A gyógyító gileádi balzsam

A BIBLIÁBAN Mózes első könyve írja le azt a jól ismert történetet, hogy Józsefet a testvérei eladták ismáelita kereskedőknek, akik Egyiptomba tartottak. A kereskedők karavánja Gileádból jött, a tevéiken pedig balzsamot és más portékát szállítottak Egyiptomba (1Mózes 37:25). Ez a rövid beszámoló azt sejteti, hogy a Gileádból való balzsam nagyon kelendő volt az ókori Közel-Keleten, és értékesnek tartották különleges gyógyhatása miatt.

De az i. e. VI. században Jeremiás próféta szomorúan ezt kérdezte: „Nincs balzsam Gileádban?” (Jeremiás 8:22). Mi volt az oka Jeremiás kérdésének? Mi egyáltalán a balzsam? Létezik napjainkban is olyan balzsam, amely gyógyhatású?

Balzsam a bibliai időkben

A balzsam egy általános kifejezés, amelyet különböző növényekből kivont illatos és általában olajos vagy gyantás anyagra használnak. A balzsamolaj gyakran füstölőszerek és illatszerek alapanyaga volt, és luxuscikknek tekintették az ókori Közel-Keleten. A Biblia a szent felkenetési olaj és a füstölőszer összetevői között említi meg, amelyeket az izraeliták nem sokkal azután kezdtek használni a hajléknál, hogy kijöttek Egyiptomból (2Mózes 25:6; 35:8). A gazdag ajándékok közt, melyeket Sába királynője adott Salamon királynak, szintén volt balzsamolaj (1Királyok 10:2, 10). Esztert „hat hónapig balzsamolajjal” masszírozták és szépítették, mielőtt megjelent a perzsa Ahasvérus király előtt (Eszter 1:1; 2:12).

A Közel-Keleten nagyon sok helyen készítettek balzsamolajat. A gileádi balzsam az Ígéret földjéről származott, mivel Gileád területe közvetlenül a Jordán keleti partján feküdt. Jákob patriarcha a balzsamot ’a föld egyik legjobb termésének’ tartotta, és ajándékba küldött belőle Egyiptomba (1Mózes 43:11). Ezékiel próféta is megemlíti a balzsamot, amikor felsorolja azokat az árukat, amelyeket Júda és Izrael Tíruszba exportált (Ezékiel 27:17). A balzsam jól ismert volt a különleges gyógyhatása miatt. Az ókori kéziratok gyakran említik ezt a hatását, különösen a sebek gyógyításával kapcsolatban.

Balzsam egy beteg nemzetnek

De akkor miért kérdezte Jeremiás, hogy „nincs balzsam Gileádban”? Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell vizsgálnunk, milyen állapotban volt akkoriban Izrael nemzete. Korábban Ézsaiás próféta szemléletes leírást adott Izrael szánalmas szellemi állapotáról. Ezt írta: „Lába talpától a fejéig semmi ép hely nincs benne. Sebek, zúzódások és friss sebhelyek – nem nyomták ki, nem is kötözték be” (Ézsaiás 1:6). Az izraeliták ahelyett, hogy elismerték volna, milyen rossz szellemi állapotban vannak, és gyógyulást kerestek volna, tovább folytatták gonosz életmódjukat. Jeremiás idejére a helyzetük már olyan siralmas volt, hogy a próféta így kesergett: „megvetették Jehova szavát. Miféle bölcsességük van hát nekik?” Ha visszatértek volna Jehovához, meggyógyította volna őket. „Nincs balzsam Gileádban?” Milyen elgondolkodtató volt a kérdése! (Jeremiás 8:9).

Sok értelemben napjaink világa is tele van ’sebekkel, zúzódásokkal és friss sebhelyekkel’. Szegénység, igazságtalanság, önzés és érzéketlenség gyötri az embereket, mert kihűlt az Isten iránti és a felebaráti szeretet (Máté 24:12; 2Timóteusz 3:1–5). Sokan úgy érzik, hogy kirekesztik őket a koruk, illetve a faji vagy etnikai hovatartozásuk miatt. Az éhínség, a betegség, a háború és a halál pedig csak tetézi a bajt és a fájdalmat. Jeremiáshoz hasonlóan sok őszinte istenhívő kíváncsi arra, hogy vajon van-e „balzsam Gileádban”, hogy be lehessen kötözni a szenvedők érzelmi és szellemi sebeit.

A jó hír gyógyító ereje

Jézus napjaiban ugyanez a kérdés foglalkoztatta az alázatos embereket. És meg is kapták rá a választ. I. sz. 30 kezdetén a názáreti zsinagógában Jézus a következő részt olvasta fel Ézsaiás tekercséből: „Jehova felkent, hogy jó hírt mondjak a szelídeknek. Elküldött, hogy bekötözzem a megtört szívűeket” (Ézsaiás 61:1). Ezeket a szavakat Jézus magára alkalmazta, így feltárta, hogy ő a Messiás, és az a feladata, hogy vigasztaló üzenetet adjon tudtára az embereknek (Lukács 4:16–21).

A szolgálata alatt Jézus buzgón prédikálta Isten Királyságának a jó hírét (Máté 4:17). Hegyi beszédében azt az ígéretet tette a lesújtottaknak, hogy a helyzetük meg fog változni. Ezt mondta: „Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok” (Lukács 6:21). Azzal, hogy hirdette azt a reményteljes üzenetet, hogy eljön Isten Királysága, ’bekötözte a megtört szívűeket’.

Napjainkban is vigaszt nyújt ’a királyság jó híre’ (Máté 6:10; 9:35). Figyeljük meg például Roger és Liliane esetét. 1961 januárjában hallottak először arról az ígéretről, hogy Isten örök életet fog adni az embereknek, és ez olyan volt számukra, mint a gyógyító balzsam. Liliane ezt meséli: „A tanultak olyan boldogsággal töltöttek el, hogy körbetáncoltam a konyhát!” Roger, aki tíz évvel korábban részlegesen lebénult, hozzáteszi: „Most már tudok örülni az életnek, mivel megismertem azt a nagyszerű reményt, hogy a halottak feltámadnak, a fájdalom és a betegség pedig megszűnik” (Jelenések 21:4).

1970-ben Roger és Liliane elvesztette a 11 éves kisfiát. De nem hatalmasodott el rajtuk a szomorúság. Személyesen tapasztalták, hogy Jehova „meggyógyítja a megtört szívűeket, bekötözi fájó sebeiket” (Zsoltárok 147:3). A reményük vigaszt nyújtott számukra. Most már közel 50 éve, hogy Isten eljövendő Királyságának a jó híre békét és megelégedettséget ad nekik.

Az előttünk álló gyógyulás

Tehát van ma „balzsam Gileádban”? Igen, napjainkban is van szellemi balzsam. A vigasz és remény, amelyet a Királyság jó híre nyújt, képes bekötözni a megtört szívűeket. Szeretnéd, ha téged is meggyógyítana? Ehhez csupán azt kell tenned, hogy szívedbe zárod Isten Szavának vigasztaló üzenetét, és engeded, hogy áthassa az életedet. Több millió ember tette ezt már meg.

A szellemi balzsam gyógyító ereje megmutatja, hogy nagyobb gyógyulás vár ránk a jövőben. Gyorsan közeledik az az idő, amikor Jehova Isten ’meggyógyítja a nemzeteket’, és örök életet ad nekik. Akkor „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok.«” Igen, még mindig van „balzsam Gileádban”! (Jelenések 22:2; Ézsaiás 33:24).

[Kép a 23. oldalon]

Isten Királysága jó hírének a gyógyító ereje napjainkban is enyhíti a megtört szívűek fájdalmát