VÖLGY

Meredek sziklafalak, illetve dombok vagy hegyek között levő mélyedés. Helyénvaló azt állítani, hogy Jehova Isten hozta létre a föld domborzatát, a sok völgyet is beleértve (Zs 104:8). A Szentírásban ezeknek a mélyedéseknek egy részét egyszerűen csak völgynek nevezték (Jzs 8:11; 1Sá 13:18), más részüket pedig ’völgysíknak’, amely egy hegyek és dombok között húzódó, alacsonyan fekvő, sík terület (5Mó 11:11, lábj.; lásd: SÍKSÁG). Néhány fordítás „völgy”-nek vagy „alföld”-nek adja vissza a ’Sefélát’, azt a dombokkal tarkított lapályt, amely a filiszteus parti síkság és a Palesztina középső részén húzódó felvidékek közt van (5Mó 1:7; 1Ki 10:27).

A Szentírásban említett jelentősebb völgyek között van például a Moáb földjén lévő völgy „Bét-Peórral szemben” (5Mó 3:29; 34:6), a Só-völgy (2Sá 8:13), Hinnom-völgy (Ne 11:30), Jifta-El völgye (Jzs 19:14), Ceboim völgye (1Sá 13:18) és a Cefáta-völgy (2Kr 14:10). Az úgynevezett ’völgysíkok’ közé tartozik a Sineár földjén lévő síkság (1Mó 11:2), Jerikó völgye (5Mó 34:3), Micpe völgye (Jzs 11:8), Libanon völgye (Jzs 12:7), Onó völgye (Ne 6:2) és Megiddó völgye (2Kr 35:22; Za 12:11).

A héber naʹchal szó olyan völgyre utalhat, melyben patak folyik (1Mó 26:19; 2Ki 3:16; Jób 30:6; Én 6:11), illetve utalhat magára a patakra is (1Ki 17:4; Zs 110:7). A. P. Stanley a Sinai and Palestine (1885, 590. o.) c. könyvében a naʹchal szóról a következőket írja: „Nincs olyan. . . szó, amellyel pontosan vissza lehetne adni, de talán a »torrensmeder« kifejezés áll a legközelebb hozzá.” Koehler és Baumgartner héber és arámi lexikonja ennek a héber szónak a meghatározásakor megemlíti az ilyen típusú völgyet is (KBL. 607. o.). Az arab eredetű vádi szóval is szokták jelölni ezt a fajta völgyet (1Mó 32:23, lábj.).

Az Ígéret földjéről azt írja a Szentírás, hogy ott „a völgyekben víz folyik” (5Mó 8:7, lábj.), és úgy utal rá, mint ’völgyekben és hegyvidékeken fakadó forrásoknak, mély vizeknek a földjére’. Néhány patakot forrás táplál, ezért állandóak, ám vannak olyan patakok is, amelyeknek a medrében az esős időszakban van víz, de a száraz időszakban kiszáradnak (1Ki 17:7; 18:5). A hűséges Jób azt, hogy a testvérei csalárdul bántak vele, a téli patakokhoz hasonlította, amelyek kiszáradnak nyáron (Jób 6:15).

A Bibliában ilyenfajta völgy például: Araba völgye (Ám 6:14), Arnon völgye (5Mó 2:36), Bésor völgye (1Sá 30:9), Egyiptom-völgy (Jzs 15:4), Eskol völgye (4Mó 13:23), Gérár völgye (1Mó 26:17), Jabbók völgye (5Mó 2:37), Kanah völgye (Jzs 16:8), Kérit völgye (1Ki 17:3), Kidron völgye (2Sá 15:23), Kison völgye (Bí 4:7), Sórek völgye (Bí 16:4) és Zered völgye (5Mó 2:13; lásd ezeket a völgyeket név szerint). Még ilyen típusú völgy a Jarmúk és a Fára, amelyekről bár nem tesz említést a Biblia, a Jordán fontosabb mellékágai.

Jelképes és prófétai értelem: Egy csapdákkal és vadállatokkal teli sötét völgy, vagyis szurdok, veszélyes hely lett volna a juhoknak, főleg éjjel, ha nem gondoskodott volna róluk egy jó pásztor. Jóllehet Dávidra is különféle veszélyek leselkedtek, biztonságban érezte magát, hisz tudta, Jehova az ő Pásztora. Ezért mondhatta: „Még ha a sötét árnyék völgyében járok is, nem félek semmi bajtól” (Zs 23:1, 4).

A „kijelentés a látomás völgyéről” nyilván az ókori Jeruzsálemre vonatkozik. Bár a város igencsak magasan fekszik, mégis olyan, mint egy ’völgy’, hisz magasabb hegyek veszik körül (Ézs 22:1, 5).

Jehova alighanem azzal, hogy minden akadályt eltávolított a babiloni száműzetésből hazatérő népe elől, előidézte, hogy „minden völgy emelkedjék fel, és minden hegy és domb süllyedjen alá”, és hogy „a göröngyös föld síksággá” váljon előttük (Ézs 40:4). Útközben a zsidók maradéka nem szomjazott. Beteljesedtek Jehova szavai, amelyeket Ézsaiás által mondott: „Folyókat fakasztok kopár dombokon, s a völgyek ölén forrásokat” (Ézs 41:18; vö.: Ézs 35:6, 7, 10; 43:19–21; 48:20, 21).