Azzal reagálj Isten ígéreteire, hogy hitet gyakorolsz

„[Jehova Isten] adományozta nekünk ingyen a drága és felettébb nagyszerű ígéreteket” (2PÉTER 1:4, New World Translation).

 1. Mi teszi lehetővé, hogy igaz hitet gyakoroljunk?

JEHOVA azt szeretné, ha hitet gyakorolnánk ígéreteiben. De ’a hit nem mindenkié’ (2Thessalonika 3:2). Ez a tulajdonság Isten szent szellemének, vagyis hatékony erejének egyik gyümölcse (Galátzia 5:22, 23). Ennélfogva csak azok tudnak hitet gyakorolni, akiket Jehova szelleme vezet.

 2. Hogyan határozta meg Pál apostol a „hit” fogalmát?

² De mi a hit? Pál apostol szerint „a nem látható valóságok meggyőző bizonyítéka”. E láthatatlan valóságoknak a bizonyítéka annyira meggyőző, hogy a hit egynek tekinthető vele. A hitről az is elmondható, hogy „a remélt dolgok biztos várása”, mert azoknak, akik ezzel a tulajdonsággal rendelkeznek biztosítékuk van arra, hogy Jehova Isten minden ígérete oly biztos, mintha már beteljesedett volna (Zsidók 11:1, NW, lábjegyzet).

A hit és Jehova ígéretei

 3. Mit fognak tapasztalni a felkent keresztények, ha hitet gyakorolnak?

³ Ahhoz, hogy örömet szerezzünk Jehovának, hitet kell gyakorolnunk ígéreteiben. Péter apostol rámutatott erre második ihletett levelében, amelyet körülbelül i. sz. 64-ben írt. Hangsúlyozta, hogy ha felkent keresztény társai hitet gyakorolnak, meg fogják látni Isten ’drága és felettébb nagyszerű ígéreteinek’ beteljesedését. Ennek eredményeként az ’isteni természet részeseivé lesznek’ Jézus Krisztus társörököseiként az égi Királyságban. A hit és Jehova Isten segítségével megszabadultak attól, hogy a világ romlott magatartásformáitól és szokásaitól függjenek (2Péter 1:2–4, NW). És gondolj csak bele! Akik igaz hitet gyakorolnak napjainkban, ugyanilyen felbecsülhetetlen szabadságnak örvendenek.

 4. Milyen tulajdonságokkal kell kiegészítenünk a hitünket?

⁴ A Jehova ígéreteibe vetett hitnek és a hálának, melyet az Istentől kapott szabadságért érzünk, arra kellene indítania, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy példamutató keresztényekké váljunk. Péter megmondta: „Minden komoly törekvésetekkel közreműködve ebben, egészítsétek ki a hiteteket erénnyel, az erényeteket ismerettel, az ismereteteket önuralommal, az önuralmatokat kitartással, a kitartásotokat isteni önátadással, az isteni önátadásotokat testvéri vonzalommal, a testvéri vonzalmatokat szeretettel” (2Péter 1:5–7, NW). Péter tehát egy felsorolást közöl, amit jól tennénk, ha emlékezetünkbe vésnénk. Vizsgáljuk meg közelebbről e tulajdonságokat.

A hit alapvető elemei

 5., 6. Mi az erény, és hogyan tudjuk kiegészíteni vele a hitünket?

⁵ Péter azt mondta, hogy az erénynek, az ismeretnek, az önuralomnak, a kitartásnak, az isteni önátadásnak, a testvéri vonzalomnak és a szeretetnek ki kell egészíteniük egymást és a hitünket. Keményen kell dolgoznunk azon, hogy hitünk alapvető elemeivé tegyük e tulajdonságokat. Az erény például nem olyan tulajdonság, melyet a hittől függetlenül nyilvánítunk ki. W. E. Vine szótárszerkesztő hangsúlyozza, hogy a 2Péter 1:5-ben az „erény olyan tulajdonságként került a felsorolásba, mint ami nélkülözhetetlen a hit gyakorlásához”. A Péter által említett egyéb tulajdonságok mindegyikének hitünk elemévé kell válnia.

⁶ Először is erénnyel kell kiegészítenünk a hitünket. Erényesnek lenni annyit jelent, hogy azt tesszük, ami Isten szemében jó. Az itt ’erénynek’ fordított görög szót ’jóság’ formájában adja vissza néhány fordítás (New International Version; The Jerusalem Bible; Today’s English Version). Az erény arra késztet, hogy ne tegyünk rosszat vagy olyasmit, ami bajt okoz embertársainknak (Zsoltárok 97:10). Ezenkívül bátor cselekvésre ösztönöz, hogy azt tegyük, ami szellemileg, fizikailag és érzelmileg jó hatással van másokra.

 7. Miért kell ismerettel kiegészítenünk hitünket és erényünket?

⁷ Miért buzdít Péter arra, hogy ismerettel egészítsük ki hitünket és erényünket? Nos, amikor új hitpróbákkal nézünk szembe, szükségünk van az ismeretre, ha meg kell különböztetnünk a jót a rossztól (Zsidók 5:14). A Biblia tanulmányozása, az Isten Szavának alkalmazásában szerzett tapasztalat és a mindennapi életben tanúsított gyakorlati bölcsesség hozzásegít, hogy gyarapítsuk ismereteinket. Ez pedig képessé tesz arra, hogy megőrizzük hitünket és kitartsunk az erényes cselekedetekben a próbák alatt (Példabeszédek 2:6–8; Jakab 1:5–8).

 8. Mi az önuralom, és hogyan kapcsolódik a kitartáshoz?

⁸ Ahhoz, hogy hittel tudjunk szembenézni a próbákkal, önuralommal kell kiegészítenünk az ismeretünket. Az ’önuralomra’ utaló görög szó azt jelenti, hogy képesek vagyunk féken tartani magunkat. Isten szellemének e gyümölcse segítséget nyújt ahhoz, hogy mérsékletet tanúsítsunk gondolatban, szóban és magaviseletben. Ha rendületlenek vagyunk az önuralom gyakorlásában, kitartással egészítjük ki azt. A ’kitartást’ jelölő görög kifejezés bátor állhatatosságot jelent, nem pedig azt, hogy komor ábrázattal beletörődünk az elkerülhetetlen megpróbáltatásba. A kilátásba helyezett örömért szenvedte el Jézus a kínoszlopot (Zsidók 12:2, NW). Az Istentől kapott erő kitartással párosulva megszilárdítja a hitünket és segítségünkre van, hogy örvendezzünk a nyomorúságban, ellenálljunk a kísértésnek, s elkerüljük a megalkuvást az üldöztetés idején (Filippi 4:13).

 9. a) Mi az isteni önátadás? b) Miért kell testvéri vonzalommal kiegészítenünk isteni önátadásunkat? c) Hogyan tudjuk szeretettel kiegészíteni a testvéri vonzalmunkat?

⁹ Kitartásunkat isteni önátadással — a Jehovának járó tisztelettel, imádattal és szolgálattal — kell kiegészítenünk. A hitünk megnövekedik, miközben az isteni önátadásban gyakoroljuk magunkat és látjuk, hogy miként bánik Jehova a népével. De ahhoz, hogy Istennek tetsző életet éljünk, testvéri vonzalmat kell kinyilvánítanunk. Elvégre „a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát?” (1János 4:20). Szívünknek arra kellene indítania, hogy őszinte vonzalmat érezzünk Jehova más szolgái iránt, és mindenkor jólétük érdekében fáradozzunk (Jakab 2:14–17). De miért kell kiegészítenünk szeretettel a testvéri vonzalmunkat? Péter nyilván arra gondolt, hogy a szeretetünk nem korlátozódhat csak a testvéreinkre, hanem az egész emberiség iránt ki kell mutatnunk azt. Ez a szeretet főleg abban mutatkozik meg, hogy prédikáljuk a Jóhírt és szellemi segítséget nyújtunk az embereknek (Máté 24:14; 28:19, 20).

Ellentétes hatások

10. a) Hogyan fogunk viselkedni, ha erénnyel, ismerettel, önuralommal, kitartással, isteni önátadással, testvéri vonzalommal és szeretettel egészítjük ki a hitünket? b) Mi történik, ha egy magát kereszténynek valló egyén nélkülözi e tulajdonságokat?

¹⁰ Ha erénnyel, ismerettel, önuralommal, kitartással, isteni önátadással, testvéri vonzalommal és szeretettel egészítjük ki a hitünket, akkor Istennek tetsző módon fogunk gondolkodni, beszélni és cselekedni. Viszont, ha egy magát kereszténynek valló egyén elmulasztja kinyilvánítani e tulajdonságokat, szellemileg megvakul. ’Behunyja a szemét a világosság elől’, amely Istentől jön és elfelejti, hogy megtisztították a múltbeli bűnöktől (2Péter 1:8–10, NW; 2:20–22). Soha ne történjék meg, hogy kudarcot vallunk ezen a téren és így elvesztjük az Isten ígéreteibe vetett hitet.

11. Mire számíthatunk jogosan a lojális felkentekkel kapcsolatban?

¹¹ A lojális felkent keresztények hisznek Jehova ígéreteiben és azon fáradoznak, hogy biztossá tegyék elhívásukat és kiválasztásukat. Bármilyen nehézséggel kerüljenek is szembe útjukon, számíthatunk arra, hogy Istennek tetsző tulajdonságokat nyilvánítanak ki. A hűséges felkenteknek „gazdagon adatik majd . . . a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel” a feltámadásuk által, amikor szellemi életet kapnak az égben (2Péter 1:11).

12. Hogyan kell értenünk a 2Péter 1:12–15. szavait?

¹² Péter tudatában volt annak, hogy hamarosan meghal és számított rá, hogy az égi életre történő végleges feltámadásban részesül. De mindaddig, amíg „ebben a sátorban”, vagyis emberi testében élt, arra törekedett, hogy építse hívőtársai hitét és ébresztgesse őket, emlékezetükbe idézve azokat a dolgokat, amelyek az isteni kegy elnyeréséhez szükségesek. Halála után, Péter szellemi testvérei és testvérnői megszilárdíthatták hitüket — visszaemlékezve szavaira (2Péter 1:12–15).

A prófétai szóba vetett hit

13. Hogyan tett Isten hiterősítő tanúságot Krisztus eljöveteléről?

¹³ Maga Isten tett hiterősítő tanúságot annak bizonyosságáról, hogy Jézus „hatalommal és dicsőséggel” jön el (Máté 24:30; 2Péter 1:16–18). Bizonyítékok hiányában a pogány papok megtévesztő meséket mondtak isteneikről, ellenben Péter, Jakab és János szemtanúi voltak Krisztus felmagasztalásának az elváltozáskor (Máté 17:1–5). Látták őt megdicsőülve, és hallották Isten saját hangját, amikor szeretett Fiának ismerte el Jézust. Az elismerés és a tündöklő külső, amit megkapott akkor Krisztus, a neki adományozott tiszteletet és dicsőséget jelezte. Ennek az isteni kinyilatkoztatásnak a hatására nevezte el Péter a helyszínt — feltehetően a Hermon egyik nyúlványán — ’a szent hegynek’. (Vö. 2Mózes 3:4, 5.)

14. Jézus elváltozásának hogyan kellene befolyásolnia a hitünket?

¹⁴ Hogyan kellene Jézus elváltozásának befolyásolnia a hitünket? Péter ezt mondta: „Következésképpen sokkal biztosabb [lett] nálunk a prófétai szó, és jól teszitek, ha figyeltek rá, mint sötét helyen világító lámpásra, míg felvirrad az a nap, és hajnalcsillag kél szívetekben” (2Péter 1:19, NW). „A prófétai szó” nyilvánvalóan nemcsak a Héber Iratok Messiásra vonatkozó próféciáit tartalmazta, hanem Jézusnak azt a kijelentését is, hogy „hatalommal és dicsőséggel” fog eljönni. Hogyan lett „biztosabb” a szó az elváltozásnak köszönhetően? Ez az esemény megerősítette a prófétai szót a Királyság hatalommal felruházott Krisztus dicsőséges eljövetelére vonatkozóan.

15. Mit foglal magában, hogy odafigyelünk a prófétai szóra?

¹⁵ Hitünk megerősítése érdekében oda kell figyelnünk a prófétai szóra. Ez magában foglalja, hogy tanulmányozzuk azt a szót, megbeszéljük a keresztény összejöveteleken és alkalmazzuk tanácsait (Jakab 1:22–27). Hagynunk kell, hogy ’mint sötét helyen világító lámpás’ világosítsa meg a szívünket (Efézus 1:18). Csak ebben az esetben fog vezetni minket, mígnem a „hajnalcsillag” vagy „a fényes és hajnali csillag”, Jézus Krisztus kinyilatkoztatja magát dicsőségben (Jelenések 22:16). Ez a kinyilatkoztatás pusztulást fog jelenteni a hitetleneknek és áldásokat azoknak, akik hitet gyakorolnak (2Thessalonika 1:6–10).

16. Miért hihetünk abban, hogy az Isten Szavában található minden ígéret be fog teljesedni?

¹⁶ Isten prófétái nem pusztán előrelátó emberek voltak, akik bölcsen jövendöltek, mivel Péter ezt mondta: „Az Írás egyetlen próféciája sem származik valamilyen egyéni értelmezésből. Mert prófécia sohasem emberi akaratból jött létre, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket” (2Péter 1:20, 21, NW). Dávid például ezt mondta: „Jehova szelleme szólt általam” (2Sámuel 23:1, 2, NW). És Pál így írt: „A teljes írás Istentől ihletett” (2Timótheus 3:16). Minthogy Isten prófétái a szent szelleme által kaptak ihletést, hihetünk abban, hogy a Szavában található minden ígéret be fog teljesedni.

Ők hittek Isten ígéreteiben

17. Milyen ígéreten alapult Ábel hite?

¹⁷ Jehova ígéretein alapult az a hit, amivel a keresztényiség előtt élt tanúinak „nagy fellege” rendelkezett (Zsidók 11:1—12:1). Ábel például hitt Isten azon ígéretében, hogy egy „mag” szét fogja zúzni a „kígyó” fejét. Bizonyíték volt arra, hogy az Ábel szülei felett kimondott isteni ítélet beteljesedett. Az Édenen kívül Ádám és családtagjai orcájuk verítékével ették kenyerüket, mert a megátkozott föld tövist és bogáncskórót termett. Ábel valószínűleg észrevette, hogy Éva epekedik a férje után és látta, hogy Ádám uralkodik feleségén. Anyja biztosan beszélt terhességének fájdalmáról. És az Éden kertjének bejáratát két kerub, valamint a villogó pallos lángja őrizte (1Mózes 3:14–19, 24). Mindez ’meggyőző bizonyítékul’ szolgált, s biztosította Ábelt afelől, hogy a szabadítás a megígért Magon keresztül jön el. Hitből cselekedett, amikor áldozatot ajánlott fel Istennek, ami értékesebbnek bizonyult Káin áldozatánál (Zsidók 11:1, 4).

18., 19. Hogyan gyakorolt hitet Ábrahám és Sára?

¹⁸ Ábrahám, Izsák és Jákób patriarchák szintén hittek Jehova ígéreteiben. Ábrahám hitet gyakorolt abban az isteni ígéretben, hogy általa fog áldásban részesülni a föld összes családja, és hogy Isten földet fog adni az ő magvának (1Mózes 12:1–9; 15:18–21). Fia, Izsák és unokája, Jákób ’ugyanazon ígéretnek voltak az örökösei’. Hit által ’lakott Ábrahám az ígéret földén’, és várta „az alapokkal bíró várost”, Isten égi Királyság-uralmát, amely alatt feltámad majd, hogy a földön éljen (Zsidók 11:8–10). Hasonló hited van neked is?

¹⁹ Ábrahám felesége, Sára mintegy 90 éves volt, és jócskán túlhaladta már a gyermekszülésre alkalmas kort, amikor hitet gyakorolt Isten ígéretében és erőt kapott ahhoz, hogy „magzatot foganjon” és megszülje Izsákot. Így a 100 éves Ábrahámtól, aki a nemzőképesség tekintetében ’szinte már elhalt’, végül is ’oly sokan származtak, mint az ég csillagai’ (Zsidók 11:11, 12, NW; 1Mózes 17:15–17; 18:11; 21:1–7).

20. Bár a patriarchák nem látták meg Isten nekik tett ígéreteinek teljes beteljesedését, mégis mit tettek?

²⁰ A hűséges patriarchák meghaltak anélkül, hogy látták volna Isten nekik tett ígéreteinek teljes beteljesedését. De „messziről látták [a megígért dolgokat] és üdvözölték azokat, és nyilvánosan vallást tettek arról, hogy idegenek és ideiglenes lakosok azon a földön”. Nemzedékek tűntek le, mire az Ígéret földjét birtokba vehették Ábrahám leszármazottai. Mindazonáltal az istenfélő patriarchák egész életükben hitet gyakoroltak Jehova ígéreteiben. Mivel soha nem vesztették el hitüket, Isten nemsokára feltámasztja őket, hogy a nekik készített „város”, a messiási Királyság földi területén éljenek (Zsidók 11:13–16, NW). Ehhez hasonlóan a hit segítségével megőrizhetjük a Jehova iránti lojalitásunkat még akkor is, ha nem látjuk meg azonnal minden csodálatos ígéretének beteljesedését. Ezenkívül a hitünk arra fog indítani, hogy úgy engedelmeskedjünk Istennek, mint Ábrahám tette. És ahogyan ő továbbadta a szellemi örökséget leszármazottainak, úgy mi is segíthetünk gyermekeinknek, hogy hitet gyakoroljanak Jehova drága ígéreteiben (Zsidók 11:17–21).

A hit alapvetően fontos a keresztények számára

21. Ahhoz, hogy ma elfogadhatóak legyünk Isten előtt, mit kell magában foglalnia annak, hogy hitet gyakorlunk?

²¹ A hit természetesen többet foglal magában, mint bízni Jehova ígéreteinek beteljesedésében. A történelem folyamán az embereknek mindig is változatos módon kellett gyakorolniuk Istenbe vetett hitüket ahhoz, hogy elismerésének örvendjenek. Pál hangsúlyozta, hogy „Hit nélkül . . . lehetetlen [Jehova] Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik” (Zsidók 11:6). Ahhoz, hogy ma elfogadhatóak legyünk Jehova előtt, hitet kell gyakorolnunk Jézus Krisztusban és a váltságáldozatban, amelyről őáltala gondoskodott Isten (Róma 5:8; Galátzia 2:15, 16). Úgy van, ahogy maga Jézus mondta: „úgy szerette Isten a világot [az emberiség világát], hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta” (János 3:16, 36, Ökumenikus fordítás).

22. A messiási Királyság milyen ígéretet fog beteljesíteni?

²² Jézus döntő szerepet játszik azoknak az isteni ígéreteknek a beteljesítésében, amelyek a Királyságra vonatkoznak, s amelyek eljöveteléért imádkoznak a keresztények (Ésaiás 9:6, 7; Dániel 7:13, 14; Máté 6:9, 10). Ahogy Péter rámutatott arra: az elváltozás megerősítette a prófétai szót a Királyság-hatalomban és dicsőségben eljövő Jézussal kapcsolatban. A messiási Királyság Isten egy másik ígéretét is beteljesíti, mivel Péter ezt írta: „új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik” (2Péter 3:13). Hasonló prófécia teljesedett be i. e. 537-ben, amikor a babiloni fogságban levő zsidók visszatérhettek hazájukba egy olyan kormányzat irányítása alatt, amelynek Zorobábel volt a helytartója és Jésua a főpapja (Ésaiás 65:17). Péter azonban a jövőre mutatott előre, amikor majd ’új ég’ — az égben levő messiási Királyság — fog uralkodni egy ’új föld’ felett, vagyis az ezen a földgolyón élő igazságos emberi társadalom felett. (Vö. Zsoltárok 96:1.)

23. Legközelebb milyen kérdéseket fogunk megbeszélni az erénnyel kapcsolatban?

²³ Mint Jehova lojális szolgái és szeretett Fiának, Jézus Krisztusnak követői, vágyódunk Isten megígért új világa után. Tudjuk, hogy közel van, és hiszünk benne, hogy Jehova minden drága ígérete be fog teljesedni. Hogy elfogadhatóan járjunk Jehova előtt, meg kell erősíteni hitünket, kiegészítve azt erénnyel, ismerettel, önuralommal, kitartással, isteni önátadással, testvéri vonzalommal és szeretettel.a Ennél a pontnál megkérdezhetné valaki: Hogyan nyilváníthatjuk ki az erényt? És ha erényesek vagyunk, ez hogyan fejt ki jó hatást ránk és másokra, különösen keresztény társainkra, akik azzal reagáltak Isten ígéreteire, hogy hitet gyakorolnak?

[Lábjegyzet]

Milyen feleleteket adsz?

◻ Hogyan határozható meg a „hit” fogalma?

◻ A 2Péter 1:5–7 alapján milyen tulajdonságokkal kell kiegészítenünk a hitünket?

◻ Jézus elváltozásának milyen hatással kellene lennie a hitünkre?

◻ Milyen példát mutattak a hit tekintetében Ábel, Ábrahám, Sára és mások, akik a régi időkben éltek?

[Kép a 15. oldalon]

Tudod, hogy Jézus elváltozása milyen befolyással lehet egy személy hitére?