Huszonhatodik fejezet
„Örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek”
1. Mik voltak azok a biztató szavak, amelyeket Péter apostol leírt? Milyen kérdés vetődik fel?
VÉGET ér valaha az igazságtalanság és a szenvedés? Több mint 1900 évvel ezelőtt Péter apostol ezeket a biztató szavakat írta: „új egeket és új földet várunk [Isten] ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni” (2Péter 3:13). Péter — Istennek az évszázadokon át élt, sok más hűséges szolgájával együtt — sóvárogva várta azt a nagyszerű napot, amikor a törvénytelenség, az elnyomás és az erőszak véget ér, és az igazságosság fog diadalmaskodni. Bízhatunk abban, hogy beteljesedik ez az ígéret?
2. Melyik próféta beszélt az „új egekről és új földről”? Milyen beteljesedései vannak ennek az ókori próféciának?
2 Igen, bízhatunk! Amikor Péter az „új egekről és új földről” beszélt, nem új gondolatokat közölt. Körülbelül 800 évvel korábban Ézsaiás próféta által Jehova hasonló gondolatokat közölt. Ez a korábbi ígéret kismértékben i. e. 537-ben teljesedett be, amikor a zsidók kiszabadultak a babiloni fogságból, és így visszatérhettek földjükre. De Ézsaiás próféciája nagymértékben teljesedik napjainkban, és előretekintünk arra az időre, amikor még sokkal izgalmasabb módon teljesedik majd be Isten eljövendő új világában. Ez a szívet melengető prófécia, amelyet Ézsaiással íratott le, valóban felvillantja előttünk azokat az áldásokat, amelyeket Isten azoknak tartogat, akik szeretik őt.
Jehova egy „makacs népet” kérlel
3. Milyen kérdésre kapunk választ az Ézsaiás könyve 65. fejezetéből?
3 Emlékezzünk vissza, hogy az Ézsaiás 63:15—64:11-ben Ézsaiás prófétai imáját olvashatjuk, amelyet a Babilonban levő zsidó foglyok nevében mondott. Ahogy Ézsaiás szavaiból kiderül, sok zsidó nem imádja Jehovát egész lélekkel, de némelyek megbánták bűneiket, és megtértek hozzá. Vajon Jehova most helyreállítja a nemzetet e bűnbánó maradék érdekében? Az Ézsaiás könyve 65. fejezetében megtaláljuk a választ erre. De mielőtt beszélne a néhány hűséges megmentésére tett ígéretéről, Jehova elmondja, milyen ítélet vár a sok hitetlenre.
4. a) Lázadó népével ellentétben ki fogja keresni Jehovát? b) Hogyan mutatott rá Pál apostol az Ézsaiás 65:1, 2 alkalmazására?
4 Jehova eltűri népe állandó lázadozását. De eljön az idő, amikor átadja őket ellenségeiknek, és másokat fogad kegyeibe kedvesen. Ézsaiás által Jehova ezt mondja: „Megkeresni hagytam magamat azoktól, a kik nem is kérdeztenek; megtaláltattam magamat azokkal, a kik nem is kerestenek. Ezt mondám: Ímhol vagyok, ímhol vagyok, a népnek, a mely nem nevemről neveztetett” (Ézsaiás 65:1). Szomorú leírás ez Jehova szövetséges népéről: a nemzetekből valók Jehovához jönnek, míg a makacs Júda mint nemzet elfordul tőle. Nem Ézsaiás az egyetlen próféta, aki megjövendöli azt, hogy Isten végérvényesen olyan népet választ, amelyet korábban nem ismert el (Hóseás 1:10; 2:22). Pál apostol az Ézsaiás 65:1, 2-t idézte a Septuagintából annak bizonyítására, hogy nemzetekből való emberek tettek szert „a hitből eredő igazságosságra”, míg a született zsidók nem akartak szert tenni erre (Róma 9:30; 10:20, 21).
5—6. a) Milyen szívbeli vágyát fejezte ki Jehova? Hogyan reagált erre a népe? b) Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jehova Júdával bánik?
5 Jehova elmagyarázza, hogy miért fogja megengedni, hogy népe súlyos csapást szenvedjen el: „Kiterjesztém kezeimet egész napon a pártos [makacs, »NW«] nép után, a mely nem jó úton járt gondolatainak nyomán” (Ézsaiás 65:2). Az, hogy valaki kitárja a kezét, azt jelenti, hogy meghív vagy kérlel valakit. Jehova nemcsak rövid ideig, hanem egész nap kitárja a kezét. Szívbeli vágya, hogy Júda visszatérjen hozzá. Ez a makacs nép azonban nem tért vissza.
6 Milyen bátorító tanulságot vonhatunk le Jehova szavaiból! Azt szeretné, ha közelednénk hozzá, mert ő megközelíthető Isten (Jakab 4:8). Ezek a szavak arra is rámutatnak, hogy Jehova alázatos (Zsoltárok 113:5, 6). Végső soron továbbra is jelképesen kitárja a kezét, és kérleli népét, hogy térjen vissza annak ellenére, hogy makacsságával ’fájdalommal illette’ őt (Zsoltárok 78:40, 41). Végül csak azután adja át őket ellenségeik kezébe, hogy évszázadokon át kérlelte őket. De még ekkor sem zárja be az ajtót a népéhez tartozó alázatos egyének előtt.
7—8. Milyen módon ingerelte Jehovát makacs népe?
7 A makacs zsidók ismételten ingerelték Jehovát gyalázatos viselkedésükkel. Jehova leírja felháborító tetteiket: „A nép után, mely ingerel engem szemtől szembe, szünetlenül, kertekben áldozik, és téglákon szerez jóillatot, mely a sírokhoz ül, és a barlangokban hál, a disznóhúst eszi, és fertelmes leves van tálaiban, mely ezt mondja: Maradj otthon, ne jőjj hozzám, mert szent vagyok néked [szentséget adnék át neked, »NW«]; e nép füst az orromban és szüntelen égő tűz” (Ézsaiás 65:3–5). Ezek a látszólag istenfélő egyének „szemtől szembe” ingerlik Jehovát; ez a kifejezés arra utalhat, hogy milyen arcátlanok és tiszteletlenek. Semmilyen erőfeszítést nem tesznek, hogy eltakarják gyűlöletes dolgaikat. Vajon nem szerfölött kifogásolható annak a személye előtt bűnt elkövetni, akit tisztelniük kellene, és akinek engedelmeskedniük kellene?
8 Ezek az önelégült bűnösök valójában ezt mondják a többi zsidónak: „Tartsd meg a távolságot, mert én szentebb vagyok, mint te.” Micsoda képmutatás! Ezek az „istenfélők” áldozatokat ajánlanak fel és füstölőszert égetnek hamis isteneknek, amit Isten Törvénye elítél (2Mózes 20:2–6). A sírhelyek között ülnek, ami tisztátalanná teszi őket a Törvény szerint (4Mózes 19:14–16). Disznóhúst — tisztátalan ételt — esznek (3Mózes 11:7).a Vallási szertartásaik miatt mégis úgy érzik, hogy szentebbek, mint a többi zsidó, és távol akarják tartani maguktól a többi embert, hogy azok ne legyenek szentek, vagyis tiszták már pusztán azáltal, hogy az ő társaságukat élvezik. De Istennek, aki „kizárólagos odaadást” vár el, teljesen más a véleménye! (5Mózes 4:24, NW).
9. Hogyan tekinti Jehova az önelégült bűnösöket?
9 Jehova egyáltalán nem tekinti ezeket az önelégülteket szentnek, inkább ezt mondja: „e nép füst az orromban.” Azt a héber szót, amit itt „orrnak” fordítottak, gyakran jelképes értelemben használják a harag kifejezésére. A füst is kapcsolatban áll Jehova izzó haragjával (5Mózes 29:20, NW). Az undorító bálványimádat, amelybe Jehova népe belekeveredett, felszította Jehova izzó haragját.
10. Hogyan fog Jehova fizetni Júda lakosainak a bűneikért?
10 Az igazságossága megköveteli, hogy Jehova ne hagyja ezeket a szándékos bűnösöket büntetlenül. Ézsaiás ezt írja: „Ímé, feliratott előttem: nem hallgatok, csak ha előbb megfizetek, megfizetek keblökben: Vétkeitekért és atyáitok vétkeiért mind együtt, szól az Úr, a kik hegyeken tettek jóillatot és halmokon csúfoltak engemet meg, és visszamérem először jutalmokat keblökre” (Ézsaiás 65:6, 7). Azzal, hogy hamis imádatba keveredtek, ezek a zsidók gyalázatot hoztak Jehovára. Az igaz Isten imádatát a külső szemlélők előtt egyenlővé tették a körülöttük élő nemzetek imádatával. ’Vétkeikért’ — a bálványimádatot és a spiritizmust is beleértve — Jehova fizetni fog nekik „keblökre”. A „kebel” kifejezés nyilvánvalóan a felsőruha összehúzott redőire utal, amelyet zsebnek lehetett használni, ahová a kereskedők kimérhettek egy kicsit árujukból (Lukács 6:38). Az elpártolt zsidókra nézve világos, hogy mit jelent ez: Jehova kiméri majd nekik a „jutalmokat”, azaz a büntetésüket. Az igazságosság Istene megköveteli a megtorlást (Zsoltárok 79:12; Jeremiás 32:18). Mivel Jehova nem változik, biztosak lehetünk benne, hogy a kellő időben hasonló módon mér büntetést erre a gonosz rendszerre (Malakiás 3:6).
A „szolgáimért”
11. Hogyan mutat rá Jehova, hogy meg fogja menteni a hűséges maradékot?
11 Vajon Jehova irgalmas lesz népének hűséges tagjaival? Ézsaiás beszél erről: „Így szól az Úr: Mint a mikor mustot lelnek a fürtben, ezt mondják: ne veszesd el, mert áldás van benne, ekként cselekszem szolgáimért, és nem vesztek mindent el! És nevelek Jákóbból magot, és Júdából, a ki hegyeimnek örököse legyen, és bírják azt választottaim, és szolgáim lakjanak ott!” (Ézsaiás 65:8, 9). Népét egy szőlőfürthöz hasonlítva Jehova olyan szemléltetést használ, ami könnyen érthető népének. Bőven terem szőlő azon a vidéken, és a szőlőből készített bor áldást jelent az embernek (Zsoltárok 104:15). Ez a kép talán olyan fürtöt ábrázol, amelyen csak néhány jó szőlőszem van. Vagy olyan gondolatot is eszünkbe juttat, hogy az egyik fürt jó, míg a többi éretlen vagy rothadt. A szőlősgazda egyik esetben sem fogja elpusztítani a jó szőlőt. Jehova ezáltal biztosítja a népét arról, hogy nem fogja teljesen elpusztítani a nemzetet, hanem megőrzi a hűséges maradékot. Kijelenti, hogy ez a szívének kedves maradék birtokolja majd a ’hegyeit’, azaz Jeruzsálemet és Júda földjét, azt a hegyvidékes országot, amelyről Jehova azt mondta, hogy az övé.
12. Milyen áldás vár a hűséges maradékra?
12 Milyen áldás vár erre a hűséges maradékra? Jehova elmondja: „lesz Sáron nyájak legelőjévé, és Ákhor völgye barmok fekvőhelyévé népem számára, a mely engem keresett” (Ézsaiás 65:10). A nyájak sok zsidó életében fontos szerepet játszanak, a dús legelők pedig hozzájárulnak a jóléthez békeidőben. Jehova az ország két végében levő helyre utal, hogy leírja a békét és jólétet. Sáron síksága — ami szépségéről és termékenységéről híres — az ország nyugati részén fekszik, a Földközi-tenger partja mentén. Akor (Ákhor) völgye az ország északkeleti határának részét képezi (Józsué 15:7). A közelgő fogság alatt ezek a területek elhagyatottan hevernek az ország többi részével együtt. Jehova azonban megígéri, hogy a fogság után ezek a területek gyönyörű legelőkké válnak a hazatérő maradék számára (Ézsaiás 35:2; Hóseás 2:14).
A „szerencseistenben” bíznak
13—14. Milyen szokások mutatnak rá, hogy a nép elhagyta Istent? Mi lesz ennek a következménye a népre nézve?
13 Ézsaiás próféciája most újból azokra tereli a figyelmet, akik elhagyták Jehovát, és makacsul ragaszkodnak a bálványimádathoz. Ezt olvassuk: „Ti pedig, a kik az Urat elhagyátok, a kik szent hegyemről elfeledkezétek, ti, kik Gádnak [a szerencseistennek, »KNB«] asztalt készítetek, és Meninek [a sorsistennek, »KNB«] italáldozatot töltötök” (Ézsaiás 65:11). Azzal, hogy étellel és itallal megrakott asztalt állítanak fel a „szerencseistennek” és a „sorsistennek”, ezek a tévelygő zsidók a pogány nemzetek bálványimádó szokásainak a csapdájába estek.b Mi lesz azokkal, akik balga módra ezekben az istenekben bíznak?
14 Jehova nyíltan figyelmezteti őket: „Titeket én a kard alá számlállak [fegyver lesz a sorsotok, »Úf.«], és mindnyájan leborultok megöletésre: mert hívtalak és nem feleltetek, szóltam és nem hallottátok: a gonoszt cselekedtétek szemeim előtt, és a mit nem szerettem, azt választottátok” (Ézsaiás 65:12). Jehova — a sorsisten nevét felhasználva az eredeti héber nyelven — egy szójátékkal él. Azt mondja, hogy azoknak, akik ezt a hamis istent imádják, ’fegyver lesz a sorsuk’, azaz pusztulás. Jehova a prófétái által ismételten kérte ezeket az embereket, hogy bánják meg bűneiket, de ők nem hallgattak Jehovára, és konokul kitartottak amellett, amiről tudták, hogy helytelen Jehova szemében. Mennyire megvetették ezzel Istent! Isten figyelmeztetésének a beteljesedésekor, amikor i. e. 607-ben Jehova megengedi a babiloniaknak, hogy lerombolják Jeruzsálemet és a templomot, a nemzet óriási katasztrófát fog elszenvedni. Akkor a „szerencseisten” képtelen lesz majd megvédeni híveit Júdában és Jeruzsálemben (2Krónika 36:17).
15. Hogyan figyelnek oda az igaz keresztények ma az Ézsaiás 65:11, 12-ben található figyelmeztetésre?
15 Ma az igaz keresztények odafigyelnek az Ézsaiás 65:11, 12-ben található figyelmeztetésre. Nem hisznek a ’szerencsében’, mintha lenne valamilyen természetfeletti erő, ami képes a kegyeibe fogadni őket. Nem pazarolják el anyagi javaikat, hogy megpróbálják megbékíteni a „szerencseistent”, mivel kerülik a szerencsejáték minden formáját. Meg vannak győződve arról, hogy azok, akik ennek az istennek szentelik az életüket, végül mindent elveszítenek, hiszen az ilyeneknek ezt mondja Jehova: „fegyver lesz a sorsotok.”
„Ímé, szolgáim örvendnek”
16. Milyen módokon áldja majd meg Jehova a hűséges szolgáit? Mi lesz azokkal, akik elhagyták őt?
16 Megfeddve mindazokat, akik elhagyták Jehovát, a prófécia leírja, mennyire más vár azokra, akik őszintén imádják Istent, és azokra, akik képmutatóan teszik ugyanezt: „így szól az Úr Isten: Ímé, szolgáim esznek, ti pedig éheztek, ímé, szolgáim isznak, ti pedig szomjúhoztok, ímé, szolgáim örvendnek, de ti megszégyenültök! Ímé, szolgáim vígadnak szívök boldogságában, és ti kiáltani fogtok szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgatni fogtok” (Ézsaiás 65:13, 14). Jehova meg fogja áldani hűséges szolgáit. Örömkiáltásban törnek ki, mert szívük csordultig telt örömmel. Az, hogy esznek, isznak és örvendeznek, azt mutatja, hogy Jehova bőségesen kielégíti imádóinak a szükségleteit. Ezzel ellentétben azok, akik úgy döntöttek, hogy elhagyják Jehovát, éhezni és szomjazni fognak szellemileg. Szükségleteik nem lesznek kielégítve. Kiáltani és jajgatni fognak a fájdalomtól és a nyomorúságtól, ami rájuk jön.
17. Miért van oka ma Isten népének arra, hogy örvendezzen?
17 Jehova szavai jól lefestik azt, hogy milyen szellemi állapotban vannak ma azok, akik csupán kijelentik, hogy szolgálják Istent. Míg a kereszténység milliói szellemileg nyomorognak, addig Jehova imádói örvendeznek. És nekik van is okuk az örömre. Jól tápláltak szellemileg. Jehova bőségesen gondoskodik róluk szellemi táplálékkal a Biblián alapuló kiadványok és keresztény összejövetelek által. Igen, Isten Szavának építő igazságai és vigasztaló ígéretei megadják nekünk ’szívünk boldogságát’!
18. Mi marad azokból, akik elhagyták Jehovát? Mit jelenthet az, hogy eskünél használják a nevüket?
18 Jehova továbbra is azokhoz szól, akik elhagyták őt: „átok gyanánt hagyjátok itt neveteket az én választottaimnak, és megöl titeket az Úr Isten, és szolgáit más névvel nevezi, hogy a ki magát áldja e földön, áldja magát az igaz Istenben, és a ki esküszik e földön, esküdjék az igaz Istenre, mert elfeledvék a régi nyomorúságok, és mert elrejtvék szemeim elől” (Ézsaiás 65:15, 16). Csupán a nevük marad meg azokból, akik elhagyták Jehovát, azt is csak akkor ejtik ki a szájukon az emberek, amikor átkot vagy esküt mondanak. Ez azt jelentheti, hogy azok, akik ünnepélyesen esküvel akarják elkötelezni magukat, valójában ezt mondják: „Ha nem teljesítem ezt az ígéretet, ugyanaz legyen a büntetésem, mint ami ezeket az elpártolókat sújtotta.” Az is elképzelhető, hogy nevüket jelképes értelemben használták, mint ahogy Szodoma és Gomorra nevét, ami azt jelképezi, hogy Isten megbünteti a gonoszokat.
19. Milyen értelemben hívják majd Isten szolgáit más néven? Miért bízhatnak a hűség Istenében? (Lásd még a lábjegyzetet is!)
19 Mennyire más lesz Isten szolgáinak a sorsa! Őket más néven fogják hívni. Ez jelzi azt az áldott állapotot és tiszteletet, amelyet akkor élveznek majd, ha visszatérnek földjükre. Nem egy hamis istentől vagy attól várják az áldást, hogy egy élettelen bálványra esküsznek. Inkább amikor áldják magukat vagy esküt mondanak, azt a hűség Istenének a nevében teszik (Ézsaiás 65:16, NW, lábjegyzet). Az ország lakosainak lesz okuk arra, hogy teljesen megbízzanak Istenben, mert Isten valóban szavahihetőnek bizonyul ígéreteit illetően.c A zsidók, akik biztonságban laknak földjükön, hamar el fogják felejteni korábbi nyomorúságos helyzetüket.
„Új egeket és új földet teremtek”
20. Hogyan teljesedett be i. e. 537-ben Jehovának az „új egekről és új földről” szóló ígérete?
20 Jehova most részletesebben beszél arról az ígéretéről, hogy helyreállítja a bűnbánó maradékot, miután visszatér a babiloni fogságból. Ézsaiás által Jehova ezt mondja: „ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak” (Ézsaiás 65:17). Jehova ígérete a helyreállításról bizonyosan beteljesedik, ezért úgy beszél a jövőbeli helyreállításról, mintha már végbe is ment volna. Ez a prófécia először i. e. 537-ben teljesedett be, amikor a zsidó maradék visszatért Jeruzsálembe. Mi felelt meg akkor az „új egeknek”? Zerubbábel kormányzása, amelyet Jósua főpap támogatott, és amelynek a székhelye Jeruzsálemben volt. A helyreállított zsidó maradék alkotta az „új földet”, egy megtisztított társadalmat, amely alárendelte magát ennek az uralomnak, és segített visszaállítani a tiszta imádatot az országban (Ezsdrás 5:1, 2). Ennek a helyreállításnak az öröme elhalványított minden addigi szenvedést; a korábbi nyomorúságos körülmények még csak észbe sem jutottak (Zsoltárok 126:1, 2).
21. Milyen új egek jöttek létre 1914-ben?
21 Emlékezzünk vissza azonban, hogy Péter Ézsaiás próféciáját visszhangozta, és rámutatott, hogy van jövőbeli beteljesedése is. Az apostol ezt írta: „új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni” (2Péter 3:13). 1914-ben a rég várt új egek létrejöttek. A messiási Királyság, amely abban az évben született, magából az égből uralkodik, és Jehova hatalmat adott neki az egész föld felett (Zsoltárok 2:6–8). Ez a Királyság-kormányzat — melynek élén Krisztus és 144 000 társuralkodója áll — alkotja az új egeket (Jelenések 14:1).
22. Kikből fog állni az új föld? Hogyan készülnek fel emberek már most arra, hogy ennek az elrendezésnek a magját alkossák majd?
22 Mi a helyzet az új földdel? Az ókori beteljesedés mintáját követve az új föld is emberekből fog állni, akik örömmel alávetik magukat az új égi kormányzat uralmának. Már most több millió helyes szívállapotú személy veti alá magát ennek a kormányzatnak, és igyekszik követni a Bibliában található törvényeit. Ők mindenfajta nemzetiségű, nyelvű és bőrszínű emberek, akik együtt szolgálják Jézus Krisztust, az uralkodó Királyt (Mikeás 4:1–4). A jelenlegi gonosz rendszer elpusztulása után ez a csoport alkotja majd az új föld magját, ami az istenfélő emberek világméretű társadalmává válik, és ők fogják örökölni Isten Királyságának földi birodalmát (Máté 25:34).
23. Milyen tájékoztatást találunk a Jelenések könyvében az „új égről és új földről”? Hogyan fog ez a prófécia beteljesedni?
23 A Jelenések könyve leírja azt a látomást, amelyet János apostol kapott Jehova közelgő napjáról. Akkor ezt a rendszert eltávolítják, utána pedig Sátánt a mélységbe vetik (Jelenések 19:11—20:3). János ez után a leírás után Ézsaiás prófétai szavait visszhangozza: „új eget és új földet láttam.” Az erről a nagyszerű látomásról szóló leírás a továbbiakban beszél arról az időről, amikor Jehova Isten az alapoktól kiindulva jobbá teszi az állapotokat a földön (Jelenések 21:1, 3–5). Nyilvánvaló, hogy Ézsaiásnak az „új egekről és új földről” szóló ígérete csodálatosan beteljesedik Isten új világában! Az új kormányzati egek alatt egy új földi társadalom mind szellemi, mind fizikai értelemben paradicsomnak fog örvendeni. Csakugyan vigasztaló az az ígéret, hogy „a régiek [a betegségek, szenvedések és a többi számtalan baj, amivel az ember szembenéz] ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak”. Bármire emlékezzünk is abban az időben, nem fog fájdalmat okozni semmi, ami most sokak szívét nyomja.
24. Miért örül majd Jehova Jeruzsálem helyreállításának? Mi nem hallatszik többé ennek a városnak az utcáin?
24 Ézsaiás próféciája tovább folytatódik: „örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az ő népét örömmé. És vígadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava!” (Ézsaiás 65:18, 19). Nemcsak a zsidók fognak örvendezni annak, hogy visszakerültek hazájukba, hanem Isten maga is örülni fog, mivel ő teszi majd gyönyörűvé Jeruzsálemet, amely újra az igaz imádat központja lesz a földön. A katasztrófa miatti jajveszékelés hangja, melyet évtizedekkel korábban ennek a városnak az utcáin lehetett hallani, nem hallatszik többé.
25—26. a) Napjainkban hogyan teremti Jehova „Jeruzsálemet vígassággá”? b) Hogyan fogja Jehova felhasználni az Új Jeruzsálemet? Miért örvendezhetünk ma?
25 Jehova ma is ’vigassággá teremti Jeruzsálemet’. Hogyan? Ahogy már láttuk, az új egek, amelyek 1914-ben jöttek létre, végül magukban foglalják a 144 000 társuralkodót, akiknek osztályrészük van ebben az égi kormányzatban. Ezeket prófétailag úgy hívják, hogy „Új Jeruzsálem” (Jelenések 21:2). Isten az Új Jeruzsálemről mondta ezt: „ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az ő népét örömmé.” Isten az Új Jeruzsálemet fogja felhasználni, hogy számtalan áldást árasszon az engedelmes emberiségre. Nem hallatszik majd többé jajveszékelés és panaszos sírás hangja, mert Jehova ki fogja elégíteni ’szívünk kéréseit’ (Zsoltárok 37:3, 4).
26 Valóban ma minden okunk megvan, hogy örvendezzünk! Hamarosan Jehova megszenteli nagyszerű nevét azáltal, hogy elpusztítja minden ellenségét (Zsoltárok 83:18, 19). Ezután az új egek teljes mértékben átveszik az irányítást. Milyen csodálatos okunk van arra, hogy örvendezzünk és vigadjunk mindörökké annak, amit Isten teremt!
Ígéret egy biztonságos jövőről
27. Hogyan írja le Ézsaiás azt a biztonságot, amelynek a földjükre visszatérő zsidók örvendenek majd?
27 Az első beteljesedésben milyen lesz az életük a hazatérő zsidóknak az új egek alatt? Jehova ezt mondja: „Nem lesz ott többé csupán néhány napot ért gyermek, sem vén ember, a ki napjait be nem töltötte volna, mert az ifjú száz esztendős korában hal meg és a bűnös száz esztendős korában átkoztatik meg” (Ézsaiás 65:20). Milyen fenséges kép ez arról a biztonságról, amelynek a visszatérő foglyok örvendenek majd helyreállított földjükön! A korai halál nem ragadja el az újszülöttet, aki csak néhány napos. Nem ragadja el az ilyen halál az idősebb embert sem, aki még nem élte le teljes mértékben az életét.d Mennyire megerősítők Ézsaiás szavai azoknak a zsidóknak, akik vissza fognak térni Júdába! Biztonságban lesznek az országban, és nem kell félniük attól, hogy az ellenségeik elrabolják gyermekeiket vagy legyilkolják a férfiakat.
28. Mit tanulunk Jehova szavaiból a Királysága alatti új világban megvalósuló életről?
28 Mit mondanak Jehova szavai az eljövendő új világban megvalósuló életről? Isten Királysága alatt minden gyermeknek biztonságos jövője lesz. Sosem fogja a halál elragadni az istenfélő embereket életük virágjában. Ellenkezőleg, az engedelmes emberiség biztonságban lesz, és örömet tud találni az életben. Mi lesz azokkal, akik úgy döntenek, hogy fellázadnak Isten ellen? Az ilyenek elveszítik az élet kiváltságát. Még ha a lázadó bűnös „száz esztendős” is, meg fog halni. Ilyen esetben „ifjúnak” tekinthető, ahhoz képest, hogy örökké is élhetett volna.
29. a) Milyen örömökben lesz része Isten engedelmes népének Júda helyreállított földjén? b) Miért szemléltetik jól a fák a hosszú élettartamot? (Lásd a lábjegyzetet!)
29 Jehova tovább folytatja azoknak az állapotoknak a leírását, amelyek Júda helyreállított földjén uralkodnak majd: „Házakat építnek és bennök lakoznak, és szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim” (Ézsaiás 65:21, 22). Miután Isten engedelmes népe visszatér Júda kietlen és nyilvánvalóan házak és szőlőskertek nélküli földjére, örülni fog annak, hogy saját házaiban lakhat, és saját szőlőskertjeinek gyümölcsét eheti. Isten meg fogja áldani népe munkáját, és ők hosszú ideig fognak élni, mint a fáke, és élvezni fogják munkájuk gyümölcsét.
30. Milyen boldog helyzetnek örvendenek ma Jehova szolgái? Mit fognak élvezni majd az új világban?
30 Napjainkban is van beteljesedése ennek a próféciának. Jehova népe 1919-ben kijött a szellemi fogságból, és elkezdte helyreállítani „földjét”, vagyis tevékenységének és imádatának birodalmát. Gyülekezeteket alapítottak, és szellemi gyümölcsöket teremtek. Ennek eredményeként Jehova népe már most szellemi paradicsomnak és Istentől jövő békének örvend. Biztosak lehetünk benne, hogy ez a béke meglesz a fizikai Paradicsomban is. Még csak elképzelni sem tudjuk, hogy Jehova mit fog megvalósítani imádói készséges szívével és kezeivel az új világban. Milyen öröm lesz felépíteni a saját házunkat, és utána abban élni! A Királyság uralma alatt nem lesz hiány a megelégedést nyújtó munkából. Micsoda öröm lesz az, hogy mindig ’jól élhetsz’ munkád gyümölcséből! (Prédikátor 3:13). Vajon elég időnk lesz arra, hogy teljes mértékben élvezzük kezünk munkáját? Igen, biztosan! A hűséges emberek véget nem érő élete olyan hosszú lesz, „mint a fáké” — évezredeken át tart, és még annál is tovább!
31—32. a) Milyen áldásoknak fognak örvendeni a hazatérő foglyok? b) Mire lesz kilátásuk a hűséges embereknek az új világban?
31 Jehova még más áldásokról is ír, amelyek a hazatérő foglyokra várnak: „Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottainak magva ők, és ivadékaik velök megmaradnak” (Ézsaiás 65:23). A zsidóknak ezt az újjászervezett nemzetét megáldja majd Jehova, ezért nem hiába fognak dolgozni. A szülők nem azért hoznak gyermekeket a világra, hogy aztán a korai halál elragadja azokat. Nemcsak a korábbi foglyok örvendenek majd a helyreállításból fakadó áldásoknak, hanem a leszármazottaik is, akik velük lesznek. Isten már annyira várja, hogy kielégítse népe szükségleteit, hogy megígéri: „mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam” (Ézsaiás 65:24).
32 Hogyan fogja Jehova beteljesíteni ezeket az ígéreteit az eljövendő új világban? Még várnunk kell arra, hogy meglássuk. Jehova nem közölt minden részletet, de biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz még egyszer úgy, hogy a hűséges emberek ’hiába fáradnak’. Armageddon nagy sokaságot kitevő túlélőinek és minden gyermeküknek, akik talán nekik születnek, az a kilátásuk, hogy nagyon hosszú és megelégedést nyújtó életet élhetnek — örök életet! Azok, akik feltámadnak, és azt választják, hogy Isten irányadó mértékeivel összhangban élnek, szintén örömet találnak majd az új világban. Jehova meghallgatja őket, és kielégíti a szükségleteiket, még azokat is, amelyekről nem beszélnek. Igen, Jehova kitárja a kezét, és kielégíti „minden élő” helyénvaló vágyait (Zsoltárok 145:16).
33. Milyen értelemben élnek majd az állatok békében, amikor a zsidók visszatérnek földjükre?
33 Milyen széles körű lesz a megígért béke és biztonság? Jehova ezzel a gondolattal zárja le a próféciának ezt a részét: „A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén; így szól az Úr” (Ézsaiás 65:25). Amikor a hűséges zsidó maradék visszatér földjére, Jehova törődő keze alatt lesz. Az oroszlán olyan lesz, mintha csak az ökörhöz hasonlóan szalmát enne, mivel nem fog ártani a zsidóknak vagy háziállataiknak. Ez az ígéret biztos, mert ezekkel a szavakkal zárul: „így szól az Úr.” És az ő szava mindig valóra válik! (Ézsaiás 55:10, 11).
34. Milyen lenyűgöző beteljesedésük van Jehova szavainak napjainkban és az új világban?
34 Jehova szavai lenyűgözően beteljesednek az igaz imádók között napjainkban. Isten 1919 óta megáldja népének szellemi országát, és szellemi paradicsommá alakította. Azok, akik ebbe a szellemi paradicsomba jönnek, gyökeres változtatásokat hajtanak végre az életükben (Efézus 4:22–24). Isten szellemének a segítségével ezek a személyek, akiknek egykor vadállatias jellemvonásaik voltak — talán kizsákmányolták vagy gyötörték embertársaikat —, folyamatosan megszelídítették ezeket a nemkívánatos vonásaikat. Ennek eredményeként békének örvendenek, és hittársaikkal egységben imádják Istent. Azok az áldások, amelyeknek most örvend Jehova népe a szellemi paradicsomában, át fognak terjedni a fizikai Paradicsomra is, ahol az emberek között uralkodó békét az emberek és az állatok közötti béke is ki fogja egészíteni. Biztosak lehetünk benne, hogy a kellő időben az, amivel Isten eredetileg megbízta az emberiséget, megfelelően be fog teljesedni: „hajtsátok birodalmatok alá [a földet]; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1Mózes 1:28).
35. Miért van meg minden okunk arra, hogy ’mindörökké örvendjünk’?
35 Mennyire hálásak vagyunk Jehovának azért, hogy megígérte: „új egeket és új földet” teremt! Ez az ígéret i. e. 537-ben beteljesedett, és további beteljesedése is van napjainkban. Ez a két beteljesedés rámutat arra, milyen dicsőséges jövő vár az engedelmes emberiségre. Jehova kedvesen Ézsaiás próféciája által betekintést ad nekünk abba, mit tartogat azoknak, akik szeretik őt. Igen, minden okunk megvan arra, hogy megfogadjuk Jehova szavait: „örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek”! (Ézsaiás 65:18).
[Lábjegyzetek]
a Sokan azt gondolják, hogy ezek a bűnösök a sírhelyeken megpróbáltak kapcsolatot felvenni a halottakkal. Az pedig, hogy disznóhúst ettek, talán kapcsolatban volt a bálványimádattal.
b Jeromos bibliafordító, aki az i. sz. negyedik században született, ezt a verset magyarázva beszél arról az ősi szokásról, amelyet a bálványimádók gyakoroltak az év utolsó hónapjának utolsó napján. Ezt írta: „Felállítanak egy asztalt, amelyre mindenfajta ételt és egy édes borokból álló keverékkel töltött poharat helyeznek, azért, hogy az ó- és újévben ne kerülje el őket a szerencse, és termékenyek legyenek.”
c Az Ézsaiás 65:16 a héber maszoréta szöveg szerint Jehovát „az ámen Istenének” nevezi. Az „ámen” azt jelenti, hogy ’úgy legyen’, és garancia arra, hogy valami igaz, illetve hogy bizonyosan beteljesedik. Mivel Jehova mindent beteljesít, amit megígér, megmutatja, hogy igazat szól.
d A Katolikus fordítás az Ézsaiás 65:20-at így adja vissza: „Nem lesz többé benne olyan gyermek, aki csak néhány napig él; sem öreg ember, aki ne töltené be élete napjait.”
e A fák jól szemléltetik a hosszú élettartamot, mivel a fákat tartják a leghosszabban élő élőlényeknek. Egy olajfa például több száz évig gyümölcsöt terem, és ezer évig is élhet.
[Kép a 389. oldalon]
Isten új világában elég időnk lesz arra, hogy élvezzük kezünk munkáját