Ézsaiás 26:3: „Akinek szíve rád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében”

„Megvéded azokat, akik teljesen rád bízzák magukat, és tartós békét adsz nekik, mert benned bíznak” (Ézsaiás 26:3, Új világ fordítás).

„Akinek szíve rád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mert benned bízik” (Ézsaiás 26:3, Újonnan revideált Károli-Biblia).

Ezekkel a megnyugtató szavakkal Ézsaiás próféta rámutatott, hogy Isten megvédi azokat, akik teljesen bíznak benne. Segít nekik, hogy biztonságban érezzék magukat, és békéjük legyen.

„Megvéded azokat, akik teljesen rád bízzák magukat”. A versnek ez a része olyanokról ír, akik mindig, minden helyzetben Jehovaa Istenben bíznak. Felismerik, hogy rá kell támaszkodniuk. Például, amikor egy fontos döntést kell meghozniuk, akkor nem a saját fejük után mennek, hanem figyelembe veszik, hogy Isten hogyan gondolkodik arról (Példabeszédek 3:5, 6). Ezt pedig onnan tudhatják meg, hogy megvizsgálják, mit ír Isten Szava, a Biblia, és elgondolkodnak az olvasottakon (Zsoltárok 1:2; 119:15). Amikor nehézségeket élnek át, Jehovához fordulnak imában, és kérik a segítségét (Zsoltárok 37:5; 55:22). Ezáltal bizonyítják, hogy bíznak benne, ő pedig békét ad nekik.

„És tartós békét adsz nekik”. Az eredeti héber szövegben a „béke” szó kétszer fordul elő hangsúlyozásképpen. Ezért ezt olyan kifejezésekkel szokták visszaadni, mint például „tartós béke”, „tökéletes béke” vagy „teljes béke”. Más szavakkal, azoknak, akik teljesen bíznak Jehovában, belső békéjük van, amely nem függ a körülményeiktől (Zsoltárok 112:7; 119:165). Ez a béke abból fakad, hogy szoros a kapcsolatuk Jehovával, és igyekeznek azt tenni, ami neki tetszik (Példabeszédek 3:32; Ézsaiás 48:18).

Ez a „tartós béke” nem azt jelenti, hogy Isten minden nehézségtől megvédi a szolgáit, és így semmi miatt nem kell aggódniuk (1Sámuel 1:6, 7; Jób 6:1, 2; Zsoltárok 31:9). Inkább segít nekik megbirkózni a nehéz helyzetekkel (Ézsaiás 41:10, 13). Válaszol az imáikra, bölcsességet és erőt ad nekik, valamint megvigasztalja őket (Zsoltárok 94:19; Példabeszédek 2:6; Ézsaiás 40:29). Ennek köszönhetően a szolgái még nehéz helyzetekben is nyugodtak tudnak maradni (Filippi 4:6, 7).

Ézsaiás próféta az időszámításunk előtti nyolcadik században élt. Abban az időben, és még azután is sok éven át Júdában nagyon sokan hátat fordítottak Jehova Istennek, hűtlenek voltak hozzá. Emiatt Jehova megengedte, hogy a fővárosukat, Jeruzsálemet i. e. 607-ben elpusztítsák.

Azonban több mint száz évvel korábban Ézsaiás próféta egy Jehovát dicsérő éneket írt, melyet ma a könyvének 26. fejezetében találunk (Ézsaiás 26:1–6). Ez az ének megjövendöli, hogy egy júdai város, és itt nyilvánvalóan Jeruzsálemre utal, újjá fog épülni.

Jeruzsálemet i. e. 537 után újjáépítették. Amikor befejezték a munkákat, a fogságból hazatért hűséges zsidók végre biztonságban érezhették magukat, és ezt mondhatták: „Erős városunk van” (Ézsaiás 26:1). Azonban a várost nem a falai tették erőssé. A biztonságuk elsősorban Jehova áldásán és védelmén múlott (Ézsaiás 26:2).

Ma is ugyanez a helyzet. Azok, akik bíznak Jehovában, biztonságban érzik magukat, mert úgy tekintenek rá, mint aki az „örök kőszikla”, vagy menedék (Ézsaiás 26:4).

Nézd meg ezt a rövid videót, mely áttekinti az Ézsaiás könyvét.