Továbbra is gyarapodj az ismeretben

„Egészítsétek ki a hiteteket . . . ismerettel” (2PÉTER 1:5, New World Translation).

 1., 2. a) Mit tanulhatnál, ha feltekintenél az égre? (Róma 1:20). b) Milyen mértékben növekedett valójában az ember az ismeretben?

MIT tanulhatnál, ha kimennél a szabadba egy felhőtlen, sötét éjszakán, s feltekintenél a fénylő holdra meg a tenger sok csillagra? Arról a Valakiről tanulhatnál, aki létrehozta mindezeket (Zsoltárok 19:2–7; 69:35).

² Ha növelni kívánnád ezt az ismeretet, vajon felmennél a házad tetejére, hogy onnan vizsgálódj? Nem valószínű. Albert Einstein ilyen szemléltetést használt egyszer annak kihangsúlyozására, hogy a tudósok valójában nem túl sokat növekedtek a világegyetem ismeretében, s minden bizonnyal nagyon keveset annak a Személynek ismeretében, aki létrehozta azt.a Dr. Lewis Thomas így írt: „A tudomány egyetlen igazán nagy vívmánya ebben a tudományos téren legtermékenyebb században az, hogy felismerte mélységes tudatlanságunkat; nagyon csekély ismerettel rendelkezünk a természetről és még kevésbé értjük.”

 3. Milyen értelemben növeli az ismeret növekedése a szenvedést?

³ Még ha a szokásos élettartamból hátralevő összes évedet az ilyen ismeret utáni kutatással töltenéd is, ez csak még jobban tudatára ébresztene, mennyire rövid az élet és világosabban látnád, hogy a tökéletlenség és e világ ’görbesége’ korlátozza az embert ismereteinek felhasználásában. Salamon kihangsúlyozta ezt, amikor így írt: „ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is” (Prédikátor 1:15, 18, Újfordítású revideált Biblia). Igen, az olyan ismeret- és bölcsességszerzés, amely egyáltalán nem függ össze Isten szándékaival, általában szenvedést és bosszúságot foglal magában (Prédikátor 1:13, 14; 12:14; 1Timótheus 6:20).

 4. Milyen ismeretet akarjunk megszerezni?

⁴ Vajon a Biblia azt ajánlja, hogy ne érdekeljen az ismeretben való növekedésünk? Péter apostol ezt írta: „Nem, hanem továbbra is gyarapodjatok a mi Urunk és Megmentőnk, Jézus Krisztus ki nem érdemelt kedvességében és ismeretében. Övé legyen a dicsőség mind most, mind az örökkévalóság napjáig!” (2Péter 3:18, NW). El tudjuk fogadni, és el is kell fogadnunk ezt, mint nekünk szóló figyelmeztetést, amely arra buzdít, hogy gyarapodjunk az ismeretben. De milyen ismeretről van szó? Hogyan növekedhetünk abban? És valóban ezt tesszük?

 5., 6. Hogyan hangsúlyozta ki Péter, hogy szükségünk van az ismeretszerzésre?

⁵ Péter apostol második levelében ez volt a központi gondolat: növekedés a világegyetem Teremtőjének és Jézusnak pontos ismeretében. A bevezetőben ezt írta: „Ki nem érdemelt kedvesség és béke növekedjen bennetek Istennek és Jézusnak, a mi Urunknak pontos ismerete által, mivelhogy az ő isteni hatalma ingyen nekünk adományozott mindent — ami az életre és az isteni önátadásra vonatkozik — annak pontos ismerete alapján, aki dicsőség és erényesség által hívott el minket” (2Péter 1:2, 3, NW). Tehát az Istenről és Fiáról való ismeretszerzésünket Péter összekapcsolja a ki nem érdemelt kedvesség és béke elnyerésével. Ez ésszerű, mivel a Teremtő, Jehova az igazi ismeret központja. Egy istenfélő személy képes arra, hogy a helyes megvilágításban lássa a dolgokat, és megalapozott következtetésekre tud jutni (Példabeszédek 1:7, Ú. f.).

⁶ Aztán így buzdított Péter: „egészítsétek ki a hiteteket erénnyel, az erényeteket ismerettel, az ismereteteket önuralommal, az önuralmatokat kitartással, a kitartásotokat isteni önátadással, az isteni önátadásotokat testvéri vonzalommal, a testvéri vonzalmatokat szeretettel. Mert ha ezek megvannak és túláradnak bennetek, megakadályozzák, hogy tétlenek vagy gyümölcstelenek legyetek a mi Urunk, Jézus Krisztus pontos ismeretében” (2Péter 1:5–8, NW).b A következő fejezetben azt olvassuk, hogy ha ismeretre tesznek szert az emberek, az segít nekik megmenekülni a világ szennyétől (2Péter 2:20, NW). Péter így világossá tette, hogy akik kereszténnyé válnak, azoknak ismeretre van szükségük, mint ahogy azoknak is, akik már szolgálják Jehovát. Beletartozol e kategóriák egyikébe?

Tanulj, ismételj, használd fel a tanultakat

 7. Milyen módon szerezték meg sokan az alapvető bibliai igazságok pontos ismeretét?

⁷ Talán bibliatanulmányozást folytatsz Jehova Tanúival, mivel felismered az igazság csengését üzenetükben. Hetente egyszer körülbelül egy órát fordítotok arra, hogy megvizsgáljatok egy bibliai témát egy segédeszköz felhasználásával, mint amilyen az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyv. Kitűnő! Sokan szereztek pontos ismeretet, akik ilyen tanulmányozást folytattak Jehova Tanúival. Mégis, mit tehetsz azért, hogy növeld annak mennyiségét, amit személyesen tanulsz? Íme, néhány javaslat.c

 8. Mit tehet egy tanuló, mikor felkészül a tanulmányozásra, hogy többet tanuljon?

⁸ Amikor felkészülsz a tanulmányozásra, előre nézd végig az anyagot, amelyet át kell venni. Ez azt jelenti, hogy átnézed a fejezet címét, az alcímeket és az anyagot illusztráló összes képet. Aztán a kiadvány bekezdéseit vagy részeit olvasva keresd a kulcsgondolatokat és a bizonyító írásszövegeket, miközben aláhúzod vagy kiemeled azokat. Hogy megtudd, vajon megtanultad-e az átvett igazságokat, próbálj válaszolni a különböző bekezdések kérdéseire. Mialatt ezt teszed, igyekezz saját szavaiddal megszerkeszteni a válaszokat. Végül tekintsd át a leckét úgy, hogy megpróbálsz visszaemlékezni a fő pontokra és a bizonyító érvekre.

 9. Hogyan segít hozzá valakit a tanuláshoz a tanulmányozással kapcsolatos javaslatok alkalmazása?

⁹ Ha alkalmazod ezeket a javaslatokat, számíthatsz az ismeretben való növekedésre. Hogy miért? Ennek egyik oka az, hogy a tanulás utáni égő vággyal közelíted meg az anyagot, s ezzel mintegy előkészíted a talajt. Azzal, hogy áttekintést szerzel a szövegről és aztán megkeresed a fő pontokat és az érvelés gondolatmeneteit, látni fogod, hogyan függnek össze a részletek a témával vagy a következtetéssel. Egy végső áttekintés segíteni fog emlékezetedbe idézni, amit tanulmányoztál. És mi segít a későbbiekben a bibliatanulmányozásod során?

10. a) Miért nincs nagy értéke annak, ha a tényeket vagy új felvilágosításokat pusztán elismételjük? b) Mit foglal magában az ’időarányosan bővülő emlékezőképesség’? c) Hogyan fordíthatták javukra az izraelita fiak az ismétlést?

¹⁰ Az oktatás területén a szakemberek ismerik a jól időzített és tervszerű ismétlés értékét. Ez nem a szavak puszta szajkózása, amelyet talán kipróbáltál az iskolában egy név, egy tény vagy egy gondolat bemagolásakor. Úgy találtad, hogy ennek ellenére hamar elfelejtetted, amit felmondtál és gyorsan kirepült az emlékezetedből? Miért? Egy új szó vagy tény puszta szajkózása unalmas lehet, és az eredmények rövid életűek. Mi változtathat ezen? Az fog segíteni, ha valóban tanulni akarsz. Egy másik kulcsfontosságú dolog a tervszerű ismétlés. Néhány perccel azután, hogy megtanulsz egy pontot, próbáld meg felszínre hozni magadból, amit tanultál, mielőtt még elhalványulna emlékezetedben. Ezt nevezik ’időarányosan bővülő emlékezőképességnek’. Azzal, hogy felfrissíted emlékezetedet, mielőtt elhalványulna, megnöveled az emlékezés időtartamát. Izraelben az apáknak a gyermekeik emlékezetébe kellett vésni Isten parancsolatait (5Mózes 6:6, 7, NW). ’Emlékezetbe vésni’ annyit jelent, mint ismétlés által tanítani. Valószínű, hogy azok közül az apák közül sokan először feltárták fiaiknak a törvényeket; később megismételték a felvilágosítást; és aztán kérdéseket tettek fel fiaiknak a tanultakkal kapcsolatban.

11. Mit lehet tenni a bibliatanulmányozás során azért, hogy növeljük a tanulás mértékét?

¹¹ Ha egy Tanú bibliatanulmányozást vezet nálad, úgy segíthet hozzá a tanuláshoz, hogy a tanulmányozás folyamán időközönként fokozatos összefoglalókat tartotok. Ez nem gyermeteg dolog. Ez egy módszer, amely fejleszti a tanulást, így hát boldogan vegyél részt a periodikus ismétlésekben. A tanulmányozás végén aztán működj közre a végső áttekintésben, amikor is emlékezetből válaszolsz. Saját szavaiddal magyarázhatod el a pontokat, mintha csak egy másik személyt tanítanál (1Péter 3:15). Ez hozzásegít, hogy hosszú távú emlékezeted részévé tedd a tanultakat. (Vö. Zsoltárok 119:1, 2, 125, NW; 2Péter 3:1.)

12. Mit tehet maga a tanuló azért, hogy javuljon az emlékezete?

¹² Egy másik lépés, amely hasznodra válik, hogy egy vagy két napon belül elmondod másnak, amit tanultál; talán egy iskolatársnak, egy munkatársnak vagy egy szomszédnak. Megemlítheted a témát, majd azt mondhatod, hogy csak kíváncsi vagy rá, vajon vissza tudsz-e emlékezni az érvelés kulcsfontosságú gondolatmeneteire vagy a bizonyító szövegekre a Bibliából. Ez felkeltheti a másik személy érdeklődését. Még ha ez nem történne is meg, maga a folyamat, hogy az új felvilágosítást egy vagy két napos időközönként átismétled, már bevési azt az emlékezetedbe. Akkor aztán valóban megtanultad, és azt teszed, amire a 2Péter 3:18 buzdít.

Aktívan tanulni

13., 14. Miért akarjunk tovább menni a felvilágosítás puszta megszerzésénél és emlékezetbe idézésénél?

¹³ A tanulás több a tények puszta befogadásánál vagy a felvilágosításra való visszaemlékezésnél. Ezt tették a Jézus korabeli vallásos emberek ismételgetett imáikkal (Máté 6:5–7). De hogyan hatott rájuk a felvilágosítás? Igazságos gyümölcsöket teremtek? Aligha (Máté 7:15–17; Lukács 3:7, 8). A nehézséget részben az jelentette, hogy az ismeret nem hatolt mélyen a szívükbe, hogy jó irányba befolyásolta volna őket.

¹⁴ Péter szerint máshogy kellett és kell lennie ennek a keresztények esetében. Arra buzdít, hogy egészítsük ki a hitünket ismerettel, ami segít elkerülnünk, hogy tétlenekké vagy gyümölcstelenekké váljunk (2Péter 1:5, 8, NW). Ahhoz, hogy ez igaz legyen ránk, akarnunk kell, hogy gyarapodjunk az ismeretben és akarnunk kell, hogy az mélységesen áthasson, a legbensőnket érintse meg. Ez talán nem mindig történik meg.

15. Milyen nehézség fejlődött ki néhány zsidó kereszténynél?

¹⁵ Pál napjaiban a zsidó keresztényeknek nehézségeik voltak e tekintetben. Minthogy zsidók voltak, ismerték némileg az Írásokat. Ismerettel rendelkeztek Jehováról és néhány követelményéről. Ehhez illesztették később a Messiással kapcsolatos ismereteket, hitet gyakoroltak és alámerítkeztek mint keresztények (Cselekedetek 2:22, 37–41; 8:26–36). A hónapok és évek során biztos, hogy keresztény összejövetelekre jártak, ahol részt vehettek az írásszövegek felolvasásában és magyarázásában. Némelyek mégsem gyarapodtak az ismeretben. Pál ezt írta: „bár az időhöz képest tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédének kezdő elemeire tanítsanak titeket; és olyanok lettetek, mint akiknek tejre van szükségük és nem kemény eledelre” (Zsidók 5:12, Czeglédy fordítás). Hogyan fordulhatott ilyesmi elő? Velünk is megtörténhet ez?

16. Mi az örök fagy, és milyen hatással van a növényekre?

¹⁶ Szemléltetésképpen gondolj az örök fagyra, az állandóan fagyott talajra az északi sarkvidéken és más területeken, ahol az átlaghőmérséklet fagypont alatt van. A talaj, a kőzetek és a talajvíz szilárd tömeggé fagy, amely néha 900 méteres mélységig is lehatol. Nyáron olvadás jelentkezhet a talaj felszínén (az úgynevezett aktív rétegben). Mindazonáltal a felolvadó talajnak ez a vékony rétege többnyire sáros, mert a nedvesség nem tud felszívódni az alul levő örök fagyba. A vékony felső rétegen növő növények gyakran aprók vagy satnyák; gyökereik nem tudnak áthatolni az örök fagyon. ’Mi köze az örök fagynak ahhoz, hogy gyarapodom-e a bibliai igazság ismeretében?’ — tűnődhetsz.

17., 18. Hogyan használható fel az örök fagy és aktív rétege annak szemléltetésére, hogy mi fejlődött ki néhány zsidó kereszténynél?

¹⁷ Az örök fagy jól szemlélteti, milyen helyzetben van az, aki nem vonja be tevékenyen szellemi erőit, hogy befogadja, emlékezetébe idézze és felhasználja a pontos ismeretet. (Vö. Máté 13:5, 20, 21.) Az ilyen személy valószínűleg rendelkezik olyan szellemi képességgel, hogy megtanuljon különböző dolgokat, beleértve a bibliai igazságot is. Tanulmányozta ’Isten beszédének kezdő elemeit’, és azokhoz a zsidó keresztényekhez hasonlóan alkalmasnak bizonyulhatott az alámerítkezésre. Lehet azonban, hogy nem ’törekedett érettkorúságra’, azokra a dolgokra, amelyek továbbmennek ’a Krisztusról való elemi tanításnál’ (Zsidók 5:12; 6:1, Czeglédy).

¹⁸ Képzelj magad elé néhányat az ilyen keresztények közül az akkori összejöveteleken. Jelen voltak, ébren voltak, de vajon bevonták elméjüket a tanulásba? Tevékenyen és buzgón gyarapodtak az ismeretben? Talán nem. Az éretlenek esetében mondhatni csak egy vékony, aktív réteget érintett az összejöveteleken való részvétel, míg alul ott volt a fagyott mélység. A keményebb vagy összetettebb igazságok gyökerei nem tudtak behatolni a szellemi örök fagy e területére. (Vö. Ésaiás 40:24.)

19. Milyen módon válhat ma egy tapasztalt keresztény a zsidó keresztényekhez hasonlóvá?

¹⁹ Ma hasonló lehet a helyzet egy kereszténnyel. Noha jelen van az összejöveteleken, nem él a lehetőségekkel, hogy gyarapodjon az ismeretben. Mit mondhatunk az azokon való tevékeny részvételről? Új vagy fiatal személyeknek tekintélyes erőfeszítést jelenthet önként jelentkezni arra, hogy felolvassanak egy írásszöveget vagy magyarázatot fűzzenek valamihez a bekezdés szavaival, ami képességüknek jó és dicséretes felhasználását tükrözi. De Pál kimutatta, hogy másokkal együtt a kereszténnyé válásuktól eltelt időhöz képest tovább kell menniük a részvételük kezdeti szakaszánál, ha továbbra is gyarapodni akarnak az ismeretben (Zsidók 5:14).

20. Milyen önvizsgálatot kellene mindannyiunknak tartani?

²⁰ Ha egy tapasztalt keresztény soha nem fejlődne tovább annál, hogy egyszerűen felolvas egy bibliaverset vagy közvetlenül a bekezdésből fűz alapvető magyarázatot valamihez, akkor valószínű, hogy elméjének a felső ’aktív rétegével’ vesz részt a tanuláson. Egyik összejövetel a másik után múlhat el úgy, hogy szellemi lehetőségének mélysége fagyott állapotban marad —, hogy az örök fagyról szóló szemléltetésünknél maradjunk. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: ’Velem is ez a helyzet? Hagytam, hogy egyfajta szellemi örök fagy álljon be nálam? Mennyire vagyok éber szellemileg, és mennyire érdekel a tanulás?’ Még ha kellemetlenül érint is őszinte válaszunk, most megtehetjük az első lépéseket, hogy gyarapodjunk az ismeretben.

21. Mely lépéseket alkalmazhatnád a korábbi fejtegetések alapján, mikor felkészülsz az összejövetelekre vagy részt veszel azokon?

²¹ Személyesen alkalmazhatjuk a 8. bekezdés javaslatait. Nem számít, mennyi ideje vagyunk kapcsolatban a gyülekezettel, elhatározhatjuk, hogy érettségre és nagyobb ismeretre törekszünk. Egyeseknél ez azt fogja jelenteni, hogy szorgalmasabban készülnek fel az összejövetelekre, talán újjáélesztve az évekkel korábban követett szokásokat, amelyekkel lassanként felhagytak. Felkészüléskor próbáld meghatározni a kulcsfontosságú pontokat és megérteni a kevésbé ismert írásszövegeket, amelyek az érvelés gondolatmeneteinek kifejtését szolgálják. Keress új szemléletmódokat vagy szempontokat a tanulmányozási anyagban. Hasonlóképpen az összejövetel alatt próbáld magadban alkalmazni a 10. és 11. bekezdés javaslatait. Igyekezz éber lenni szellemileg, mintha magas hőmérsékleten tartanád elmédet. Ez elejét veszi majd minden olyan folyamatnak, amely az ’örök fagy’ beálltára irányul; e tudatos erőfeszítés felolvaszthat bármilyen, régebben kifejlődött ’fagyos’ állapotot (Példabeszédek 8:12, NW; 32–34).

Az ismeret segítség, hogy gyümölcsökkel teljesek legyünk

22. Hogyan fog javunkra válni, ha munkálkodunk azon, hogy növekedjünk az ismeretben?

²² Hogyan fog személyes javunkra válni, ha munkálkodunk azon, hogy gyarapodjunk a mi Urunk és Megmentőnk, Jézus Krisztus ki nem érdemelt kedvességében és ismeretében? Ha tudatos erőfeszítéseket teszünk azért, hogy készenlétben tartsuk szellemi erőinket, készen az ismeret befogadására, a bibliai igazságok új és összetettebb magjai mélyre fogják ereszteni a gyökereket, és értelmi képességünk mértéke növekszik majd s maradandóvá válik. Ahhoz lesz hasonlítható, amit Jézus mondott egy másfajta szemléltetésében a szívekről. (Lukács 8:5–12). A jó földbe eső magok erős gyökereket hajtanak, hogy megtartsák a növényeket, amelyek termést hoznak és gyümölcsöt teremnek (Máté 13:8, 23).

23. Milyen eredményekkel járhat, mikor megszívleljük a 2Péter 3:18 (NW) szavait? (Kolossé 1:9–12).

²³ Jézus szemléltetése különbözött egy kissé, a jó eredmények mégis hasonlóak voltak ahhoz, amit Péter ígért: „éppen ezért egészítsétek ki a hiteteket erénnyel, az erényeteket ismerettel . . . Mert ha ezek megvannak és túláradnak bennetek, megakadályozzák, hogy tétlenek vagy gyümölcstelenek legyetek a mi Urunk, Jézus Krisztus pontos ismeretében” (2Péter 1:5–8, NW). Igen, az ismeretben való gyarapodásunk segít, hogy gyümölcsökkel teljesek legyünk. Úgy találjuk majd, hogy ha még több ismeretet fogadunk be, az még nagyobb örömet jelent (Példabeszédek 2:2–5). Amit megtanulsz, azt könnyebben emlékezetedbe tudod idézni majd és hasznos lesz, mikor másokat tanítasz, hogy tanítványokká váljanak. Tehát ily módon is több gyümölcsöt teremsz majd és dicsőséget fogsz szerezni Istennek és a Fiának. Péter így zárta második levelét: „továbbra is gyarapodjatok a mi Urunk és Megmentőnk, Jézus Krisztus ki nem érdemelt kedvességében és ismeretében. Övé legyen a dicsőség mind most, mind az örökkévalóság napjáig!” (2Péter 3:18, NW).

[Lábjegyzetek]

Vissza tudsz rá emlékezni?

◻ Miért érdekeljen, hogy növeld ismeretedet?

◻ Hogyan tud több hasznot meríteni egy új bibliatanulmányozó a tanulmányozásból?

◻ Milyen veszélyt akarsz elkerülni, amint arra az örök fagyról szóló szemléltetés rámutatott?

◻ Miért kellene elhatároznod, hogy javítasz képességeden az ismeretben való növekedés tekintetében?

[Kép a 15. oldalon]

Nehézségem van a szellemi örök faggyal?