Hogyan „tiszteld Jehovát az értékeiddel”?
„TISZTELD Jehovát az értékeiddel és minden terméshozamod zsengéjével.” E bölcs, ihletett szavakba zárva, melyeket mintegy 2600 évvel ezelőtt vetettek papírra, található meg, mi a nyitja annak, hogy bőségesen megáldjon minket Jehova, mivel az író tovább folytatva kiemeli: „Akkor csordultig telnek élelemtáraid és új borral préskádjaid” (Példabeszédek 3:9, 10, NW).
De mit jelent Istent tisztelni? Mik az értékek, amelyekkel tisztelnünk kell Jehovát? S hogyan tehetjük ezt meg?
„Tiszteld Jehovát”
Az Írásokban a tiszteletre vonatkozó fő héber szó, a ka·vódhʹ, betű szerint azt jelenti: ’súlyosság’. Az a személy tehát, akit tisztelnek úgy tekintendő, mint akinek súlya van, aki benyomást tesz vagy számít valaminek. Egy másik, tiszteletnek fordított héber szó a jekarʹ, amelyet így is fordítanak: ’drága’ és ’drága dolog’. Ehhez hasonlóan a Bibliában a ’tisztelet’-nek fordított görög ti·meʹ szó is a nagyrabecsülés, az érték és a drága értelmét foglalja magában. Tehát mélységes tisztelet és nagyrabecsülés kimutatásával tiszteljük a másikat.
A tiszteletadásnak van egy másik formája is. Figyeljük meg a hűséges zsidó Márdokeusról szóló beszámolót. Márdokeus egyszer leleplezett egy összeesküvést, amelyben az ókori Perzsia királya, Ahasvérus életére akartak törni. Később, amikor a király megtudta, hogy semmit sem tettek Márdokeusért, megadva a tiszteletet azért, amit tett, megkérdezte miniszterelnökét, Hámánt, miképpen lehetne a legnagyobb tiszteletet megadni annak az embernek, akiben kedvét leli a király. Hámán azt gondolta, ez a tisztelet neki jár, de mennyire tévedett! Mindenesetre Hámán azt mondta, hogy az ilyen embert öltöztessék „királyi ruhába” és olyan lovon lovagoljon, „a melyen a király szokott ülni”. Majd így fejezte be: „hordozzák őt a lovon a város utczáin, és kiáltsák előtte: Így cselekesznek a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván” (Eszter 6:1–9). Ebben az esetben a tiszteletadás magában foglalta, hogy a nyilvánosság előtt magasztalják, s így nagy becsben legyen minden ember előtt.
Ehhez hasonlóan kétféle formája is van annak, ahogyan Jehovát tiszteljük: személyesen kimutatjuk, hogy nagyon értékeljük, és nyilvánosan magasztaljuk őt azáltal, hogy részt veszünk a nevét nyilvánosan hirdető munkában és támogatjuk azt.
„Értékeid” — mik ezek?
Értékeink között van minden bizonnyal az életünk, az időnk, az adottságaink és az erőnk. Mi a helyzet anyagi javainkkal? Vizsgáljuk meg Jézus szavait, amelyeket akkor mondott, mikor látta, hogy egy szűkölködő özvegyasszony kettő, kevés értékű, kis pénzérmét dobott a templomperselybe. Ezt mondta: „e szegény özvegy mindenkinél többet vete: Mert mind ezek [más adományozók] az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté” (Lukács 21:1–4). Jézus megdicsérte ezt az özvegyasszonyt, amiért anyagi javait Jehova imádatának az előmozdítására használta fel.
Nyilvánvaló tehát, hogy a Salamon által említett értékek között van minden olyan anyagi javunk is, amellyel esetleg rendelkezünk. A „minden terméshozamod zsengéje” kifejezés pedig azt a gondolatot hordozza magában, hogy értékeink legjavát adjuk Jehovának.
De hogyan tisztelhetjük anyagiak adásával Istent? Hát nem minden az övé? (Zsoltárok 50:10; 95:3–5). „Tőled van minden” — ismerte el Dávid király Jehovához intézett, szívből jövő imában. És a nagy adományról, melyet ő és népe adott a templom építésére, ezt mondta Dávid: „a miket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked” (1Krónika 29:14). Ha tehát ajándékot ajánlunk fel Jehovának, csupán visszaadjuk neki azt, amit szíve jóságából nekünk adott (1Korinthus 4:7). De amint azt az előbbiekben említettük, Jehova tisztelete magában foglalja azt is, hogy mások előtt magasztaljuk. Azok az anyagi javak pedig, amelyeket az igaz imádat előrehaladására használunk fel, tiszteletet szereznek Istennek. A Bibliában kiváló példák vannak arra, hogy így tisztelték Jehovát.
Példák a múltból
Mintegy 3500 évvel ezelőtt, amikor elérkezett az ideje, hogy Jehova sátortemplomról gondoskodjon a pusztában imádati helyként az izraelitáknak, szükség lett különböző értékes dolgokra az Istentől kapott terv megvalósításához. Jehova azt parancsolta Mózesnek, hogy „mind, a kinek szíve önként hajlandó arra, hozzon ajándékot az Úrnak” (2Mózes 35:5). A beszámoló így folytatódik: „eljöve mindenki, a kit a szíve indíta, és a kit lelke hajt vala, és hozának áldozatot az Úrnak, a gyülekezet hajlékának készítéséhez, és annak minden szolgálatához, és a szent ruhákhoz valókat” (2Mózes 35:21). Önkéntes adományuk igazából sokkal többnek bizonyult, mint amennyire a munkához szükség volt, úgyhogy az embereknek ’meg kellett szűnniük azok hordásától’ (2Mózes 36:4, 5).
Vegyünk egy másik példát. Amikor a sátortemplom betöltötte célját, és előkészületeket tettek a templom építésére, Dávid személyesen rengeteget adományozott a templom építésére, amelyet a fia, Salamon épített fel. Egy felhívást is kibocsátott, hogy mások is csatlakozzanak ehhez, s az emberek erre reagálva értékes adományokat hoztak Jehovának. Csak az ezüstben és aranyban adott adományuk jelenleg 50 milliárd dollár értéknek felel meg. „És örült a nép az önkéntes adakozásnak” (1Krónika 29:3–9, Újfordítású revideált Biblia; 2Krónika 5:1).
„Önkéntes adakozás” napjainkban
Hogyan részesülhetünk az önkéntes adakozásból fakadó örömben napjainkban? Jelenleg a világon a legfontosabb munka a Királyság prédikálása és a tanítványképzés (Máté 24:14; 28:19, 20; Cselekedetek 1:8). Jehova pedig jónak látta, hogy Tanúira bízza Királyságának földi javait (Ésaiás 43:10).
Nyilvánvaló, hogy pénzre van szükség ahhoz, hogy fedezzük a munkát, melyet ma Jehova Tanúi végeznek. A Királyság-termek, a kongresszusi termek, a fiókhivatalok, gyárak és Bétel-otthonok építésével és fenntartásával együtt jár, hogy pénzre van szükség. A Bibliák és Biblián alapuló irodalom kiadása és terjesztése sok nyelven szintén költséget jelent. Miből fedezik ezeket a szervezeti kiadásokat? Olyan adományokból, amelyeket csakis önként adnak!
A legtöbb adomány olyanoktól származik, akiknek az erőforrása szerény, hasonlóan az özvegyasszonyéhoz, akit Jézus megfigyelt. De mivel nem szeretnék elszalasztani azt a lehetőséget, hogy ilyenformán tiszteljék Jehovát, szerény összeget adományoznak „erejök szerint”, sőt időnként még „erejük felett” is (2Korinthus 8:3, 4).
„Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” — mondta Pál apostol a korinthusbeli keresztényeknek (2Korinthus 9:7). A jókedvű adakozáshoz jó tervezésre van szükség. Pál ezt mondta a korinthusbelieknek: „A hétnek első napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerül összegyűjtenie, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, a mikor odamegyek” (1Korinthus 16:2). Ehhez hasonlóan egyéni és önkéntes módon, akik ma szeretnének adományt adni a Királyság-munka előmozdítására, félretehetnek valamennyit a keresetükből erre a célra.
Jehova megáldja az őt tisztelőket
Bár az anyagi jómód önmagában nem vezet szellemi jóléthez, de ha bőkezűen használjuk értékeinket — az időnket, erőnket és anyagi erőforrásainkat — Jehova tiszteletére, az gazdag áldásokkal jár. Ez azért van így, mert Isten, akié minden, a következőkről biztosít minket: „A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül” (Példabeszédek 11:25).
Dávid király halála után fia, Salamon úgy használta fel az önkéntes adományt, melyet édesapja egy dicsőséges templom építésére gyűjtött, ahogy Jehova utasította. S míg Salamon hűséges maradt Isten iránti imádatában, „lakozék Júda és Izráel bátorsággal . . . Dántól fogva Bersebáig; Salamonnak minden idejében” (1Királyok 4:25). A tárházak megteltek, a boroskádak túlcsordultak, amíg Izráel ’az értékeivel tisztelte Jehovát’.
Jehova később Malakiás prófétán keresztül ezt mondta: „próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen” (Malakiás 3:10). Hogy Isten megtartotta ígéretét, azt a szellemi jólét bizonyítja, melyet ma Jehova szolgái élveznek.
Jehova minden bizonnyal örül, ha kivesszük a részünket a Királyság-érdekek előmozdításából (Zsidók 13:15, 16). Isten pedig megígéri, hogy támogat minket, ha „először Istennek országát, és az ő igazságát” keressük (Máté 6:33). Nagy, szívbéli örömmel ’tiszteljük Jehovát az értékeinkkel’.
[Kiemelt rész a 28–29. oldalon]
Ahogyan néhányan a királyság-prédikáló munka céljára adományoznak – Hozzájárulások a világméretű munkához:
Sokan félretesznek vagy előirányoznak egy bizonyos összeget arra, hogy a következő felirattal ellátott ládába helyezzék: „Hozzájárulások a Társulat világméretű munkájához — Máté 24:14”. A gyülekezetek minden hónapban továbbítják ezt az összeget a legközelebbi fiókhivatalba.
Feltételhez kötött adományelrendezés:
Olyan módon is lehet pénzt adományozni a Társulatnak, hogy az adományozó haláláig a pénz letétben marad a Társulatnál azzal a feltétellel, hogy szükség esetén visszakerül az adományozóhoz.
Ajándékok:
Az önkéntes pénzadományokat közvetlenül a Társulat országodat szolgáló fiókhivatalához lehet küldeni. Ékszerek és más értékek is képezhetik az adomány tárgyát. A hozzájárulásokat kísérje egy rövid levél azzal a megállapítással, hogy ez feltétel nélküli adomány.
Biztosítás: Életbiztosítási vagy nyugdíjelőtakarékossági kötvény kedvezményezettjeként is meg lehet nevezni a Társulatot. Az ilyen elrendezésről értesíteni kell a Társulatot.
Bankszámlák: Bankszámlák, letéti jegyek értéke elhalálozás esetén kifizethető a Társulatnak, a helyi bankelőírások szerint. Az ilyen elrendezésről értesíteni kell a Társulatot.
Részvények és kötvények: Részvények és kötvények adományozhatók a Társulatnak, akár oly módon, hogy a részvény vagy a kötvény feltétel nélkül a Társulatnak szánt adomány, akár olyan elrendezés alapján, mely szerint a jövedelmet továbbra is az adományozó részére kell kifizetni.
Ingatlan: Ingatlant is lehet a Társulatnak adományozni, akár oly módon, hogy ez az adományozó feltétel nélküli ajándéka, akár oly módon, hogy az adományozóé a holtig tartó haszonélvezeti jog, és az adományozó továbbra is az ingatlanban lakik élete hátralevő részében. Ingatlan átíratása előtt kérjük, az adományozó lépjen kapcsolatba a Társulattal.
Végrendeletek: Ingatlant és ingó vagyont is lehet a Társulatra hagyni törvényes végrendelet által. A végrendelet egy példányát kérjük a Társulatnak elküldeni.
Ilyen ügyekben további felvilágosításért írj a Társulat megfelelő hivatalának.