Kilencedik fejezet

Bizalom Jehovában a megpróbáltatások idején

Ézsaiás 7:1—8:18

 1. Miért válik a mai keresztények javára az, ha megvizsgálják Ézsaiás könyvének hetedik és nyolcadik fejezetét?

ÉZSAIÁS könyvének hetedik és nyolcadik fejezete ellentétekről szóló tanulmány. Mind Ézsaiás, mind pedig Aház egy Jehovának átadott nemzet tagja volt; mindketten feladatot kaptak Istentől, egyikük prófétaként, másikuk pedig Júda királyaként; és mindketten ugyanazzal a fenyegetéssel kerültek szembe: erős, ellenséges csapatok támadták meg Júdát. Ámde Ézsaiás Jehovába vetett bizalommal nézett a veszély elé, míg Aház teret engedett a félelemnek. Mi volt az eltérő reakció oka? Mivel a mai keresztényeket szintén ellenséges erők veszik körül, jól teszik, ha megvizsgálják Ézsaiás könyvének e két fejezetét, hogy felfedezzék, milyen tanulságot tartogat.

Döntéssel kerül szembe

 2., 3. Hogyan foglalja össze a helyzetet Ézsaiás a kezdő szavaival?

² Hasonlóan egy festőhöz, aki széles ecsetvonásokkal vázolja fel új festményének körvonalait, Ézsaiás is néhány általános kijelentéssel kezdi beszámolóját, s ezekkel jelzi azoknak az eseményeknek a kezdetét és végét, melyeknek elmondására készül: „lőn a Júda királyának, [Aháznak], az Uzziás fiának, [Jótám] fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának királya, és Remaljának fia, Pékah, [Izraelnek] királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt” (Ézsaiás 7:1).

³ Az időszámításunk előtti nyolcadik században járunk. Apja, Jótám után Aház lett Júda királya. Reczin szír király és Péka, Izrael északi királyságának királya megtámadja Júdát, és seregeik súlyos csapást mérnek az országra. Végül még magát Jeruzsálemet is ostrom alá veszik majd. Ámde az ostrom sikertelen lesz (2Királyok 16:5, 6; 2Krónika 28:5–8). Miért? Ezt majd később tudjuk meg.

 4. Miért tölti el félelem Aháznak és népének a szívét?

⁴ A háború korábbi szakaszában „hírül vivék a Dávid házának, mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula szíve s népének szíve, a mint megindulnak az erdő fái a szél miatt” (Ézsaiás 7:2). Igen, Aház és népe félelmet érez, amikor megtudja, hogy a szíriaiak és az izraelbeliek egyesítették erőiket, s hadseregeik ebben a pillanatban Efraim (vagyis Izrael) területén táboroznak. Csupán két-három napi menetelésre vannak Jeruzsálemtől.

 5. Milyen értelemben hasonlít Isten mai népe Ézsaiáshoz?

⁵ Jehova így szól Ézsaiáshoz: „Menj ki, kérlek, [Aház] eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felső tó csatornájának végéhez, a ruhafestők mezejének útján” (Ézsaiás 7:3). Gondolj csak bele! Egy olyan időszakban, amikor a királynak kellene keresnie Jehova prófétáját, és útmutatást kellene kérnie tőle, a prófétának kell elmennie és megkeresnie a királyt! Ézsaiás még így is készségesen engedelmeskedik Jehovának. Ehhez hasonlóan Isten népe napjainkban készségesen elmegy és megkeresi azokat, akiket félelemmel töltenek el a világban tapasztalható feszültségek (Máté 24:6, 14). Mennyire megnyugtató, hogy évente százezrek reagálnak a jó hír e prédikálóinak a látogatására, és ragadják meg Jehova védő kezét!

 6. a) Mit mond a reményt keltő üzenet, melyet a próféta Aház királynak visz? b) Milyen a helyzet napjainkban?

⁶ Ézsaiás Jeruzsálem falain kívül találja meg Aházt, ahol a várható ostromra készülve a király a város vízellátását vizsgálja meg. Ézsaiás átadja neki Jehova üzenetét: „Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgő üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!” (Ézsaiás 7:4). Amikor a támadók korábban feldúlták Júdát, haragjuk lángforrón perzselt. Ők most már csak „két füstölgő üszögdarabhoz” hasonlítanak. Aháznak nem kell aggódnia a szír Reczin király és Izrael királya, Péka, Remália fia miatt. Napjainkban hasonló a helyzet. A kereszténység vezetői évszázadokon át tüzes üldözésnek tették ki az igaz keresztényeket. Most viszont a kereszténység már olyan fahasábhoz hasonlít, mely csaknem teljesen elégett. Napjai meg vannak számlálva.

 7. Miért ad okot a reményre Ézsaiásnak és a fiának a neve?

⁷ Aház napjaiban nem csupán Ézsaiás üzenete, hanem Ézsaiás nevének és a fia nevének a jelentése is reményt ad azoknak, akik Jehovában bíznak. Igaz, Júda veszélyben van, de Ézsaiás neve, melynek jelentése ’megmentés Jehovától’, azt jelzi, hogy Jehova szabadításról gondoskodik majd. Jehova elmondja Ézsaiásnak, hogy vigye magával fiát, Seár-Jásubot, akinek a neve azt jelenti: ’Maradék tér meg’. Még ha végül Júda királysága el is esik, Isten egy maradékot irgalmasan visszahoz majd az országba.

Több mint nemzetek közti háború

 8. Miért több mint nemzetek közti háború a Jeruzsálemet érő támadás?

⁸ Ézsaiás révén Jehova feltárja Júda ellenségeinek stratégiáját. Így hangzanak terveik: „Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királylyá benne Tábeal fiát” (Ézsaiás 7:5, 6). A szír—izraeli szövetség cselt sző, hogy meghódítsa Júdát, és Dávid fiának, Aháznak a helyébe saját emberét helyezze. Egyértelmű, hogy a Jeruzsálemet érő támadás immár több mint nemzetek közti háború. Sátán és Jehova közötti küzdelemmé vált. Miért? Azért, mert Jehova Isten szövetséget kötött Dávid királlyal, biztosítva őt arról, hogy fiai uralkodnak Jehova népén (2Sámuel 7:11, 16). Micsoda diadal volna Sátánnak, ha sikerülne egy másik királyi nemzetséget a jeruzsálemi trónra ültetnie! Még Jehovának azt a szándékát is meghiúsíthatná, hogy Dávid nemzetségéből létrehozzon egy állandó uralkodót, a „békesség fejedelmét” (Ézsaiás 9:6, 7).

Jehova szeretetteljes ígéretei

 9. Milyen ígéreteknek kell bátorságot önteniük Aházba, valamint a mai keresztényekbe?

⁹ Vajon sikerrel jár Szíria és Izrael cselszövése? Nem. Jehova kijelenti: „Nem áll meg és nem lészen ez!” (Ézsaiás 7:7). Jehova Ézsaiás által elmondja, nem elég, hogy Jeruzsálem ostroma kudarcot vall, de „még hatvanöt esztendő, s megromol Efraim és nép nem lészen” (Ézsaiás 7:8). Igen, 65 év múlva Izrael nem létezik többé népként.a Ennek az ígéretnek és konkrét időrendjének bátorságot kellene öntenie Aházba. Ugyanilyen módon Isten mai népét is megerősíti, hogy tudja, egyre fogy a Sátán világának maradt idő.

10. a) Hogyan utánozhatják ma Jehovát az igaz keresztények? b) Mit ajánl fel Jehova Aháznak?

¹⁰ Aház arca talán hitetlenséget tükröz, ugyanis Jehova ezt mondatja Ézsaiással: „ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!” Jehova, mivel türelmes volt, „szóla ismét . . . [Aházhoz]” (Ézsaiás 7:9, 10). Milyen nagyszerű példa! Napjainkban, noha sokan nem reagálnak kedvezően a Királyság-üzenetre, jól tesszük, ha utánozzuk Jehovát abban, hogy ’ismét szólunk’, amikor újra és újra felkeressük az embereket. Jehova ezután így szól Aházhoz: „Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtől, kérj a mélységben vagy fent a magasban!” (Ézsaiás 7:11). Aház kérhet egy jelet, és Jehova végrehajtja azt annak biztosítékaként, hogy megvédi Dávid házát.

11. Miről biztosítja a királyt az, hogy Jehova úgy utal magára, mint a „te Istened”?

¹¹ Figyeljük meg, hogy Jehova ezt mondja: ’Kérj jelt a te Istenedtől.’ Jehova valóban jóindulatot tanúsít. A beszámolók azt mutatják, hogy Aház már régebb óta hamis isteneket imád, és utálatos, pogány szokásokat követ (2Királyok 16:3, 4). Ennek és Aház rettegő magatartásának ellenére Jehova továbbra is Aház Istenének nevezi magát. Ez biztosít bennünket arról, hogy Jehova nem veti el az embereket elhamarkodottan. Kész rá, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik tévelyegnek, vagy akiknek meggyengült a hitük. Vajon ez az Isten szeretetéről szóló ígéret arra indítja Aházt, hogy elfogadja Jehova segítségét?

Kétségektől az engedetlenségig

12. a) Milyen gőgös viselkedést ölt fel Aház? b) Kihez fordul Aház segítségért Jehova helyett?

¹² Aház dacosan így válaszol: „Nem kérek s nem kisértem az Urat!” (Ézsaiás 7:12). Aház nem azért mondja ezt, hogy betartsa a törvény szavait: „Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket” (5Mózes 6:16). Évszázadokkal később Jézus ugyanezt a törvényt idézi, amikor Sátán megkísérti őt (Máté 4:7). Aházt viszont Jehova kéri fel, hogy térjen vissza az igaz imádathoz, és felkínálja neki, hogy egy jel bemutatásával megerősíti a hitét. De Aház inkább máshol keres védelmet. Talán ekkor történik az, hogy a király nagy pénzösszeget küld Asszíria királyának, segítségért folyamodva hozzá északi ellenségeivel szemben (2Királyok 16:7, 8). A szír—izraeli szövetség időközben bekeríti Jeruzsálemet, és megkezdődik az ostrom.

13. Milyen változást figyelhetünk meg a 13. versben, s ez mire utal?

¹³ Ézsaiás ezt mondja, a király hitének hiányára gondolva: „Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok [fárasztjátok, »Úf«]?” (Ézsaiás 7:13). Igen, Jehova belefáradhat az állandó ellenszegülésbe. Figyeld meg, hogy a próféta most azt mondja „az én Istenem”, nem pedig „a te Istened”. Vészjósló változás! Amikor Aház elutasítja Jehovát és Asszíriához fordul, akkor elveszti a nagyszerű lehetőséget, hogy helyreállítsa kapcsolatát Istennel. Sohase áldozzuk fel Istennel ápolt kapcsolatunkat, megalkudva Szentíráson alapuló hitnézeteinkben azért, hogy időleges előnyökre tegyünk szert.

Immánuel jele

14. Hogyan mutatja ki Jehova, hogy hűséges a Dáviddal kötött szövetségéhez?

¹⁴ Jehova hűséges marad Dáviddal kötött szövetségéhez. Felkínált egy jelet, és meg is adja azt! Ézsaiás így folytatja: „Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek, ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani; mert mielőtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz” (Ézsaiás 7:14–16).

15. Mely két kérdésre ad választ az Immánuelről szóló prófécia?

¹⁵ Ez jó hír mindazoknak, akik félnek attól, hogy a támadók véget vetnek Dávid királyi leszármazási ágának. Az „Immánuel” név jelentése: ’Velünk az Isten’. Isten Júdával van, és nem engedi, hogy semmissé váljon Dáviddal kötött szövetsége. Sőt mi több, Aház és népe nemcsak arról értesül, mit tesz majd Jehova, hanem arról is, mikor fogja megtenni. Mielőtt a gyermek Immánuel megtanulna különbséget tenni a jó és a rossz között, az ellenséges nemzetek elpusztulnak. És ez be is igazolódik.

16. Mi lehet az ok, amiért Jehova nem azonosította határozottan Immánuel személyét Aház napjaiban?

¹⁶ A Biblia nem tárja fel, kinek a gyermeke Immánuel. Ámde mivel a fiatal Immánuelnek jelként kell szolgálnia, és Ézsaiás később kijelenti, hogy ő és gyermekei „jelekül” szolgálnak, ezért lehetséges, hogy Immánuel a próféta egyik fia (Ézsaiás 8:18). Talán Jehova azért nem azonosítja határozottan Immánuel személyét Aház napjaiban, hogy ne vonja el a későbbi nemzedékek figyelmét a Nagyobb Immánuelről. Ki ő?

17. a) Ki a Nagyobb Immánuel, és mit jelzett a születése? b) Miért kiálthatja Isten népe napjainkban, hogy „velünk az Isten”?

¹⁷ Ézsaiás könyvén kívül csak egyszer fordul elő a Bibliában az Immánuel név, mégpedig a Máté 1:23-ban. Jehova arra ihlette Mátét, hogy az Immánuel születéséről szóló próféciát Jézus születésére alkalmazza, aki Dávid trónjának jog szerinti Örököse (Máté 1:18–23). Az első Immánuel megszületése jelként szolgált arra, hogy Isten nem hagyta el Dávid házát. Ehhez hasonlóan Jézusnak, a Nagyobb Immánuelnek a születése jelként szolgált arra, hogy Isten nem hagyta el az emberiséget, illetve hogy nem szüntette meg Királyság-szövetségét Dávid házával (Lukács 1:31–33). Most, hogy Jehova legfőbb képviselője az emberek közt volt, Máté joggal mondhatta, hogy „velünk az Isten”. Napjainkban Jézus égi Királyként uralkodik, és földön lévő gyülekezetével van (Máté 28:20). Isten népének minden kétségen felül még több oka van rá, hogy bátran így kiáltson: „Velünk az Isten.”

A hűtlenség további következményei

18. a) Miért töltik el rémülettel Ézsaiás következő szavai a hallgatóit? b) Hogyan fordul meg hamarosan a helyzet?

¹⁸ Bár Ézsaiás utolsó szavai vigasztalók voltak, következő kijelentése rémülettel tölti el hallgatóit: „És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát” (Ézsaiás 7:17). Igen, katasztrófa közeleg, mégpedig Asszíria királyának kezétől. Biztosan sok álmatlanul töltött éjszakát okozhatott Aháznak és a népének az az eshetőség, hogy a közismerten kegyetlen asszírok uralkodnak majd rajtuk. Aház úgy okoskodik, hogy ha baráti szolgálatot tesz Asszíriának, akkor megszabadul Izraeltől és Szíriától. S valóban, Asszíria királya reagál Aház kérésére azáltal, hogy végül is megtámadja Izraelt és Szíriát (2Királyok 16:9). Valószínűleg ez az oka annak, hogy Péka és Reczin kénytelen megszüntetni Jeruzsálem ostromát. A szír—izraeli szövetség így nem tudta bevenni Jeruzsálemet (Ézsaiás 7:1). Most viszont Ézsaiás azt mondja döbbent hallgatóinak, hogy Asszíria, remélt védelmezőjük lesz majd az elnyomójuk. (Vesd össze: Példabeszédek 29:25.)

19. Milyen figyelmeztetést tartalmaz a mai keresztények számára ez a történelmi színjáték?

¹⁹ A mai keresztények számára figyelmeztetést tartalmaz ez az igaz történelmi beszámoló. Amikor szorongatott helyzetben vagyunk, kísértést érezhetünk, hogy megalkudjunk a keresztény alapelvekben, s ezáltal elvetjük a Jehovától kapott védelmet. Ez rövidlátó, sőt végzetes viselkedés, ahogyan az Ézsaiás további szavaiból kiderül. A próféta a továbbiakban leírja, mit eredményez az asszír támadás az országnak és az ott élő népnek.

20. Kik a „legyek” és a ’méhek’, és mit tesznek?

²⁰ Ézsaiás a kijelentését négy részre bontja, melyek mindegyike megjövendöli, mi történik majd „ama napon” — vagyis azon a napon, melyen Asszíria megtámadja Júdát. „Lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek, s mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelőkön” (Ézsaiás 7:18, 19). Egyiptom és Asszíria hadseregei legyek és méhek rajai módjára az Ígéret földjére irányítják figyelmüket. Ez nem múló támadás lesz. A „legyek” és a ’méhek’ letelepszenek, ellepve az ország minden zegét-zugát.

21. Milyen értelemben lesz Asszíria királya borotvához hasonló?

²¹ Ézsaiás így folytatja: „Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a főt s a lábak szőrét, a mely a szakált is leveszi” (Ézsaiás 7:20). Most csak a legfőbb veszélyt, Asszíriát említi meg. Aház felbérli az asszír királyt, hogy ’beretválja le’ Szíriát és Izraelt. Ez az Eufrátesz környékéről való „bérlett beretva” viszont Júda ’feje’ ellen fordul, és teljesen leborotválja, még a szakállt is eltávolítja!

22. Milyen példák felhasználásával mutat rá Ézsaiás az asszírok közelgő támadásának következményeire?

²² Mi lesz a következmény? „Lesz ama napon, hogy kiki egy fejőstehenet tart és két juhot, és lészen, hogy a tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön” (Ézsaiás 7:21, 22). Arra az időre, amikor az asszírok ’leberetválják’ az országot, olyan kevesen maradnak, hogy csupán kevés állatra lesz szükség ahhoz, hogy legyen élelem. „Vajat és mézet” esznek: semmi mást, mert nem lesz bor, sem kenyér, sem egyéb táplálék. Mintha csak a pusztítás mértékét akarná hangsúlyozni, Ézsaiás háromszor is elmondja, hogy ahol korábban értékes, termékeny föld volt, ott most tövis és gaz lesz. A vidéki területekre merészkedőknek ’nyilakra és kézívre’ lesz szükségük, hogy megvédjék magukat a sűrűben ólálkodó vadállatoktól. A megtisztított területek barmok és juhok legelőjévé lesznek (Ézsaiás 7:23–25). Ez a prófécia még Aház napjaiban kezd beteljesedni (2Krónika 28:20).

Pontos jövendölések

23. a) Milyen parancsot kap most Ézsaiás? b) Mi igazolja a tábla által adott jelet?

²³ Ézsaiás most visszatér a jelenlegi helyzetre. Jeruzsálem továbbra is a szír—izraeli szövetség ostroma alatt áll, mikor Ézsaiás így szól: „monda nékem az Úr: Végy magadnak egy nagy táblát, és írd fel reá közönséges betűkkel: siess zsákmányra és gyorsan prédára [Mahhér Sálál Hás Báz, »Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás«]; és én hív tanúkul választom magamnak [Uriást], a papot és Zakariást, Jeberekiás fiát” (Ézsaiás 8:1, 2). A Mahhér Sálál Hás Báz név jelentése: ’Siess zsákmányra és gyorsan prédára’. Ézsaiás a közösség két köztiszteletben álló férfiját kéri meg, hogy legyenek tanúi annak, hogy egy nagy táblára írja ezt a nevet, s így később igazolni tudják a dokumentum hitelességét. Ámde ezt a jelet egy második jel is igazolni fogja.

24. Milyen hatással kell lennie Mahhér Sálál Hás Báz jelének Júda népére?

²⁴ Ézsaiás ezt mondja: „És bementem a prófétaasszonyhoz, a ki fogant, és szült fiat; és mondá az Úr nékem: Nevezd nevét: siess zsákmányra és gyorsan prédára [Mahhér Sálál Hás Báz, »KNB«]. Mert mielőtt e gyermek ezt ki tudja mondani: apám és anyám, Damaskus gazdagságát és Samaria prédáját Assiria királyának szolgája elviszi” (Ézsaiás 8:3, 4). A nagy tábla és az újszülött fiú egyaránt jelként szolgál majd arra, hogy Asszíria hamarosan kifosztja Júda elnyomóit, Szíriát és Izraelt. Mennyire hamar? Mielőtt a fiú ki tudná mondani azt a két szót, melyet a legtöbb kisgyermek elsőként tanul meg: „apa” és „anya”. Ennek a pontos jövendölésnek meg kell erősítenie a nép Jehova iránti bizalmát. Az is lehetséges, hogy némelyeket Ézsaiás és fiai gúnyolására indít. Bárhogy legyen is, Ézsaiás prófétai szavai beteljesednek (2Királyok 17:1–6).

25. Milyen hasonlóságok vannak Ézsaiás napjai és a jelenlegi időszak között?

²⁵ A keresztények tanulhatnak Ézsaiás ismételt figyelmeztetéseiből. Pál apostol feltárta nekünk, hogy ebben a történelmi színjátékban Ézsaiás képviselte Jézus Krisztust, Ézsaiás fiai pedig Jézus felkent tanítványait árnyékolták elő (Héberek 2:10–13). Földön lévő felkent követői által Jézus emlékezteti az igaz keresztényeket arra, hogy szükséges ’ébren maradniuk’ ezekben a válságos időkben (Lukács 21:34–36). Ugyanakkor a megbánást nem tanúsító ellenszegülőket figyelmeztetik közelgő pusztulásukra, noha erre a figyelmeztetésre gyakran gúnyolódás a válasz (2Péter 3:3, 4). Az Ézsaiás napjaiban elhangzott idővel kapcsolatos próféciák beteljesedése garancia arra, hogy Isten napjainkra vonatkozó időterve szerinti időpont is „el fog jőni, nem marad el!” (Habakuk 2:3).

Pusztító ’víz’

26., 27. a) Milyen eseményeket jövendöl Ézsaiás? b) Mit mutatnak meg Ézsaiás szavai Jehova mai szolgáinak?

²⁶ Ézsaiás folytatja figyelmeztetéseit: „Mivel megútálta e nép Siloahnak lassan folyó vizét, és Reczinben és Remalja fiában gyönyörködik: Azért ímé rájok hozza az Úr a folyónak erős és sok vizét, Assiria királyát és minden ő hatalmát, és feljő minden medre fölé, és foly minden partjai felett, és becsap Júdába, és megáradván [elárasztván, »IMIT«] átmegy rajta, s torkig ér, és elterjesztett szárnyai ellepik földednek szélességét, oh Immánuel!” (Ézsaiás 8:5–8).

²⁷ „E nép”, Izrael északi királysága visszautasítja Jehovának a Dáviddal kötött szövetségét (2Királyok 17:16–18). Szemükben olyan erőtlennek tűnik, mint Siloah lassan csörgedező vizei, melyek Jeruzsálemet vízzel látták el. Örülnek Júda elleni háborújuknak. De ez a lekicsinylés nem marad büntetlen. Jehova megengedi, hogy az asszírok ’elárasszák’, vagyis lerohanják Szíriát és Izraelt, ami nagyban hasonlít ahhoz, ahogy Jehova hamarosan megengedi a világ jelenlegi politikai elemeinek, hogy elárasszák a hamis vallás birodalmát (Jelenések 17:16; vesd össze: Dániel 9:26). Ezután Ézsaiás elmondása szerint a ’víz’ „átmegy” Júdán, s egészen „torkig”, vagyis Jeruzsálemig ér majd, ahol Júda feje (királya) uralkodik.b Napjainkban a hamis vallás politikai kivégzői szintén bekerítik majd Jehova szolgáit, „torkig” körülvéve őket (Ezékiel 38:2, 10–16). Mi lesz a végkimenetel? Nos, mi történik Ézsaiás napjaiban? Vajon az asszírok áthatolnak a városfalakon és elsöprik Isten népét? Nem. Isten velük van.

Ne féljetek — „Isten van mi velünk!”

28. Miről biztosítja Jehova Júdát ellenségeik heves erőfeszítései ellenére?

²⁸ Ézsaiás így figyelmeztet: „Fenekedjetek csak népek [akik szemben álltok Isten szövetséges népével] és romoljatok meg; figyeljetek, valakik messze laktok; készüljetek és megrontattok; készüljetek és megrontattok. Tanácskozzatok, de haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, mert Isten van mi velünk!” (Ézsaiás 8:9, 10). Néhány évvel később Aház hűséges fiának, Ezékiásnak az uralkodása alatt ezek a szavak beteljesednek. Amikor az asszírok Jeruzsálemet fenyegetik, Jehova angyala megöl közülük 185 000 személyt. Isten egyértelműen népével és Dávid királyi leszármazási ágával van (Ézsaiás 37:33–37). Armageddon közeledő csatájában Jehova hasonlóképpen elküldi a Nagyobb Immánuelt, nem csupán azért, hogy szétzúzza ellenségeit, hanem azért is, hogy megszabadítsa mindazokat, akik bíznak Benne (Zsoltárok 2:2, 9, 12).

29. a) Mennyiben különböznek az Aház napjaiban élt zsidók azoktól, akik Ezékiás napjaiban élnek? b) Miért őrizkednek Jehova mai szolgái attól, hogy vallási vagy politikai szövetséget kössenek?

²⁹ Az Ezékiás idején élt zsidóktól eltérően Aház kortársaiból hiányzik a Jehova védelmében való hit. Inkább szövetséget akarnak kötni, vagyis „összeesküvést” akarnak szőni az asszírokkal, hogy az szolgáljon védelemként a szír—izraeli szövetség ellen. Ámde Jehova „keze” arra ösztönzi Ézsaiást, hogy szóljon „e népnek útja”, vagyis a népszerű irányzat ellen. Így figyelmeztet: „félelme szerint ne féljetek és ne rettegjetek; a seregek Urát: Őt szenteljétek meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek!” (Ézsaiás 8:11–13). Elméjükben tartva e szavakat Jehova mai szolgái őrizkednek attól, hogy bizalmukat valamilyen vallásos testületbe vagy politikai szövetségbe vessék, illetve hogy egyezségre lépjenek velük. Jehova szolgái teljesen bíznak Isten védelmező hatalmában. Elvégre, ha ’velünk van az Úr, mit árthat nekünk ember’? (Zsoltárok 118:6).

30. Mi lesz azoknak a vége, akik nem bíznak Jehovában?

³⁰ Ezután Ézsaiás megismétli, hogy Jehova „szenthelynek”, védelemnek bizonyul azok számára, akik bíznak benne. Ezzel szemben azok, akik elvetik őt, „megütköznek . . . , s elesnek és összetöretnek; tőrbe esnek és megfogatnak”: ez az öt erőteljes ige nem hagy kétséget azok végét illetően, akik nem bíznak Jehovában (Ézsaiás 8:14, 15). Az első században ugyancsak megütköztek és elestek azok, akik elvetették Jézust (Lukács 20:17, 18). Hasonló végkimenetel vár azokra napjainkban, akik elmulasztják, hogy az égben trónra emelt Királynak, Jézusnak engedelmeskedjenek (Zsoltárok 2:5–9).

31. Hogyan követhetik a mai igaz keresztények Ézsaiásnak és az ő tanítására figyelőknek a példáját?

³¹ Nem mindenki ütközik meg Ézsaiás napjaiban. Ézsaiás ezt mondja: „Kösd be e bizonyságtételt, és pecsételd be e tanítást tanítványaimban! Én pedig várom az Urat, a ki elrejté orczáját [Jákob] házától, és benne bízom” (Ézsaiás 8:16, 17). Ézsaiás és azok, akik figyelnek tanításaira, nem hagyják el Isten Törvényét. Továbbra is bíznak Jehovában, bár bűnös honfitársaik nem hajlandók erre, s ezért Jehova elrejti előlük az arcát. Kövessük a Jehovában bízók példáját, és legyen nekünk is szilárd az elhatározásunk, hogy ragaszkodunk a tiszta imádathoz! (Dániel 12:4, 9; Máté 24:45; vesd össze: Héberek 6:11, 12).

„Jelek” és „csodák”

32. a) Kik szolgálnak ma „jelekül és csodákul”? b) Miért kell a keresztényeknek kiemelkedniük a világból?

³² Ézsaiás most kijelenti: „Ímhol vagyok én és a fiak, kiket adott nékem az Úr jelekül és csodákul [Izraelben]: a Sion hegyén lakozó seregeknek Urától vagyunk mi!” (Ézsaiás 8:18). Igen, Ézsaiás, Seár-Jásub és Mahhér Sálál Hás Báz mind Jehova Júdára vonatkozó szándékainak jeléül szolgálnak. Jézus és felkent testvérei napjainkban hasonlóképpen jelekül szolgálnak (Héberek 2:11–13). Munkájukban csatlakozik hozzájuk a „más juhokból” álló „nagy sokaság” (János 10:16; Jelenések 7:9, 14). Egy jelnek természetesen csak akkor van értéke, ha kitűnik környezetéből. Ehhez hasonlóan, a keresztények is csak akkor töltik be szerepüket jelként, ha másságuk által kiemelkednek ebből a világból, teljesen Jehovába vetve bizalmukat, és bátran hirdetve az ő szándékait.

33. a) Mit határoznak el az igaz keresztények? b) Miért lesznek képesek az igaz keresztények arra, hogy szilárdan álljanak?

³³ Ezért hát mindannyian Isten irányadó mértékeit tartsuk meg, ne pedig e világ irányadó mértékeit. Továbbra is emelkedjünk ki félelem nélkül (jelként), előrehaladva azzal a megbízással, melyet a Nagyobb Ézsaiásnak, Jézus Krisztusnak adott: ’hirdesd az Úr jókedvének esztendejét, és Isten bosszúállásának napját’ (Ézsaiás 61:1, 2; Lukács 4:17–21). Valóban, amikor az asszír áradat átmegy az egész földön — még ha torkunkig ér is —, az igaz keresztényeket nem ragadja el. Szilárdan állunk majd, mert „Isten van mi velünk”.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 103. oldalon]

Ézsaiás magával vitte Seár-Jásubot, amikor átadta Jehova üzenetét Aháznak

[Kép a 111. oldalon]

Miért írta fel Ézsaiás egy nagy táblára a „Mahhér Sálál Hás Báz” nevet?