Vigyázz a szádra!
OLYAN éles és gyilkos tud lenni, mint a fegyver. De édes is tud lenni, mint a méz, és gyógyító, mint a balzsam. Képes elősegíteni az életet, de halált is tud okozni. Mindezt a Biblia a nyelvről, az emberi beszélőképességről mondja. (Példabeszédek 12:18; 16:24; 18:21.)
Nem csoda, ha Salamon ezt mondta: „Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár” (Példabeszédek 13:3, Ökumenikus fordítás). A jó hírnév tönkretevése, sértődöttség, feszült viszonyok az emberek között, sőt még testi sértés is származhat abból, ha valaki balgán szól. Biztosan te azok közül való vagy, aki szeretné „megtartani az életét” . Hogyan lehet elsajátítani, hogy az ember tudjon vigyázni a szájára, és ne hozzon magára ily módon bajt?
„Sok beszédben . . .”
Nos, a legegyszerűbb mód, ha nem beszélsz túl sokat! Talán ismersz környezetedben olyan férfit vagy nőt, akinek mindenről van véleménye és mindenhez van hozzáfűznivalója. Milyen idegesítő tud lenni az ilyen ember! „Az ostobák szájából ömlik a balgaság”, és „az ostoba szaporítja a szót” — mondja a Biblia (Példabeszédek 15:2; Prédikátor 10:14, [10:11, Károli]). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden beszédes ember ostoba, mint ahogy fordítva sem igaz, nem minden kevés beszédű ember bölcs. Abban azonban veszély rejlik, ha folyton locsogunk. A Példabeszédek 10:19. verse ezt így fogalmazza meg: „Sok beszédben elmaradhatatlan a vétek, a ki pedig megtartóztatja (ÚV.: féken tartja) ajkait, az értelmes” (Károli).
Előbb gondolkozz, utána beszélj!
Úgy is vigyázhatunk a szánkra, ha előbb gondolkozunk, s csak utána beszélünk. Ha nem gondoljuk meg szavainkat, mielőtt megszólalnánk, ezzel magunknak is, de hallgatóinknak is kárt okozhatunk. Az ihletett író kijelenti: „Van, aki meggondolatlanul beszél, mintha tőrrel szurkálna” (Példabeszédek 12:18, [12:17, Károli]).
Jakab levele a Bibliában így utal arra, milyen káros lehet a meggondolatlan beszéd: „Íme, mily kicsiny tűz mily nagy erdőt lángra gyújt! Igen, a nyelv tűz. A nyelv az igazságtalanság világát alkotja tagjaink között, mert beszennyezi az egész testet, és lángba borítja a természetes élet körforgását, őt pedig a Gyehenna fogja lángba borítani” (Jakab 3:5, 6).
A Gyehenna szó — eredetét illetően — a Jeruzsálemtől délre és délnyugatra eső Hinnom-völgy szóból származik. Izrael történelme során időnként előfordult, hogy a tüzet mesterségesen élesztették e völgyben, hogy a város szemétjét elégessék. Ezért lett a Gyehenna találó jelképe a teljes megsemmisülésnek. Hogyan tud a zabolátlan nyelv a „Gyehennától lángra gyulladni” ? Nos az, aki hazudozik, vagy istengyalázó tanokat terjeszt, vagy egyéb módon használja nyelvét rosszra, ezzel magának is, de másoknak is rosszat tesz, mert előidézheti Isten kegyének az elvesztését. És mi a végkimenetel? Örök pusztulás! Jézus Krisztus például ezt mondta a farizeusoknak: „Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy valakit zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, a Gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál” (Máté 23:15).
A Bibliában ez a gyakorlatias tanács olvasható: „Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon” (Példabeszédek 15:28, Ökumenikus fordítás). Mennyivel bölcsebb meggondolni valamit, mielőtt kimondanánk, óvakodva attól, hogy meggondolatlanul kikotyogjunk valamit, amiből esetleg baj származik!
„Az idején mondott szó”
Ezenkívül úgy is megőrizheti valaki a száját, ha a megfelelő időben szólal meg. Salamon megfigyelte: „Mindennek megszabott ideje van . . . ideje van a hallgatásnak és ideje van a beszédnek” (Prédikátor 3:1, 7). Ha úgy látod, hogy élettársad kimerült a napi sok elfoglaltságtól vagy a ház körüli teendőktől, vajon alkalmas volna az idő, hogy tovább terheld őt jelentéktelen problémákkal vagy kérdésekkel? Talán ilyenkor „ideje van a hallgatásnak” .
Másrészt viszont „megvan az ideje a beszédnek” . A Példabeszédek 15:23. versében ezt olvassuk: „Ó, mily jó az idején mondott szó! ” Ismersz-e olyanokat, akiket a gondok és a bajok nyomasztanak? Mennyire helyénvaló ilyenkor egy jól időzített buzdító szó! Biztos erre van szüksége!
Jézus Krisztus sohasem mulasztotta el az alkalmat, hogy buzdítson másokat. Egyszer ezt mondta tanítványainak: „Jöjjetek csak ti magatok egy magányos helyre, és pihenjetek egy keveset. ” A beszámoló így folytatódik: „Elmentek tehát a hajóval egy lakatlan helyre magukban. De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak; ezért minden városból gyalog futottak össze oda, és megelőzték őket. ” A sokaság szempontjából kétségtelenül ez látszott alkalmas időnek, hogy vigaszt kapjanak! De Jézus és tanítványai nézőpontjából ez az idő kevésbé látszott kedvezőnek. „Amikor Jézus kiszállt [a hajóból], egy nagy sokaságot látott, azonban megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. És tanítani kezdte őket sok mindenre” (Márk 6:31–34). Igen, Jézus vigyázott a szájára. Tudta, mikor helyes beszélnie és mikor hallgatnia. (Vö. Máté 26:63; 27:12–14.)
Nos, neked is sikerülhet vigyázni a szádra. Tégy erőfeszítést, hogy ne beszélj túl sokat. Kerüld a meggondolatlan beszédet, amely tönkre teheti mind a saját jó hírnevedet, mind a másokét. Viszont éberen ragadj meg minden olyan alkalmat, amikor „kellő időben” építően beszélhetsz másokkal. Ha ezt teszed, ezáltal ’megőrizheted életedet’ . (Példabeszédek 13:3, Ökumenikus fordítás.)
[Kép a 27. oldalon]
Hajlamos vagy másokat félbeszakítani, vagy mindenhez van valami mondanivalód?