HOMOK

Laza, szemcsés anyag, melynek a szemcséi kisebbek, mint a kavics, de durvábbak, mint az üledéké. Jehova Isten, aki végtelenül bölcs, ’a homokot rendelte a tenger határául, időtlen időkig tartó rendelkezésként, amelyet nem hághat át’ (Jr 5:22). A szilárd sziklával ellentétben a homok „rugalmas”, és képes megtörni a nekicsapódó hullámok erejét. A homok a szilaj hullámok erejét szétoszlatja és elnyeli, így a tenger határa nem változik.

Amikor Mózes megáldotta Zebulon és Issakár törzsét, azt mondta nekik, hogy „a tengerek bőséges gazdagságát szívják, a homok rejtett készleteit” (5Mó 33:18, 19). Ez talán azt jelentette, hogy áldásként megkapják a tenger és a föld kincseit.

A „tenger homokszemei” kifejezés a Bibliában több helyen is arra utal, hogy valami megszámlálhatatlan vagy rendkívül sok (1Mó 22:17; 32:12; 41:49; Jzs 11:4; Zs 78:27; 139:17, 18; Jr 15:8; Héb 11:12). Ám a szóban forgó mennyiségnek nem feltétlenül kell minden egyes esetben egy csillagászati számot takarnia. Egy megfigyelő számára azonban az emberek vagy a tárgyak olyan soknak tűnhetnek, hogy nem tudja meghatározni a számukat. Saul király idejében például a filiszteus seregek egy részéről, mely Izrael ellen vonult fel, az olvasható, hogy oly sokan voltak, „mint tengerparton a homokszem” (1Sá 13:5). János látomásában azoknak a száma, akiket Sátán a mélységből való szabadulása után félrevezet, annyi, „mint a tenger homokja”, vagyis elég sokan vannak ahhoz, hogy János ne tudja meghatározni a számukat (Je 20:8).

A hűséges Jób ezt mondta a nyomorúságairól: „a tengerek homokjánál is súlyosabbak” (Jób 6:3). 1 m³ nedves homok átlagosan 1900 kg-ot nyom. Bár a súlyos homok nehéz teher, egy bolond személy bosszantását még ennél is nehezebb lehet elviselni. Erről beszél a Példabeszédek 27:3: „Nehéz a kő, súlyos a homok, de amikor a bolond bosszant, az mindkettőnél nehezebb.”