SÁRON
1. Az a tengerparti síkság, amely Dór síksága (a Kármeltől D-re) és Filisztea síksága között terül el. Az é. határától, mely a Krokodil-folyó (Nahr-ez-Zerka), d. irányba kb. 60 km hosszan Joppéig húzódik, szélessége pedig kb. 16 és 19 km között váltakozik. Hatalmas homokdűnék vannak a tengerpart mentén. Mivel régen a területet több főút is átszelte, ezért katonai és kereskedelmi szempontból nagy jelentősége volt.
Sáron híres volt a termékenységéről (vö.: Ézs 35:2), melyet annak köszönhetett, hogy bőven öntözött terület volt, amelyen számos folyó áthaladt. Nyájak és csordák legeltek ezen a vidéken (1Kr 27:29; vö.: Ézs 65:10). Sáron é. részét egykor óriási tölgyerdők borították, míg a d. részén valószínűleg inkább földművelés folyt, akárcsak napjainkban. Úgy tűnik, hogy a terület nagy része elhagyatott lett, amikor az i. e. VIII. században az asszírok betörtek ide (Ézs 33:9).
Az Énekek énekében Sulamit úgy jellemzi magát, hogy „a parti síkság egyszerű sáfránya”, amivel nyilván csak azt akarta mondani, hogy ő pusztán egy közönséges virág Sáron sok-sok virága között (Én 2:1).
2. Az 1Krónikák 5:16 szerint a Gád törzséhez tartozók „Gileádban, Básánban és alárendelt városaiban laktak, és Sáron minden legelőjén”. Egyes tudósok szerint ez azt jelenti, hogy a gáditák Sáron tengerparti síkságán legeltették a nyájaikat. Csakhogy Gád a Jordántól K-re kapott területet, és Gileád meg Básán is azon az oldalon van. Ezért sokan azt a következtetést vonják le, hogy Gád területén is volt egy Sáronnak nevezett régió.