Tizennyolcadik fejezet

Jehova megeleveníti az alázatosak lelkét

Ézsaiás 57:1–21

 1. Milyen megnyugtató szavakat mondott Jehova? Milyen kérdéseket vetnek fel szavai?

„ÍGY szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét” (Ézsaiás 57:15). Így írt Ézsaiás próféta az i. e. nyolcadik században. Milyen volt a helyzet akkoriban Júdában, ami annyira buzdítóvá tette ezt az üzenetet? Hogyan segítenek ezek az ihletett szavak ma a keresztényeknek? Ha megvizsgáljuk az Ézsaiás könyve 57. fejezetét, megkapjuk a választ ezekre a kérdésekre.

„Közelgjetek ide”

 2. a) Melyik időszakra vonatkoznak valószínűleg az Ézsaiás könyve 57. fejezetének szavai? b) Milyen helyzetben vannak az igazak Ézsaiás napjaiban?

² Ézsaiás próféciájának ez a része valószínűleg Ézsaiás napjaira vonatkozik. Figyeljük meg, mennyire gyökeret vert akkorra a gonoszság: „Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz; bemegy békességbe, nyugosznak ágyaikon, a kik egyenes útaikon járának” (Ézsaiás 57:1, 2). Ha elesik az igaz, senki sem törődik vele. Korai halála észrevétlen marad. Békét hoz neki, hogy halálalvásba merül, mert megszabadul mindattól a szenvedéstől, amelyet az istentelenek okoznak, és elmenekül a veszedelem elől. Isten választott nemzete sajnálatra méltó állapotba süllyedt. De mennyire buzdító azoknak megtudni, akik hűségesek maradnak, hogy Jehova nemcsak figyeli, hogy mi történik, hanem támogatja is őket!

 3. Hogyan szól Jehova Júda gonosz nemzedékéhez, és miért?

³ Jehova felszólítja Júda gonosz nemzedékét: „És ti közelgjetek ide, szemfényvesztő fiai, paráznának magva, a ki paráználkodol [magzatja házasságtörőnek és paráználkodó nőnek, »Izraelita Magyar Irodalmi Társulat fordítása«]” (Ézsaiás 57:3). Igencsak megérdemlik, hogy szégyenletes módon úgy fessék le őket, mint egy szemfényvesztőnek a fiait, és mint egy házasságtörőnek és egy paráznának az utódait. A hamis imádat, amihez ők fordultak, magában foglalja a bálványimádás és spiritizmus undorító cselekedeteit, valamint erkölcstelen szexuális gyakorlatokat is. Ezért Jehova ezt kérdezi ezektől a bűnösöktől: „Ki felett örvendeztek? Ki ellen tátjátok fel szátokat és öltitek ki nyelveteket? nem ti vagytok-é a bűn gyermekei, a hazugságnak magva? A kik lángoltok a bálványokért minden zöld fa alatt, megöltök gyermekeket a völgyekben, a hegyek hasadékai alatt” (Ézsaiás 57:4, 5).

 4. Miben bűnösök Júda gonosz lakosai?

⁴ Júda gonosz lakosai nyíltan gyakorolják döbbenetes pogány imádatukat, és közben ’örvendeznek’. Megvetően csúfolják Isten prófétáit, akiket azért küldött Isten, hogy helyreigazítsák őket. Szemtelen és tiszteletlen módon kinyújtják rájuk a nyelvüket. Bár ők Ábrahám gyermekei, lázadó életük a bűn gyermekeivé és a hazugság magvává teszi őket (Ézsaiás 1:4; 30:9; János 8:39, 44). Kint a határban, a zöld fák között bálványimádatukkal keltik fel vallási szenvedélyeiket. És milyen kegyetlen az imádatuk! Saját gyermekeiket ölik meg, mint azok a nemzetek, amelyeket gyűlöletes szokásaik miatt űzött el Jehova erről a földről! (1Királyok 14:23; 2Királyok 16:3, 4; Ézsaiás 1:29).

Italáldozatot töltenek ki a köveknek

5—6. a) Mit választottak inkább Júda lakosai Jehova imádata helyett? b) Mennyire szembetűnő és elterjedt Júdában a bálványimádat?

⁵ Nézzük meg, mennyire belemerültek Júda lakosai a bálványimádatba: „A folyónak sima köveiben van örökséged; azok, azok a te részed, töltöttél nékik italáldozatot is, vivél ételáldozatot és én jó néven vegyem-é ezeket?” (Ézsaiás 57:6). A zsidók Isten szövetséges népe, mégsem őt imádják, hanem köveket vesznek ki a folyómederből, és isteneket készítenek belőlük. Dávid azt mondta, hogy Jehova az ő osztályrésze, de ezek a bűnösök élettelen kőbálványokat választottak örökségüknek, és nekik töltenek ki italáldozatot (Zsoltárok 16:5; Habakuk 2:19). Mi örömet találhatna Jehova abban, hogy nevének választott népe ilyen elferdült imádatot követ?!

⁶ Júda mindenütt — a zöld fák alatt, a völgyekben, a hegyeken, a városokban — bálványimádatot folytat. De Jehova mindezt látja, és Ézsaiás által leleplezi Júda gonoszságát: „Magas és felemelkedett hegyen helyezted ágyadat, fel is menél oda áldozni áldozatot. Az ajtó és ajtófél mögé tetted bálványjeleidet” (Ézsaiás 57:7, 8a). Júda a magaslatokon készítette el szellemi tisztátalansága ágyáta, és ott ajánl fel áldozatokat az idegen isteneknek. Még a magánházakban is vannak bálványok az ajtók és az ajtófélfák mögött.

 7. Milyen indíttatással bonyolódik bele Júda az erkölcstelen imádatba?

⁷ Némelyek talán eltűnődnek: „Miért bonyolódik bele Júda ennyire a tisztátalan imádatba? Valamilyen erősebb hatalom kényszeríti, hogy elhagyja Jehovát?” A válasz: nem. Júda önként, készakarva teszi. Jehova kijelenti: „tőlem eltávozván, fölfedted ágyadat, fölmentél rá, és megszélesítéd, és szövetséget szerzél velök, szeretted ágyukat, a merre csak láttad” (Ézsaiás 57:8b). Júda szövetségre lép a hamis istenekkel, és kedvére van, hogy tiltott kapcsolatot ápoljon velük. Különösen szereti az ilyen istenek imádatára jellemző erkölcstelen szexuális gyakorlatokat — amelyekbe valószínűleg a fallikus jelképek használata is beletartozik!

 8. Különösen melyik király uralma alatt virágzott a bálványimádat Júdában?

⁸ A nagyfokú erkölcstelenség és a kegyetlen bálványimádat leírása megfelel annak, amit Júda több gonosz királyáról tudunk. Manassé például magaslatokat épített, oltárokat emelt Baálnak, és hamis vallási oltárokat helyezett a templom két udvarába is. Átvitte a fiait a tűzön, mágiát űzött, jóslást gyakorolt és spiritiszta szokásokat támogatott. Manassé király ezenkívül Jehova templomában felállította a szent rúdb faragott képmását, amelyet ő készített. Rávette Júda lakosait, hogy „még gonoszabbul viseljék magokat azoknál a pogányoknál, a kiket az Úr kivesztett” (2Királyok 21:2–9). Némelyek úgy gondolják, hogy Manassé ölette meg Ézsaiást, bár Manassé neve nem jelenik meg az Ézsaiás 1:1-ben.

„Elküldéd követeidet”

 9. Miért küldi el Júda a követeit „messze földre”?

⁹ Júda a törvényszegéseiben túlhalad azon, hogy hamis isteneknek szolgáljon. Jehova Ézsaiást használva szócsövének ezt mondja: „menél a királyhoz olajjal, és megsokasítád keneteidet, és elküldéd követeidet messze földre, és megaláztad magadat a sírig” (Ézsaiás 57:9). Júda hűtlen királysága elmegy „a királyhoz” — valószínűleg egy külföldi hatalom királyához —, és drága, tetszetős ajándékokat visz neki, ezt jelképezi az olaj és az illatos kenetek. Júda messzi helyekre küldi el megbízottait. Miért? Azért, hogy politikai szövetséget szerezhessen nem zsidó nemzetekkel. Hátat fordít Jehovának, és idegen királyokba veti a bizalmát.

10. a) Hogyan igyekszik Aház király szövetségre lépni Asszíria királyával? b) Mit jelent az, hogy Júda megalázza magát „a sírig”?

¹⁰ Példa erre az, ami Aház király napjaiban történik. Az Izrael és Szíria között fennálló szövetségtől félve Júdának ez a hűtlen királya követeket küld III. Tiglát-Piléserhez, Asszíria uralkodójához e szavakkal: „Te szolgád és a te fiad vagyok; jőjj fel és szabadíts meg engem Siria királyának kezéből és az Izráel királyának kezéből, a kik reám támadtak.” Aház aranyat és ezüstöt is küld, hogy lefizesse Asszíria királyát, a király pedig válaszul pusztító hadjáratot indít Szíria ellen (2Királyok 16:7–9). A nem zsidó nemzetekkel kapcsolatos ügyeiben Júda megalázza magát „le egészen a holtak hazájáig” (Úf.). Ezek miatt az ügyei miatt meg fog halni, azaz megszűnik létezni mint olyan nemzet, amely független, és saját királya van.

11. Milyen hamis biztonságérzet jellemzi Júdát?

¹¹ Jehova tovább beszél Júdához: „Nagy útadon megfáradál, és még sem mondád: mind hasztalan! erőd megújulását érezéd, így nem levél beteg!” (Ézsaiás 57:10). Igen, a nemzet keményen fáradozik hitszegő útjain, és nem látja, hogy törekvései reménytelenek. Sőt elhiteti magával, hogy saját ereje juttatja sikerre. Úgy érzi, hogy ismét erős és egészséges. Milyen bolondság!

12. Miben hasonlít a kereszténység Júdához?

¹² Ma van egy olyan szervezet, amelynek a magatartása hasonló ahhoz, ahogyan Ézsaiás napjaiban Júda viselkedett. A kereszténység Jézus nevét használja, de szövetségre törekszik a nemzetekkel, és bálványokkal tölti meg imádati helyeit. Híveik még a saját otthonukban is bálványképeket állítanak fel. A kereszténység feláldozza fiataljait a nemzetek háborúiban. Mennyire sérti mindez az igaz Istent, aki ezt parancsolja a keresztényeknek: „meneküljetek a bálványimádástól”! (1Korintus 10:14). Mivel beleavatkozik a politikába, a kereszténység ’paráznaságot követ el a föld királyaival’ (Jelenések 17:1, 2). Sőt, ő az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik legfőbb támogatója. Mi vár erre a vallásos szajhára? Nos, mit mond Jehova ókori megfelelőjének, a hűtlen Júdának, különösen az őt képviselő fővárosának, Jeruzsálemnek?

Bálványaid raja nem szabadít meg

13. Miért ’hazudik’ Júda? Hogyan fogja fel Jehova türelmét?

¹³ „Kitől féltél és rettegtél, hogy hazudtál”? — kérdezi Jehova. Jó kérdés! Júda természetesen nem mutat egészséges, Istennek tetsző félelmet Jehova iránt. Különben nem vált volna hazugok és hamis isteneket imádók nemzetévé. Jehova még tovább megy, és ezt mondja: „rólam meg nem emlékezél, szívedre sem vevéd? vagy azért nem félsz engem, hogy hallgatok már régtől fogva?” (Ézsaiás 57:11). Jehova hallgat, nem sújtja azonnal büntetéssel Júdát. Felismeri ezt Júda? Nem, inkább közönynek tartja Isten béketűrését. Minden istenfélelmét elveszítette.

14—15. Mit mond Jehova Júda tetteiről és ’bálványai rajáról’?

¹⁴ Isten hosszútűrésének ideje azonban véget fog érni. Előretekintve erre az időre, Jehova kijelenti: „Én jelentem meg igazságodat, és csinálmányaid nem használnak néked. Ha kiáltasz: szabadítson meg téged bálványid raja; mindnyájokat szél viszi el, lehelet kapja fel” (Ézsaiás 57:12, 13a). Jehova feltárja Júda színlelt igazságosságát. Képmutató tetteinek nem lesz semmi hasznuk. ’Bálványai raja’ nem fogja megszabadítani őt. Amikor csapás sújt, azokat az isteneket, amelyekben bízik, egy könnyű fuvallat is el fogja fújni.

¹⁵ Jehova szavai i. e. 607-ben beteljesednek. Ekkor pusztítja el Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemet, gyújtja fel a templomot és viszi fogságba a nép nagy részét. „Így viteték el Júda az ő földjéről” (2Királyok 25:1–21).

16. Mi vár a kereszténységre és „Nagy Babilon” többi részére?

¹⁶ Ehhez hasonlóan a kereszténységet sem fogja megszabadítani bálványainak hatalmas hada Jehova haragjának napján (Ézsaiás 2:19–22; 2Tesszalonika 1:6–10). „Nagy Babilon” — a hamis vallás világbirodalma — többi részével együtt a kereszténység is el fog pusztulni. A jelképes skarlátszínű vadállat és tíz szarva ’elhagyottá és mezítelenné teszi’ Nagy Babilont, és ’megeszi a húsát, és teljesen elégeti őt tűzzel’ (Jelenések 17:3, 16, 17). Mennyire örülünk, hogy engedelmeskedtünk ennek a parancsnak: „Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok részestársai lenni a bűneiben, és nem akartok kapni a csapásaiból”! (Jelenések 18:4, 5). Bárcsak sose térnénk vissza hozzá vagy tetteihez!

„A ki bennem bízik, örökségül bírja a földet”

17. Mit ígér Jehova annak, ’aki benne bízik’? Mikor válik valóra ez az ígéret?

¹⁷ Miről szólnak azonban Ézsaiás próféciájának következő szavai? „A ki bennem bízik, örökségül bírja a földet, és örökli szent hegyemet” (Ézsaiás 57:13b). Kihez beszél most Jehova? Ő túllát a közelgő katasztrófán, és megjövendöli, hogy népe kiszabadul Babilonból, és a tiszta imádat helyre lesz állítva Jehova szent hegyén, Jeruzsálemben (Ézsaiás 66:20; Dániel 9:16). A buzdítás micsoda forrása ez mindazoknak a zsidóknak, akik hűségesek maradnak! Ezután Jehova ezt mondja: „szól egy szó: Töltsétek, töltsétek, készítsétek az útat, vegyetek el minden botránkozást népem útáról” (Ézsaiás 57:14). Amikor eljön az idő, hogy Isten kiszabadítsa népét, készen áll majd az út, és minden akadály el lesz távolítva (2Krónika 36:22, 23).

18. Hogyan írja le Jehova fenségét Ézsaiás? Fensége ellenére milyen szerető törődés jellemzi Jehovát?

¹⁸ Ézsaiás próféta ekkor mondja azokat a szavakat, amelyeket a bevezetőben idéztünk: „így szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét” (Ézsaiás 57:15). Jehova trónja a magasságos egekben van. Nincs nála nagyobb és fenségesebb. Mennyire vigasztaló tudnunk, hogy onnan mindent lát — nemcsak a gonoszok bűneit, hanem azok igazságos tetteit is, akik próbálják szolgálni őt! (Zsoltárok 102:20; 103:6). Sőt hallja az elnyomottak sóhajtozásait, és megeleveníti a megtörtek szívét. Ezek a szavak bizonyára megérintik az ókorban élt bűnbánó zsidók szívét. Biztosan megérintik a mi szívünket is napjainkban.

19. Mikor szűnik meg Jehova haragja?

¹⁹ Jehova további szavai is vigasztalóak: „nem örökké perlek, és nem mindenha haragszom, mert a lélek előttem megepedne, és a leheletek, a kiket én teremtettem” (Ézsaiás 57:16). Isten egyetlen teremtménye sem maradhatna életben, ha Jehova haragja örökösen, vég nélkül tartana. Épp ezért örvendetes, hogy Isten csak korlátozott ideig haragszik. Amikor haragja eléri a célját, megszűnik. Ez az ihletett felvilágosítás segít mélységes értékelést kifejlesztenünk aziránt, mennyire szereti Jehova a teremtményeit.

20. a) Hogyan bánik Jehova egy megbánást nem tanúsító bűnössel? b) Mivel vigasztalja meg Jehova a bűnbánót?

²⁰ További felvilágosítást nyerünk Jehova következő szavaiból. Először ezt olvassuk: „Mert a telhetetlenségnek vétkéért haragudtam meg, és megvertem őt, elrejtém magamat és megharagudtam; és ő elfordulva [elpártolt, »Úf.«], szíve útjában járt” (Ézsaiás 57:17). A kapzsiságból elkövetett helytelenségek mindenképpen haragra ingerlik Istent. Ameddig valaki elpártoló marad a szívében, Jehova is haragos marad. De mi a helyzet akkor, ha a hitszegő elfogadja a fegyelmezést? Akkor Jehova megmutatja, hogyan indítja őt szeretete és könyörülete cselekvésre: „Útait láttam, és meggyógyítom őt; vezetem őt, és vígasztalást nyujtok néki és gyászolóinak” (Ézsaiás 57:18). Miután megfegyelmezte, Jehova meggyógyítja a bűnbánót, megvigasztalja őt és azokat, akik vele együtt gyászolnak. Ezért tudtak a zsidók i. e. 537-ben hazatérni. Igaz, Júda sosem lett újra független királyság, amelyben Dávid egyik leszármazottja uralkodott volna királyként. Ám Jeruzsálemben újjáépült a templom, és helyreállt az igaz imádat.

21. a) Hogyan elevenítette meg Jehova a felkent keresztények szellemét 1919-ben? b) Milyen tulajdonságot lenne jó személy szerint kifejlesztenünk?

²¹ „A magasságos és felséges”, azaz Jehova 1919-ben kimutatta, hogy a felkent maradék jólétével is törődik. Bűnbánó, alázatos szellemük miatt a nagy Isten, Jehova kedvesen észrevette nyomorúságukat, és kiszabadította őket a babilonihoz hasonló fogságból. Eltávolított minden botláskövet, és szabadságra vezette őket, úgyhogy tiszta imádatot tudtak bemutatni neki. Így Jehovának az Ézsaiással mondatott szavai ekkor is beteljesedtek. E szavak mögött örök érvényű alapelvek húzódnak, amelyek mindnyájunkra igazak. Jehova csak azoktól fogad el imádatot, akik alázatosak. Ha Isten egyik szolgája vétkezne, akkor gyorsan el kell ismernie vétkét, el kell fogadnia a fegyelmezést, és ki kell igazítania útjait. Bárcsak sosem felejtenénk el, hogy Jehova meggyógyítja és megvigasztalja az alázatosakat, de „a gőgösöknek ellenáll”! (Jakab 4:6).

„Békesség a messze és közel valóknak”

22. a) Milyen jövőt jósol Jehova a bűnbánóknak? b) És milyet a hitetleneknek?

²² Szembeállítva a bűnbánók jövőjét azoknak a jövőjével, akik kitartanak gonosz útjaik mellett, Jehova kijelenti: „Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak . . . ; én meggyógyítom őt! És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, a mely nem nyughatik, és a melynek vize iszapot és sárt hány ki. Nincs békesség . . . a hitetleneknek!” (Ézsaiás 57:19–21).

23. Mi az ajkak gyümölcse? Milyen értelemben ’teremti meg’ Jehova ezt a gyümölcsöt?

²³ Az ajkak gyümölcse az Istennek felajánlott dicséretáldozat, azaz nevének nyilvános kijelentése (Héberek 13:15). Hogyan ’teremti meg’ Jehova ezt a nyilvános kijelentést? Egy embernek ahhoz, hogy dicséretáldozatot ajánljon fel, először meg kell ismernie Istent, majd hinnie kell benne. A hit — Isten szellemének gyümölcse — arra indítja, hogy elmondja másoknak, amit hallott. Más szavakkal nyilvános kijelentést tesz (Róma 10:13–15; Galácia 5:22). Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy végső soron Jehova az, aki megbízza a szolgáit azzal, hogy zengjék dicséretét. Jehova az, aki kiszabadítja népét, és lehetővé teszi neki, hogy ilyen dicséretáldozatot ajánljon fel (1Péter 2:9). Ennélfogva Jehováról elmondható, hogy megteremti az ajkaknak ezt a gyümölcsét.

24. a) Kik ismerik meg Isten békéjét? Mit eredményez ez? b) Kik nem ismerik meg a békét? Mit eredményez ez nekik?

²⁴ Ajkaik milyen nagyszerű gyümölcsét ajánlják fel a zsidók, amikor visszatérve hazájukba énekkel dicsőítik Jehovát! Biztosan örülnek, hogy megismerik Isten békéjét, akár ’messze valók’, azaz akik Júdától távol még várják, hogy visszatérhessenek, akár „közel valók”, vagyis akik már hazatértek. Mennyire más a hitetlenek helyzete! Mindazoknak, akik nem figyelnek Jehova fegyelmezésére, a hitetleneknek — akárkik ők, és akárhol vannak — szemernyi békéjük sincs. Háborognak, mint a nyugtalan tenger, és nem az ajkak gyümölcsét, hanem „iszapot és sárt” teremnek, vagyis mindenféle tisztátalant.

25. Hogyan valósul meg, hogy mindenütt sokan jönnek megismerni a békét?

²⁵ Napjainkban Jehova imádói szintén mindenütt hirdetik Isten Királyságának a jó hírét. A keresztények mindenütt, több mint 230 országban ajánlják fel ajkuk gyümölcsét, és zengik az egyedüli igaz Isten dicséretét. A dicséret, amelyet énekelnek, „a földnek határairól” hallható (Ézsaiás 42:10–12). Azok, akik hallják kijelentéseiket, és válaszolnak, megragadják Isten Szavának, a Bibliának az igazságát. Az ilyenek jönnek, hogy megismerjék a békét, amely abból fakad, hogy „a békét adó Istent” szolgálják (Róma 16:20).

26. a) Mi vár a gonoszokra? b) Milyen nagyszerű ígéretet kaptak a szelídek? Mi legyen eltökélt szándékunk?

²⁶ Igaz, a gonoszok nem figyelnek a Királyság-üzenetre. Hamarosan azonban nem engedik majd meg nekik, hogy megzavarják az igazságosak békéjét. „Egy kevés idő még és nincs gonosz” — ígéri Jehova. Azok, akik Jehovánál találnak menedéket, csodálatos módon kapják örökül a földet. „A szelidek . . . öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben” (Zsoltárok 37:10, 11, 29). Milyen nagyszerű hely lesz akkor a földünk! Bárcsak eltökélt szándékunk lenne, hogy sosem veszítjük el Isten békéjét, hogy örökkön-örökké énekelhessük Isten dicséretét!

[Lábjegyzetek]

[Kép a 263. oldalon]

Júda erkölcstelen imádatot gyakorol minden zöld fa alatt

[Kép a 267. oldalon]

Júda oltárokat épít az egész országban

[Kép a 275. oldalon]

„Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét”