Pelikán és sündisznó veszi birtokba, fülesbagoly és holló lakik majd benne, a kietlenség mérőzsinorját húzza ki fölötte és a pusztaság köveit. Nemesei — ott, ahol senkit sem hívnak meg a királyságra, és fejedelmei mind semmivé válnak. Lakótornyait tövis veri fel, a megerősített helyeit csalán és tüskés gaz. Sakálok lekhelye lesz, strucc-madarak udvara. Víztelen tájak állandó lakói üvöltő állatokkal találkoznak ott, még a kecskeszabású démon is ott hívja a társát. Igen, a kecskefejő biztosan ott pihen meg, ott talál nyugvóhelyet magának. Ott fészkel a mérges kígyó és ott rakja le tojásait” (Ésaiás 34:10–15).

¹² Edom a „kietlenség” földje lesz, már ami az embereket illeti. Terméketlen pusztasággá kell lennie, ahol csak vadállatok, madarak, és kígyók élnek.

13. Mi van előre megírva a kereszténységről „Jehova könyvében”, és különösen mit tartalmaz ez a könyv?

¹³ Micsoda borzalmas állapotot árnyékol ez elő Edom mai ellenképe, vagyis a kereszténység számára!

15., 16. A Jelenések 17. és 18. fejezetének, valamint Ésaiás 34. fejezetének jövendölése szerint, milyen közvetlen jövő vár a kereszténységre?

¹⁵ A kereszténység közvetlen jövője nagyon sötét. Mindent megtesz ugyan, hogy kibékítse politikai barátait és meggátolja őket abban, hogy egybegyűljenek az ellene indítandó támadó akcióra, és végső pusztulását idézzék elő, ámde mindhiába!

¹⁶ A Jelenések 17. és 18. fejezete szerint, a mindenható Isten, Jehova az, aki szívükbe adja, hogy politikai és katonai erejüket a Nagy-Babilon elleni vadállati akcióra fordítsák, s annak összes összetevőjét, így a kereszténységet is, elpusztítsák. Ez az egész földet megszabadítja a hamis kereszténységtől. A kereszténység helyzete olyan lesz, mint az Ésaiás 34-ben leírt sivár állapot. Nem lesz már jelen, hogy tanúja lehessen „a mindneható Isten nagy napja” mindent eldöntő „háborújá”-nak azon nemzetek ellen, akik kifosztották Nagy-Babilont. Az ellenképi Edom, vagyis a kereszténység „teljesen és mindörökre” eltűnik a föld színéről.