A szellemi részegesek — kik ők?
„Jaj az Efraim részegesei büszke koronájának” (ÉSAIÁS 28:1).
1. Milyen optimistán gondolkodnak sokan, de reményeik vajon valóra válnak majd?
FELKAVARÓ időkben élünk. Sok emberben keltettek izgalmat a világszerte zajló drámai politikai változások és több olyan fejlemény, amelybe az Egyesült Nemzetek is belebonyolódott. A Detroit Free Press 1989. decemberi száma ezt mondta: „Bolygónk alighogy belép az 1990-es évtizedbe, azonnal kitör a béke.” Egy szovjet magazin ezt a bejelentést tette: „Előkészületeket teszünk, hogy kardjainkból ekevasakat készítsünk”, miközben az Egyesült Nemzetek főtitkára kijelentette: „Megszűnt a hidegháború.” Igen, a remények nagyok, és kétségtelen, hogy a világ színtere változik. Legutóbb az Öböl-háború bizonyította, milyen gyorsan változhatnak. De megéri-e valaha is ez a jelenlegi világ a tényleges béke és biztonság idejét a vele járó minden áldással? A válasz: nem. Valójában egy komoly válság van készülőben, amely alapjaiban fogja megrengetni a világot! Olyan válság ez, amelybe a vallás mélyen belebonyolódott.
2. Hogyan vonható párhuzam napjaink és az ókori Izrael és Júda helyzetével?
2 Ezt a válságot azok az események árnyékolták elő, amelyek az ókori Izraelben és Júdában történtek i. e. a nyolcadik és a hetedik században. Az emberek akkoriban is úgy gondolták, hogy megvalósíthatják a békét. Isten azonban prófétáján, Ésaiáson keresztül figyelmeztetett, hogy béke-reményeik káprázat csupán, amely hamarosan nyilvánvalóvá válik. Hasonlóképpen figyelmezteti ma Jehova az ő Tanúi által az emberiséget, hogy tévednek, ha azt remélik, hogy emberi erőfeszítésekkel megvalósíthatják a tartós békét. Olvassuk el Jehova prófétai figyelmeztetését és lássuk, hogyan alkalmazható ez napjainkra. Ezt Ésaiás könyvének a 28. fejezetében találjuk, amelyet i. e. 740 előtt írtak, valószínűleg Izrael gonosz királya, Peka, és Júda önfejű királya, Akház uralkodása idején.
„Az Efraim részegesei”
3. Milyen meglepő kijelentést jegyzett fel Ésaiás?
3 A 28. fejezet 1. versében egy meglepő kijelentés ráz meg minket: „Jaj az Efraim részegesei büszke koronájának és a ragyogó ékessége hervadó virágának, amely a bortól legyőzöttek termékeny völgyének fején van!” Mennyire megdöbbenthette az izraelitákat e csípős kijelentés! Vajon kik ezek „az Efraim részegesei”? Mi volt ’büszke koronájuk’? És mi a ’termékeny völgy feje’? És ami még fontosabb, mit jelentenek e szavak számunkra ma?
4. a) Mi volt az Efraim és a termékeny völgy feje? b) Miért érezte magát biztonságban Izrael?
4 Mivel Efraim volt Izrael tíz törzse közül a legnagyobb, ezért az „Efraim” kifejezés néha az egész északi királyságra utalt. Így tehát „az Efraim részegesei” valójában Izrael részegesei voltak. Izrael fővárosa Szamária volt, amely magasan fekvő helyet foglalt el egy termékeny völgy fejénél. Így hát „a termékeny völgy feje” kifejezés Szamáriára vonatkozik. Amikor ezek a szavak íródtak, Izrael királysága rendkívül romlott volt vallási vonatkozásban. Azonkívül politikai szövetségre lépett Szíriával Júda ellen, így hát biztonságban érezte magát (Ésaiás 7:1–9). Ez azonban megváltozott. Válság közelgett, ami miatt Jehova bejelentette, hogy „jaj az Efraim részegesei büszke koronájának”.
5. a) Mi volt Izrael büszke koronája? b) Kik voltak az Efraim részegesei?
5 Mi volt ez „a büszke korona”? A korona a királyi hatalmat jelképezi. Nyilvánvaló tehát, hogy „a büszke korona” kifejezés Izrael helyzetére mint Júdától független, különálló királyságra utalt. Valami rossz fog történni, amely megtöri Izrael királyságának függetlenségét. Kik voltak akkor „az Efraim részegesei”? Kétségtelen, hogy Izraelben voltak betű szerinti részegesek, mivel Szamária féktelen pogány imádat színtere volt. A Biblia azonban egy rosszabb fajta részegségről beszél. Az Ésaiás 29:9-ben ezt olvassuk: „Megrészegedtek, ámde nem bortól; tántorogtak de nem a részegítő italtól.” Ez szellemi részegség volt, tisztátalan, halált hozó mámor. Izrael vezetői — különösen a vallásvezetői — éppen ilyen szellemi mámorban szenvedtek.
6. Mi tette az ókori Izraelt részegessé?
6 Mi okozta az ókori Izrael szellemi részegségét? Alapvetően a Szíriával Júda ellen kötött szövetsége, amely a biztonság kellemes érzésével töltötte el a nemzet vezetőit. Ez a szellemi részegség elvonta Izrael figyelmét a valóságtól. Miként egy betű szerinti részeges, derűlátó volt, jóllehet nem volt rá oka. Azonkívül Izrael büszkén viselte Szíriával kötött mámorító szövetségét, mint a szépség koszorúját. De — ahogy Ésaiás mondja — ez hervadó virágkoszorú volt, amely nem tartott soká.
7., 8. Kellemes érzései ellenére milyen tapasztalatok álltak az ókori Izrael előtt?
7 Ésaiás ezt hangsúlyozza a 28. fejezet 2. versében: „Íme, erős és hatalmas valakit küld Jehova. Mint jeges fergeteg, pusztító szélvihar, mint áradó hatalmas vizek, úgy rántja le őket nagy erővel a földre.” Ki volt ez a „hatalmas és erős valaki”? Az ókori Izrael idejében ez a hatalmas Asszír Birodalom volt. Ez a kegyetlen, könyörtelen világhatalom úgy tört Izraelre, mint pusztító szélvihar, mint áradó hatalmas vizek. Milyen eredménnyel?
8 Ésaiás a továbbiakban ezt mondja: „Akkor lábbal tiporják majd Efraim részegeseinek büszke koronáját. És ragyogó ékességének hervadó virága, amely a termékeny völgy fején van, olyanná lesz, mint a korai füge nyár előtt; amikor valaki meglátja, még a tenyerén van s máris lenyeli” (Ésaiás 28:3, 4). Izrael fővárosa, Szamária olyan volt Asszíria számára, mint egy érett füge, amely csak arra vár, hogy leszakítsák és lenyeljék. Izrael Szíriával kötött virágkoszorúszerű szövetsége megtapodtatik. Semmi értéke nem lesz, amikor eljön a leszámolás napja. Sőt, ami még rosszabb, függetlenségének koronaszerű dicsősége szétmorzsolódik az asszír ellenség lába alatt. Micsoda katasztrófa!
’A pap és a próféta tántorog’
9. Miért remélhette Júda, hogy ő jobb üzenetet kap Jehovától, mint az ókori Izrael?
9 Igen, rettenetes számonkérés vár Izraelre, és épp úgy, ahogy Jehova Isten figyelmeztett erre, i. e. 740-ben ez a számonkérés elérkezett, amikor Szamária pusztulást szenvedett Asszíriától és az északi királyság megszűnt létezni mint független nemzet. Ami az ókori Izraellel történt, komor figyelmeztetés napjaink hűtlen hamis vallása számára, ahogy majd látni fogjuk. De mit mondhatunk Izrael déli testvér-királyságáról, Júdáról? Ésaiás napjaiban még Jeruzsálemben, Júda fővárosában működött Jehova temploma. A papság még ott szolgált, és az olyan próféták, mint Ésaiás, Hóseás és Mikeás Jehova nevében beszéltek. Milyen üzenete volt akkor Jehovának Júda számára?
10., 11. Milyen felháborító helyzet uralkodott Júdában?
10 Ésaiás a továbbiakban elmondja nekünk: „Még ezek is [vagyis a jeruzsálemi papok és próféták] eltévelyedtek a bor miatt és elkalandoztak a részegítő ital miatt. Pap és próféta — eltévelyedtek a részegítő ital miatt” (Ésaiás 28:7a). Júda vallásvezetői nyilván szintén részegek. Miként Izraelben, némelyek betű szerinti értelemben is részegek voltak, és ha így volt, ez szégyennek minősült. Isten Törvénye különösképp a mértéktelen ivást tiltotta a papok számára, amikor a templomban végeznek szolgálatot (3Mózes 10:8–11). A betű szerinti részegség Isten házában Isten Törvényének megbotránkoztató megsértése volt.
11 A Júdában lévő szellemi részegség azonban sokkal súlyosabb volt. Épp úgy, ahogy Izrael csatlakozott Szíriához Júda ellen, ugyanúgy Júda is biztonságra törekedett Asszíriával kötött szövetsége révén (2Királyok 16:5–9). Isten templomának és prófétáinak jelenléte ellenére Júda emberekbe vetette bizalmát, holott Jehovában kellett volna bíznia. Azonfelül ilyen meggondolatlan szövetség mellett vezetői ugyanolyan gondtalanul érezték magukat, mint szellemileg részeg északi szomszédaik. Felelőtlen eljárásmódjuk felháborította Jehovát.
12. Mit eredményezett Júda szellemi részegsége?
12 Ésaiás ezt mondja: „Megzavarodtak a bor hatására, elkalandoztak a részegítő ital hatására, eltévelyedtek látásukban, ingadoztak döntésükben. Mert az asztalok mind tele lettek ocsmány okádással — semmi hely sem maradt anélkül” (Ésaiás 28:7b, 8). Részegen valószínűleg néhányan szó szerint is hánytak a templomban. De ami még rosszabb volt, a papok és a próféták, akiknek vallási vezetést kellett volna nyújtaniuk, szellemi szennyet okádtak. Továbbá, néhány hűséges egyént kivéve, a próféták ítéletei elfogultak voltak és hamis dolgokat jósoltak a nemzetnek. Jehova megbüntette Júdát ezért a szellemi tisztátalanságért.
Szellemi részegesek ma
13. Az Izraelével és Júdáéval párhuzamos milyen helyzet uralkodott i. sz. az első században, és milyen párhuzama van ennek ma?
13 Ésaiás próféciái csupán az ókori Izraelen és Júdán teljesedtek? Semmiféleképpen. Jézus és Pál apostol egyaránt idézte a szellemi részegségre vonatkozó szavait és kora vallásvezetőire alkalmazta azokat (Ésaiás 29:10, 13; Máté 15:8, 9; Róma 11:8). Ma szintén hasonló a helyzet, miként Ésaiás idejében — a kereszténység ma, mint világméretű vallásszervezet, azt állítja magáról, hogy Istent képviseli. Ahelyett, hogy szilárdan kiállna az igazság mellett és Jehovában bízna, a kereszténység — a katolikusok és a protestánsok — a világba veti hitét. Bizonytalanul tántorognak, miként Izrael és Júda részegesei. Azoknak az ókori nemzeteknek a szellemi részegesei jól előárnyékolják a mai kereszténység szellemi vezetőit. Lássuk, pontosan hogyan is.
14. Hogyan részegesek a kereszténység vallásvezetői az ókori Szamária és Jeruzsálem vezetőihez hasonlóan?
14 Miként Szamária és Jeruzsálem, a kereszténység is mélyen meghúzta a politikai szövetségek borát. A Népszövetség legfőbb támogatói között volt 1919-ben. Míg Jézus azt mondta, hogy a keresztények nem részei a világnak, addig a kereszténység vezetői kapcsolatot ápoltak politikai vezetőkkel (János 17:14–16). Az ilyen cselekedetek szimbolikus bora élénkítő hatással van a papságra. (Vö. Jelenések 17:4.) Élvezik a politikusokkal való megbeszéléseket és e világ vezető személyiségeinek társaságát. Ennek eredményeként nem gondoskodnak valódi szellemi vezetésről. Tisztátalanságot okádnak ahelyett, hogy az igazság tiszta üzenetéről beszélnének (Sofóniás 3:9). Látásuk homályos és zavaros, és nem megbízható vezetői az emberiségnek (Máté 15:14).
„Parancsra parancs”
15., 16. Hogyan reagáltak Ésaiás kortársai a figyelmeztetéseire?
15 Ésaiás feltárta i. e. a nyolcadik században, főleg Júda szellemi vezetőinek helytelen eljárásmódját. Hogyan reagáltak? Gyűlölték ezt! Amikor Ésaiás kitartott Isten figyelmeztetéseinek bejelentéseiben, a vallásvezetők visszavágtak: „Kit tanítanak majd ismeretre, és kivel értetik meg azt, amit hallottak? A tejtől elválasztottakat, akiket most vettek el anyjuk kebelétől?” (Ésaiás 28:9). Igen, vajon Ésaiás azt gondolta, hogy kisbabáknak beszél? Jeruzsálem vallásvezetői felnőtt férfiaknak tartották magukat, akik képesek arra, hogy döntéseket hozzanak a maguk számára. Nem volt szükségük arra, hogy Ésaiás korholó emlékeztetőjére figyeljenek.
16 Azok a vallásoskodók még csúfot is űztek Ésaiás prédikálómunkájából. Így zsolozsmáztak: „Mert ez van: ’parancsra parancs, parancsra parancs, mérőzsinórra mérőzsinór, mérőzsinórra mérőzsinór, itt egy kicsi, ott egy kicsi’ ” (Ésaiás 28:10). ’Ésaiás ismétli önmagát’ — állították. — Szüntelenül azt mondja: „Ez az, amit Jehova megparancsolt! Ez az, amit Jehova megparancsolt! Ez Jehova irányadó mértéke! Ez Jehova irányadó mértéke!” Az eredeti héber szövegben az Ésaiás 28:10 egy ismétlődő vers, olyan, amit főleg egy gyerekdajka mondogat. És ezért tűnt Ésaiás ismétlésekbe bocsátkozónak és gyerekesnek a vallásvezetők szemében.
17. Hogyan reagálnak ma sokan a Jehova Tanúi által hangoztatott figyelmeztető üzenetre?
17 Időszámításunk első századában Jézus és tanítványai prédikálása hasonlóképpen ismétlődőnek és egyszerűnek hallatszott. Akik követték Jézust, azokra úgy tekintettek a zsidó vallásvezetők, mint átkozott, egyszerű parasztokra, tanulatlan és átlagos emberekre (János 7:47–49; Cselekedetek 4:13). Jehova Tanúit ma is gyakran ugyanilyeneknek tekintik. Nem járnak a kereszténység papneveldéibe és nem használnak hangzatos címeket vagy teológiai szaknyelvet, mint a papság. Így a kereszténység magas rangú tagjai lenézik őket, úgy képzelik, tudniuk kellene, hol a vallási vezetők helye és nagyobb tiszteletet kellene adniuk nekik.
18. Mit hagynak ma figyelmen kívül a vallási vezetők?
18 Van azonban valami, amit azok a vallásvezetők figyelmen kívül hagynak. Jóllehet Ésaiás napjaiban is elutasították üzenetét a magas rangú tisztviselők, ő az igazat mondta, és intései beigazolódtak! Hasonlóképpen hangoztatják ma Jehova Tanúi a figyelmeztetéseket, amelyek szilárdan Isten Szavának, a Bibliának az igazságán alapszanak (János 17:17). Ezért ezek be fognak teljesedni.
A számonkérés
19. Hogyan kényszerült Júda arra, hogy egy idegenek által beszélt dadogó nyelvre figyeljen?
19 Az Ésaiás 28:11-ben ezt olvassuk: „Mert azok által, akik dadognak és idegen a nyelvük, szól majd a népéhez.” Ésaiás tanítása úgy hangzott, mintha idegen nyelven gügyögne Júdának. Jóllehet Júda túlélte az asszír fenyegetést, amely elárasztotta Izraelt, idővel azonban Jehova egy másik idegent, Nebukadnezárt felhasználva bánt el Júdával (Jeremiás 5:15–17). A babiloni nyelv érdesnek és dadogónak hangzott a héberhez képest. Ők azonban arra kényszerültek, hogy ezt hallgassák, amikor Jeruzsálem és temploma i. e. 607-ben romba dőlt, a lakosokat pedig babiloni fogságra hurcolták. Ma is hasonlóképpen szenved majd a kereszténység hamarosan, mert — a hajdani Júdához hasonlóan — figyelmen kívül hagyja Jehova intéseit.
20., 21. Mit hirdetnek Jehova Tanúi szakadatlanul, de minek a megtételét hárítják el a kereszténység vezetői?
20 A prófécia ezt mondja az ilyenekről: „Akiknek ezt mondta: ’Ez a pihenőhely. Hagyjátok pihenni az elcsigázottat. És ez a nyugalom helye’, de kik nem akarták meghallani. És az ő számukra Jehova szava bizony ’parancsra parancs, parancsra parancs, mérőzsinórra mérőzsinór, mérőzsinórra mérőzsinór itt egy kicsi, ott egy kicsi’, hogy elmehessenek és hanyatt essenek, valósággal összetörjék és tőrbe csalják őket és fogságba essenek” (Ésaiás 28:12, 13).
21 Miként Ésaiás Isten üzenetét mondta, Jehova Tanúi is éppúgy hangoztatják szakadatlanul, hogy a kereszténységnek Jehova szavába kellene vetni reményét. A kereszténység azonban nem hajlandó erre figyelni. Számára a Tanúk olyanoknak tűnnek, mint akik idegen nyelven gügyögnek. Olyan nyelvet beszélnek, amelyet képtelen megérteni. A kereszténység elhárítja, hogy pihenést nyújtson a fáradtnak azáltal, hogy Isten Királyságáról és az új világ eljöveteléről beszél. Ő inkább részeg e világhoz fűződő kapcsolatának borától. Az emberiség gondjainak politikai megoldású támogatását részesíti előnyben. Miként a zsidók Jézus napjaiban, ő sem törekszik a Királyság pihenőhelyére, és másoknak sem beszél erről (Máté 23:13).
22. Mire hívja fel Jehova a kereszténység vezetőinek a figyelmét?
22 Ésaiás prófétai szavai ezért felhívják a papság figyelmét, hogy Jehova nem szól mindig az Ő ártalmatlan Tanúin keresztül. Jehova hamarosan hatályba lépteti „parancsra parancs, mérőzsinórra mérőzsinór” szabályát, és ennek katasztrofális következményei lesznek a kereszténységre nézve. Vallásvezetői és nyájai „megtörtek, tőrbe ejtettek és fogságba esettek” lesznek. Igen, miként a hajdani Jeruzsálem, a kereszténység vallásrendszere is teljesen megsemmisül. Micsoda megdöbbentő, nem várt fejlemény következik be! És milyen félelmetes végkimenetel lesz azért, mert a papság előnyben részesíti a szellemi részegséget Jehova figyelmeztetésével szemben!
Meg tudod magyarázni?
◻ Kik voltak Efraim részegesei, és mi tette őket részeggé?
◻ Hogyan tapodták lábbal Efraim részegeseinek büszke koronáját?
◻ A Júdában uralkodó milyen felháborító helyzetet leplezett le Ésaiás?
◻ Hol láthatunk ma szellemi részegséget?
◻ Miért kellene a kereszténységnek megszívlelnie az ókori Júda nemzetével történteket?