb vagyok a véneknél, mert megfogadtam utasításaidat [Jehováéit].” Majd így énekelt: „Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket” (Zsoltárok 119:100, 130, Újfordítású revideált Biblia). Jehova az „öreg korú”, és értelme messze felülmúlja az emberekét (Dániel 7:13). Isten adhat értelmet egy tapasztalatlannak, ezzel képessé téve őt arra, hogy e tekintetben felülmúlja még az idősebbeket is. Ezért buzgón kell tanulmányoznunk Isten Szavát, a Bibliát, és alkalmaznunk kell a tanultakat.

A Példabeszédek könyvének második fejezetében az első néhány versben ismételten használt „ha” szócskát olyan kifejezések követik, mint ’befogadni’, ’megőrizni’, ’kiáltani’ valamiért, ’keresni’, ’kutatni’. Miért használ az író ilyen határozott kifejezéseket? Az egyik forrásmű ezt mondja: „A bölcs [ezzel] azt hangsúlyozza ki, hogy mennyire fontos komolyan keresnünk a bölcsességet.” Igen, komolyan kell kutatnunk a bölcsességet és a hozzá kapcsolódó tulajdonságokat: a tisztánlátást és az értelmet.

Teszel erőfeszítéseket?

A bölcsesség kutatásában az egyik legfontosabb lépés a Biblia buzgó tanulmányozása. Ez a tanulmányozás azonban sokkal többet jelent, mint csupán ismeretszerzés céljából olvasni. A Szentírás tanulmányozásának létfontosságú része az olvasottakon való komoly elmélkedés. Ahhoz, hogy bölcsességet és tisztánlátást szerezzünk, arra is szükség van, hogy elgondolkozzunk azon, hogyan használhatnánk fel a tanultakat problémák megoldásában és döntéshozatalban. Ahhoz, hogy értelemre tegyünk szert, át kell gondolnunk, hogyan kapcsolódik az anyag ahhoz, amit már megtanultunk. Tagadhatatlan, hogy a Bibliának ez az elmélkedő tanulmányozása időt és komoly erőfeszítéseket igényel. Az ebbe befektetett idő és energia olyan, mintha ’ezüstöt keresnénk vagy rejtett kincseket kutatnánk’. Megteszed a szükséges erőfeszítéseket? ’Áron is megvásárolod az alkalmas időt’ erre? (Efézus 5:15, 16, NW).

Figyeld meg, milyen nagy kincsek várnak ránk, ha tiszta szívvel a Biblia mélyére ásunk. Rátalálunk az „Isten igazi ismeretére” — Teremtőnk szilárdan megalapozott, életadó ismeretére! (János 17:3). „Jehova félelme” szintén nagy kincs. Mennyire értékes is ez a félelemmel vegyes tisztelet! Befolyásolnia kell életünk minden területét a nemtetszésétől való egészséges félelemnek, ezzel szellemi indíttatást adva minden egyes tettünknek (Prédikátor 12:15).

Égjen szívünkben buzgó vágy az iránt, hogy kutassunk és mélyre ássunk a szellemi kincsekért! Hogy könnyebb legyen ez a kutatás, Jehova nagyszerű ásókkal, vagyis segédeszközökkel lát el minket: Az Őrtorony és az Ébredjetek! időszerű, igazságokat tartalmazó folyóirataival, valamint más Biblián alapuló kiadványokkal (Máté 24:45–47). Jehova gondoskodott a keresztény összejövetelekről is, ahol Szavára és útjaira oktat minket. Vegyünk részt rendszeresen ezeken, figyeljünk az elhangzottakra, tegyünk komoly erőfeszítéseket, hogy a kulcsgondolatokra összpontosítsunk és elraktározzuk azokat, és gondolkodjunk el mélyen a Jehovával való kapcsolatunkon (Zsidók 10:24, 25).

Nem fogsz kudarcot vallani

A föld alatt rejlő drágakövek, arany vagy ezüst kutatása sokszor kudarcba fullad. De nem így van a szellemi kincsek kutatásával. Miért? Salamon erről biztosít minket: „Maga Jehova ad bölcsességet: szájából ismeret és tisztánlátás származik” (Példabeszédek 2:6, NW).

Salamon király a bölcsességéről volt híres (1Királyok 4:30–32). A Szentírás feltárja, hogy nagyon széles körű volt az ismerete: sokat tudott a növényekről, az állatokról, az emberi tulajdonságokról és Isten Szaváról. Már fiatal királyként nemzetközi hírnevet szerzett neki, amikor tisztánlátást nyilvánított ki azzal, ahogyan rendezett egy vitát két asszony között, amikor mindketten ugyanazt a gyermeket vallották magukénak (1Királyok 3:16–28). Mi volt nagy tudásának a forrása? Salamon Jehovához imádkozott „bölcseségért és tudományért [ismeretért, NW]”, valamint képességért, hogy „tudjon választást tenni a jó és a gonosz között”. Jehova megadta neki ezeket (2Krónika 1:10–12; 1Királyok 3:9).

Nekünk is imádkoznunk kell Jehova segítségéért, miközben szorgalmasan tanulmányozzuk Szavát. A zsoltáríró így imádkozott: „Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, és teljes szívvel féljem nevedet” (Zsoltárok 86:11). Jehova elfogadta ezt az imát, hiszen feljegyeztette a Bibliában. Biztosak lehetünk benne, hogy ha buzgón, rendszeresen imádkozunk Isten segítségéért, hogy szellemi kincseket találjunk a Bibliában, ő válaszolni fog (Lukács 18:1–8).

Salamon rámutat: „Az igazaknak valóságos jót [gyakorlati bölcsességet, »NW«] rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja. Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat” (Példabeszédek 2:7–9). Milyen buzdító! Jehova valódi bölcsességet ad azoknak, akik őszintén kérik, azután pedig védőpajzsnak bizonyul az igazak számára, amiért kinyilvánítják a valódi bölcsességet, és lojálisan ragaszkodnak igazságos irányadó mértékeihez. Bárcsak azok között lennénk, akiknek Jehova segít megérteni „minden jó útat”.

Amikor „az ismeret gyönyörűséges lesz a lelkednek”

A Biblia személyes tanulmányozása — amely elengedhetetlenül fontos a bölcsesség keresésében — nem feltétlenül jelent mindenkinek kellemes időtöltést. Például az 58 éves Lawrence ezt mondja: „Mindig is kétkezi munkás voltam. A tanulás nehezen megy.” A 24 éves Michael pedig, aki soha nem szerette a tanulást az iskolában, ezt mondja: „Erőt kellett vennem magamon, hogy leüljek és tanuljak.” De a tanulás utáni vágy kifejleszthető.

Figyeld meg, mit tett Michael. Ezt mondja: „Rávettem magam, hogy mindennap fél órát tanuljak. Rövid időn belül éreztem a hatását a magatartásomon, a keresztény összejöveteleken való hozzászólásaimon, és a másokkal való beszélgetéseimben. Most már várom a tanulmányozási időszakokat, és nem szeretem, ha bármi is közbejön.” Igen, a személyes tanulmányozást fokozatosan meg lehet kedvelni, ha látjuk az előrehaladást, amelyet teszünk általa. Lawrence szintén erőt vett magán, hogy tanulmányozza a Bibliát, és idővel vén lett Jehova Tanúi egyik gyülekezetében.

Ahhoz, hogy a személyes tanulmányozás örömteli legyen, állandó erőfeszítésre van szükség. De nagy jutalommal jár. Salamon ezt így mondja el: „Amikor a bölcsesség bejut a szívedbe, és az ismeret gyönyörűséges lesz a lelkednek, a gondolkodóképesség őrködik feletted, a tisztánlátás védelmez majd téged” (Példabeszédek 2:10, 11, NW).

„Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától”

Hogyan lehet a bölcsesség, az ismeret, a gondolkodóképesség és a tisztánlátás védelem? Salamon ezt mondja: „Hogy megszabadítson [mindez] téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól; a kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon. A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok” (Példabeszédek 2:12–15).

Igen, azok, akik értékelik a valódi bölcsességet, kerülik, hogy olyanokkal legyenek, akik ’gonoszságszólók’, vagyis akik olyan dolgokat beszélnek, amelyek ellentétben vannak azzal, ami igaz és igazságos. A gondolkodóképesség és a tisztánlátás felvértez minket azok ellen, akik elvetik az igazságot azért, hogy a sötétség útjain járhassanak, és az álnok emberek ellen, akik örömüket lelik a gonosz tettekben (Példabeszédek 3:32).

Milyen hálásak lehetünk, hogy a valódi bölcsesség és annak kiegészítő tulajdonságai az erkölcstelen férfiaktól és nőktől is megvédenek minket! Salamon azzal folytatja, hogy ezek a tulajdonságok ’megszabadítanak a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, aki az ő beszédével hízelkedik, aki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik; mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz. Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útjait’ (Példabeszédek 2:16–19).

„A nem hozzád tartozóa asszonyról”, vagyis a prostituáltról azt írja, hogy „elhagyja az ő ifjúságának férjét”. (Vesd össze: Malakiás 2:14.) Elfeledkezett arról, hogy a Törvényszövetség tiltja a házasságtörést (2Mózes 20:14). Életútja a halálba visz. Azok, akik csatlakoznak hozzá, lehet, hogy soha többé ’nem nyerhetik meg az életnek útjait’, mivel előbb-utóbb odajutnak, ahonnan már nincs visszaút, vagyis a halálba. Az az ember, aki tisztánlátó és van gondolkodóképessége, tudatában van az erkölcstelenség csábításának, és bölcsen elkerüli, nehogy belekeveredjen.

„Az igazak lakják a földet”

Salamon összefoglalva kijelentette, hogy a bölcsesség terén adott tanácsainak célja ez: „Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed” (Példabeszédek 2:20). Milyen nagyszerű célt szolgál a bölcsesség! Segít, hogy boldog és kielégítő életet éljünk, amellyel elnyerjük Isten tetszését.

Figyeld meg azt is, milyen nagy áldások várnak azokra, akik ’a jóknak útján járnak’. Salamon így folytatja: „az igazak lakják a földet, és a tökéletesek [feddhetetlenek, „NW”] maradnak meg rajta. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból” (Példabeszédek 2:21, 22). Legyél te is a feddhetetlenek között, akik örökké megmaradnak Isten igazságos új világában! (2Péter 3:13).

[Lábjegyzet]

[Kép a 26. oldalon]

Salamon imádkozott a bölcsességért. Nekünk is ezt kell tennünk