Tizenkettedik fejezet

Nem kell félni Asszíriától

Ézsaiás 10:5–34

 1., 2. a) Emberi nézőpontból miért tűnik úgy, hogy Jónás jó okkal vonakodott először elfogadni azt a megbízást, hogy prédikáljon az asszíroknak? b) Hogyan reagáltak a niniveiek Jónás üzenetére?

JÓNÁS, egy héber próféta, Amittai fia az i. e. kilencedik század közepén Ninivébe, az Asszír Birodalom fővárosába ment. Súlyos üzenetet kellett átadnia. Jehova ezt mondta neki: „Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe!” (Jónás 1:2, 3).

² Amikor megkapta a megbízást, Jónás először az ellenkező irányba, Társis felé menekült. Emberi nézőpontból Jónásnak volt oka, hogy ne szívesen vállalja el a feladatot. Az asszírok kegyetlenek voltak. Figyeld meg, hogyan bánt ellenségeivel az egyik asszír uralkodó: „A tisztek lábait levágtam . . . Közülük sok foglyot tűzzel megégettem, és sokat élő fogolyként vittem magammal. Némelyiküknek levágtam orrát, fülét és ujjait.” Mégis, amikor Jónás végül átadta Jehova üzenetét, a niniveiek megbánták bűneiket, és Jehova akkor nem pusztította el a várost (Jónás 3:3–10; Máté 12:41).

Jehova kézbe veszi a „botot”

 3. Mennyiben különbözik az izraeliták reagálása a niniveiekétől akkor, amikor Jehova prófétái figyelmeztetéseket adtak át nekik?

³ Vajon az izraeliták, akiknek Jónás úgyszintén prédikált, reagálnak? (2Királyok 14:25). Nem. Hátat fordítanak a tiszta imádatnak. Valójában egészen addig elmennek, hogy ’meghajolnak az ég minden serege előtt, és a Baált tisztelik’. Sőt, „átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jövendőket mondtak és varázslást űztek, és magokat teljesen eladták a bűnnek az Úr bosszantására” (2Királyok 17:16, 17). Ninive lakóitól eltérően Izrael nem reagál helyesen akkor, amikor Jehova prófétákat küld a figyelmeztetésére. Jehova ezért úgy dönt, hogy nyomatékosabb intézkedésekhez folyamodik.

 4., 5. a) Mire utal az „Assiria” szó, és hogyan használja fel őt Jehova „botként”? b) Mikor esik el Szamária?

⁴ Nem sokkal azután, hogy Jónás meglátogatta Ninivét, az asszírok erőszakossága alábbhagyott.a Az i. e. nyolcadik század elején viszont Asszíria újból színre lép katonai hatalomként, és Jehova megdöbbentő módon felhasználja ezt a népet. Ézsaiás próféta Jehova alábbi figyelmeztetését adja át Izrael északi királyságának: „Jaj Assiriának, haragom botjának, mert pálcza az ő kezében az én búsulásom! Istentelen nemzetség ellen küldtem őt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utczák sarát” (Ézsaiás 10:5, 6).

⁵ Micsoda megaláztatás ez az izraelitáknak! Isten egy pogány nemzetet („Assiriát”) használ „botként”, hogy megbüntesse a népet. I. e. 742-ben az asszír V. Salmanassár király ostrom alá veszi Szamáriát, Izrael hitehagyott nemzetének fővárosát. Mintegy 90 méter magasan található hadászati fontosságú helyéről Szamária csaknem három éven át elhárítja az ellenség támadását. Ámde nincs olyan emberi stratégia, mely meggátolhatná Isten szándékát. I. e. 740-ben Szamária elesik, asszírok lábai tapossák meg (2Királyok 18:10).

 6. Hogyan mennek túl az asszírok azon, ami Jehova szándéka velük kapcsolatban?

⁶ Bár Jehova felhasználta az asszírokat, hogy tanítson valamit a népének, az asszírok maguk nem ismerik el Jehovát. Ezért a prófécia így folytatódik: „De ő [Asszíria] nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkozik, mert ő pusztítani akar, és kigyomlálni sok népeket” (Ézsaiás 10:7). Jehova szándéka az, hogy Asszíria eszközként szolgáljon a kezében. De az asszírok valami másnak szeretnének bizonyulni. Szívük arra ösztönzi őket, hogy valami nagyobbra törekedjenek: az egész, akkor ismert világ meghódítására!

 7. a) Magyarázd meg az alábbi kifejezést: „Vajjon vezéreim nem mind királyok-é?” b) Miből okuljon mindenki, aki napjainkban elhagyja Jehovát?

⁷ Sok nem izraelita városban, melyet Asszíria meghódított, azelőtt királyok uralkodtak. Ezeknek a volt királyoknak most alá kell vetniük magukat vazallus fejedelmekként Asszíria királyának, aki joggal dicsekedhet: „Vajjon vezéreim nem mind királyok-é?” (Ézsaiás 10:8). A nemzetek kiemelkedő városainak hamis istenei nem tudták megóvni imádóikat a pusztulástól. Szamária városát nem védik meg az ilyen istenek (mint például Baál, Molok és az aranyborjúk), akiket a város lakói imádnak. Szamária elhagyta Jehovát, ezért nincs alapja arra, hogy közbeavatkozására számítson. Mindenki, aki napjainkban elhagyja Jehovát, okuljon Szamária sorsából! Asszíria okkal dicsekedhet az általa meghódított Szamáriával és más városokkal kapcsolatban: „Nem úgy megvettem-é Kalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, mint Arphádot? És Samariát, mint Damaskust?” (Ézsaiás 10:9). Mind ugyanolyanok Asszíria szemében: zsákmány, melyet elragadhat.

 8., 9. Mi az oka annak, hogy Asszíria túl messzire megy, amikor szemét Jeruzsálemre veti?

⁸ De Asszíria túl messze megy a dicsekvésben. Ezt mondja: „Miképen megtalálta volt kezem a bálványok országait, holott pedig több faragott képük volt, mint Jeruzsálemnek és Samariának, avagy a mint cselekedtem Samariával és az ő bálványaival; nem úgy cselekedhetem-é Jeruzsálemmel és bálványképeivel?” (Ézsaiás 10:10, 11). Az Asszíria által eddig legyőzött királyságoknak sokkal több bálványuk volt, mint Jeruzsálemnek vagy akár Szamáriának. Így okoskodik: Mi gátolhatna meg abban, hogy ugyanazt tegyem Jeruzsálemmel, mint amit Szamáriával tettem?

⁹ Micsoda hencegő! Jehova nem engedi meg neki, hogy bevegye Jeruzsálemet. Igaz, Júda története sem azt mutatja, hogy hiánytalanul támogatta volna az igaz imádatot (2Királyok 16:7–9; 2Krónika 28:24). Jehova figyelmeztette már Júdát arra, hogy hűtlensége miatt sokat szenved majd az asszír invázió alatt. De Jeruzsálem meg fog maradni (Ézsaiás 1:7, 8). Amikor az asszírok beözönlenek az országba, Ezékiás a király Jeruzsálemben. Ezékiás nem olyan, mint apja, Aház volt. Így uralkodásának legelső hónapjában Ezékiás újból megnyitja a templom kapuit, és helyreállítja a tiszta imádatot (2Krónika 29:3–5).

10. Mit ígér meg Jehova Asszíriára vonatkozóan?

¹⁰ Asszíria tervezett, Jeruzsálem elleni támadását tehát nem helyesli Jehova. Azt ígéri, elszámoltatja ezt az arcátlan világhatalmat: „ha majd elvégezi az Úr minden dolgát Sion hegyén és Jeruzsálemben, meglátogatom az Assiriabeli király nagyakaró szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme kevélységét” (Ézsaiás 10:12).

Előre Júdába és Jeruzsálembe!

11. Miért gondolják az asszírok, hogy Jeruzsálem könnyű zsákmány lesz?

¹¹ Nyolc évvel az északi királyság i. e. 740-ben történt pusztulása után egy új asszír uralkodó, Sénakhérib vonul Jeruzsálem ellen. Ézsaiás költői szavakkal így írja le Sénakhérib gőgös tervét: „elvetettem sok népeknek határit, és kincseikben zsákmányt vetettem, és leszállítám, mint erős, a magasan ülőket; és kezem úgy találta mintegy fészket a népek gazdagságát; és a mily könnyen elszedik az elhagyott tojásokat, azonképen foglaltam én el az egész földet; és nem volt senki, a ki szárnyát mozdította, vagy száját megnyitotta, vagy csak sipogott volna is!” (Ézsaiás 10:13, 14). Sénakhérib úgy okoskodik, hogy más városok is elestek és Szamária sincs többé, tehát Jeruzsálem könnyű zsákmány lesz! A város talán tanúsít majd lagymatag ellenállást, de ez sipogásnak is csak alig mondható, s lakóit leigázzák, javaikat elveszik, mint a magára hagyott fészekben lévő tojásokat.

12. Mit mutat Jehova arra vonatkozóan, hogy mi a helyes nézőpont az asszírok dicsekvésével kapcsolatban?

¹² De Sénakhérib valamiről elfeledkezik. A hitehagyott Szamária megérdemelte a büntetést, melyben részesült. Ezékiás király uralma alatt viszont Jeruzsálem ismét a tiszta imádat bástyája lett. Mindenki, aki bántani akarja Jeruzsálemet, Jehovával kerül szembe! Ézsaiás felháborodottan ezt kérdezi: „Avagy dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, a ki vele vág? vagy a fűrész felemeli-é magát az ellen, a ki vonsza azt? Mintha a bot forgatná azt, a ki őt felemelé, és a pálcza felemelné azt, a mi nem fa!” (Ézsaiás 10:15). Az Asszír Birodalom csupán eszköz Jehova kezében, hasonlít egy fejszéhez, fűrészhez, bothoz vagy pálcához, melyet az erdei favágó, vagy a fűrészmunkás, vagy a pásztor használ. Micsoda merészség: a bot most felfuvalkodik a fölé, aki használja!

13. Mondd meg kik ezek, és fejtsd ki, mi történik a) „kövéreivel”! b) ’a gazzal és tövissel’! c) ’erdejének ékességével’!

¹³ Mi történik az asszírokkal? „Az Úr, a seregek Ura kövéreire ösztövérséget [sorvasztó betegséget, »K. f.«] bocsát, és az ő dicsősége alatt égés ég, miként a tűz égése; és lészen [Izrael] világossága [Világossága, »Úf«] tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég és megemészti gazzát és tövisét egy napon; az ő erdejének és kertjének ékességét pedig lelkétől mind testéig megemészti, és lesorvad, mint a sorvadozó; erdője fáinak maradéka kicsiny lészen, és azokat egy gyermek is felírhatja!” (Ézsaiás 10:16–19). Igen, Jehova lefaragcsál az asszír „botból”! Az asszír sereg „kövéreit”, keménykötésű katonáit „sorvasztó betegség” sújtja majd. Nem látszanak majd annyira erősnek! Ahogy sokszor a gazzal és a tövisbokrokkal történik, úgy a gyalogságát megégeti majd Izrael Világossága, Jehova Isten. ’Erdejének ékessége’, a katonatisztjei, pedig megsemmisül. Azután, hogy Jehova végez az asszírokkal, olyan kevés tiszt marad csak, hogy egy gyermek is meg tudja számolni őket az ujjain. (Lásd még: Ézsaiás 10:33, 34.)

14. Mondd el, hogyan haladtak előre az asszírok Júda területén i. e. 732-ig!

¹⁴ Mindazonáltal az i. e. 732-ben Jeruzsálemben élő zsidók biztosan nehezen tudják elhinni, hogy az asszírokat le lehet győzni. A hatalmas asszír sereg könyörtelenül tör előre. Figyeld meg ezt a felsorolást azokról a júdai városokról, melyek már elestek: ’eléri Ajjáthot, Migront, Mikhmást, Gébát, Rámát, Saul Gibeáját, Gallimot, Laisát, Anathóthot, Madménát, Gébimet, Nóbot’ (Ézsaiás 10:28–32a).b A behatolók végül elérik Lákist, mely Jeruzsálemtől mindössze 50 kilométerre van. Hamarosan nagy asszír sereg fenyegeti a várost. „Emeli már kezét Sion leányának hegye és Jeruzsálemnek halma ellen” (Ézsaiás 10:32b). Mi állíthatja meg az asszírokat?

15., 16. a) Miért van szüksége erős hitre Ezékiás királynak? b) Milyen alapja van Ezékiás arra vonatkozó hitének, hogy Jehova a segítségére siet?

¹⁵ Ezékiás király a városban lévő palotájában van, s nyugtalankodni kezd. Ruháit megszaggatja, és zsákruhába öltözik (Ézsaiás 37:1). Férfiakat küld Ézsaiás prófétához, hogy felvilágosítást kérjen Jehovától Júdára vonatkozóan. A férfiak hamarosan visszatérnek Jehova válaszával: „Ne félj . . . megoltalmazom e várost” (Ézsaiás 37:6, 35). Az asszírok továbbra is veszélyt jelentenek, és nagyon magabiztosak.

¹⁶ A hit az, ami fenntartja Ezékiás királyt ennek a válságnak a során. A hit „a valóságok nyilvánvaló kimutatása, noha nem látjuk azokat” (Héberek 11:1). Magában foglalja, hogy túllátunk a nyilvánvaló dolgokon. De a hit ismereten alapul. Ezékiás bizonyára emlékszik rá, hogy Jehova bizonyos idővel előtte ezeket a vigasztaló szavakat mondta: „Ne félj népem, Sionnak lakosa, az Assiriabeli királytól! . . . mert még csak egy kevés idő van: és elfogy búsulásom, és haragom az ő megemésztésökre lészen! És a seregeknek Ura ostort emel ő ellenök, miként a Midián levágatása idején az Oreb kőszikláján, és pálczáját a tenger fölé emeli, mint Égyiptomban egykoron” (Ézsaiás 10:24–26).c Igen, Isten népe átélt már nehéz helyzeteket. A Vörös-tengernél úgy látszott, hogy az egyiptomi hadsereg mérhetetlenül jobb helyzetben van Ezékiás őseinél. Évszázadokkal korábban Gedeonnak elképesztően kevés esélye volt a győzelemre, amikor Midián és Amálek megtámadta Izraelt. Jehova mégis megszabadította népét ebben a két esetben is (2Mózes 14:7–9, 13, 28; Bírák 6:33; 7:21, 22).

17. Hogyan ’romol meg’ az asszír iga, és miért?

¹⁷ Vajon Jehova újból megteszi azt, amit már megtett e korábbi alkalmakkor? Igen. Jehova ezt ígéri: „lesz ama napon: eltávozik az ő terhe válladról és igája nyakadról, és megromol az iga a kövérségnek miatta [az olajtól, »Kál«]” (Ézsaiás 10:27). Az asszírok igája lekerül Isten szövetséges népének válláról és nyakáról. Valóban, az iga „megromol” — s így is történik! Jehova angyala egyetlen éjszaka alatt 185 000 főt megöl az asszírok közül. Megszűnik a fenyegetettség, és az asszírok örökre elhagyják Júda földjét (2Királyok 19:35, 36). Miért? „Az olaj” miatt. Ez utalhat arra az olajra, mellyel felkenték Ezékiást mint Dávid leszármazási ágából származó királyt. Jehova tehát beteljesíti ígéretét: „megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt, én érettem és Dávidért, az én szolgámért” (2Királyok 19:34).

18. a) Vajon Ézsaiás próféciájának csak egy beteljesedése van? Magyarázd meg! b) Melyik mai szervezet hasonlít az ókori Szamáriára?

¹⁸ Ézsaiás könyvének beszámolója, melyről ebben a fejezetben beszéltünk, olyan eseményekről szól, melyek több mint 2700 évvel ezelőtt történtek Júdában. Ámde ezeknek az eseményeknek rendkívüli jelentőségük van napjainkban (Róma 15:4). Vajon ez azt jelenti, hogy ennek az izgalmas elbeszélésnek a főszereplői (Szamária és Jeruzsálem lakosai, valamint az asszírok) párhuzamba állíthatók valakivel a modern korban? Igen, ezt jelenti. A bálványimádó Szamáriához hasonlóan a kereszténység azt állítja, hogy Jehovát imádja, ámde ízig-vérig hitehagyott. A római katolikus John Henry Newman bíboros elismeri, hogy a kereszténység által évszázadokig használt eszközök, mint például a tömjén, a gyertyák, a szenteltvíz, a papi ruhák és a képek „mind pogány eredetűek” (An Essay on the Development of Christian Doctrine). Jehova nem örül jobban a kereszténység elpogányosodott imádatának, mint Szamária bálványimádatának.

19. Ki és mire figyelmezteti a kereszténységet?

¹⁹ Jehova Tanúi évek óta figyelmeztetik a kereszténységet Jehova nemtetszésére. 1955-ben például világszerte elhangzott a „Kereszténység vagy keresztényiség — melyik a »világ világossága«?” című nyilvános előadás. Ez az előadás szemléletesen elmagyarázta, hogyan tért el a kereszténység a valódi keresztény tanoktól és szokásoktól. Ennek a nagy hatású előadásnak a másolatait később sok országban postán elküldték egyházi személyeknek. A kereszténység mint szervezet nem reagált a figyelmeztetésre. Nem hagy Jehovának más választást, mint hogy fegyelmezésben részesítse őt „bottal”.

20. a) Mi tölti majd be a modern kori Asszíria szerepét, és hogyan lesz majd botként felhasználva? b) Milyen mértékben részesül fegyelmezésben a kereszténység?

²⁰ Kit használ fel Jehova arra, hogy fegyelmezésben részesítse a lázadó kereszténységet? A választ a Jelenések könyve tizenhetedik fejezetében találjuk. Ez a fejezet megismertet bennünket egy szajhával, „Nagy Babilonnal”, aki az egész világ hamis vallásait képviseli, beleértve a kereszténységet is. A szajha skarlátszínű vadállaton ül, melynek hét feje és tíz szarva van (Jelenések 17:3, 5, 7–12). A vadállat az Egyesült Nemzetek Szervezetét jelképezi.d Ahogyan az ókori Asszíria elpusztította Szamáriát, ugyanúgy a skarlátszínű vadállat ’meg fogja gyűlölni a szajhát, s elhagyottá és mezítelenné teszi, és megeszi a húsát, és teljesen elégeti őt tűzzel’ (Jelenések 17:16). A modern kori Asszíria (az ENSZ-szel kapcsolatban álló nemzetek) hatalmas csapást mér a kereszténységre, és kitörli majd a létből.

21., 22. Ki indítja majd a vadállatot arra, hogy megtámadja Isten népét?

²¹ Vajon Jehova hűséges Tanúi is elvesznek Nagy Babilonnal együtt? Nem. Ők nem vonják magukra Isten nemtetszését. A tiszta imádat megmarad. Viszont a Nagy Babilont elpusztító vadállat Jehova népére is feni a fogát. Ezáltal az állat nem Isten elgondolását valósítja meg, hanem valaki másét. Kiét? Sátánét, az Ördögét.

²² Jehova leleplezi Sátán gőgös cselszövését: „lészen abban az időben, hogy tanácsok támadnak szívedben [Sátán szívében], és gondolsz gondolatot. És mondasz: . . . jövök azokra, kik nyugalomban vannak s bátorságosan laknak; kik laknak mindnyájan kőfal-kerítés [védőfal] nélkül . . . ; hogy zsákmányt vess és prédát prédálj” (Ezékiel 38:10–12). Sátán így okoskodik majd: Igen, miért is ne indítanám a nemzeteket arra, hogy megtámadják Jehova Tanúit? Sebezhetőek, védtelenek, nincs politikai befolyásuk. Nem fognak ellenállni. Olyan könnyű lesz kifosztani őket, mint amikor a védtelen fészekből elszedik a tojásokat.

23. Miért nem tudja majd a modern kori Asszíria ugyanazt tenni Isten népével, amit a kereszténységgel tesz?

²³ Nemzetek, vigyázzatok! Tudnotok kell, hogy ha érinteni meritek Jehova népét, akkor magával Istennel kell számolnotok! Jehova szereti a népét, és harcolni fog érte, s ez éppoly biztos, ahogyan Jeruzsálemért harcolt Ezékiás napjaiban. Amikor a modern kori Asszíria próbálja megsemmisíteni Jehova szolgáit, akkor valójában Jehova Istennel és a Báránnyal, Jézus Krisztussal száll hadba. Ez olyan csata, melyet Asszíria nem nyerhet meg. A Biblia azt mondja, hogy „a Bárány legyőzi őket, mivel uraknak Ura és királyoknak Királya ő” (Jelenések 17:14; vesd össze: Máté 25:40). Az ókori asszírokhoz hasonlóan a skarlátszínű vadállat is „a pusztulásba megy”. Többé nem kell majd félni tőle (Jelenések 17:11).

24. a) Minek a megtételét határozzák el szilárdan az igaz keresztények a jövőre való felkészülésként? b) Hogyan tekint Ézsaiás még messzebbre előre? (Lásd a 155. oldalon lévő bekeretezett részt.)

²⁴ Az igaz keresztények félelem nélkül tekinthetnek a jövőbe, ha szilárd kapcsolatot tartanak fenn Jehovával, és ha elsődleges fontosságot tulajdonítanak annak az életükben, hogy az ő akaratát tegyék (Máté 6:33). Akkor ’nem kell félniük a gonosztól’ (Zsoltárok 23:4). Hitszemeikkel látják majd, hogy Isten felemeli hatalmas kezét, nem azért, hogy megbüntesse őket, hanem hogy megóvja őket az ellenségeiktől. Füleik pedig ezeket a megnyugtató szavakat hallják: „Ne félj” (Ézsaiás 10:24).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/képek a 155., 156. oldalon]

ÉZSAIÁS MÉG MESSZEBBRE TEKINT ELŐRE

Ézsaiás 10:20–23

Ézsaiás könyvének tizedik fejezete elsősorban arra összpontosít, hogyan fogja Jehova felhasználni az asszír inváziót az Izrael feletti ítélet végrehajtására, valamint Jehova ígéretére, hogy megvédi Jeruzsálemet. Mivel a 20–23. versek ennek a próféciának a közepén találhatók, úgy tekinthetünk rájuk, mint amelyeknek ugyanebben az időszakban van egy általános beteljesedésük. (Vesd össze: Ézsaiás 1:7–9.) Ámde a megfogalmazás arra utal, hogy ezek a versek még konkrétabban vonatkoznak későbbi időszakokra, amikor Jeruzsálemnek is felelnie kell lakóinak a bűne miatt.

Aház király azáltal próbál biztonságra szert tenni, hogy Asszíriához fordul segítségért. Ézsaiás próféta megjövendöli, hogy egy jövőbeli időpontban Izrael házából a túlélők soha többé nem járnak ilyen esztelen úton. Az Ézsaiás 10:20 elmondja, hogy ’támaszkodnak az Úrhoz, Izrael Szentjéhez hűségesen’. A 21. vers (IMIT) viszont rámutat, hogy csak kevesen lesznek, akik így tesznek: „Maradék tér meg.” Ez Ézsaiás fiára, Seár-Jásubra emlékeztet bennünket, aki jelként szolgál Izraelben, és a neve ezt jelenti: ’Maradék tér meg’ (Ézsaiás 7:3). A tizedik fejezet 22. verse „pusztulásra” figyelmeztet, mely el lett határozva. Ez a pusztulás igazságos lesz, mert a lázadó nép fölötti igazságos büntetést jelenti. Ennek következtében csak egy maradék tér vissza a sűrűn lakott nemzetből, mely ’annyi, mint a tenger fövenye’. A 23. vers arra figyelmeztet, hogy ez a pusztulás az egész országot érinti majd. Ezúttal Jeruzsálem sem kíméltetik meg.

Ezek a versek jól leírják, mi történt i. e. 607-ben, amikor Jehova a Babiloni Birodalmat használta „botként”. A támadók az egész országot legyőzték, beleértve Jeruzsálemet is. A zsidókat hetven évre fogságba vitték Babilonba. Ezután viszont néhány személy — noha a népnek csak „maradéka” — visszatért, hogy helyreállítsa az igaz imádatot Jeruzsálemben.

Az Ézsaiás 10:20–23-ban olvasható próféciának volt egy további beteljesedése az első században, ahogyan erre a Róma 9:27, 28 rámutat. (Vesd össze: Ézsaiás 1:9; Róma 9:29.) Pál elmondja, hogy szellemi értelemben a zsidóknak egy ’maradéka visszatért’ Jehovához az i. sz. első században, ami azt jelentette, hogy a hűséges zsidók egy kicsiny csoportja Jézus Krisztus követője lett, és kezdte „szellemmel és igazsággal” imádni Jehovát (János 4:24). Később csatlakoztak hozzájuk hívő nem zsidók, s így egy szellemi nemzetet, „Isten Izraelét” alkották (Galácia 6:16). Ekkor beteljesedtek az Ézsaiás 10:20 szavai: a Jehovának átadott nemzet „többé nem” fordul el tőle, emberi forrásokból remélve segítséget.

[Kép a 147. oldalon]

Sénakhérib úgy okoskodik, hogy a nemzetek begyűjtése éppolyan könnyű, mint kiszedni a tojásokat a fészekből